Revised Common Lectionary (Complementary)
8 Erõrõl erõre jutnak, [míg] megjelennek Isten elõtt a Sionon.
9 Uram, Seregeknek Istene! hallgasd meg az én könyörgésemet; hallgasd meg Jákóbnak Istene! Szela.
10 Mi paizsunk! Tekints alá, oh Isten, és lásd meg a te felkented orczáját!
11 Mert jobb egy nap a te tornáczaidban, hogysem ezer [másutt;] inkább akarnék az én Istenem házának küszöbén ülni, hogysem lakni a gonosznak sátorában!
12 Mert nap és paizs az Úr Isten; kegyelmet és dicsõséget ád az Úr, nem vonja meg a jót azoktól, a kik ártatlanul élnek.
2 És imádkozék Anna, és monda: Örvendez az én szívem az Úrban,
Felmagasztaltatott az én szarvam az Úrban.
Az én szám felnyílt ellenségeim ellen,
Mert szabadításodnak örvendezek én!
2 Senki sincs olyan szent, mint az Úr,
Sõt rajtad kivül senki sincs.
Nincsen olyan kõszál, mint a mi Istenünk.
3 Ne szóljatok oly kevélyen, oly nagyon kevélyen;
Szátokból ne jõjjön kérkedõ szó,
Mert mindentudó Isten az Úr,
És a cselekedeteket õ ítéli meg.
4 Az erõs kézíjjasokat megrontja,
És a roskadozókat erõvel övedzi fel,
5 A megelégedettek bérért szegõdnek el,
Éhezõk pedig nem lesznek;
S míg a magtalan hét gyermeket szül,
A sok gyermekû megfogyatkozik.
6 Az Úr öl és elevenít,
Sírba visz és visszahoz.
7 Az Úr szegénynyé tesz és gazdagít,
Megaláz s fel is magasztal;
8 Felemeli a porból a szegényt,
És a sárból kihozza a szûkölködõt,
Hogy ültesse hatalmasok mellé,
És a dicsõségnek székét adja nékik;
Mert az Úré a földnek oszlopai,
És azokra helyezé a föld kerekségét.
9 Híveinek lábait megoltalmazza,
De az istentelenek setétségben némulnak el,
Mert nem az erõ teszi hatalmassá az embert.
10 Az Úr, a kik vele versengenek, megrontja,
Mennydörög felettök az égben,
Az Úr megítéli a földnek határait,
Királyának pedig hatalmat ad,
És felemeli felkentjének szarvát!
12 Szeretteim, ne rémüljetek meg attól a tûztõl, a mely próbáltatás végett támadt köztetek, mintha valami rémületes dolog történnék veletek;
13 Sõt, a mennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az õ dicsõségének megjelenésekor is vígadozva örvendezhessetek.
14 Boldogok [vagytok,] ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket; mert megnyugszik rajtatok a dicsõségnek és az Istennek Lelke, [a mit] amazok káromolnak ugyan, de ti dicsõítitek azt.
15 Mert senki se szenvedjen közületek mint gyilkos, vagy tolvaj, vagy gonosztévõ, vagy mint más dolgába avatkozó:
16 Ha pedig mint keresztyén [szenved,] ne szégyelje, sõt dicsõítse azért az Istent.
17 Mert [itt] az ideje, hogy elkezdõdjék az ítélet az Istennek házán: ha pedig elõször mi rajtunk [kezdõdik], mi lesz azoknak a végök, a kik nem engedelmeskednek az Isten evangyéliomának?
18 És ha az igaz [is] alig tartatik meg, hová lesz az istentelen és bûnös?
19 Annakokáért a kik az Isten akaratából szenvednek is, ajánlják [néki] lelköket mint hû teremtõnek, jót cselekedvén.