Print Page Options
Previous Prev Day Next DayNext

Revised Common Lectionary (Complementary)

Daily Bible readings that follow the church liturgical year, with thematically matched Old and New Testament readings.
Duration: 1245 days
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)
Version
Zsoltárok 73

Harmadik Könyv

(Zsoltárok 73–89)

Ászáf zsoltára.

73 Milyen jóságos Isten Izráelhez,
    milyen jó a tiszta szívűekhez!
De én majdnem vétkeztem,
    kis híján elestem.
Mert láttam az istentelen sikerét,
    irigyeltem az elbizakodott szerencséjét.
Jólétben élnek, és egészségesek,
    amit csak akarnak, véghezviszik.
Nincsenek gondjaik, könnyen élnek,
    nem érik őket bajok és csapások,
    mint bennünket.
Magasan hordják az orrukat,
    erőszakosak és kegyetlenek.
Jól látszik ez rajtuk, mint az ékszerek
    és divatos ruhák, melyeket hordanak.
Megszerzik, amit megkívánnak,
    amit csak akarnak, megteszik.
Büszkék, és mindent kicsúfolnak,
    gőgös szavakkal fenyegetőznek.
Isteneknek képzelik magukat,
    és úgy is beszélnek.
10 Ezért van tekintélyük az emberek előtt,
    akik isszák szavaikat, mint a vizet.[a]
11 Azt mondják: „Isten nem törődik vele, mit teszünk!
    Nem is tud róla a Felséges!”

12 Istenem, nézd a gonoszokat,
    milyen büszkék, mégis milyen jól élnek,
    egyre jobban gazdagodnak!
13 Mi haszna, hogy magamat tisztán megőriztem,
    szívem megtisztítottam,
    s tetteimre vigyáztam, hogy ne vétkezzem?
14 Miért kell annyit szenvednem?
    Miért tűrjem a fenyítéseket?

15 De ha én is így szólnék,
    elárulnám népedet, Istenem!
16 Nem értettem ezt, akárhogy igyekeztem,
    felfoghatatlan ez nekem!
17 De bementem Isten Templomába,
    s akkor végre megértettem a gonoszok sorsát.
18 Milyen vékony jégen járnak az istentelenek!
    Milyen könnyen elpusztíthatod őket!
19 Hirtelen-váratlan elesnek, tönkremennek,
    megrémülnek, s már végük is van!
20 Hirtelen eltűnnek,
    mint ébredéskor az álom.
Mikor felkelsz, elsöpröd őket,
    mint álmaink rémeit!
21 Milyen ostoba voltam,
    hogy bosszankodtam miattuk!
22 Oly ostobán viselkedtem,
    mint az értelmetlen állatok!
23 Hiszen mindig veled vagyok, Istenem!
    Kézen fogva vezetsz,
24 tanácsoddal igazgatsz,
    végül dicsőségedbe fogadsz be engem!
25 Hiszen ha te velem vagy, aki a Mennyben laksz,
    ki mást kívánhatnék a Földön rajtad kívül?
26 Testem és szívem lehet, hogy cserbenhagy,
    de Isten mindig erős kőváram marad,
    ő az én örökségem örökké!
27 Istenem, akik eltávolodnak tőled,
    mind elpusztulnak!
Bizony, elpusztítod,
    akik hűtlenül elhagynak téged!
28 Milyen jó a közeledben élni, Istenem!
    Benned bízom, Örökkévaló Isten,
    és hirdetem tetteidet mindenkinek!

Jónás 3

Ninive megalázkodik az Örökkévaló előtt

Az Örökkévaló szava másodszor is Jónáshoz érkezett: „Kelj föl, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd lakóinak, amit én mondok neked!”

Akkor Jónás az Örökkévaló szava szerint felkerekedett, és elment Ninivébe, amely rendkívül nagy város volt. Három napig tartott, amíg valaki gyalog keresztülment rajta.

Jónás tehát egyre beljebb ment a városba. Egy álló napig gyalogolt, majd hangosan kiáltotta: „Még negyven nap, és elpusztul Ninive!”

A város lakói hittek Istennek, megalázták magukat, és böjtöt hirdettek egész Ninivében. A lakosok apraja-nagyja zsákruhát öltött és böjtölt.

A király is, amikor meghallotta a hírt, felkelt trónjáról, levetette díszes ruháját, zsákba öltözött, és hamuba ült.[a] Rendeletet adott ki, amelyet kihirdettek Ninivében:

„A király és vezérei ezt parancsolják:

Böjtöljön mindenki a városban! Se emberek, se háziállatok ne egyenek, se nyájak, se csordák ne legeljenek egy ideig semmit, sőt, még vizet se igyanak! A lakosok és a barmok viseljenek zsákot, és mindenki teljes erőből kiáltson Istenhez! Minden ember változtassa meg az életét, hagyjon föl minden gonoszsággal, és ne kövessen el többé semmilyen erőszakosságot! Ki tudja, talán Isten meggondolja magát, lecsillapodik izzó haragja, és mégsem pusztít el bennünket.”

10 Isten látta, hogy Ninive lakosai mit tettek, és hogyan fordultak el gonosz dolgaiktól.

Ezért valóban meggondolta magát, és az ítéletet, amelyet pedig már elhatározott, mégsem hajtotta végre.

2 Péter 3:8-13

Csak azt az egyet ne felejtsétek el, szeretett testvéreim, hogy az Úrnál egy nap annyi, mint ezer év, és ezer év, mint egy nap!

Az Úr sohasem késik el ígérete teljesítésével, bár vannak, akik ezt gondolják. Nem várakoztat bennünket, hanem ő vár ránk türelmesen, hiszen nem akarja, hogy akár csak egyetlen ember is elvesszen. Ellenkezőleg, azt kívánja, hogy mindenki megváltoztassa gondolkozását és hozzá forduljon.

10 Bizony, eljön az Úr Napja, de úgy fog megérkezni, mint a tolvaj! Akkor az ég recsegve-ropogva eltűnik, az elemek elégnek a tűzben, a föld pedig megég[a] mindazzal együtt, amit az emberek hoztak létre.

11 Ha pedig mindezek így el fognak pusztulni, gondoljátok meg, hogyan éljetek! Szánjátok oda magatokat Istennek, szent és istenfélő életre!

Új Ég és Új Föld

12 Várva várjátok, sőt siettessétek Isten Napjának eljövetelét! Azon a Napon tűzben pusztul el az ég, és az elemek szétolvadnak a hőségben. 13 Isten ígérete szerint azonban Új Eget és Új Földet várunk, ahol igazságosság fog uralkodni.

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center