Revised Common Lectionary (Complementary)

34  Dávidé, mikor elváltoztatta értelmét Abimélek elõtt, és mikor ez elûzte õt és elment.

² Áldom az Urat minden idõben, dicsérete mindig ajkamon van!

³ Dicsekedik lelkem az Úrban; [s] hallják ezt a szegények és örülnek.

⁴ Dicsõítsétek velem az Urat, és magasztaljuk együtt az õ nevét!

⁵ Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmembõl kimentett engem.

⁶ A kik õ reá néznek, azok felvidulnak, és arczuk meg nem pirul.

⁷ Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden bajából kimentette õt.

⁸ Az Úr angyala tábort jár az õt félõk körül és kiszabadítja õket.

²⁰ Akkor Saul a maga egész nagyságában hirtelen a földre esék, mert nagyon megrémüle Sámuel szavaitól; és semmi erõ nem vala benne, mert egész nap és egész éjjel semmit sem evék.

²¹ Akkor az asszony Saulhoz ment, és mikor látta, hogy annyira megrémült, monda néki: Ímé a te szolgálóleányod hallgatott szavadra, és koczkára tettem életemet, és megfogadtam szavaidat, a melyeket mondottál nékem:

²² Most azért hallgass te is szolgálóleányod szavára, hadd tegyek egy falat kenyeret elõdbe, és egyél, hogy erõd legyen, mikor útra kelsz.

²³ Õ azonban vonakodék, és mondá: Nem eszem; de szolgái és az asszony is kényszeríték õt, és õ engedett szavoknak, felkelt a földrõl, és felüle az ágyra.

²⁴ Vala pedig az asszony házánál egy hízott borjú, és sietve levágta azt; [azután] lisztet vett, és meggyúrta, és sütött kovásztalan pogácsát.

²⁵ És vivé Saul elé és az õ szolgái elé, és evének; azután felkeltek és elmenének azon az éjszakán.

15  Tartozunk pedig mi az erõsek, hogy az erõtelenek erõtlenségeit hordozzuk, és ne magunknak kedveskedjünk.

² Mindenikünk tudniillik az õ felebarátjának kedveskedjék annak javára, épülésére.

³ Mert Krisztus sem önmagának kedveskedett, hanem a mint meg van írva: A te gyalázóidnak gyalázásai hullottak reám.

⁴ Mert a melyek régen megirattak, a mi tanulságunkra irattak meg: hogy békességes tûrés által és az írásoknak vígasztalása által reménységünk legyen.

⁵ A békességes tûrésnek és vígasztalásnak Istene pedig adja néktek, hogy ugyanazon indulat legyen bennetek egymás iránt Krisztus Jézus szerint:

⁶ Hogy egy szívvel, egy szájjal dicsõítsétek az Istent és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyját.