Revised Common Lectionary (Complementary)
A zenészek vezetőjének. Dávid éneke (maskil), abból az időből, amikor az edomi Dóég Saulhoz ment, és elárulta neki, hogy Dávid Ahimelek házában van.
52 Miért dicsekszel gonosz tetteiddel, te nagy hős,
hiszen nap mint nap szégyent hozol Istenre![a]
2 Folyton gonosz terveket szövögetsz,
hazug nyelved veszedelmes, mint az éles borotva.
3 Jobban szereted a rosszat, mint a jót,
a hazugságot inkább, mint az igazságot. Szela
4 Szereted az ártalmas és sértő beszédet,
hazug nyelved akárkit örömmel megsebez.
5 Le is ront téged Isten örökre,
megragad, és kiránt sátorodból![b]
Bizony, gyökeredet is kitépi az élők földjéből.[c] Szela
6 Látják ezt az igazak, és félve tisztelik Istent,
a gonoszokat pedig kinevetik:
7 „Nézzétek ezt a nagy hőst, aki nem Istenben bízott,
hanem a saját vagyonában!
Azt hitte, hogy ostobasága és büszkesége megmentheti!”
8 Én pedig olyan vagyok, mint a zöldellő olajfa Isten házában.
Mindörökké bízom Isten hűséges szeretetében!
9 Istenem, örökké dicsérlek mindazért, amit tettél!
Hirdetem neved szentjeidnek, mert ez olyan jó!
Józsué prófétál és búcsúzik
24 Ezután Józsué összehívta Sikembe Izráel összes törzseit, minden vezetőjét, fejedelmét, bíráját és tisztségviselőjét. Valamennyien megálltak Isten jelenlétében, 2 és Józsué így szólt az egész néphez: „Ezt mondja az Örökkévaló, Izráel Istene: »Ősapáitok a régi időkben az Eufráteszen túl éltek, és más isteneket imádtak, ahogyan Táré is, Ábrahám és Náhór apja.
11 Majd átkeltetek a Jordánon, és Jerikóhoz érkeztetek, amelynek lakói harcoltak ellenetek, akárcsak a többi nemzet: emóriak, perizziek, kánaániak, hettiták, girgásiak, hivviek és jebúsziak. De valamennyiüket kiszolgáltattam nektek. 12 Rémületet és rettegést[a] küldtem rájuk, és kiűztem előletek az emóriak két királyát. Nem a ti kardotoktól és nyilaitoktól ijedtek meg! 13 Azután nektek adtam olyan szántóföldeket, amelyeket korábban nem ti műveltetek, és városokat, amelyeket nem ti építettetek, mégis ti laktok bennük. Szőlőket és olajfaligeteket adtam nektek, amelyeket nem ti telepítettetek, gyümölcseiket most mégis ti élvezitek.«”
14 Ezután Józsué szólt a néphez: „Most hát tiszteljétek és féljétek az Örökkévalót, szolgáljátok és imádjátok őt hűségesen és szívvel-lélekkel! Dobjátok el magatoktól azokat az isteneket, akiket őseitek imádtak még az Eufráteszen túl, vagy Egyiptomban! Egyedül csak az Örökkévalót szolgáljátok!
15 Ha pedig nem akarjátok az Örökkévalót szolgálni, akkor döntsétek el még ma, hogy kit fogtok szolgálni! Választhatjátok őseitek isteneit, akiket ők szolgáltak a folyón túl, vagy az emóriak isteneit, akiknek a földjén laktok, de én és a családom az Örökkévalót fogjuk szolgálni!”
16 Erre a nép így válaszolt Józsuénak: „Isten mentsen, hogy elhagyjuk az Örökkévalót, és más isteneket szolgáljunk! 17 Az Örökkévaló a mi Istenünk, aki kihozta őseinket és egész népünket Egyiptomból, a szolgaságból! Ő az, aki a szemünk láttára nagy csodákat tett, megőrzött bennünket amerre mentünk, s amíg sok nép között átvonultunk. 18 Az Örökkévaló az, aki kiűzte előlünk az összes idegen nemzetet, még az emóriakat is, akik ezen a földön előttünk laktak.
Bizony, mi is az Örökkévalót fogjuk szolgálni, mert ő a mi Istenünk!”
19-20 De Józsué ezt felelte a népnek: „Ha elhagyjátok az Örökkévalót, és továbbra is más isteneket imádtok, akkor az Örökkévaló ellenetek fordul, és csapásokkal sújt benneteket, amíg teljesen el nem pusztultok, annak ellenére, hogy korábban annyi jót tett veletek. Nem lesztek képesek az Örökkévalót szolgálni, ha közben más isteneket is szolgáltok, mert Istenünk, az Örökkévaló szent és féltőn szerető Isten, aki nem szenvedheti, ha más isteneket imádtok! Nem nézi el nektek bűneiteket, és nem tűri el hűtlenségeiteket!”
21 A nép azonban így válaszolt: „Az Örökkévalót fogjuk szolgálni, és nem fordulunk el tőle!”
22 „Ti magatok vagytok a tanúk rá, hogy az Örökkévalót választottátok: őt akarjátok imádni és szolgálni!” — mondta végül Józsué.
„Igen, tanúk vagyunk!” — felelte a nép.
23 „Akkor hát irtsátok ki magatok közül az idegen isteneket! Szeressétek az Örökkévalót, Izráel Istenét teljes szívvel-lélekkel!” — mondta Józsué.
24 „Az Örökkévalót, Istenünket fogjuk imádni és szolgálni, és engedelmeskedünk a szavának!” — felelte rá a nép.
A szövetség megújítása Sikemben
25 Azon a napon Józsué szövetséget kötött a nép és az Örökkévaló között Sikemben. Ez a szövetség törvényeket és rendelkezéseket tartalmazott a nép számára, hogy azokat kövessék. 26 Azután mindezeket a dolgokat feljegyezte az Isten Törvényének Könyvében. Majd pedig elrendelte, hogy egy nagy követ állítsanak föl egy tölgyfa alatt, az Örökkévaló Szent Sátora közelében, hogy az majd erre a szövetségkötésre emlékeztessen. 27 Ezt mondta az egész népnek: „Ez a kő hallotta mindazt, amit az Örökkévaló nekünk mondott! Ez a kő fog tanúskodni ellenetek, ha hűtlenek lesztek az Örökkévalóhoz!” 28 Majd Józsué elbocsátotta a népet, s mindenki hazatért a saját birtokára.
Zsidók és nem zsidók egyaránt vétkeztek
9 Mi következik ebből? Talán mi, zsidók, különbek vagyunk, mint a többi nép? Dehogyis! Hiszen éppen az előbb bizonyítottam be, hogy zsidók és nem zsidók egyformán a bűn hatalma alatt vannak. 10 Mert ezt mondja az Írás:
„Nincs bűntelen ember, egy sem,
11 nincs senki, aki megértené,
nincs, aki keresné Istent.
12 Mindannyian elfordultak Istentől, és megromlottak,
nincs aki jót tenne, egy sem!”[a]
13 „Torkuk nyitott sír,
nyelvük megtévesztő hazugságot szól.”[b]
„Kígyóméreg van ajkukon.”[c]
14 „Szájuk átkozódással és keserűséggel van tele.”[d]
15 „Sietnek, hogy gyilkolhassanak.
16 Amerre csak mennek,
pusztulást és nyomorúságot okoznak.
17 A békesség útját nem ismerik.”[e]
18 „Nincs bennük sem istenfélelem,
sem Isten iránti tisztelet.”[f]
19 Ezeket a Törvény azokról mondja, akik a Törvény hatalma alatt élnek. Így azután kivétel nélkül mindenki — zsidó és nem zsidó — egyaránt bűnös Isten előtt. 20 Miért? Mert senki sem képes arra, hogy a Törvény parancsainak teljesítésével Isten számára elfogadhatóvá legyen.
Hiszen a Törvény csak rávilágít a bűneinkre, hogy világosan meglássuk és felismerjük azokat.
Milyen alapon fogad el Isten bennünket?
21 Isten azonban mégis képes arra, hogy a maga számára elfogadhatóvá tegye az embert a Törvény nélkül is. Nekünk meg is mutatta ezt az új utat, amelyről már a Törvény és a próféták is beszéltek. 22 Isten ugyanis mindenkit elfogad, aki hisz Jézus Krisztusban, attól függetlenül, hogy az illető zsidó, vagy nem zsidó.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center