Revised Common Lectionary (Complementary)
A zenészek vezetőjének, Dávid zsoltára.
31 Örökkévaló, hozzád menekülök,
ne hagyd, hogy csalódjam!
Igazságos tetteiddel ments meg!
2 Fordulj felém, és hallgass meg,
szabadíts meg hamar!
Légy a Kősziklám, erős kőváram,
védj meg engem!
3 Valóban, te vagy Kősziklám, erős kőváram!
Jóságodért vezess, és terelgess engem!
4 Kérlek, ments ki a csapdából,
amelyet ellenségeim állítottak nekem,
mert te vagy minden erőm forrása!
5 Kezedbe teszem szellemem,
te mentesz meg engem,
Örökkévaló, hűséges Istenem!
19 Istenem, mennyi áldást tartogatsz azoknak,
akik félnek és tisztelnek téged!
Mennyi jót tettél azokkal, akik bíznak benned!
Mindenki szeme láttára megáldottad őket!
20 Elrejted őket jelenléted titkos helyén
a gonoszok tervei elől.
Sátorodban megvéded az igazakat
gyűlölőik támadásaitól.
21 Áldott az Örökkévaló!
Megmutatta, mennyire szeret,
mikor olyan voltam, mint egy ostromlott város!
22 Félelmemben már azt mondtam:
„Olyan helyre jutottam,
hogy már nem is lát engem az Örökkévaló!”
Mégis, meghallottad imádságomat,
mikor segítségért kiáltottam hozzád, Örökkévaló!
23 Szeressétek az Örökkévalót,
akik hűségesek vagytok hozzá!
Mert ő megmenti a hűségeseket,
de súlyosan megbünteti azokat,
akik saját erejükkel dicsekednek!
24 Legyetek erősek és bátrak mind,
aik az Örökkévalóban bíztok!
Izráel büntetése
6 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Megbüntetem Izráel népét,
mivel bűnt bűnre halmoztak.
Így határoztam, és nem vonom vissza,
mert eladták rabszolgának az igazat,
már egy csekély adósság miatt is.
Eladták rabszolgának a szegényt,
bár csak egy pár saru árával tartozott.
7 Letapossák a szegény nincstelent,
mint a föld porát,
félrelökik az útból a nyomorultat.
Apa és fia ugyanahhoz
a szolgaleányhoz járnak[a],
s nevemre gyalázatot hoznak.
8 Zálogba vett ruhákon[b] hevernek
minden egyes oltár mellett,
és isteneik házában bort isznak,
amelyet a megbírságoltaktól kaptak.
9 Pedig én voltam,
aki kiirtottam az emóriakat[c],
akik magasak voltak,
mint a cédrus,
és erősek,
mint a tölgy!
Bizony, elpusztítottam őket
gyökerestül-ágastul,
hogy földjüket Izráelnek adjam.
10 Én voltam, aki kihoztalak,
Izráel, Egyiptom földjéről,
és vezettelek a lakatlan pusztában
negyven esztendeig,
hogy az emóriak földjét neked adjam!
11 Én voltam, aki fiaitok közül
prófétákat választottam,
ifjaitok közül nazírokat[d] neveltem!
Nem így van-e, Izráel?
De bizony igen!”
— az Örökkévaló mondta ezt.
Ne ítéljetek el senkit!(A)
7 „Ne ítéljetek el senkit, hogy titeket se ítéljenek majd el! 2 Ha mégis ítéletet mondtok mások fölött, akkor titeket is úgy ítélnek majd, ahogyan ti ítéltek másokat. Amilyen mértékkel mértek másokat, olyan mértékkel mérnek majd titeket is. 3 Miért nézed a szálkát a másik szemében, ha a magadéban még a gerendát sem veszed észre? 4 Hogy mondhatod neki: »Hadd vegyem ki a szálkát a szemedből!« — amikor a te szemedben gerenda van? 5 Képmutató! Vedd ki előbb a saját szemedből a gerendát! Akkor majd elég tisztán látsz ahhoz, hogy a szálkát is kivehesd más szeméből.
6 Nem dobjuk a kutyák elé azt a szent húst, amit Istennek áldozunk. Ti se adjátok a kutyáknak, ami szent, mert csak ellenetek fordulnak, és megmarnak! Gyöngyeiteket se szórjátok a disznók elé, mert csak a sárba tapossák!”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center