Old/New Testament
Efraim, jól ismerlek téged!
5 „Figyeljetek rám, papok!
Halld meg ezt, Izráel népe![a]
Hallgass ide, királyi család!
Ítéletet hirdetek rólatok,
mert csapdát állítottatok a Micpa-hegyen,
és hálót a Tábór-hegyen[b].
2 Mélyre süllyedtetek a gonoszságba,
ezért megbüntetlek titeket[c] mind.
3 Jól ismerlek téged, Efraim!
Izráel nem rejtőzhet előlem!
Efraim, te most is bálványokkal paráználkodsz.
Milyen tisztátalanná lettél, Izráel!
4 Saját tetteik nem engedik
visszatérni őket Istenükhöz,
mert a paráznaság szelleme van bennük,
az Örökkévalót pedig nem ismerik.
5 Izráel ellen a saját büszkesége tanúskodik,
elbukik hát Izráel és Efraim a saját bűnei miatt,
s velük együtt Júda is elesik.
6 Hiába áldoznak egész nyájakat
és csordákat az Örökkévalónak,
hiába keresik őt,
már nem találják, mert elrejtőzött előlük.
7 Hűtlenül megcsalták az Örökkévalót,
törvénytelen gyermekeket szültek.
Elpusztulnak hát birtokaikkal együtt,
egyetlen hónap alatt!”[d]
Fújjátok meg a sófárt!
8 „Fújjátok meg a sófárt Gibeában,
és a kürtöt Rámában,
riasszátok föl Bét-Áven lakóit!
Ébredj, Benjámin, rajtad az ellenség![e]
9 Elpusztul Efraim a büntetés napján!
Izráel törzsei között igazságot hirdetek.
10 Júda vezetői olyanok lettek,
mint akik elmozdítják a határkövet[f],
ezért rájuk zúdítom haragomat.
11 Efraimot összetöri az ítélet,
letapossák az idegenek,
mert bálványok után futkosott.
12 Elpusztítom hát Efraimot,
mint moly a gyapjút,
és Júda országát,
mint rothadás a gyümölcsöt.
13 Látta ugyan Efraim a betegségét,
és Júda is a sebeit,
de Asszíriához fordultak segítségért,
a nagy királyhoz küldtek követeket.
Nem tud ő meggyógyítani titeket,
nem orvosolja sebeiteket,
14 mivel magam támadok Efraimra,
rárontok Júdára, mint az oroszlán.
Darabokra tépem,
felkapom és elhurcolom őket,
kezeim közül nem menekülhetnek!
15 Elmegyek, visszatérek helyemre,
megvárom, míg beismerik bűneiket,
és igazán keresik jelenlétem!
Bizony, nagy nyomorúságukban
buzgón keresnek majd engem!”
Jöjjetek, térjünk vissza az Örökkévalóhoz!
6 Jöjjetek, térjünk vissza az Örökkévalóhoz,
mert ő sebesített meg minket,
de be is köti sebeinket!
Ő vert meg,
de meg is gyógyít minket!
2 Két nap múlva megelevenít,
a harmadik napon feltámaszt,
hogy színe előtt éljünk azontúl.
3 Ismerjük hát meg,
törekedjünk igazán megismerni az Örökkévalót!
Mert eljövetele biztos,
mint ahogy hajnal virrad az éj után,
mint ahogy megjönnek a felhők,
s megöntözi földünket
a korai és késői eső!
Izráel hűtlensége
4 „Mit tegyek veled, Efraim?
Júda, mit tehetnék veled?
Hiszen olyan múlékony hűségetek,
mint a hajnali harmat,
mint reggel a köd:
szertefoszlik, elillan.[g]
5 Ezért vertelek prófétáim által,
öldököltelek szavaimmal.
Büntető ítéleteimet kihirdettem ellened.[h]
6 Hiszen nem véresáldozatot kívántam tőlük,
hanem hűséges szeretetet,
inkább Istenük megismerését,
mint égőáldozatot!
7 De ők megtörték a szövetséget,
mint Ádám,[i]
s hűtlenül elfordultak tőlem.”
8 „Gileád gonosztevők vára lett,
gyilkosságokkal tele.
9 A papok testülete olyan,
mint a rablók csapata,
akik lesben állnak a sikemi úton.
Bizony, gonoszságokat
követnek el a papok is!
10 Rettenetes dolgokat láttam
Izráel népe[j] között:
Efraim bálványokkal paráználkodik,
Izráel tisztátalanná lett.
11 Számotokra is eljön
az aratás ideje, Júda,
amikor visszahozom népemet
a száműzetésből!”[k]
Izráel hanyatlása
7 „Amikor helyre akartam állítani népemet,
meg akartam gyógyítani Izráelt,
akkor derült ki Efraim bűne,
akkor látszott meg Samária[l] gonoszsága.
Hazugságban élnek,
tolvaj tör be házaikba,
rablócsapat fosztogat odakint.
2 Eszükbe sem jut,
hogy minden gaztettükre emlékezem,
hiszen ott vannak tetteik szemem előtt!
Körülfogták őket saját bűneik.
3 Gonoszsággal örvendeztetik meg királyukat,
hazugsággal fejedelmeiket.
4 Egytől egyig mind hűtlenek,
mint a házasságtörők!
Olyanok, mint a felfűtött kemence,
melynek már nem szítják a tüzét,
míg a bekovászolt tészta megkel,
belül mégis forró marad.
5 Királyunk napján a fejedelmek dáridóznak,
ivócimboráik csúfolódó idegenek,
s a bortól mind megbetegszenek.
6 Felhevülnek a bortól,
mint parázstól a kemence.
Egész éjjel izzanak,
reggel megint lángolnak,
mint a felszított tűz.
7 Tüzesek, mint a kemence,
s elemésztik vezetőiket.
Királyaik sorra elhullanak,[m]
még sincs közöttük senki,
aki segítségül hívná nevem!
Jaj nekik, mert elpártoltak tőlem!
8 Efraim összekeveredett a nemzetekkel,
s olyan lett, mint a kemencében hagyott lángos:
odaégett.
9 Mert idegenek emésztik fel erejét,
de észre sem veszi!
Már haja is megőszült,
de azt sem veszi észre.
10 Izráel ellen a saját büszkesége tanúskodik,
mert nem térnek vissza Istenükhöz, az Örökkévalóhoz,
nem keresik őt mindennek ellenére sem.
11 Efraim is olyanná lett,
mint egy ostoba galamb.
Milyen értelmetlenek,
hiszen Egyiptomot hívják segítségül,
és Asszíriához küldenek követeket!
12 De akárhová futkosnak,
hálót feszítek eléjük,
s megfogom őket, mint a repdeső madarakat.
Megbüntetem őket,
mivel idegenekkel szövetkeztek.
13 Jaj nekik, mert elpártoltak tőlem,
pusztulás vár rájuk,
mert lázadtak ellenem!
Én ugyan megmenteném őket,
de ők hazugságokat beszélnek felőlem.
14 Nem kiáltanak hozzám teljes szívükből,
csak jajgatnak ágyaikban.
Keseregnek a búza és bor hiánya miatt,
s ellenem lázadoznak.
15 Felneveltem, megerősítettem őket,
mégis gonoszt forralnak ellenem.
16 Olyanok, mint a rossz íj,
visszafordulnak, de nem a Felségeshez.[n]
Fejedelmeiket kard pusztítja el,
mert gyaláztak engem,
mikor Egyiptomba mentek segítségért.”
Fújd meg a sófárt!
8 „Fújd meg a sófárt, őrszem,
figyelmeztesd népemet!
Ahogy lecsap a sas a zsákmányra,
úgy jön a veszedelem az Örökkévaló házára,[o]
mert népem megtörte szövetségemet,
s tanításomat nem követték!
2 Kiáltanak majd hozzám:
»Istenünk, hiszen mi jól ismerünk téged!«
3 De Izráel népe megutálta a jót,
hát üldözze őket az ellenség!
4 Királyokat emeltek maguk fölé,
de nem általam,
vezetőket választottak,
de nélkülem.
Ezüstjükből, aranyukból bálványokat emeltek,
amelyekre pusztulás vár.
5 Gyűlölöm bika-bálványaidat,[p] Samária,
haragom fellobbant miattuk!
Mikor tisztultok meg végre?!
6 Hiszen ezt a bálványt is
izráeli mesterember készítette,
nem Isten az!
Bizony, ízzé-porrá törnek
Samária bika-bálványai!
Szelet vetettek, vihart aratnak
7 Mivel szelet vetettek,
szélvihart aratnak!
A búza nem hoz kalászt,
nem lesz belőle kenyér!
S amit mégis terem,
idegenek falják föl!
8 Bizony idegenek falják föl
Izráel népét is!
Úgy lesz Izráel a nemzetek között,
mint egy haszontalan,
félredobott cserépedény.”
9 „Efraim követeket küldött Asszíriába,
prostituáltakat bérelt szeretőnek,
mint a pusztában kóborló vadszamár,
amely a maga kívánsága után siet.[q]
10 Bár pénzen szerez magának szeretőket,
én mégis összegyűjtöm őket
a nemzetek közül!
De előbb még viselniük kell
a nemzetek királyának terheit.”[r]
11 „Bűnös oltárokat emelt
Efraim a bálványoknak,
azután még többet épített,
hogy még többet vétkezzen.
12 Tehetnék én népem elé
akár tízezer törvényt is,
egyiket sem vennék a szívükre!
13 Buzgón hozzák elém az áldozatokat,[s]
hogy megehessék annak húsát,
de én, az Örökkévaló,
rá se nézek áldozataikra!
Bűneikre tekintek, s büntetek:
visszaküldöm Egyiptomba őket!”
14 „Jaj, Izráel elfelejtkezett Teremtőjéről,
de arra volt gondja,
hogy palotákat építsen magának,
Júda meg erős városokat emelt.
De én tüzet zúdítok városaikra,
s lángok emésztik meg palotáikat.”
Jézus üzen az efezusi gyülekezetnek
2 „Az efezusi gyülekezet angyalának ezt írd:
Ezt üzeni az, aki jobb kezében tartja a hét csillagot, és aki a hét arany olajmécs-tartó között jár: 2 »Jól ismerem mindazt, amit teszel. Tudom, hogy szorgalmas, türelmes és kitartó vagy, és hogy nem tűröd meg a gonoszokat magatok között. Próbára tetted azokat, akik apostoloknak mondják magukat, pedig nem azok, és rájuk bizonyítottad, hogy hazudnak. 3 Tudom, hogy az én nevemért türelmesen elszenvedted a megpróbáltatásokat, és nem fáradtál bele.
4 De van valami, ami nem tetszik nekem: a szereteted már nem olyan, mint kezdetben. 5 Emlékezz vissza, hol voltál, és honnan estél le! Változtasd meg a szíved és az életed! Térj vissza azokhoz, amiket kezdetben tettél, mert ha nem változol meg, eljövök hozzád, és az olajmécs-tartódat elveszem a helyéről. 6 Az viszont melletted szól, hogy gyűlölöd, amit a nikolaiták[a] tesznek, mert azt én is gyűlölöm.
7 Akinek van füle, hallja és értse meg, amit a Szent Szellem mond a gyülekezeteknek! Aki győz, annak megengedem, hogy egyen az Élet Fájáról, amely Isten Kertjében van.«”
Jézus üzen a szmirnai gyülekezetnek
8 „A szmirnai gyülekezet angyalának írd meg:
Ezt üzeni az Első és Utolsó, aki meghalt és feltámadt: 9 »Jól ismerem szenvedésedet és szegénységedet — bár valójában gazdag vagy! Tudom, hogy milyen gonosz dolgokat mondtak rólad azok, akik zsidóknak tartják magukat, pedig nem azok, hanem a Sátán zsinagógája. 10 Semmit se félj a rád váró szenvedésektől! Mert a Sátán néhányat közületek börtönbe fog zárni, hogy próbára tegyen titeket, és szenvedni fogsz tíz napig. Maradj hűséges mindhalálig, és neked adom az örök élet koszorúját!
11 Akinek van füle, hallja és értse meg, amit a Szent Szellem mond a gyülekezeteknek! Aki győz, annak nem árt majd a második halál.«”
Jézus üzen a pergamoni gyülekezetnek
12 „A pergamoni gyülekezet angyalának ezt írd meg:
Ezt üzeni az, akinél a kétélű, éles kard van: 13 »Tudom, hogy ott laksz, ahol a Sátán trónja van. Mégis ragaszkodsz hozzám, és nem tagadtad meg, hogy hiszel bennem, még akkor sem, amikor hű tanúmat[b], Antipászt megölték a városodban, ahol a Sátán lakik.
14 De van valami, ami nem tetszik nekem: vannak közöttetek, akik Bálám tanítását[c] követik. Bálám arra tanította Bálák királyt, hogyan csalja csapdába Izráel népét. Rávette őket, hogy egyenek a bálványisteneknek felajánlott ételekből, és szexuális bűnöket kövessenek el. 15 Így nálad is vannak, akik a nikolaiták tanítását követik.
16 Változtassátok meg szíveteket és életeteket, különben hamarosan eljövök hozzátok, és a számból kijövő karddal fogok harcolni ezek ellen.
17 Akinek van füle, hallja és értse meg, amit a Szent Szellem mond a gyülekezeteknek!
Aki győz, annak adok az elrejtett mannából[d], és kap tőlem egy fehér követ, amelyre új név lesz ráírva, amelyet csak az tud, aki kapja.«”
Jézus üzen a thiatirai gyülekezetnek
18 „A thiatirai gyülekezet angyalának ezt írd:
Ezt üzeni az Isten Fia, akinek a szeme olyan, mint a tűz lángja, és a lába, mint az izzó fém: 19 »Jól ismerem mindazt, amit teszel, hitedet, szolgálatodat és türelmes kitartásodat. Tudom, hogy a mostani tetteid jobbak, mint amelyeket kezdetben tettél.
20 De van valami, ami nem tetszik nekem: eltűröd, hogy az az asszony, Jezábel,[e] azt tegye, amit akar. Mert prófétának mondja magát, és tanításaival félrevezeti szolgáimat. Ráveszi őket, hogy házasságtörést kövessenek el, és hogy egyenek a bálványoknak áldozott ételekből. 21 Adtam neki időt, hogy megváltozzon, de ő nem akar, hanem továbbra is vétkezik. 22 Lásd! Jezábelt betegágyba vetem, s azokat, akik szexuális bűnöket követtek el vele, súlyos szenvedésekkel sújtom — ha meg nem bánják a Jezábellel együtt elkövetett gonoszságaikat —, 23 Jezábel követőit pedig halálos betegséggel ölöm meg. Akkor majd megérti az összes helyi gyülekezet, hogy én vagyok az, aki mindenkinek vizsgálom a szívét és a lelke mélyét, és hogy mindenkinek a tettei szerint adom meg, amit megérdemel.
24 De vannak ott Thiatirában, akik nem követik Jezábel tanítását, és nem ismerték meg a Sátán úgynevezett mélységeit. Nekik azt üzenem: nem teszek rátok több terhet, 25 csak ahhoz ragaszkodjatok, ami a tiétek, amíg eljövök!
26 Aki győz, és mindvégig engedelmeskedik parancsaimnak, azt a nemzetek feletti hatalommal ruházom fel. 27 Vasból készült királyi jogarral fog uralkodni rajtuk, és összetöri őket, mint a vas a cserépedényeket.[f] Úgy adom neki a hatalmat, ahogyan én is kaptam Atyámtól, 28 és neki adom a Hajnalcsillagot.
29 Akinek van füle, hallja és értse meg, amit a Szent Szellem mond a gyülekezeteknek!«”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center