Print Page Options
Previous Prev Day Next DayNext

Old/New Testament

Each day includes a passage from both the Old Testament and New Testament.
Duration: 365 days
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)
Version
Hóseás 1-4

Hóseás felesége és gyermekei

Ez az Örökkévaló üzenete, amelyet Hóseásnak, Beéri fiának mondott azokban az években, amikor Uzzijjá, majd Jótám, azután Áház, utána pedig Ezékiás volt Júda királya, és Jeroboám, Jóás fia volt Izráel királya.

Amikor az Örökkévaló először szólt Hóseáshoz, ezt mondta neki: „Hóseás, indulj el, és házasodj meg! Egy prostituált nőt vegyél feleségül, és ez a parázna asszony szüljön neked gyermekeket! Azért tedd ezt, mert egész népem hűtlenül elfordult az Örökkévalótól.”

Hóseás tehát feleségül vette Gómert, Diblaim leányát. Ezután Gómer teherbe esett és fiút szült Hóseásnak.

Ekkor az Örökkévaló ismét szólt Hóseáshoz: „Nevezd a fiadat így: »Jezréel«,[a] és emlékeztessen a neve arra, hogy rövid idő múlva bosszút állok Jéhú családján a gyilkosságok[b] miatt, amelyeket a Jezréel völgyében elkövettek. Emlékeztessen arra is, hogy Izráel királyságának[c] nemsokára véget vetek. Igen, hamarosan eljön a nap, amikor Izráel íját összetöröm a Jezréel völgyében.”

Ezután Gómer ismét teherbe esett és gyermeket szült: ezúttal leányt.

Az Örökkévaló pedig ezt mondta Hóseásnak: „Nevezd a leányodat így: »Nincs kegyelem« — mert nem kegyelmezek, és nem bocsátok meg többé Izráel népének! De Júda népének megkegyelmezek, és én — az Örökkévaló Isten — fogom megszabadítani őket. Ez a szabadítás azonban nem a fegyvereik győzelme lesz: nem a júdeai hadsereg által, és nem a lovak és lovasok vitézsége által történik!”

Amikor Gómer nem szoptatta tovább a kislányát, ismét teherbe esett, és újra fiút szült. Az Örökkévaló akkor szólt Hóseásnak: „Így nevezd a fiadat: »Nem vagytok népem« — mert ti nem vagytok többé népem, és én sem leszek többé Istenetek!

Prófécia Izráel helyreállításáról

10 De mégis eljön az idő, amikor majd Izráel leszármazottjai olyan mérhetetlenül sokan lesznek, mint a homokszemek a tenger partján! Annyian lesznek, hogy meg sem lehet számolni őket. Bizony, ugyanazon a helyen, ahol ezt mondták nekik: »Nem vagytok népem!«, azt fogják mondani egy napon: »Ti az Élő Isten gyermekei vagytok!« 11 Abban az időben Júda és Izráel népe újra összegyűlik, és egyetlen fejedelem vezetése alatt egyesül. Ismét megszaporodnak, és benépesítik földjüket[d], mert nagy lesz az a nap, Jezréel napja!

Akkor majd így szólítjátok[e] fiútestvéreiteket: »Népem vagytok« és leánytestvéreiteket: »Kegyelmet nyertetek.«”

Az Örökkévaló perel Izráel népével

„Pereljetek anyátokkal[f],
    mert többé nem a feleségem,
    és én sem vagyok férje!
Pereljetek vele,
    hogy tüntesse el arcáról,
    és mellei közül a házasságtörést!
Ha nem változik meg, letépem ruháit,
    s ott hagyom szégyenszemre,
    anyaszült meztelen.
Olyanná teszem, mint a puszta,
    lakatlan száraz sivataggá teszem,
    és szomjúsággal vesztem el.
Nem könyörülök gyermekein sem,
    hiszen anyjuk paráznaságából születtek.
Házasságtörő az anyjuk,
    gyalázatba merült szülőjük,
mikor ezt mondta: »Szeretőim[g] után járok,
    mert tőlük kapom kenyeremet és vizemet,
    a bort és az olajat,
    ruhámhoz a gyapjút és a lenvásznat!«

Nézzétek hát, mit teszek vele:
    én magam kerítem körül tövises sövénnyel,
    s fallal zárom el ösvényeit,
    hogy nem talál kiutat!
Hiába futkos majd szeretői után,
    nem éri utol őket!
Keresi őket,
    de egyiket sem találja.
Akkor magába szállva ezt mondja:
    »Visszatérek első férjemhez,
    visszamegyek hozzá,
    mert mégis jobb dolgom volt nála,
    jobb volt akkor, mint most!«

Hát nem fogta föl,
    hogy tőlem kapta a búzát,
    a bort és az olajat?!
Nem ismerte el,
    hogy én adtam neki az ezüstöt, az aranyat,
    amelyből ő bálványokat készített Baálnak!
Visszaveszem hát tőle búzámat az aratás idején,
    elveszem boromat a szüret táján,
gyapjúmat és vásznamat is kiveszem kezéből,
    nem lesz, mivel ruházkodjon,
    s meztelenségét takarja.
10 Lecsupaszítom szeretői szeme láttára,
    s nincs, aki kezemből kiszabadítsa!
11 Megfosztom minden örömétől,
    s ünnepeit megszüntetem.
Nem tartja többé sem az Újhold,
    sem a szombat ünnepét,
    elmarad az ünnepi összegyülekezés.
12 Elpusztítom szőlőjét és fügefáit,
    amelyekről ezt mondta:
    »Szeretőimtől kaptam,
    paráznaságom bére ez.«
Elvadulnak hát az elhagyott szőlők,
    hadd legeljék gyümölcseit a vadak.
13 Megbüntetem minden ünnepért,
    amikor bálványainak[h] áldozott,
    fölvette gyűrűit és ékszereit!
Szeretői után járt,
    s rólam elfeledkezett!”
    — ezt mondja az Örökkévaló.

A reménység ajtaja

14 „Azután magamhoz csalogatom,
    a pusztába vezetem,
    és a szívére beszélek.
15 Visszaadom szőlőskertjeit,
    és az Ákór völgyét[i] a reménység kapujává teszem.
Akkor hűségesen viszonozza szeretetem,
    mint ifjúsága idején,
    amikor Egyiptomból kivezettem.

16 Azon a napon így szólítasz engem: »Férjem!«
    — mondja az Örökkévaló —,
    s nem mondod többé: »Baálom!«[j]
17 Kiveszem a Baálok nevét a szájából,
    említeni sem fogja Izráel többé.
18 Szövetséget kötök akkor népem javára
    a mezei vadakkal, égi madarakkal,
    még az apró állatokkal is.
Kigyomlálok minden fegyvert a földről,
    eltörlök háborút és harcokat,
    hogy mindenki békességben élhessen.
19 Eljegyezlek magamnak örökre,
    eljegyezlek téged, Izráel népe,
az igazságosság, igaz ítélet,
    a szövetséges szeretet
    és az irgalom jegyajándékával.
20 Bizony, eljegyezlek,
    hűségessé teszlek,
    és megismered az Örökkévalót.

21 Abban az időben meghallgatom az eget
    — mondja az Örökkévaló —,
meghallgatom, amikor esőt kér a földnek.
    Az ég meghallgatja a földet,
22     az meg a búzát, bort és az olajat,
    s azok meghallgatják Jezréelt.
23 Én pedig újra megszaporítom népemet,
    ahogy a gazda beveti a földet.[k]
Megkegyelmezek annak, akit így hívtak egykor:
    »Nincs kegyelem«,
s annak is, akit így neveztek:
    »Nem vagytok népem«.
Azt mondom nekik:
    Népem vagytok, szeretett népem!
Ő meg így felel:
    »Istenem, én Istenem!«”

Szeresd a házasságtörő asszonyt!

Ezt mondta nekem az Örökkévaló: „Hóseás, ismét indulj el, és szeresd azt a házasságtörő asszonyt, aki másnak a szeretője! Úgy szeresd, mint ahogyan az Örökkévaló szereti Izráel népét, annak ellenére, hogy ők más istenekhez fordulnak, és szeretik a bálványoknak felajánlott aszalt szőlőt.”[l]

Tehát elmentem, és elvettem azt az asszonyt, miután kifizettem érte 15 sékel[m] ezüstöt és másfél hómer[n] árpát. Neki pedig azt mondtam: „Nálam fogsz lakni hosszú ideig, de többé nem leszel házasságtörő, és nem leszel más férfié! A férjed vagyok, de hosszú ideig én sem fogok veled hálni.”

Mert Izráel népe is hosszú ideig lesz kénytelen király nélkül, fejedelem, áldozatok, bálvány-oszlopok, efód és házibálványok nélkül élni. De azután majd odafordulnak az Örökkévalóhoz, Istenükhöz, és Dávid utódához, királyukhoz. A jövőben majd tisztelettel és félelemmel fordulnak az Örökkévalóhoz, és az ő áldásaihoz.

Perbe száll az Örökkévaló Izráel és a papok ellen

Halljátok meg az Örökkévaló szavát, Izráel népe! Perbe száll az Örökkévaló ellenetek, Izráel földjének lakói.

„Nem találom közöttetek az igazságot,
    sem szívetekben a hűséget,
nem ismeritek Istent igazán.
Egyebet sem látok köztetek, mint hamis esküdözést,
    hazugságot és gyilkosságot,
    lopást és házasságtörést,
    erőszakosságot és vérontást!
Gyászba borul emiatt az ország,
    sínylődnek lakói erőtlenül.
Még a mezei vadak is szenvednek,
    az égi madarak menekülnek,
    s a tenger halai is elpusztulnak.

Ne vádoljatok senkit,
    ne mást hibáztassatok,
    mert ellenetek van panaszom, ti papok![o]
Elhulltok nappal,
    s veletek pusztulnak el a hamis próféták is éjjel,
    elvesztem még szülőanyátokat is!”
„Jaj, elvész a népem,
    mert nem ismeri az Örökkévalót!
Mivel nem törődtök az Örökkévaló ismeretével,
    én sem törődöm veletek,
    s nem lesztek papjaim többé!
Elhagytátok Istenetek tanítását?
    Én is elhagyom fiaitokat!
Minél többen vagytok,
    annál többet vétkeztek ellenem!
    Hát én is gyalázattá változtatom dicsőségeteket!
Népem vétekáldozatait[p] eszitek,
    azt kívánjátok hát, hogy minél többet vétkezzenek.
De úgy jártok ti is, mint a nép:
    megbüntetlek benneteket bűneitekért,
    megfizetek nektek is vétkeitekért!
10 Esztek majd, de nem laktok jól,
    paráználkodtok, de gyermektelenek maradtok,
mivel elhagytátok az Örökkévalót,
    és a paráznaságnak adtátok magatokat.

A bálványimádás, paráznaság és részegség ostorozása

11 A paráznaság, mint a bor és a must,
    elveszi a józanságot!
12 Népem egy fatuskótól kér tanácsot,
    száraz karó mond nekik jövendőt,
    mert a paráznaság szelleme becsapta őket.
Idegen istenekkel paráználkodtak,
    hűtlenül elhagyták Istenüket!
13 Hegyek tetején áldoztak bálványaiknak,
    a dombokon égették áldozataikat,
zöldellő tölgyfák alatt,
    mert szeretik árnyékukat.
Hát majd leányaitok is
    azok árnyékában paráználkodnak,
és menyeitek is a tölgyfák alatt
    követnek el házasságtörést!

14 De nem büntetem leányaitokat paráznaságukért,
    sem menyeiteket a házasságtörésért,
mert a férfiak is paráznákhoz járnak,
    s bálványoknak áldoznak a prostituáltakkal.
Az ilyen esztelen nép
    a maga vesztébe rohan.”

Efraim bálványokkal szövetkezett

15 „Ha Izráel paráználkodik is a bálványokkal,
    legalább te ne vétkezzél, Júda!
Ne menjetek Gilgálba, se Bét-Ávenbe[q]!
    Ne esküdjetek az Örökkévaló nevére:
    »Ahogy él az Örökkévaló!«
16 Mert Izráel olyan makacs,
    mint a csökönyös szamár.
Hogyan legeltesse hát őket az Örökkévaló úgy,
    mint pásztor a nyáját tágas legelőn?

17 Efraim[r] bálványokkal szövetkezett,
    hát hagyd magára!
18 Ha megrészegednek,
    bálványaikkal paráználkodnak
    — jobban szeretik a gyalázatot,
    mint a tisztességet.
19 Szárnyára kapja őt a szélvihar,
    megszégyenül a bálványok oltárai miatt.”

Jelenések 1

A könyv eredete

Ez Jézus Krisztus kijelentése.[a] Azért kapta Istentől, hogy előre megmutassa a szolgáinak azokat, amiknek hamarosan és hirtelen meg kell történniük. Jézus elküldte angyalát a szolgájához, Jánoshoz, hogy jelképek által közölje vele ezeket, János pedig tanúskodott mindarról, amit látott. Ez az, amit Isten üzent, amit Jézus Krisztus kijelentett Jánosnak. Boldog és áldott, aki felolvassa, s boldogok és áldottak, akik készséges szívvel hallgatják ennek a próféciának az üzeneteit, és engedelmeskednek azoknak, mert már közeledik az idő.

Köszöntés

Jánostól a Kis-Ázsiában lévő hét helyi gyülekezetnek:

kegyelem és békesség szálljon rátok attól, aki van, aki mindig is volt, és aki el fog jönni; a trónja előtt lévő hét Szellemtől, és Jézus Krisztustól — a hűséges tanútól, aki elsőként támadt fel a halottak közül, és aki a Föld összes királyának fejedelme.

Jézus mindig is szeretett bennünket, és a saját vére árán véglegesen megszabadított minket a bűneinktől. Ő tett bennünket királysága népévé és papokká, akik Istent, Jézus Atyját szolgáljuk. Jézusé legyen a dicsőség és a hatalom örökké! Ámen!

Nézzétek! Jézus jön, a felhőkkel körülvéve! Mindenki meg fogja látni, még azok is, akik őt lándzsával átszúrták[b] és az egész világon mindenki siratni és gyászolni fogja őt. Igen, így lesz, ámen!

Azt mondja az Úr Isten: „Én vagyok az Alfa és az Ómega[c], aki vagyok, aki mindig is voltam, és aki el fogok jönni, a Mindenható.”

Én, János, testvéretek vagyok Jézus által, és társatok a szenvedésben, a türelmes kitartásban, és a Jézussal való együtt uralkodásban. Patmosz[d] szigetére kerültem, mivel Isten beszédét és Jézust hirdettem mindenkinek.

János találkozik Jézussal

10 Ekkor magával ragadott a Szent Szellem, és elvitt az Úr Napjára. A hátam mögül erős hangot hallottam, amely trombita hangjához hasonlított. 11 Ezt mondta: „Írd meg egy könyvben mindazt, amit látsz, és küldd el annak a hét helyi gyülekezetnek, amely Efezusban, Szmirnában, Pergamonban, Thiatirában, Szárdiszban, Filadelfiában és Laodiceában él!”

12 Megfordultam, hogy lássam, ki szól hozzám. Hét színarany olajmécs-tartót láttam, 13 és közöttük valakit, aki az Emberfiához hasonlított. Hosszú ruhát viselt, a melle körül aranyövvel. 14 A feje és a haja olyan fehér volt, mint a hó vagy tiszta gyapjú. A szeme, mint a tűz lángja, 15 a lába, mint a kemencében olvasztott izzó réz, a hangja pedig olyan volt, mint egy hatalmas vízesés zúgása. 16 A jobb kezében hét csillagot tartott, és a szájából kétélű éles kard jött ki. Arca úgy ragyogott, mint délben a nap, mikor a legerősebben süt.

17 Amikor megláttam őt, a lába elé estem, mint egy halott. Ő azonban rám tette jobb kezét, és azt mondta: „Ne félj! Én vagyok az Első és az Utolsó, 18 én vagyok az Örökké Élő. Halott voltam, de nézd, élek örökké, és kezemben vannak a Halál és a Hádész kulcsai. 19 Ezért írd le, amit látsz: amik most vannak és amik majd ezután fognak megtörténni!

20 A jobb kezemben levő hét csillag és a hét arany olajmécs-tartó titka pedig ez: a hét csillag a hét helyi gyülekezet angyala, a hét olajmécs-tartó pedig maga a hét helyi gyülekezet.”

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center