Old/New Testament
Látomás a kosról és a bakról
8 Az előző látomás után, Bélsaccar király uralkodásának harmadik évében[a] én, Dániel, egy újabb látomást láttam.[b] 2 Ebben a látomásban Élám tartományban, Súsán[c] várában voltam, az Úlaj csatorna mellett. 3 Ahogy felnéztem, a vízparton egy hosszú szarvú kost láttam. Két szarva közül az egyik később növekedett, és hosszabb volt, mint a másik. 4 A kos a szarvaival nyugat, észak és dél felé öklelt. Semmilyen állat nem tudott ellenállni a kos támadásának, senki sem menekült meg tőle. A kos tetszése szerint tehetett, amit akart, és nagyon erős lett.
5 Miközben ezen gondolkoztam, nyugat felől egy kecskebak közeledett. Oly sebesen rohant, hogy a lába alig érte a földet. A baknak csak egy nagy szarva volt a két szeme között. 6 Teljes erővel nekirohant a kétszarvú kosnak, amelyet a csatorna partján láttam. 7 Dühösen megtámadta, ledöntötte és megtaposta, még a szarvait is letörte. A kos nem tudott ellenállni, és senki sem tudta megmenteni a bak erejétől.
8 Ezután a bak igen naggyá növekedett, de hatalma tetőpontján a nagy szarva letört, és annak helyén négy tekintélyes szarva nőtt a négy égtáj irányába.
9 A négy közül az egyikből egy újabb szarv nőtt ki, amely eleinte kicsi volt, de azután rendkívül hatalmasra fejlődött dél felé, kelet felé és a gyönyörű föld[d] felé. 10 Olyan magasra nőtt, hogy egészen a mennyei seregig fölért. A mennyei seregből[e] egyeseket a földre dobott, és ezeket megtaposta. 11 Még a mennyei sereg Vezérével[f] is szembeszállt: elvette tőle a naponkénti égőáldozatot, és a szentélyét meggyalázta. 12 A mindennapi áldozatot törvénytelen módon megszüntették egy bizonyos időre,[g] az igazságot földre vetették, és lábbal tiporták. Ezt tette az a kicsi szarv, és mindenben sikeres volt.
13 Azután hallottam, amikor két szent[h] beszélt egymással. Az egyik ezt kérdezte: „Meddig fog tartani mindaz, amit a látomás mutat: a napi áldozatok szünetelése, a pusztító bűn, a szentély és a mennyei sereg lábbal tiprása?”
14 A másik szent így felelt: „Így telik el 2 300 este és reggel, azután a szent hely ismét a Törvény szerinti rendben látja el a rendeltetését.”
Gábriel megmagyarázza a látomást
15 Amikor én, Dániel, láttam ezt a látomást, szerettem volna megérteni. Ekkor megállt előttem valaki, aki egy férfihoz hasonlított. 16 Majd egy emberi hangot hallottam az Úlaj csatorna felől: „Gábriel, magyarázd meg neki a látomást!”
17 Akkor ő odajött hozzám, én pedig megrémültem, és arccal a földre estem. De ő azt mondta: „Ember fia,[i] értsd meg, hogy ez a látomás az utolsó időkre vonatkozik!”
18 Amikor beszélt hozzám, ájultan estem a földre, de ő megérintett, és lábra állított. 19 Ezt mondta: „Figyelj rám! Megmondom neked, mi fog történni a harag időszakának végén. Ez a látomás ugyanis az elrendelt végső időkre vonatkozik.
20 A kétszarvú kos, amelyet láttál, a médek és perzsák birodalmát jelenti. 21 A bozontos szőrű kecskebak a görög birodalmat jelképezi, a szemei között lévő nagy szarv pedig annak első királyát. 22 Láttad, hogy a nagy szarv letörött, és a helyén négy másik nőtt ki. Ez azt jelenti, hogy abból a nemzetből négy királyság alakul ki, de nem olyan erősek, mint az előző.
23 Uralmuk végén, amikor a bűnök már annyira felhalmozódnak, hogy az égig érnek, támad egy kegyetlen és céltudatos király, aki mestere a ravaszságnak és megtévesztésnek. 24 Nagy hatalma lesz, de nem a saját ereje által[j], és csodálatos hatékonysággal pusztít. Amibe belefog, az sikerül, és tetszése szerint cselekszik. Hatalmasokat pusztít el, és a szenteket is gyilkolja.
25 Ravaszsága által sikeresen megtéveszt és becsap sokakat. Saját magát nagyon nagynak képzeli. Sokakat elpusztít, akik biztonságban érzik magukat. Végül ellene támad a Vezérek Vezérének is, de össze fog törni, pedig ember keze nem is nyúl hozzá.
26 Az estékről és reggelekről szóló látomás, és amit erről mondtak neked, az igaz! Most pedig pecsételd le[k] ezt a látomást, mert még messze van az idő, amelyre vonatkozik.”
27 Ezután én, Dániel, napokig kimerülten feküdtem. Majd felerősödtem, és tovább végeztem a feladatokat, amelyeket a király rám bízott. Közben egyre csak a látomáson gondolkoztam, amelyet sem én, sem más nem értett.
Dániel közbenjáró imádsága
9 Ezek Dárius király, Ahasvérós[l] fia uralkodásának első évében történtek. Dárius méd származású volt, és a káldeusok országának, vagyis Babilóniának a királya lett. 2 Akkor én, Dániel, tanulmányoztam a könyvtekercseket,[m] és észrevettem, hogy az Örökkévaló szava szerint, amelyet ő Jeremiás prófétának mondott, Jeruzsálem romjai fölött 70 esztendőnek kell eltelnie.
3 Akkor elhatároztam, hogy az Úr Istenhez fordulok, keresem őt imádsággal, könyörgéssel, böjtöléssel, zsákruhában és hamuban. 4 Tehát imádkoztam az Örökkévalóhoz, Istenemhez, és megvallottam bűneinket:
Ó Uram, hatalmas és csodálatos Isten, aki megtartod a szövetséget és hűséges szereteted azok iránt, akik szeretnek téged, és megtartják parancsaidat!
5 Bizony, vétkeztünk ellened, bűnöket követtünk el, megszegtük törvényedet és lázadtunk ellened, eltértünk parancsaidtól és rendeléseidtől. 6 Nem hallgattunk a prófétákra, szolgáidra, akik a te nevedben szóltak királyainkhoz, fejedelmeinkhez, őseinkhez, egész népünkhöz.
7 Igen, Uram, te minden tekintetben igazságosan bántál velünk, mi ellenben szégyenletesen kudarcot vallottunk mindannyian, és ma is ebben az állapotban vagyunk: Júda népe, Jeruzsálem lakosai, Izráel egész népe, akár közel vannak, akár távol, a messzi országokban, ahová szétszórtad őket, mivel megtörték a szövetséget, és hűtlenül vétkeztek ellened.
8 Szégyen borítja arcunkat, Örökkévaló! Szégyenkeznek királyaink, vezéreink és fejedelmeink, mivel mindannyian vétkeztünk ellened!
9 Istenünk, Urunk! Te kegyelmes vagy, és megbocsátasz, pedig lázadtunk ellened, 10 és nem hallgattunk az Örökkévaló Isten szavára, nem követtük törvényeit, amelyeket szolgái, a próféták által adott nekünk. 11 Egész Izráel megszegte törvényedet, elfordult tőled, és nem engedett szavadnak. Ezért teljesedtek be rajtunk az átkok, és az esküvel erősített ígéretek[n], melyek megírattak Mózesnek, Isten szolgájának könyvében. Igen, mert vétkeztünk ellened!
12 Beteljesítetted rajtunk fenyegető ígéreteidet, amelyeket nekünk és vezetőinknek mondtál: nagy csapásokkal sújtottál bennünket.
Mert ami Jeruzsálemet érte, ahhoz hasonló még nem történt soha az ég alatt. 13 Bizony, utolért minket mindaz a veszedelem és baj, amely meg van írva Mózes könyvében!
Mi azonban mégis keményszívűek maradtunk: nem könyörögtünk az Örökkévaló Istenhez, nem hagytuk el bűneinket, s nem figyeltünk igazságodra. 14 De az Örökkévaló is készen tartotta számunkra a veszedelmet, majd ránk hozta azt. Bizony, az Örökkévaló Isten igazságosan bánt velünk, mert nem hallgattunk szavára! Amit ő tesz, az mind igazságos!
15 Urunk, Istenünk, aki kihoztad népedet Egyiptomból hatalmas karoddal, aki hírnevet szereztél ezzel magadnak mind a mai napig, beismerjük, hogy vétkeztünk, gonoszul cselekedtünk! 16 Uram! Kérlek, éppen mivel igazságos vagy, ne haragudj tovább városodra, Jeruzsálemre, szüntesd meg felindulásodat szent hegyed ellen! Hiszen bűneink és őseink gonosz tettei miatt gyalázzák Jeruzsálemet és népedet a szomszédos nemzetek.
17 Most hát, hallgasd meg, Istenünk, szolgád imádságát és könyörgését! Saját magadért fordulj ismét jóindulattal lerombolt Templomod felé, és arcod ragyogásával világosítsd meg![o] 18 Istenem, fordulj felém, és hallgass meg! Nézz ránk, és lásd meg, milyen rettenetes pusztulás ért bennünket, és a várost, amely nevedet viseli! Hiszen nem a magunk igazában bízunk, hanem nagy irgalmasságodban, azért könyörgünk hozzád! 19 Uram, hallgass meg! Uram, bocsáss meg! Figyelj rám, Uram! Avatkozz közbe, ne késlekedj! Tedd meg önmagadért, ó Istenem, városodért és népedért, amely nevedet viseli!
Gábriel üzenetet hoz Dánielnek
20 Így imádkoztam az Örökkévaló Istenhez, megvallottam bűneimet és népem bűneit, és könyörögtem Istenem szent hegyéért. 21 De még be sem fejeztem, amikor Gábriel, az a férfihoz hasonló angyal, akit az előző látomásban láttam, sebesen hozzám repült, és megérintett. Ez az esti áldozat idején történt. 22 Megszólított, és megmagyarázta azokat a dolgokat, amelyeket nem értettem. Ezt mondta: „Dániel, azért jöttem, hogy bölcsességre tanítsalak, és segítsek neked megérteni ezeket a dolgokat. 23 Amikor elkezdtél imádkozni és könyörögni, Isten máris válaszolt neked, és azért jöttem, hogy ezt elmondjam, mivel Isten számára nagyon kedves és értékes vagy. Értsd meg hát ezt a kijelentést, értsd meg a látomást!
24 Isten meghatározott néped és a szent város számára egy időszakot, amelynek hossza 70 hét[p]. Ez az idő arra szolgál, hogy vége legyen a törvényszegésnek, lezárják a bűn forrását, kiegyenlítsék a bűnös tettek miatti adósságot, megérkezzen az örökké tartó igazságosság, igazolják a látomások és próféciák hitelességét, és felkenjék a Szentek Szentjét.
25 Tudd meg hát, és értsd meg: attól kezdve, hogy elhangzik az üzenet Jeruzsálem újjáépítéséről, 7 hét és 62 hét fog eltelni a felkent Fejedelemig.[q] Újra fel fognak épülni a város utcái és falai, de sok nehézség közepette. 26 A felkentet 62 hét múlva meg fogják ölni, és nem marad semmije és senkije. A várost és a szent helyet elpusztítja egy következő fejedelem hadserege: úgy lesz vége, mintha árvíz söpörné el. Folytonosan tart majd a háború egészen az időszak végéig. Ez a pusztulás véglegesen el van határozva.
27 Megerősíti a szövetséget sokakkal egy hétig. A hét felénél azonban megszünteti a véres- és az ételáldozatot, és a Templom legmagasabb pontjára állít egy utálatos bálványt, amely szörnyű pusztítást visz végbe.[r] Ez addig tart, amíg az elhatározott és bizonyos vég a pusztítóra nem szakad.”
Látomás a Tigris folyó partján
10 Círusz perzsa király uralkodásának harmadik évében kapta ezt a kijelentést Dániel, akit Baltazárnak is neveznek. A kijelentés hiteles, és nagyon súlyos időszakról szól. Dániel felfogta a kijelentés értelmét, mert látomásban megmagyarázták neki.
2 Abban az időben én, Dániel, böjtöltem három hétig, vagyis 21 napig. 3 Ez alatt nem ettem sem húst, sem más kívánatos ételt, nem ittam bort, és olajjal sem kentem meg magam.
4 Az első hónap 24. napján a nagy Tigris folyó partján álltam. 5 Ahogy felnéztem a magasba, egy férfit láttam, aki fehér lenvászon ruhát viselt, a derekán pedig színarany övet. 6 Teste aranyfényű drágakőhöz hasonlított, arca úgy ragyogott, mint a villám, szeme, mint az égő fáklya, karja és lába, mint a csiszolt bronz. A hangja olyan volt, mint a tenger hullámainak zúgása.
7 Én, Dániel, egyedül láttam ezt a látomást. A velem lévő férfiak nagyon megrémültek, elszaladtak és elrejtőztek, 8 így egyedül maradtam. Amikor ezt a látomást láttam, minden erőm elhagyott, egészen elsápadtam, és csaknem összerogytam. 9 Azután az a férfi megszólított, s mikor a hangját hallottam, elájultam, és arccal a földre estem.
10 Akkor egy kéz megérintett, és felsegített a térdeimre. 11 Az a férfi ezt mondta: „Dániel, te kedves férfi! Értsd meg, amiket mondok neked, és állj fel, mert hozzád küldtek!” Közben remegve felálltam. 12 Így folytatta: „Ne félj Dániel, mert az első naptól kezdve, hogy odaszántad magad a titkok megértésére, és megaláztad magad Istened előtt, ő meghallgatta kérésedet, és engem éppen ezért küldött hozzád. 13 Azonban a Perzsa Birodalom fejedelme[s] 21 napig az utamba állt — emiatt csak most értem ide. Végül Mikaél, az egyik legfőbb fejedelem segítségemre sietett, és így tudtam eljönni, őt pedig ott hagytam a Perzsa Birodalom fejedelménél. 14 Azért jöttem hozzád, hogy megmagyarázzam, mi történik majd népeddel az utolsó időkben. Ez a látomás ugyanis az utolsó időkre vonatkozik.”
15 Miközben ezeket mondta, lehajtottam a fejemet, és egy szót sem tudtam szólni. 16 Akkor valaki, aki egy emberhez hasonlított, hozzám lépett, és megérintette a számat. Ekkor végre meg tudtam szólalni, és ezt mondtam annak, aki előttem állt: „Uram, ez a látomás annyira fájdalmas számomra, hogy semmi erőm nem maradt! 17 Hogyan is tudna szolgád beszélni veled! Hiszen minden erőm elhagyott, és lélegzetet is alig kapok!”
18 Ekkor az emberhez hasonló személy újra megérintett, megerősített, 19 és azt mondta: „Ne félj kedves férfi! Békesség töltsön be! Légy erős, nagyon erős!”
Amint ezt mondta, valóban megerősödtem, és válaszoltam is: „Uram, megerősítettél, most már szólj, figyelek!”
20-21 „Tudod-e miért jöttem? — kérdezte. — Most pedig vissza kell térnem, hogy Perzsia fejedelmével harcoljak. Mikor majd végzek vele, Görögország fejedelme következik.
Előbb azonban elmondom neked, mi van megírva az igazság könyvében.
Ezek ellen a fejedelmek ellen csak Mikaél, a te néped fejedelme segít nekem.
1 A gyülekezeti vezető[a] köszönti kedves barátját, Gájuszt, akit igazán szeret.
2 Szeretett barátom, tudom, hogy a lelkednek jó dolga van. Imádkozom, hogy minden tekintetben jó dolgod legyen, és testileg is éppen olyan jó egészségnek örvendj, mint amilyen jól vagy lélekben. 3 Nagyon megörültem, amikor néhány hozzánk látogató testvérünk elmondta, milyen hűséges vagy az igazsághoz,[b] és hogyan követed az igazság útját. 4 Semmi sem szerezhet nagyobb örömöt nekem, mint ha azt hallom, hogy gyermekeim az igazság útját követik.
5 Szeretett barátom, hűségesen cselekszel, amikor segítesz a testvéreidnek, még akkor is, ha személyesen nem ismered őket. 6 A hozzánk látogató testvérek elmondták az itteni helyi gyülekezet előtt, hogy milyen szeretettel voltál irántuk. Kérlek, hogy Istennek tetsző módon segítsd a testvéreket útjuk folytatásában, 7 mert ők Krisztus szolgálatára indultak útnak, és a hitetlenektől semmit sem fogadtak el. 8 Ezért nekünk, hívőknek kell őket segítenünk, hogy munkatársaik legyünk az igazságban.
9 Írtam egy levelet a helyi gyülekezetnek, de Diotrefész, aki ott vezető szeretne lenni, nem fogad el minket. 10 Ezért, ha elmegyek hozzátok, szembesíteni fogom a tetteivel, mert rosszindulatú pletykákat terjeszt rólunk, sőt még azokat a testvéreket sem fogadja vendégszeretettel, akik Krisztust szolgálják. Ráadásul, még másokat is megakadályoz ebben, és kizárja őket a helyi gyülekezetből.
11 Szeretett barátom, ne a rosszat utánozd, hanem a jót! Aki jót tesz, az Istené, aki pedig rosszat, az nem látta Istent.
12 Demetrioszról mindenki jót mond, az igazság is mellette tanúskodik, de mellette tanúskodunk mi is, és tudod, hogy a mi tanúságtételünk igaz.
13 Sok mondanivalóm van még a számodra, de nem akarom folytatni tollal és tintával, 14 mert remélem, hogy hamarosan találkozunk, és akkor majd beszélgetünk.
15 Békesség veled! Üdvözlet a barátaidtól! Köszöntsd te is minden barátunkat személyesen!
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center