Old/New Testament

Prófécia Jeruzsálem ostromáról

24 A száműzetés kilencedik évében^[a], a tizedik hónap tizedik napján az Örökkévaló szava érkezett hozzám: ² „Ember fia, jegyezd fel ezt, és a mai napot: »Babilon királya a mai napon seregével ostrom alá vette Jeruzsálemet.« ³ A lázadó és engedetlen népnek, Izráelnek pedig mondd el ezt a példázatot! Szólj hozzájuk: Ezt üzeni Uram, az Örökkévaló:

Prófécia Jeruzsálem elpusztulásáról

¹⁵ Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: ¹⁶ „Ember fia, lásd, hirtelen csapással elveszem tőled, akit szívedből szeretsz! Te azonban ne jajgass, ne sirasd meg, könnyet se hullass érte! ¹⁷ Hallgass, és csak magadban sóhajtozz, csendben gyászold, ne úgy, ahogy a halottat szokták^[c]! Turbánod tedd fejedre, sarudat húzd föl, szakállad ne kösd be, és ne rendezz halotti tort sem!”

¹⁸ Reggel elmondtam ezt a népnek, estére pedig hirtelen meghalt a feleségem.

Másnap reggel mindent úgy tettem, ahogy az Örökkévaló parancsolta. ¹⁹ Az emberek megkérdezték: „Miért viselkedsz így? Mit akarsz ezzel mondani?”

²⁰ Ezt válaszoltam: „Az Örökkévaló szólt hozzám: ²¹ Mondd meg Izráel népének: Uram, az Örökkévaló ezt üzeni nektek: »Nézzétek! Lám, büszkék vagytok az én jeruzsálemi Templomomra, szemetek fényére, mert erőt ad nektek, mert lelketeket gyönyörködteti — én mégis megengedem, hogy meggyalázzák és lerombolják azt! Fiaitokat és leányaitokat pedig, akiket ott hagytatok Jeruzsálemben, fegyver pusztítja majd el!

²² Izráel népe, ti is úgy tesztek majd, ahogy Ezékiel: nem fogtok gyászolni, ahogyan szoktatok. Szakállatokat nem kötitek be, nem ültök halotti tort, ²³ turbánjaitokat fölteszitek, saruitokat fölhúzzátok, nem sírtok-jajgattok. Bűneitek büntetése miatt elsorvadtok, és csak egymás között sóhajtoztok és bánkódtok. ²⁴ Nézzétek Ezékiel példáját! Amit ő tett, az számotokra is jel: mert ti is ugyanezt teszitek majd. Amikor ez bekövetkezik, akkor fogjátok megérteni és elismerni, hogy én vagyok az Úr, az Örökkévaló!«”

^25-26 „Ember fia, elveszem népemtől erejük támaszát, amelyben bíztak, elveszem tőlük, amire büszkék voltak, s amivel dicsekedtek. Elveszem szemük fényét, szívük vágyát: Jeruzsálemet. Elveszem tőlük fiaikat és leányaikat is. Azon a napon egy jeruzsálemi menekült érkezik majd hozzád, és saját füleddel fogod hallani tőle a hírt. ²⁷ Azon a napon nyelved megoldódik, nem leszel néma többé, és beszélsz a menekülttel. Bizony, jel leszel a nép számára — hogy megértsék és elismerjék, hogy én vagyok az Örökkévaló!”

Prófécia Ammon népe ellen

25 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: ² „Ember fia, fordulj az ammoniak felé, és prófétálj ellenük! ³ Mondd nekik: Ammon népe, halld meg Uram, az Örökkévaló szavát! Ezt üzeni Uram, az Örökkévaló: Mivel örültél annak, hogy Templomomat bemocskolták és lerombolták, kinevetted Izráel földjének pusztulását, és kárörvendő voltál, amikor Júda népét száműzetésbe hurcolták, ⁴ ezért kiszolgáltatlak a keleti népeknek, akik elfoglalják földedet. Seregük tábort ver országodban, letelepednek, és ők eszik meg földed gyümölcsét és termését, ők isszák meg állataid tejét! ⁵ Rabbá városát tevék legelőjévé teszem, Ammon országát meg juhnyájak pihenőhelyévé. Akkor majd megtudod, megérted és elismered, hogy én vagyok az Örökkévaló!”

⁶ Azt mondja Uram, az Örökkévaló: „Ammon népe, mivel megvetéssel örültél Izráel földje pusztulásának: tapsoltál, dobogtál, és teljes szívvel örvendeztél, ⁷ ezért megbüntetlek: zsákmányul vetlek a népek elé, kigyomlállak közülük, kipusztítalak az országok közül. Bizony, végzek veled! Akkor majd megtudod, megérted és elismered, hogy én vagyok az Örökkévaló!”

Prófécia Moáb népe ellen

⁸ Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Moáb és Edom^[d] népe ezt mondta: »Bizony, Júda népe is csak olyan, mint a többi nép!« ⁹ Ezért utat nyitok Moáb oldalában, és elvesztem a határán lévő városait, amelyekkel dicsekedett. Bét-Hajesimót, Baál-Meón és Kirjátaim városait ¹⁰ ellenségüknek, kelet népeinek adom. El is foglalják azokat, akárcsak Ammon országát. Nem emlegetik többé Ammont a nemzetek között! ¹¹ Ugyanígy megbüntetem Moábot is — akkor majd megtudja, megérti és elismeri, hogy én vagyok az Örökkévaló!”

Prófécia Edom népe ellen

¹² Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Edom bosszút állt Júda népén, ezért kétszeresen bűnös lett.” ¹³ Ezért azt mondja Uram, az Örökkévaló: „Felemelem kezemet Edom ellen, és gyökerestől kiirtok belőle embert és állatot. Pusztává teszem: Témántól Dédánig minden lakosa fegyver által hal meg. ¹⁴ Bosszút állok Edomon — népem, Izráel által. Ők fogják végrehajtani rajta ítéletemet, izzó haragom szerint. Így fogják megismerni Edomban bosszúmat” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.

Prófécia a filiszteusok ellen

¹⁵ Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Mivel a filiszteusok kegyetlenül bosszút álltak, s lelkük telve van ősrégi gyűlölettel és megvetéssel Izráel iránt, ¹⁶ ezért — azt mondja Uram, az Örökkévaló — felemelem kezemet a filiszteusok ellen, akik Kréta szigetéről jöttek, és kiirtom őket. Igen, elpusztítom a tengerpart lakosait! ¹⁷ Bosszút állok rajtuk, és súlyosan megbüntetem őket izzó haragomban. Akkor majd megtudják, megértik és elismerik, hogy én vagyok az Örökkévaló, aki bosszút áll!”

Prófécia Tírusz pusztulásáról

26 A száműzetés tizenegyedik évében^[e], a hónap első napján az Örökkévaló szava érkezett hozzám: ² „Ember fia, Tírusz lakói kárörvendően nevettek Jeruzsálem pusztulásán: »Nézzétek! Romba dőlt a népek kapuja! Feltárult, kinyílt előttünk! Most mi fogunk hasznot húzni Jeruzsálem pusztulásából!«”

³ Ezért azt mondja Uram, az Örökkévaló: „Ellened fordulok, Tírusz! Nemzetek seregeit hozom rád, egyiket a másik után, mint a tenger hullámait: ⁴ ledöntik falaidat, lerombolják tornyaidat.

Sőt, még a város porát is lesöpröm. Szigetéből csak kopár tengeri szikla marad, ⁵ amelyen hálóikat szárítják majd a halászok — ezt én mondom, az Örökkévaló! Bizony, Tírusz a nemzetek sokaságának a zsákmánya lesz. ⁶ A városhoz tartozó falvakat, amelyek a parti síkságon vannak, ellenség fegyvere pusztítja el. Így tudjátok meg, hogy én vagyok az Örökkévaló!”

Prófécia Nebukadneccar Tírusz elleni támadásáról

⁷ Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Nézzétek! Elhozom északról Babilon királyát, Nebukadneccart. Elhozom a leghatalmasabb királyt Tírusz ellen, nagy seregével, harci szekereivel, lovasaival, gyalogosokkal, lovakkal. ⁸ Elpusztítja a Tíruszhoz tartozó falvakat, amelyek a parti síkságon vannak. A babilóniai sereg megostromolja Tírusz várát: sáncot és tornyokat emel ellene, ostromgépekkel támadja, pajzsok alatt megrohamozza, ⁹ faltörő kosokkal rombolja falait, bástyáit csákánnyal bontja meg.

¹⁰ Az ostromló sereg lovainak sokasága miatt elborít téged a por, Tírusz! Falaid megremegnek a robogó harci szekerek dübörgésétől és a vágtató lovak patáinak csattogásától, amikor Babilon királya bemegy a városba, amelynek falain rést ütött. ¹¹ Bizony, Nebukadneccar lovának patái tiporják majd utcáidat, Tírusz! Népedet fegyverrel ölik meg, városod erős oszlopait a földre döntik! ¹² Gazdagságodat elrabolják, kereskedőid áruit zsákmányul ejtik. A városfalakat lerombolják, palotáidat elpusztítják, és az összes törmeléket — a köveket és gerendákat — mind a tengerbe hordják. ¹³ Vidám énekeidnek véget vetek, húros hangszereidet nem pengeted többé.

¹⁴ Kopár tengeri sziklává teszlek, Tírusz, ahol csak a halászok szárítják hálóikat! Nem épülsz fel soha többé! — ezt én, az Örökkévaló mondom!”

A nemzetek siratják Tírusz pusztulását

¹⁵ Ezt mondja Uram, az Örökkévaló Tírusznak: „Bukásod hírére megremegnek a szigetek és a tenger partvidékének országai. Hallják Tírusz halálra sebzett lakóinak jajgatását, az ostromló sereg öldöklésének hírét, és reszketnek a félelemtől. ¹⁶ A tengeri országok királyai leszállnak trónjukról, leteszik palástjukat, levetik királyi ruhájukat, és rémületbe burkolóznak. A földre kuporodnak, rettegés vesz rajtuk erőt, szörnyülködnek és álmélkodnak majd pusztulásodon. ¹⁷ Gyászéneket énekelnek rólad, Tírusz:

¹⁹ Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Puszta romhalmazzá teszlek, lakatlan romvárossá, Tírusz! Tenger árja borít el, hullámzó vizek takarnak be. ²⁰ A mélységbe taszítalak, a sírba szállók közé hullasz te is, a régi korok halottai közé kerülsz! A föld mélyében laksz, rég elpusztult városok népeivel, akik előtted régen leszálltak oda. Lakatlan leszel mindörökké, s örökre eltűnsz az élők földjéről. ²¹ Még híred is rémületessé teszem, s véget vetek neked örökre! Keresni fognak, de többé meg nem találnak.” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.

A sarokkő és az élő kövek

2 Most azért takarítsatok ki a lelketekből minden gonoszságot és képmutatást! Ne hazudjatok, ne csapjatok be senkit, ne irigykedjetek, és ne mondjatok rosszat senkiről! ² Olyanok vagytok, mint az újszülött csecsemők, tehát kívánjátok a tiszta szellemi „tejet”, vagyis Isten beszédét, amelynek segítségével felnövekedhettek egészen az üdvösség teljességéig. ³ Hiszen már megtapasztaltátok az Úr jóságát!^[a]

⁴ Az Úr Jézus az „Élő Kő”,^[b] akit az emberek visszautasítottak. Isten számára azonban nagyon értékes, mert őt választotta ki. Ezért jöjjetek Jézushoz! ⁵ Hiszen ti is olyanok vagytok, mint az élő kövek, akikből a szellemi templom^[c] épül fel. Ebben a templomban ti vagytok a szent papok, akik a szellemi áldozatokat viszik Istennek. Ezeket Isten azért fogadja szívesen, mert Jézus Krisztus által hozzátok elé. ⁶ Az Írás azt mondja:

⁷ Ez a kő, vagyis Jézus értékes kincs a számotokra, akik hisztek benne. De a hitetlenekre ez vonatkozik:

⁸ Igen, a hitetleneknek Jézus

Mivel nem akarnak engedelmeskedni Isten beszédének, kikerülhetetlenül megbotlanak benne és elesnek.

⁹ Ti azonban kiválasztott nép vagytok, papok királysága és szent nemzet. Olyan nép, amely csak Isten tulajdona. Azért választott ki benneteket, hogy mindenkinek hirdessétek Isten nagy tetteit, és nyilvánvalóvá tegyétek az ő kiválóságát. Mert ő hívott ki bennünket a sötétségből a világosság csodálatos birodalmába, ahol ő maga is lakik.

Csak átutazóban vagytok a Földön

¹¹ Szeretett testvéreim, kérlek benneteket — mint akik csak átutazóban vagytok a földön, és a valódi otthonotok nem itt van — tartsátok magatokat távol a régi emberi természet kívánságaitól, amelyek arra törekednek, hogy uralomra jussanak fölöttetek! ¹² Itt körül vagytok véve olyanokkal, akik nem hisznek Istenben, és sokszor azzal vádolnak titeket, hogy gonosztevők vagytok. Tehát éljetek úgy, hogy mindenki lássa, milyen jó dolgokat tesztek, s hogy milyen jól és békességben éltek! Akkor még a hitetlenek is dicsőíteni fogják Istent a jó tetteitek miatt azon a napon, amikor ő eljön.

Engedelmeskedjetek azoknak, akik hatalmat kaptak!

¹³ Az Úr iránti tiszteletből engedelmeskedjetek mindenkinek, aki ezen a világon valamilyen hatalmat kapott!^[h] Engedelmeskedjetek a császárnak, akié a legfőbb hatalom, ¹⁴ és azoknak a kisebb vezetőknek is, akiket a császár nevezett ki! Hiszen ők azért kapták a hatalmukat, hogy megbüntessék a gonosztevőket, és megjutalmazzák azokat, akik jót tesznek.

¹⁵ Mert Isten azt akarja, hogy jó dolgokat tegyetek, és így némítsátok el a tudatlanok ostobaságait. ¹⁶ Éljetek szabadságban, és legyetek Isten rabszolgái! De a szabadságotokkal ne éljetek vissza! Ne használjátok arra, hogy valami gonoszságot leplezzetek vele! ¹⁷ Tiszteljetek minden embert! Isten családjában minden testvéreteket szeressétek! Méltó módon tiszteljétek Istent! A királyt is tiszteljétek!

¹⁸ Rabszolgák, fogadjátok el uraitok hatalmát, engedelmeskedjetek nekik, és tiszteljétek őket, de ne csak azokat, akik jók és emberségesek, hanem azokat is, akik igazságtalanok!

Krisztus szenvedésének példája

¹⁹ Dicséretre méltó és jó dolog, ha valakinek istenfélő magatartása miatt kell igazságtalanul szenvednie. ²⁰ Ha viszont azért szenved, mert vétkezett, akkor nem nagy dicsőség, ha megérdemelt büntetését türelmesen elviseli. Ellenben ha jót tesztek, és amiatt kell szenvednetek, ezt pedig türelmesen viselitek, az tetszik Istennek! ²¹ Hiszen éppen erre hívott el benneteket! Gondoljátok meg, hogy Krisztus is szenvedett értünk! Ezzel példát adott nekünk, hogy ebben is kövessük. Ahogyan az Írás mondja:

²³ Mikor szidalmazták és gyalázták, Jézus ezt nem viszonozta. Mikor bántották és verték, nem fenyegetőzött, hanem teljesen rábízta magát az igazságosan ítélő Istenre. ²⁴ Krisztus a mi bűneinket magára vette, sőt, a saját testében felvitte a keresztfára, amikor megölték. Azért tette ezt, hogy mi is meghaljunk a bűn számára, viszont Isten mértéke szerint helyesen éljünk.

Krisztus sebei által gyógyultatok meg a betegségeitekből. ²⁵ Olyanok voltatok, mint a nyájtól elkószált és eltévedt juhok. De most visszatértetek a Pásztorhoz: ő vigyáz a lelketekre, védelmez és őriz benneteket.