Old/New Testament
3 Ezt mondta: „Ember fia, edd meg, amit itt látsz! Edd meg ezt a könyvtekercset, azután menj, és mondd el Izráel népének!”
2 Akkor nekem adta a könyvtekercset, én pedig kinyitottam a számat és megettem. 3 Azután azt mondta: „Ember fia, egészen töltsd meg a gyomrodat ezzel a könyvtekerccsel, amelyet én adok neked! Egész bensőd teljen meg vele!”
Akkor megettem a könyvtekercset, amely édes volt a számban, mint a méz.
4 Majd ezt mondta: „Ember fia, menj Izráel népéhez, és szólj hozzájuk az én szavaimmal! 5 Nem idegenekhez küldelek, hanem a saját népedhez. Nem olyanokhoz, akik más nyelven beszélnek, és nem értenék meg, amit mondasz, hanem Izráel népéhez. 6 Nem küldelek idegen országokba, ahol az emberek beszédét nem értenéd meg — bár, ha azokhoz küldenélek, ők bizony hallgatnának rád. 7 Nem, hanem Izráel népéhez küldelek, akiknek érted a nyelvét, és ők is téged.
Csakhogy ez a nép nem fog rád hallgatni, mivel nem akarnak rám hallgatni és nekem engedelmeskedni, mert egész Izráel keményfejű és makacs szívű. 8 Én azonban megkeményítettem arcodat, hogy megálld a helyedet velük szemben, és ugyanolyan keményfejűvé tettelek, mint amilyenek ők. 9 Sőt, amint a gyémánt keményebb a kovakőnél, a te elszántságodat is keményebbé tettem, mint az övék. Ezért ne félj tőlük, és ne ijedj meg tekintetüktől, hiszen ők ellenem lázadnak!”
10 Azután ezt mondta: „Ember fia, minden szót, amit neked mondok, figyelmesen hallgass meg, és jól véss a szívedbe, hogy el ne felejtsd! 11 Azután menj a Babilóniában élő száműzöttekhez, néped fiaihoz, és mondd nekik: »Ezt mondja Uram, az Örökkévaló…«! Akár hallgatnak rád, akár nem, el kell mondanod nekik, amit üzenek.”
12 Azután a Szellem felemelt engem, és ahogy az Örökkévaló dicsősége felemelkedett helyéről, a hátam mögül mennydörgéshez hasonló erős hangot hallottam. 13 Ekkor a négy mennyei teremtmény egymást érintő szárnyai ismét mozogni kezdtek, és zúgó hangot adtak. A mellettük lévő kerekek hangja olyan volt, mint a mennydörgés. 14 A Szellem felemelt, és magával ragadott. Az Örökkévaló keze súlyosan rám nehezedett, szellemem pedig megtelt haraggal és keserűséggel. 15 Megérkeztem az izráeli száműzöttekhez a Kebár folyó partjára, Tel Abíb-ba,[a] és ott ültem közöttük felindultan és némán hét napig.
Az őrálló felelőssége(A)
16 Hét nap múlva az Örökkévaló szava érkezett hozzám. Azt mondta: 17 „Ember fia, őrállóvá tettelek téged Izráel népe számára. Ezért halld meg, amit ajkam kimond, és figyelmeztesd őket az én nevemben! 18 Amikor azt mondom a bűnösnek: »Bizony, meg fogsz halni!« — neked figyelmeztetned kell őt, hogy letérítsd a rossz útról, és megmentsd az életét. Ha nem figyelmezteted, az a bűnös valóban meg fog halni a bűnei miatt — a haláláért azonban téged teszlek felelőssé, mert nem szóltál neki!
19 Viszont, ha figyelmezteted, és ő nem hallgat rád, nem változtat az életén, nem tér le a rossz útról, akkor — bár ő ugyanúgy meghal a bűnei miatt — te nem leszel felelős a haláláért.
20 Ha az igaz ember letér a jó útról, és vétkezik, akkor én a bukását okozom, és ő meg fog halni. Ha te nem figyelmezteted, akkor ő a saját vétke miatt hal meg, és a korábbi igazságos tetteit nem veszem tekintetbe — de téged teszlek felelőssé a haláláért.
21 Ha viszont az igaz embert figyelmezteted, hogy ne vétkezzen tovább; és ő hallgat a szavadra, jó útra tér, és nem vétkezik többé, akkor életben marad; és te is szabad leszel a felelősség súlyától.”
Látomás a völgyben
22 Az Örökkévaló rám tette a kezét, és azt mondta: „Kelj fel, menj ki a völgybe! Ott fogok beszélni veled.”
23 Akkor felkeltem, és kimentem a völgybe. Ott megjelent az Örökkévaló dicsősége: éppen olyannak láttam, mint a Kebár folyó mellett. Arccal a földre estem előtte. 24 A Szellem betöltött, és talpra állított. Ő pedig ezt mondta nekem: „Menj haza, és zárkózz be a házadba! 25 Ember fia, kötelekkel fognak megkötözni, és nem mehetsz ki az emberek közé. 26 Én fogom a nyelvedet a szájpadlásodhoz ragasztani, hogy ne szólhass egy szót sem. Így nem lesz senki, aki figyelmeztesse és helyreigazítsa ezt az ellenem lázadó nemzedéket, hogy többé ne vétkezzen. 27 Csak akkor szólhatsz hozzájuk, ha én szólok hozzád! Akkor majd megoldom a nyelvedet, és mondd nekik: »Ezt mondja Uram, az Örökkévaló…«. Aki akarja, hallja, és értse meg! Aki pedig nem akarja meghallani, hát ne törődjön vele — hiszen ez a nemzedék fellázadt ellenem.”
Prófécia Jeruzsálem ostromáról
4 „Ember fia! Fogj egy téglát, állítsd magad elé, és karcold rá egy város képét, Jeruzsálemét! 2 Azután tégy úgy, mintha ostromolnád a várost! Vedd körül az ellenséges sereg táborával, építs körülötte sáncot, állíts fel faltörő kosokat[b] Jeruzsálemmel szemben! 3 Majd fogj egy vasserpenyőt, és tedd azt a város és az arcod közé! Arcodat fordítsd a város ellen, vedd körül, és ostromold meg! Figyelmeztető jel ez Izráel egész népének.
4-5 Azután feküdj a bal oldaladra, és maradj úgy! Vedd magadra Izráel északi királyságának a bűneit! Addig fogsz a bal oldaladon feküdni, amíg viselned kell a bűneiket: 390[c] napig. Mert én határoztam meg bűneik súlya szerint az évek számát, és én nehezítettem rád bűneiket, hogy viseld azokat. Egy évet egy napnak számítottam neked. Így kell viselned Izráel királyságának bűneit.
6 Amikor ez az idő letelt, fordulj a jobb oldaladra, és maradj úgy 40 napig! Ezúttal Júda királyságának vétkeit kell viselned. Egy évet egy napnak számítottam neked.
7 Tehát irányítsd a tekinteted Jeruzsálemre, nyújtsd ki meztelen karodat a tégla fölé, mintha ostromolnád, és prófétálj Jeruzsálem ellen! 8 Nézd, megkötözlek, hogy ne fordulhass egyik oldaladról a másikra, amíg be nem fejezed Jeruzsálem jelképes ostromát.[d]
9 Szerezz magadnak különféle magokat, és abból készítsd el mindennapi kenyeredet! Készíts elő búzát, árpát, babot, lencsét, kölest és tönkölyt — tedd ezeket egy edénybe, és ebből készíts magadnak kenyeret! Amíg az oldaladon fekszel 390 napig, csak az ebből készült kenyeret edd! 10 De ebből is csak 20 sékel[e] súlyú kenyeret ehetsz naponta. Ezt oszd be az egész napra! 11 Vizet is csak mérték szerint ihatsz: naponta a hin[f] egyhatod részét. Ezt is be kell osztanod! 12 Minden nap készítsd el az aznapi kenyéradagodat! Úgy készítsd el, ahogyan az árpakenyeret szokták, és szárított emberi ganéj tüzénél süsd meg az emberek szeme láttára!” 13 Azután azt mondta az Örökkévaló: „Izráel népe is így fogja enni tisztátalan kenyerét az idegen népek között, ahová kiűzöm őket földjükről!”
14 Akkor felkiáltottam: „Jaj, Uram, Örökkévaló! Még sohasem szennyeztem be magam tisztátalan étellel! Gyermekkorom óta sohasem ettem olyan ételt, amelyet a Törvény szerint nem szabad megenni. Nem ettem olyan állat húsát, amely betegség miatt pusztult el, vagy amelyet vadállat szaggatott szét.”
15 Erre Isten így válaszolt: „Jól van, megengedem, hogy emberi ganéj helyett szárított marhatrágyán süsd meg a kenyeredet”.
16 Azután ezt mondta: „Ember fia, eddig elláttam Jeruzsálemet élelemmel, de most elveszem a kenyeret a kezükből. Csak nagyon szűkösen jutnak majd kenyérhez, és épp hogy csak éhen-szomjan nem halnak. Félve eszik azt a keveset is, és aggódni fognak a víz miatt is. Nagyon be kell osztaniuk, ami kevés élelmük és vizük marad a városban. 17 Mivel nagyon kevés kenyerük és vizük marad, rémülten nézik egymást, amint sorra elsorvadnak és meghalnak a gonoszságaik miatt.”
20 Izsák is a hite által nézett a messzi jövőbe, amikor megáldotta a fiait, Jákóbot és Ézsaut. 21 A haldokló Jákób is hittel áldotta meg József mindkét fiát, és botja végére támaszkodva imádkozott.
22 Élete végén József is hittel beszélt arról, hogy Izráel népe majd egyszer ki fog vonulni Egyiptomból, és még arról is rendelkezett, hogy akkor majd hová temessék el a csontjait.
23 Hitük által bátorodtak fel Mózes szülei, hogy újszülött fiukat három hónapos koráig rejtegessék, hiszen látták, milyen gyönyörű a kis Mózes, és nem féltek a király parancsának ellene szegülni.
24 Amikor Mózes felnőtt, hite által utasította vissza, hogy a fáraó leánya gyermekének tekintsék. 25 Inkább vállalta a közösséget Isten népével, és velük együtt a szenvedést is, mint hogy Egyiptomban a bűn pillanatnyi örömeit élvezze. 26 A Messiáshoz hasonlóan ő is úgy tartotta, hogy Isten népéhez tartozni és az ezzel járó megvetést elviselni többet ér, mint Egyiptom összes kincse — mivel arra a jutalomra tekintett, amelyet Istentől várt. 27 Hitére támaszkodva hagyta ott Egyiptomot, és nem félt a király haragjától. Ingadozás nélkül kitartott, mert Istenre nézett, aki láthatatlan. 28 Mózes hittel készítette el a páskabárányt és kente be az ajtófélfákat vérrel, hogy a Pusztító[a] ne nyúlhasson Izráel elsőszülött fiaihoz.[b]
29 Hit által tudott az egész nép is átkelni a Vörös-tengeren, amikor Mózes vezette őket. Úgy mentek át a tengeren, mintha csak a szárazon jártak volna! Amikor pedig az egyiptomiak is megpróbálták ugyanezt, mind belefulladtak a tengerbe.
30 Izráel népének a hite által dőltek le Jerikó falai, miután hét napon keresztül körüljárták a várost.
31 Hite miatt menekült meg Ráháb, a prostituált: nem ölték meg, mint a többi engedetlent. Ráháb ugyanis jó szívvel befogadta a házába az izráeli kémeket.
32 Szükség van-e még további példákra? Nincs elég idő, hogy Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról is beszéljek. 33 Nekik valóban erős hitük volt! Hitük által országokat hódítottak meg, igazságosan uralkodtak, megkapták Isten ígéreteit, bezárták az oroszlánok száját, 34 eloltották a dühöngő tüzet, megmenekültek a kard általi haláltól, felerősödtek a gyengeségből, hősökké lettek a csatában és megfutamították az ellenséges seregeket.
35 Asszonyok a hitük által visszakapták halottaikat, akik újra életre keltek. Másokat megkínoztak, mert visszautasították a szabadulást, hogy majd jobb feltámadásban legyen részük. 36 Egyeseket kigúnyoltak és megkorbácsoltak, másokat megbilincseltek és börtönbe zártak. 37 Voltak, akiket kövekkel dobáltak halálra, másokat kettéfűrészeltek, vagy karddal öltek meg.
Egyesek közülük csupán báránybőr, vagy kecskebőr ruhát viseltek, bujdostak, és szegénységben éltek. A többiek gonoszul bántak velük és elnyomták őket. 38 Pusztákon és a hegyek között bujdostak, barlangokban és földbe vájt odúkban rejtőztek. Rájuk nem volt méltó a világ!
39 Bár a hitük miatt mindannyian kedvesek voltak Isten számára, mindeddig még nem kapták meg, amit Isten ígért nekik. 40 Isten ugyanis valami jobbat tervezett a számunkra, ezért a hitnek ezek a hősei is csak velünk együtt fogják elérni a tökéletességet.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center