Old/New Testament
Prófécia Babilónia pusztulásáról
50 Ezt az üzenetet az Örökkévaló jelentette ki Jeremiás prófétán keresztül Babilóniáról, a káldeusok országáról:
2 „Hirdessétek a nemzetek között,
mondjátok el mindenkinek,
adjatok jelt a zászlóval,
el ne titkoljátok!
Hirdessétek: Elesett Babilon városa!
Megszégyenült Bél,
Marduk hatalma megtört,
utálatos bálványaik megszégyenültek,
szobraikat összetörték!
3 Mert észak felől nagy sereg támad rá Babilonra, és az egész országot elpusztítja. Olyannyira, hogy annak minden lakosa rémülten menekül. Sem ember, sem állat nem lakik többé azon a földön.”
Kössünk az Örökkévalóval örök szövetséget!
4 „Abban az időben,
azokban a napokban
— mondja az Örökkévaló —,
Izráel és Júda népe együtt fordul az Örökkévalóhoz:
együtt mennek,
sírva keresik Istenüket, az Örökkévalót.
5 Keresik a Sionba vezető utat,
elszánják magukat, nekiindulnak,
így biztatják egymást: »Gyertek, kössük magunkat az Örökkévalóhoz,
kössünk vele örök szövetséget,
amely sohasem merül feledésbe!«”
6 „Népem olyanná lett, mint a szétszéledt, kóborló juhnyáj! Saját pásztoraik vezették tévútra, a hegyekre csábították és félrevezették őket. Egyik hegyről a másik halomra terelték juhaimat, s pihenő tanyájukat elfeledtették velük. 7 Aki csak rájuk talált, pusztította és felfalta juhaimat, s azt mondta: »Mi nem vétettünk semmit! Ők vétkeztek az Örökkévaló ellen, aki számukra az igazságosság otthona, és őseiknek reménye volt.«”
Fenyegető próféciák Babilónia ellen
8 „Fussatok el Babilóniából,
jöjjetek ki a káldeusok földjéről!
Legyetek ti az elsők, akik kijönnek,
mint bakok a juhnyáj előtt!
9 Mert nézzétek csak,
északról erős nemzetek seregét indítom meg,
elhozom őket Babilónia ellen!
Hadaik felsorakoznak, megtámadják,
elfoglalják a káldeusok földjét.
Harcosaik gyakorlott íjászok,
halálos nyilaik sohasem tévesztenek célt.
10 Káldeát kirabolják,
kedvükre kifosztják,
töméntelen zsákmányt szereznek”
— mondja az Örökkévaló.
11 „Babilónia népe, most örültök és ujjongtok,
hogy örökségem elpusztítottátok!
Ugrándozzatok, mint borjak a szérűn,[a]
nyerítsetek, mint a lovak!
12 De megszégyenül még földetek,
szülőanyátokat megalázzák:
utolsó lesz a nemzetek között,
kietlen pusztaság,
kopár sivatag marad a helyén.
13 Az Örökkévaló haragja miatt
lakatlan romhalmaz lesz belőle,
s aki csak arra jár, elborzad pusztulásán,
és fejét csóválva rémüldözik.”
14 „Íjászok, sorakozzatok föl Babilon ellen,
vegyétek körül, lőjétek,
ne sajnáljátok a nyilat,
mert az Örökkévaló ellen vétkezett!
15 Harsanjon körülötte diadalkiáltás,
mert bástyái leomlottak, falai ledőltek,
Babilon megadta magát.
Az Örökkévaló áll most bosszút Babilonon!
Igen, fizessetek meg neki,
s bánjatok vele úgy,
ahogy ő bánt a többiekkel!
16 Irtsátok ki földjéről mind a magvetőt,
mind az aratót!
Az ellenség fegyvere elől
Babilon szolgái mind fussanak népükhöz,
meneküljenek a saját földjükre!”
17 „Jaj, szétszéledt nyájam, Izráel!
Oroszlánok kergették szét:
először Asszíria királya szaggatta meg,
végül Nebukadneccar, Babilónia királya
törte össze csontjait.
18 Ezért megbüntetem Babilónia királyát és országát
— én mondom ezt, az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene —,
ahogy Asszíriával is tettem!
19 Nyájamat, Izráelt pedig visszaviszem a legelőjére,
hogy ismét a Kármelen és Básánban legeljen,
Gileádban és Efraim dombjain lakjon jól.
20 Abban az időben,
azokban a napokban
— mondja az Örökkévaló —,
kereshetik Izráel bűneit,
de nem találják sehol,
kereshetik Júda vétkeit,
de nincsenek,
mert megbocsátok a maradéknak,
akiket meghagyok.”
21 „Induljatok Babilon ellen,
támadjatok Merátaim földjére,
harcoljatok Pekód lakói ellen!
Öldököljétek őket,
pusztítsátok el teljesen,
úgy, ahogy rendeltem!
— az Örökkévaló parancsolja ezt. —
22 Harci zaj hallatszik az egész földön,
s mindenütt nagy pusztítás!
23 Hogy összetört az egész föld pörölye[b]!
Babilon pusztulásán elrémülnek a nemzetek.
24 Csapdát állítottam neked, Babilon,
bele is estél, mire észrevetted!
Megfogtalak, nem menekülhetsz,
mert az Örökkévaló ellen próbáltál küzdeni!
25 Kinyitotta fegyvertárát az Örökkévaló,
elővette haragjának fegyvereit,
mert dolga van az Örökkévalónak, a Seregek Istenének
a káldeusok országában.”
26 „Jöjjetek mindenfelől, támadjatok Babilonra!
Törjétek föl gabonaraktárait,
halmozzátok halomra a zsákmányt,
pusztítsátok el egészen,
míg semmi sem marad belőle!
27 Öldössétek le ifjú harcosait,
mint vágóhídon a fiatal bikákat!
Jaj nekik, mert eljött a nap,
büntetésük napja elérkezett!”
28 Halljátok? Akik Babilóniából kimenekültek, hirdetik Sionban, hogy Istenünk, az Örökkévaló bosszút állt a káldeusokon, bosszút állt Temploma lerombolásáért!
29 „Hívjátok össze mind az íjászokat!
Gyűjtsétek össze Babilon ellen őket!
Vegyétek körül a várost,
senki se menekülhessen!
Álljatok bosszút Babilonon,
minden gonosz tettéért,
s bánjatok vele úgy,
ahogy ő bánt a többiekkel!
Büntessétek meg,
mert az Örökkévaló ellen lázadt,
arcátlan büszkeséggel viselkedett
Izráel Szentjével szemben!
30 Ezért fiataljait az utcákon ölik meg,
harcosait mind levágják azon a napon”
— mondja az Örökkévaló.
31 „Lásd meg, Babilon, te kevély,
ellened fordulok
— mondja Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura —,
mert eljött a nap,
megbüntetésed ideje elérkezett!
32 Elbukik a kevély, és elterül,
senki nem állítja talpra többé.
Én pedig tüzet gyújtok városaiban,
amely eléget mindent benne és körülötte.”
33 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura:
„Izráel és Júda népét egyaránt elnyomták ellenségeik,
szolgaságba kényszerítették,
s nem akarják őket szabadon engedni.
34 De Izráel és Júda Megváltója[c] erős,
Örökkévaló, a Seregek Ura a neve!
Felkarolja népét, megvédi őket,
békességet szerez a föld lakóinak,
de veszedelmet hoz Babilonra.”
35 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Halál a káldeusokra,
Babilon lakóira, fejedelmeire és bölcseire.
36 Halál a hazug jósokra,
— hogy derüljön ki, milyen bolondok!
Halál harcosaira,
hogy megrémüljenek,
37 halál harci szekereire, lovasaira,
sokfelől összegyűlt harcosaira
— legyenek olyanok, mint az asszonyok —,
pusztulás kincstáraira,
hogy kirabolják,
38 aszály vizeire,
hogy folyói kiszáradjanak,
— mert szörnyűséges bálványok országa ez,
és miattuk lakói mind bolondok!
39 Babilon úgy elpusztul, hogy soha többé nem lakik benne senki. Nemzedékről nemzedékre lakatlan marad. Csak sakálok, struccok és egyéb sivatagi vadállatok tanyáznak romjain.
40 Mert ahogy Isten elpusztította Sodomát, Gomorát és szomszédait — mondja az Örökkévaló —, úgy jár Babilon is: tökéletesen elpusztul. Senki sem lakik benne többé, még vándorok sem vernek sátrat a helyén.”
41 „Nézzétek! Idegen nemzet jön észak felől,
nagy királyok nagy serege indul messzi földről!
42 Kezükben íj és lándzsa,
kegyetlen szívük nem könyörül,
hangjuk, mint a tenger zúgása,
hatalmas lovas sereg!
Mind harcra készülnek,
ellened, Babilon!
43 Hallja hírét a közelgő seregnek Babilon királya:
lehanyatlik karja, és megdermed,
megragadja szívét a rettegés,
mint szülési fájdalmak a vajúdó asszonyt.”
44 „Ahogy az oroszlán feljön a Jordán menti sűrű bozótosból a dúsan zöldellő legelőre, és szétkergeti a nyájat, úgy török rá én is Babilon népére, s hirtelen elűzöm őket földjükről. Azután választottamat helyezem föléjük, hogy uralkodjon rajtuk.
Kicsoda hasonlítható hozzám?
Ki vonhat engem felelősségre?
Melyik uralkodó állhat ellen nekem?
45 Tudjátok meg, mit tervezett az Örökkévaló Babilon ellen,
mit határozott a káldeusok földje felől:
Ellenségeik elhurcolják őket,
még a kicsiny bárányokat is,
legelőik pedig pusztán maradnak.
46 Babilon bukásától még a föld is megremeg,
jajkiáltásuk hangzik a nemzetek között.”
Jézus a mennyei Főpapunk!
8 Látjátok, nekünk ilyen Főpapunk van! Ez a lényege annak, amit eddig mondtunk. Igen, Jézus a Mennyben, a Felséges Isten trónjának jobb oldalán[a] ül, 2 és főpapként szolgál a mennyei Szentek Szentjében[b], az igazi Templomban, amelyet az Örökkévaló épített, nem az emberek.
3 Minden főpapnak az a dolga, hogy ajándékokat és áldozatokat vigyen Isten elé. A mi Főpapunk, Jézus sem kivétel. 4 De, ha még mindig itt, a földön élő ember lenne, nem is lehetne pap, hiszen már megvannak azok, akik a Törvény szerint az áldozatokat bemutatják. 5 Az a szolgálat azonban, amelyet a földi papok végeznek, csak másolata és árnyéka a valódi, mennyei dolgoknak! Ez abból is látható, hogy amikor Mózes a Szent Sátor felállítására készült, Isten így figyelmeztette: „Vigyázz, hogy mindent annak a mintájára készíts, amit a hegyen mutattam neked!”[c] 6 Az a szolgálat, amit Isten Jézusra bízott, sokkal magasabb rendű, mint a földi papoké.
Az Új Szövetség
Ugyanígy az Új Szövetség, amelyet Jézus hozott létre, sokkal magasabb rendű, mint a Régi Szövetség, mert sokkal jobb ígéretekre épült.
7 Ha a Régi Szövetség tökéletes lett volna, nem lett volna szükség helyette egy másikra. 8 De Isten nem volt megelégedve a népével, ezért így szólt hozzájuk:
„Eljön az idő — mondja az Örökkévaló —,
amikor új szövetséget kötök
Izráel népével és Júda népével,[d]
9 de ez az új nem olyan lesz, mint a régi,
amelyet őseikkel kötöttem azon a napon,
amikor kézen fogva kivezettem őket
Egyiptom földjéről.
Mivel nem maradtak hűségesek
a régi szövetséghez,
én is elfordultam tőlük,
— mondja az Örökkévaló. —
10 Azok után a napok után majd
új szövetséget kötök Izráel népével,
— mondja az Örökkévaló —,
törvényeimet beírom értelmükbe,
bevésem a szívükbe,
Istenükké leszek,
ők pedig népemmé lesznek.
11 Nem lesz többé szükség rá,
hogy valaki a testvérét, vagy társát tanítsa.
Nem mondja neki: »Ismerd meg az Örökkévalót!«,
mert mind ismerni fognak engem
— a legkisebbtől a legnagyobbig.
12 Mert megbocsátom gonoszságaikat,
és bűneikre többé nem emlékezem.”[e]
13 Isten „újnak” nevezte ezt a szövetséget — ez pedig azt jelenti, hogy a Régi Szövetség már elavult, s nem használható. Ami pedig elavult és használhatatlan, az hamarosan el is fog tűnni.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center