Old/New Testament
Pashúr kalodába záratja Jeremiást
20 Pashúr pap, aki Immér fia és a Templomőrség parancsnoka volt, meghallotta, hogy Jeremiás ezeket prófétálta. 2 Emiatt elfogatta Jeremiás prófétát, megverette és kalodába[a] záratta a Templom felső Benjámin-kapujánál. 3 Másnap kihozatta Jeremiást a börtönből, és szabadon engedte. Ekkor Jeremiás ezt mondta Pashúrnak: „Az Örökkévaló ezentúl nem Pashúrnak nevez téged, hanem így: »Rettegés minden felől!« 4 Mert azt mondja az Örökkévaló: Meg fogod látni, hogy kiszolgáltatlak téged a rettegésnek, társaiddal együtt. Szemed láttára fogja leöldösni az ellenség társaidat. Kiszolgáltatom egész Júdát a babilóniai királynak, aki a nép egy részét fegyverrel öli meg, a maradékot pedig száműzetésbe hurcolja Babilóniába. 5 Ennek a városnak minden gazdagságát, szerzeményét, vagyonát, sőt, még Júda királyainak a kincseit is az ellenségnek adom. Bizony, kirabolják a várost, és a zsákmányt Babilóniába viszik.
6 Téged pedig Pashúr, házad összes lakójával együtt száműzetésbe hurcolnak Babilóniába. Ott is fogsz meghalni, és ott temetnek el azokkal a társaiddal együtt, akiknek hamisan prófétáltál.”
Jeremiás panasza
7 Jaj Örökkévaló, hogy rászedtél engem,
én meg hagytam rábeszélni magam!
Erőt vettél rajtam, és legyőztél.
Naphosszat rajtam nevetnek,
mind engem csúfolnak!
8 Ahányszor csak megszólalok,
azt kell kiáltanom: „Erőszak és pusztítás közeleg!”
Ők meg az Örökkévaló szava miatt gyaláznak
és gúnyolnak engem egész nap.
9 Azt gondoltam hát:
nem szólok többet az Örökkévaló nevében,
s nem gondolok vele.
De szavai szívemben égnek,
izzó parazsat hordok a csontjaimba zárva,
s hiába erőlködöm, hogy elfojtsam,
nem bírok vele!
10 Összesúgnak a hátam mögött:
„Hallottátok, mit mondott:
»Rettegés minden felől!«
Hát jelentsük föl!
Bizony, föl is jelentjük!
Talán csapdába csalhatjuk,
megfogjuk, és bosszút állunk rajta!”
Még bizalmas barátaim is a bukásomra várnak!
11 De az Örökkévaló mellettem áll,
mint hatalmas hős!
Üldözőim fognak majd elesni,
s nem bírnak velem.
Megszégyenülnek,
s terveik kudarcot vallanak.
Sorsuk örök gyalázat,
amely nem merül feledésbe.
12 Örökkévaló, Seregek Ura,
aki próbára teszed az igazakat is,
megvizsgálod szívüket és gondolataikat;
állj bosszút ellenségeimen, kérlek,
mert rád bízom ügyemet!
13 Énekeljetek az Örökkévalónak,
dicsérjétek őt,
mert megszabadította az üldözöttet
a gonoszok markából.
Jeremiás megátkozza a születése napját
14 Átkozott legyen a nap,
amelyen születtem!
Az a nap, melyen anyám világra hozott,
ne legyen áldott!
15 Átkozott, aki apámnak hírül vitte,
hogy fia született, s megörvendeztette őt.
16 Olyanná legyen az az ember, mint a városok[b],
amelyeket az Örökkévaló irgalom nélkül elpusztított:
halljon reggel jajgatást,
délben harci kiáltást!
17 Miért nem végzett velem Isten
még születésem előtt?
Akkor anyám méhe lett volna sírom,
és meg sem születtem volna.
18 Ó, miért is kellett megszületnem?
Hogy mindig csak gyötrelmet és szenvedést lássak?
Hogy életem gyalázatban végezzem?
Prófécia a királynak és a népnek
21 Ez az üzenet érkezett az Örökkévalótól Jeremiáshoz. Akkor történt ez, amikor Cidkijjá, Júda királya Jeremiáshoz küldte Pashúrt[c], Malakijjá fiát és Cefanjá papot, Maaszéjá fiát ezzel az üzenettel: 2 „Kérdezd meg, kérlek, értünk az Örökkévalót, hogy mit várjunk, mert Nebukadneccar, Babilónia királya hamarosan megtámad bennünket! Talán az Örökkévaló csodát tesz az érdekünkben — ahogyan régen is sokszor csodákat tett —, és az ellenség visszavonul.”
3 Jeremiás erre így felelt a követeknek: 4 „Mondjátok meg Cidkijjának: Ezt üzeni az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene: »Lássátok meg! Ti mindenféle fegyverrel harcoltok a babilóniai király és serege, a káldeusok ellen, akik ostromolják Jeruzsálem falait. De ezeket a fegyvereket haszontalanná teszem.
Az ellenség seregét pedig behozom a város közepébe. 5 Sőt, én magam is ellenetek fogok harcolni nagy erővel és hatalommal, izzó haragomban és indulatomban. 6 A város lakóit, de még a háziállatokat is halálos, járványos betegséggel sújtom, amelyben sokan elpusztulnak. 7 Azután — mondja az Örökkévaló — kiszolgáltatom Cidkijját, Júda királyát Nebukadneccarnak, Babilónia királyának. Cidkijjával együtt kiszolgáltatom az ellenségnek, akik az életükre törnek, a király szolgáit, és mindazokat, akik Jeruzsálemben túlélték a halálos járványt, az ostromot és az éhínséget. Ellenségeik pedig nem fogják kímélni őket, és nem könyörülnek rajtuk, hanem kardélre hányják őket.«
8 A népnek pedig ezt mondd, Jeremiás: Ezt üzeni nektek az Örökkévaló: »Nézzétek! Elétek helyezem az életre és a halálra vezető utakat! 9 Aki közületek itt marad a városban, fegyver, éhség, vagy járványos betegség által hal meg. De aki kimegy a káldeusok seregéhez, akik most városotokat ostromolják, és megadja magát nekik, az életben marad: zsákmányul kapja az életét! 10 Mert tudjátok meg, elhatároztam, hogy pusztulást hozok erre a városra, nem pedig jót: kiszolgáltatom a babilóniai királynak, aki fölgyújtja, és elégeti.«”
Prófécia a királyi család sorsáról
11 „Ami pedig Júda királyi családját illeti, ezt mondd nekik: Dávid családja, halljátok meg az Örökkévaló szavát!
12 »Szolgáltassatok igazságot,
minden reggel hozzatok igazságos ítéletet,
mentsétek ki a hatalmaskodók kezéből a szegényeket,
különben haragom fellobban,
és olthatatlan tűzzel égni fog
gonosz tetteitek miatt!
13 Nézzétek! Ellenetek fordulok,
akik a hegy tetején laktok,
a völgy fölött, a magas sziklán éltek!
— mondja az Örökkévaló —,
akik azt gondoljátok:
Ugyan, ki tudna minket megtámadni?
Ki lenne képes palotáinkba betörni?
14 Bizony, megbüntetlek tetteitek gyümölcsei szerint
— mondja az Örökkévaló. —
Tüzet gyújtok erdőtökben[d],
és az mindent elpusztít körülöttetek!«”
4 Timóteus, ezt a parancsot úgy adom neked, mintha Isten és Krisztus Jézus előtt állnánk. Mert Krisztus Jézus ítélni fog élők és halottak felett, és visszajön, hogy királyként uralkodjon a földön! 2 Tehát azt parancsolom neked, hogy hirdesd Isten üzenetét az embereknek, akár kedvező, akár kedvezőtlen a helyzet! Győzd meg, igazítsd helyre, bátorítsd, figyelmeztesd és tanítsd őket nagy türelemmel!
3 Azért írom ezt, mert eljön az idő, amikor már hallani sem akarják többé az egészséges tanítást. Inkább olyan tanítókat keresnek majd maguknak, akik azt fogják mondani, amit a közönségük hallani szeretne. 4 Akkor az emberek elfordulnak az igazságtól, és inkább a kitalált, misztikus történetek és legendák érdeklik őket. 5 Te azonban őrizd meg a józanságodat, és bármilyen nehézséggel kell szembenézned, viseld el! Hirdesd az örömüzenetet, és kitartóan végezd mindazokat a szolgálatokat, amelyeket Isten rád bízott!
6 Ami engem illet, életem a befejezéséhez közeledik, és hamarosan elköltözöm innen. Életem Isten oltárára kerül, mint ahogy az italáldozatot kiöntik. 7 Végigküzdöttem a szép harcot, pályafutásomat befejeztem, s a hitet mindvégig megőriztem. 8 Vár az igazságosság koszorúja, a győztesnek járó jutalom, amelyet maga az Úr, az Igazságos Bíró fog átnyújtani nekem azon a Napon. De nemcsak nekem, hanem mindazoknak is, akik szeretettel és vágyakozva várják őt vissza.
Személyes üzenetek
9 Siess hozzám, amilyen gyorsan csak tudsz! 10 Démász ugyanis elhagyott engem, mert jobban szerette ezt a mostani világot, és Thesszalonikába ment, Kreszcensz Galáciába utazott, Titusz pedig Dalmáciába. 11 Egyedül Lukács maradt mellettem. Amikor eljössz, hozd magaddal Márkot, mert hasznos lenne a segítsége! 12 Tükhikoszt elküldtem Efezusba.
13 A kabátomat Karposz házában hagytam, Troászban. Kérlek, hozd magaddal azt is, amikor jössz, meg a könyveimet is. Különösen a pergamen-tekercsekre van szükségem!
14 Alexander, az ötvösmester sok bajt okozott nekem, de az Úr majd megbünteti a tettei szerint. 15 Óvakodj tőle, mert erősen ellenkezett azzal, amit tanítottunk!
16 Amikor első bírósági tárgyalásomra sor került, senki sem támogatott, hanem mindenki magamra hagyott. Isten bocsásson meg nekik! 17 De az Úr nem hagyott el, hanem mellém állt és megerősített, hogy rajtam keresztül az igazság üzenetét minden nép meghallja, Izráelen kívüli is — és megmenekültem az oroszlán fogai közül. 18 De az Úr meg fog védeni engem minden más gonosztól is, és biztos kézzel elvezet mennyei Királyságába. Dicsőség neki örökkön-örökké! Ámen.
Üdvözletek
19 Add át köszöntésemet Priszkának és Akvilának, meg Onéziforosz családjának! 20 Erasztosz Korinthusban maradt. Trofimoszt Milétoszban hagytam betegen. 21 Siess, próbálj meg ideérni még a tél előtt!
Köszöntését küldi Eubulosz, Pudensz, Linosz, Klaudia és az összes többi testvér is.
22 Az Úr legyen szellemeddel, és kegyelme mindnyájatokkal!
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center