Old/New Testament
Isten kiválasztja Círuszt, hogy Izráelt megszabadítsa
45 Ezt mondja Círusznak az Örökkévaló, aki őt fölkent királlyá tette:
„Kézen fogtalak, én fogom a jobbodat,
hogy a nemzeteket meghódoltassam előtted,
s a királyoktól hatalmukat elvedd,
hogy a kapukat kinyissam előtted,
s egyetlen város se maradjon zárva.
2 Előtted megyek,
síksággá teszem a hegyeket,
a tekervényes utakat kiegyenesítem,
összetöröm a súlyos bronzkapukat,
vas-záraikat letöröm.
3 Neked adom a sötétségben elrejtett kincseket,
és a titkos rejtekhelyek gazdagságát,
hogy megtudd:
Én vagyok az Örökkévaló, Izráel Istene,
aki neveden szólítalak.
4 Szolgámért, Jákóbért, és választottamért, Izráelért
neveden szólítottalak, királlyá tettelek,
pedig nem ismertél.
5 Nem tudtad, hogy én vagyok az Örökkévaló,
nincs más Isten rajtam kívül.
Bár nem ismertél,
mégis megerősítettelek,
6 hogy megtudják a népek kelettől nyugatig:
nincs Isten más kívülem,
én vagyok az Örökkévaló,
nincs senki más!
7 Én alkotom a világosságot,
és teremtem a sötétséget,
tőlem származik a békesség,
de a veszedelem és a csapás is.
Én, az Örökkévaló, viszem véghez mindezt.
8 Hulljon az égből igazságosság,
mint bőséges záporeső!
Sarjadjon a földből szabadulás!
Növekedjenek együtt!
Én, az Örökkévaló teremtem mind a kettőt.”
Kérdőre akartok vonni?
9 Nézzétek őket!
Még Alkotójukkal is perlekednek,
pedig csak agyagcserepek a többi cserép között!
Mondhatja-e a korsó a fazekasnak: „Mit csinálsz?”
Vagy ezt: „Nincs hatalmad fölöttem!”
10 Nézzétek! Apjának szemére hányja:
„Minek adtál nekem életet?”
Anyjának meg ezt mondja:
„Miért szültél engem?”
11 Ezt mondja az Örökkévaló,
Izráel Szentje és Teremtőtök:
„Ti akartok kérdőre vonni engem a jövő felől,
vagy arról, hogyan bántam gyermekeimmel,
akiket saját kezem formál?!
12 Hiszen én alkottam a földet,
s én teremtettem az embert, hogy lakjon rajta!
Kezem terjesztette ki az eget,
parancsomra álltak elő a mennyei seregek![a]
13 Igen, őt[b] is én emeltem föl magasra,
s vezetem, hogy igazságosságban járjon,
lába előtt az utat én egyengetem!
Ő építi újjá városomat,
népemet ő engedi szabadon,
de mindezt nem haszonért teszi,
nem fizetségért, vagy kincsekért.”
— az Örökkévaló, a Seregek Ura mondja ezt.
14 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Tiéd lesz Egyiptom gazdagsága,
és Etiópia összegyűjtött kincse.
A magas termetű szabeusok hozzád mennek,
szolgáid lesznek,
láncra verve követnek,
s lábad előtt leborulnak.
Így könyörögnek:
»Bizony, Isten csak közöttetek lakik,
és rajta kívül nincs más Isten!«”
15 Bizony, a rejtőzködő Isten közöttetek van,
Izráel Istene a Szabadítótok!
16 Akik bálványokat készítenek,
mind csalódni fognak,
gyalázat éri őket.
Bizony, mindannyian megszégyenülnek!
17 De Izráelt az Örökkévaló örökre megszabadítja,
szégyen és gyalázat többé nem éri őket!
18 Mert ezt mondja az Örökkévaló,
aki az eget teremtette,
Isten, aki a földet formálta és alkotta,
de nem kietlen pusztaságnak,
hanem lakóhelynek készítette:
„Én vagyok az Örökkévaló,
nincs más Isten kívülem!
19 Nem titokban szóltam,
nem valami sötét zugban,
hanem nyilvánosan!
Nem azt mondtam Jákób népének:
Keressetek, de hiába,
mert úgysem találhattok meg!
Én, az Örökkévaló, igazságot mondok,
valóságot hirdetek.
Az Örökkévaló az egyetlen igaz Isten
20 Hát gyűljetek hozzám!
Jöjjetek közel mind,
akik a népek közül megmenekültetek!”
„Akik bálványok szobrait hordozzák,
milyen értelmetlenek!
Olyan istenhez könyörögnek,
aki semmit sem segít, hisz tehetetlen!
21 Hát tanácskozzatok csak,
adjátok elő érveiteket!
Mondjátok meg nekem:
Ősidőktől fogva volt-e valaha ilyen?
Ki tudta ezt előre megmondani közületek?
Bizony, nem volt senki,
és nincs ma sem.
Én vagyok az Örökkévaló egyedül,
Igazságos Isten, Szabadító!
Nincs más Isten kívülem!
22 Rám nézzetek,
a föld széléről is hozzám jöjjetek,
hogy megmeneküljetek,
hiszen egyedül én vagyok Isten,
nincs senki más!
23 Megesküdtem önmagamra,
igazságot mondtam,
szavam visszavonhatatlan:
mindenki térdet fog hajtani előttem,
mindenki rám esküszik,
24 és így szólnak rólam:
»Bizony, csak az Örökkévalótól származik
az üdvösség és erő!«
Ezért jönnek hozzám mindannyian!”
Akik pedig lázadtak ellene,
mind kudarcot és szégyent vallanak.
25 Izráel népe is az Örökkévalóban dicsekszik,
aki magához fogadja őket,
mint saját gyermekeit.
Az Örökkévaló és a bálványok szembeállítása
46 Bél összeroskad, Nebó[c] ledől,
szobraikat teherhordó állatokra rakják.
Bálványok voltak,
de már csak rakomány a kimerült állatok hátán.
2 Bizony összeroskadnak,
ledőlnek mind a bálványistenek,
még saját magukat sem tudják megmenteni,
mind fogságba hurcolják őket!
3 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Figyelj rám, Jákób népe!
Hallgass rám, Izráel maradéka,
akiket születésetektől fogva hordozok,
anyátok méhétől viselek!
4 Én vittelek, mikor születtél,
és hordozlak, mikor megőszülsz.
Én teremtettelek és visellek,
hordozlak és megmentelek.
5 Kihez hasonlítotok engem?
Kivel akartok egyenlővé tenni?
Kivel mértek össze?
Kit akartok mellém állítani?
Talán a bálványokat?
6 Hiszen aki ilyet akar készíttetni magának,
ötvös mestertől rendeli meg,
kiszámolja erszényéből az aranyat,
leméri az ezüstöt a mérlegen,
hogy a mester istent készítsen neki,
bálványt, amely előtt leborulva imádkozik.
7 A bálványt vállukon hordozzák tisztelőik,
majd leteszik — s az ott is marad.
Még mozdulni is képtelen!
Ha segítségért kiáltasz hozzá,
nem válaszol, nem segít,
szorult helyzetedből meg nem szabadít.
8 Gondoljátok csak végig ezeket,
és szégyenkezzetek!
Emlékezzetek, ti hűtlenek!
9 Emlékezzetek csak a régi időkre,
értsétek meg,
hogy én vagyok az Isten,
nincs más Isten kívülem!
Nincs senki hozzám hasonló,
10 aki már kezdetben kijelenti a véget,
ősidőktől fogva megmutatja
amik még meg sem történtek.
Tervem nem vall kudarcot soha,
s amit akarok, azt véghez is viszem!
11 Előhívom keletről a sast,
messze földről a férfit,
aki megvalósítja terveim.
Igen, amit mondtam, meg is teszem.
Amit tervezek, véghez is viszem.
12 Figyeljetek rám, ti keményszívűek,
akik távol vagytok attól,
hogy a helyes úton járjatok!
13 Közel hozom a győzelmet,[d]
már nincs is messze!
Szabadításom nem várat soká magára.
Szabadulást hozok Sionnak,
csodálatos dolgokat teszek Izráelért.”
Timóteus látogatása
3 Mi magunk nem mehettünk hozzátok, de várni sem tudtunk tovább. Ezért elhatároztuk, hogy inkább egyedül maradunk Athénban, de 2 elküldjük hozzátok Timóteust, aki testvérünk és társunk Isten munkájában és a Krisztusról szóló örömhír terjesztésében. Azért küldtük hozzátok, hogy megerősítse hiteteket, bátorítson benneteket, 3 és hogy senkit se tudjanak megfélemlíteni azok a bajok és nehézségek, amelyek most körülvesznek benneteket. Hiszen jól tudjátok, hogy ezeket nem kerülhetjük el!
4 Emlékezzetek rá, hogy amikor nálatok jártunk, már akkor figyelmeztettünk titeket, hogy számíthattok ilyen nehézségekre! Látjátok, pontosan így is történt! 5 Így hát elküldtem hozzátok Timóteust, mert nem tudtam tovább várni. Tudni akartam, erős-e a hitetek. Aggódtam miattatok, hogy nem tett-e próbára benneteket a Kísértő, s nem veszett-e kárba a közöttetek végzett munkánk.
6 Timóteus éppen most érkezett vissza tőletek, és örömmel számolt be arról, hogy hitben és szeretetben éltek, jó szívvel emlékeztek ránk, és nagyon szeretnétek már találkozni velünk, mint ahogyan mi is veletek. 7 Ezzel nagyon megörvendeztetett és felbátorított bennünket, mert láttuk, hogy erős a hitetek. Sok baj és nehézség közepette is megvigasztalódtunk. 8 Szinte újjáéledünk, amikor halljuk, hogy milyen szilárdan megálltok az Úrban. 9 Hogyan is tudnánk Istennek illendően megköszönni, hogy ennyi örömöt szereztetek nekünk? Mennyire hálásak vagyunk értetek! Isten előtt éjjel-nappal örömmel 10 és teljes szívvel-lélekkel imádkozunk értetek, hogy végre szemtől-szembe láthassunk benneteket, és kipótolhassuk hitetek hiányosságait.
11 Azért imádkozunk, hogy Istenünk, Mennyei Édesapánk és Urunk, Jézus segítsen meg minket, és végre valóban eljussunk hozzátok! 12 Imádkozunk, hogy az Úr erősítse meg bennetek az isteni szeretetet egymás és mindenki más iránt is — ugyanúgy, ahogy mi szeretünk benneteket. 13 Kérjük, hogy az Úr erősítse meg a szíveteket, hogy legyetek feddhetetlenek és szentek Istenünk, Édesapánk mértéke szerint — és így állhassatok elé, amikor majd Urunk, Jézus visszajön az összes szentjeivel[a] együtt.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center