Old/New Testament
Prófécia Egyiptom és Etiópia bukásáról
20 Szárgón,[a] Asszíria királya elküldte hadvezérét, Tartánt, hogy foglalja el Asdód városát. Abban az évben, amikor az asszír sereg Asdód alá érkezett — amelyet azután el is foglalt —, az Örökkévaló szólt Ézsaiáshoz, Ámóc fiához: „Vesd le a zsákruhát derekadról, és húzd le a sarudat is!” Ézsaiás engedelmeskedett, és attól fogva ruha nélkül és mezítláb járt-kelt.
3-4 Azután Örökkévaló ezt mondta: „Nézzétek! Szolgám, Ézsaiás, ruha és saru nélkül jár három esztendeig! Intő jel és előkép ez Egyiptom és Etiópia[b] számára, mert amikor Asszíria királya elhurcolja a foglyul ejtett egyiptomiakat és etiópokat, ők is ugyanígy fognak járni. Bizony, rabul ejti a fiatalokat és öregeket, azután mindenféle ruha nélkül, teljesen csupaszon és mezítláb hajtja őket száműzetésbe egész Egyiptom szégyenére! 5 Akkor, akik Etiópiában bíztak és Egyiptom segítségével dicsekedtek, mind csalódnak és kudarcot vallanak.”
6 E tengerparti tartomány lakói pedig ezt mondják: „Látjátok? Etiópiához és Egyiptomhoz fordultunk segítségért, hogy mentsenek meg bennünket Asszíria királyától. De ha azok is így jártak, akikben reménykedtünk, akkor mi hogyan menekülhetnénk meg?”
Prófécia Babilónia pusztulásáról
21 Súlyos kijelentés a tengerparti sivatag[c] ellen:
Mint pusztító forgószél,
mint homokvihar a forró déli vidék felől,
úgy közeledik valami a sivatagból,
a félelmetes föld felől.
2 Rémületes látomásban láttam ezt:
Árulókat láttam,
akik árulásra készülnek,
és pusztító hadsereget,
amely zsákmányolni akar.
Élám, indulj a harcba!
Média, ostromold meg a várost!
Azt mondja az Örökkévaló:
„Minden szenvedésnek véget vetek!”
3 A látomás miatt gyötrelem fogott el,
bensőm megtelt fájdalommal.
Mint vajúdó asszonyt a szülési fájdalmak,
engem is kínok görnyesztenek.
Rémítő, amit hallok,
szörnyű, amit látok:
rettenetes!
4 Rémület fog el,
a félelemtől remegek,
még az alkony kedves órája is
rettegéssel tölt el.
5 Kiáltozva futkosnak ide-oda:
„Lakomához terítsetek, készüljetek,
hozzatok díszes szőnyegeket!
Egyetek, igyatok,
dőzsöljetek!”
Mások kiáltanak:
„Állítsatok a toronyba őrszemet!
Keljetek fel a lakomától, vezérek,
készüljetek a harcra!”
6 Ezt mondta nekem az Örökkévaló:
„Állíts a város falára őrszemet,
hogy amit lát, jelentse!
7 Figyeljen éberen,
feszülten figyeljen:
lát-e lovas csapatokat,
vagy szamáron, tevén nyargalókat!”
8 Kiáltott az őrszem,[d] mint egy oroszlán:
„Uram, őrhelyemen[e] állok naponta,
őrt állok minden éjjel!”
9 Nézd, lovas szekér jön,
és lovasok kísérik.
Hírt hoznak, s jelentik:
„Elesett Babilon, elesett!
Bálványszobrai mind a földön hevernek,
összetörve!”
10 Jaj, népem! Hogy összetörtek
és letiportak téged!
Amit az Örökkévalótól, a Seregek Urától,
Izráel Istenétől hallottam,
azt mondtam el neked.
Prófécia Edomról
11 Súlyos kijelentés Dúmáról:[f]
Széírből[g] kiált valaki:
„Őrszem, mennyi telt el az éjszakából?
Őrálló, meddig tart még az éj?”
12 Felelt az őrszem:
„Eljön majd a hajnal,
de még éjszaka van.
Kérdezhettek még, ha akartok,
de majd ha visszatértek.”[h]
Prófécia Arábia ellen
13 Súlyos kijelentés Arábiáról:
Töltsétek az éjszakát valamelyik oázisban,
Arábia sivatagában!
Rejtőzzetek el a bozótosban,
Dédán karavánjai!
14 Témá lakosai, hozzatok vizet a szomjazóknak,
adjatok kenyeret a menekülőknek!
15 Mert kivont kard elől futnak ők,
felvont íj elől,
súlyos harcokból menekülnek.
16 Ezt mondta nekem az Úr: „Egy éven belül, ahogy a béresek számolják az időt, Kédár törzsének minden dicsősége elvész. 17 Bizony, kevesen maradnak életben Kédár hős harcosai közül, vitéz íjászaiból alig maradnak” — az Örökkévaló, Izráel Istene mondta ezt.
Prófécia Jeruzsálem ostromáról
22 Súlyos kijelentés a látomás völgyéről:[i]
Mi lelt téged, te zsibongó,
te lármás, örvendező város?
Miért ment fel mindenki a háztetőkre?
Jaj, harcosaid nem csatában haltak hősi halált!
3 Sereged tisztjei mind elfutottak,
harc nélkül fogságba estek.[j]
Bizony, akit csak megtaláltak,
mind megkötözték,
még ha messzire futott is.
4 Ezért azt mondom:
Hagyjatok sírni és gyászolni!
Keservesen sírok népem romlásán,
vigasztalni se próbáljatok!
5 Mert Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura
zűrzavart bocsát a városra,
a látomás völgyét ellenség
serege földre tiporja.
Lerombolják a város falát,
segélykiáltásokat visszhangoznak a hegyek.
6 Látom, hogy Élám harcosai,
lovasok és harci szekerek gyülekeznek,
készítik nyilaikat,
Kir íjászai felveszik pajzsaikat.
7 Júda termékeny völgyei megtelnek
ellenséges harci szekerekkel,
s a támadók lovasai felsorakoznak a városkapu előtt.
8 Akkor az Örökkévaló elveszi védelmező kezét Júdáról,[k]
de ti azon a napon inkább a fegyverekkel törődtök,
amelyeket az Erdő-palotában[l] raktároztok.
9 Inkább a város falait vizsgáljátok,
s látjátok, hogy sok repedés van
Dávid városának kőfalán.
Vizet gyűjtötök a víztárolóba,
10 és a falat javítjátok.
Számba veszitek a házakat,
némelyiket még le is bontjátok,
hogy legyen mivel kijavítani a kőfalat.
11 Újabb víztárolót építetek a régi helyett
a két kőfal között,
s minden követ megmozgattok,
hogy védjétek a várost és magatokat.
Csak éppen arra nem néztek,
aki mindezt régen eltervezte,
s most csak véghezviszi!
Csak éppen őrá nem figyeltek!
12 Azon a napon Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura
felhív titeket gyászolásra és sírásra,
hogy öltözzetek zsákruhába,
és fejetek nyírjátok kopaszra.
13 Ehelyett ti vigadoztok és lakomáztok,
borjakat és juhokat vágtok,
húst esztek és bort isztok.
„Együnk-igyunk,
holnap úgyis meghalunk!”
14 Az Örökkévaló, a Seregek Ura kijelentette nekem, és a saját fülemmel hallottam: „Ezt a bűnötöket, nem bocsátom meg, amíg csak éltek!” Ezt mondta az Örökkévaló, a Seregek Ura.
Prófécia Sebna és Eljákim sorsáról
15-16 Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura megszólított: „Jöjj ide! Elküldelek Sebna kormányzóhoz, aki a királyi palota ügyeit intézi, és előkelő sírhelyet készíttet magasan a hegyoldalban, sírkamrát vágat magának a sziklába. Ezt mondd neki:
Hogy merészelsz itt sírhelyet készíttetni magadnak,
noha őseid közül senki sincs itt eltemetve?
17 Tudd meg, hogy az Örökkévaló erősen megragad
— bármilyen nagynak is képzeled magad —,
s elhajít téged messzi földre!
18 Bizony, markába fog, mint labdát,
és messzire elhajít!
Ott fogsz meghalni, tágas és sík földön,
oda kerülnek szekereid is,
amelyekre olyan büszke vagy,
urad házának szégyene, Sebna!
19 Kihajítalak téged a hivatalodból,
megfosztalak tisztségedtől!
20 Azon a napon előszólítom Eljákimot, Hilkijjá fiát, a szolgámat, 21 ráadom Sebna palástját, övét és hatalmát. Ő lesz gondviselője Jeruzsálem lakosainak és Júda népének, ahogy az apa törődik családjával. 22 Sőt, Eljákim vállára teszem Dávid házának kulcsait, hogy amit ő kinyit, azt senki be ne zárja, s amit ő bezár, azt senki ki ne nyissa. 23 Megerősítem őt, ahogy a szöget a mester jó erősen beveri a helyére. Eljákim olyan lesz a családja számára, mint egy dicsőséges trónus. 24 Családja minden tagja egészen rá támaszkodik, rokonsága minden terhét az ő vállára rakják, ahogy a gazdasszony egy szögre akasztja minden edényét, a kicsiny korsóktól a nagy lábasokig.”
25 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Azon a napon letörik az erősen bevert szög, és minden teher, amelyet tartott, a földre hull és összetörik.” Így lesz ez, mert az Örökkévaló mondta.
Szülők és gyermekek
6 Gyermekek, engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úr akarata szerint, mert ez így helyes! 2 Meg van írva: „Tiszteld apádat és anyádat!”[a] Ez az első parancsolat, amelyhez ígéret is kapcsolódik: 3 „Akkor majd jó dolgod lesz, és sokáig élsz itt a földön.”[b]
4 Apák, ne ingereljétek haragra gyermekeiteket, hanem az Úr útmutatása szerint neveljétek és fegyelmezzétek őket!
Rabszolgák és uraik
5 Rabszolgák, engedelmeskedjetek földi uratoknak! Ezt félelemmel, tisztelettel és igaz szívvel tegyétek, mintha közvetlenül Krisztusnak engedelmeskednétek! 6 De ne csak akkor, amikor szem előtt vagytok, hogy az emberek tetszését elnyerjétek! Szívvel-lélekkel végezzétek a munkátokat, mint Krisztus rabszolgái, akik Isten akaratát teljesítik! 7 Örömteli szívvel lássátok el a feladataitokat, mintha nem is a gazdátokat, hanem közvetlenül az Urat szolgálnátok! 8 Jusson eszetekbe, hogy aki jól végzi a munkáját — akár rabszolga, akár szabad —, az Úrtól kapja meg a jutalmát!
9 Hasonlóképpen ti is, akiknek rabszolgáitok vannak, bánjatok jól velük, és ne fenyegessétek őket! Jusson eszetekbe, hogy Uratok, Jézus — aki a Mennyben van — a szolgáitoknak is Ura, és ő nem személyválogató!
Vegyétek fel Isten teljes fegyverzetét!
10 Végül pedig, erősödjetek meg az Úrban, és hatalmának erejében! 11 Öltözzetek fel abba a teljes fegyverzetbe, amit Isten ad, hogy képesek legyetek ellenállni a Sátán minden cselének és ravaszságának! 12 Hiszen mi nem emberek ellen harcolunk, hanem szellemi természetű uralkodók és fejedelmek ellen, a jelenlegi sötét világot irányító hatalmas és gonosz szellemek ellen, akik a magasságban vannak.
13 Ezért szükséges, hogy vegyétek fel és használjátok mindazokat a fegyvereket, amelyeket Isten ad nektek. Így lesztek képesek ellenállni a gonosz napokon, és megtartani az állásaitokat a gonosszal szemben. 14 Tehát álljatok erősen, és vegyétek körül magatokat az igazsággal, mint egy övvel! Vegyétek magatokra az igazságosságot, mint mellvértet! 15 Legyetek állandóan készen rá, hogy a békesség örömüzenetét hirdessétek — ez legyen a saru a lábatokon! 16 Minden körülmények között hordozzátok a hit pajzsát, amellyel kivédhetitek a Gonosz minden tüzes nyilát! 17 Az üdvösség sisakjával védjétek a fejeteket! Vegyétek kezetekbe a Szent Szellem kardját, amely az Isten beszéde!
18 Minden helyzetben imádkozzatok és könyörögjetek a Szent Szellem által. Erre mindig legyetek készen, maradjatok éberek, tartsatok ki az imádkozásban, és járjatok közben Isten embereiért és népéért!
19 Állhatatosan imádkozzatok értem is, hogy mikor megszólalok, tudjam, mit kell mondanom, és bátran hirdessem mindenkinek az örömüzenet titkát, 20 amelynek követe vagyok, noha most rabságban. Imádkozzatok értem, hogy bátran szólhassak, ahogyan kell!
Búcsúzás
21 Hogy ti is megtudjátok, miként megy a sorom, és hogyan élek, Tükhikosz — aki szeretett testvérünk és az Úr hűséges szolgája —, majd mindent elmond nektek. 22 Azért küldöm őt hozzátok, hogy megtudjátok, hogyan alakulnak a dolgaink, és hogy megvigasztaljon benneteket.
23 Adjon az Atya Isten és az Úr Jézus Krisztus minden testvéremnek békességet és isteni szeretetet a hittel együtt! 24 Isten kegyelme nyugodjon mindazokon, akik el nem múló szeretettel szeretik Urunkat, Jézus Krisztust!
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center