Old/New Testament
További bölcs mondások Salamon királytól
25 Ezek is Salamon bölcs mondásai, amelyeket Ezékiásnak, Júda királyának szolgái gyűjtöttek össze.
2 Istent tiszteljük azokért, amiket eltitkol előlünk,
a királyt pedig azokért, amiket felfedez.
3 Az ég magassága, a föld mélye
és a királyok szíve kifürkészhetetlen!
4 Tisztítsd meg az ezüstöt a salaktól,
akkor az ötvös gyönyörű mestermunkát készít belőle!
5 Távolítsd el az istentelen tanácsadókat a király közeléből,
és megerősíti trónját az igazságosság!
6 Ne dicsekedj a király előtt,
és ne foglald el a vezetők helyét!
7 Jobb, ha azt mondják: „Jöjj előrébb!”,
mintha megaláznak,
s a vezetők szeme láttára hátrébb állítanak.
8 Ne fordulj elhamarkodottan a bírósághoz!
Mihez kezdesz, ha ellenfeled kerül ki győztesen?
9 Ha panaszod van valaki ellen,
ezt vele beszéld meg négyszemközt, ne mással!
Ne pletykáld ki más dolgait,
10 különben a másik megszégyenít téged,
és rossz híredet terjeszti.
11 Mint aranyalmák ezüsttányéron,
olyan a helyén mondott szó,
és a helyes döntés.
12 Mint arany fülbevaló,
vagy színarany ékszer,
olyan a bölcs figyelmeztetés annak,
aki azt elfogadja.
13 Mint egy pohár hideg víz
a nyári hőségben az aratónak,
olyan a megbízható küldött annak, aki elküldte:
felüdíti lelkét.
14 Aki ajándékot ígér,
de mégsem ad,
olyan, mint a felhős, szeles idő,
amely nem hoz esőt.
15 Türelemmel még a királyt is meggyőzheted,
a makacs ellenkezést is megtörheted szelíd beszéddel.
16-17 Ha mézet találtál, egyél, amennyi jólesik,
de ne túl sokat, mert kihányod!
Még a barátodhoz se menj túl gyakran,
mert megsokallja, és elege lesz belőled!
18 Aki hamisan tanúskodik valaki ellen,
veszélyes, mint a buzogány, a kard, vagy az éles nyíl!
19 Nehéz helyzetben sohase bízz meg hűtlen emberben,
mert cserbenhagy, mint a fájós fogad, vagy a kificamodott bokád.
20 Vidám dalt énekelni bánatos embernek oly ostobaság,
mint hidegben levetkőzni,
vagy a sebre ecetet önteni.
21 Ha ellenséged éhezik, adj neki enni,
ha szomjazik, itasd meg!
22 Ha így bánsz vele, égetni fogja a szégyen,
mintha parazsat tennél a fejére.
Az Örökkévaló pedig megjutalmaz téged.
23 Az északi szél esőt hoz.
A másik háta mögötti vádaskodás pedig
haragot támaszt.
24 Jobb a szabad ég alatt, a lapos háztető sarkában lakni,
mint a veszekedős feleséggel egy házban.
25 Olyan a messzi földről érkezett jó hír,
mint a pohár hideg víz a szomjas embernek.
26 Mint a felkavart kút,
vagy a beszennyezett forrás,
olyan az igaz ember, ha elbizonytalanodik,
és enged a gonosznak.
27 Túl sok mézet enni,
vagy a magunk dicsőségét keresni, nem jó.
28 Ha nem tudsz uralkodni magadon,[a]
olyan vagy, mint a város kőfal nélkül.
Bölcs mondások az ostobákról
26 Mint hóesés a nyárhoz, vagy záporeső az aratáshoz,
úgy nem illik a megtiszteltetés az öntelt ostobához.
2 Ahogy elszáll a madár, elrepül a fecske,
úgy száll el az ok nélkül mondott átok is.
3 Ostor a lónak, zabla a szamárnak,
és verés való az öntelt ostobának.
4 Ne válaszolj az öntelt ostobának a bolondsága szerint,
különben te is hasonló leszel hozzá!
5 De felelj meg az öntelt ostobának a bolondságához mérten,
hogy ne képzelje magát olyan okosnak!
6 Ha üzeneted ostoba emberre bízod,
olyan, mintha saját lábadat vágnád le,
és hívnád a bajt.
7 Mint a sánta bicegése,
olyan, ha az ostoba bölcs mondást idéz.
8 Amilyen értelmetlen hozzákötni a követ a parittyához,
olyan, ha az ostobát megtisztelik.
9 Mint mikor a részeg kezébe beleakad a tövis,
olyan az, ha az ostoba bölcs mondást akar idézni.
10 Aki ostobát fogad szolgálatába, vagy idegen csavargót,
olyan, mint aki vaktában lövi nyilait, és valakit megsebez.
11 Az ostoba újra meg újra elköveti ugyanazt a butaságot,
mint a kutya, amely visszatér ahhoz, amit kihányt.
12 Láttál-e olyan embert, aki magát bölcsnek tartja?
Még az ostoba felől is több reményed lehet, mint felőle!
13 Azt mondja a lusta, ha otthon akar maradni:
„Nem mehetek ki, mert oroszlán járkál az utcán!”
14 Ide-oda forog ágyán a lusta,
mint az ajtó a sarkán.
15 Kinyújtja kezét a tálba,
de szájához már nem emeli — ilyen a lusta.
16 A lusta hétszer okosabbnak gondolja magát azoknál,
akik valóban bölcsek.
17 Mintha kóbor kutyát fognál fülön,
ha az, ha veszekedésbe avatkozol,
amely nem rád tartozik.
18-19 Mint az őrült, aki találomra
tüzes nyilakat lövöldöz, s gyilkol,
olyan, aki becsapja társát,
s azt mondja: „Ugyan, csak tréfáltam!”
20 Kialszik a tűz, ha elfogy a tűzrevaló,
megszűnik a viszály, ha elmegy a rágalmazó.
21 Fát a tűzre, szenet a parázsra,
— ilyen a bajkeverő a viszály felszítására.
22 A rágalom mélyen behatol a lélekbe,
akárcsak a finom falatok a test belsejébe.
23 Mint olcsó cserépkorsón hamis ezüstborítás,
olyan a hízelgő beszéd,
mely gonosz szívből származik.
24 Aki gyűlöletet hordoz a szívében,
beszédével igyekszik azt palástolni,
de közben gonosz terveket szövöget.
25 Ezért ne higgy neki, akármilyen kedvesen is szól,
mert szíve tele van gonoszsággal!
26 A gyűlöletet egy ideig el lehet takarni álnoksággal,
de előbb-utóbb lelepleződik mindenki előtt.
27 Aki másnak vermet ás, maga esik bele,
és aki sziklát görget fel az emelkedőn, arra gurul vissza.
28 A hazug ember gyűlöli azt, akit tönkretett,
és a hízelgés bukást okoz.
A jeruzsálemi testvérek megsegítése
9 Azt hiszem, arról nem is kell írnom, hogy Isten népét segítsétek meg adományaitokkal, 2 hiszen tudom, hogy valóban milyen készségesek vagytok. El is dicsekedtem veletek a macedón testvéreknek. Mondtam nekik, hogy az Akhájában élő testvérek már tavaly óta készen állnak arra, hogy segítsenek a rászorulóknak. Ezen felbuzdulva a macedón testvérek többsége elhatározta, hogy ők is adakozni fognak.
3 Most mégis elküldöm hozzátok ezeket a testvéreket.[a] Nem akarom ugyanis, hogy a veletek való dicsekedésemmel szégyent valljak. Azért küldtem őket, hogy időben felkészülhessetek, mint ahogy azt korábban mondtam. 4 Ha azután a macedón testvérek velem együtt megérkeznek hozzátok, remélem, hogy nem találnak benneteket felkészületlenül! Nehogy szégyent valljunk — jobban mondva, nehogy megszégyenüljetek — ha kiderül, hogy mégis hiába bíztam bennetek. 5 Ezért kértem a testvéreket, hogy menjenek előre hozzátok, és készítsék elő adományaitokat, amelyeket korábban megígértetek.
Azt szeretném, ha adományotok úgy lenne elkészítve, mint önként adott nagylelkű ajándék. Nem akarom, hogy kényszerből vagy kelletlenül adjatok akár egyetlen fillért is.
6 Ne felejtsétek, hogy aki kevés magot vet a szántóföldjébe, az keveset is fog aratni! Aki pedig bőven vet, az majd bőven is arat. 7 Mindenki annyit adjon a gyűjtésbe, amennyit előre elhatározott. Ne adjon senki kényszerből, se úgy, hogy később megbánja. Azt az embert szereti Isten, aki szívesen és jókedvűen ad. 8 Mert Isten hatalma több mint elégséges arra, hogy minden kegyelmét bőségesen rátok árassza — s ezáltal minden körülmények között mindent bőségesen és folyamatosan megkaptok, amire csak szükségetek van. Sőt még azon felül is, hogy bőségesen legyen módotok mindenféle jótettre. 9 Amint meg van írva:
„Bőkezűen adott a szegényeknek,
jótettei nem merülnek feledésbe.”[b]
10 Isten a magvetőnek vetőmagot ad, az éhezőnek meg kenyeret. Ő fog nektek is szellemi vetőmagokat adni, és megszaporítja a magokat, amelyeket a földbe vetettetek, hogy bőségesen arassatok. Ilyen módon sokasítja meg bőkezű és szíves adakozásotok gyümölcseit. 11 Így fogtok mindenben meggazdagodni, hogy mindig bőkezűen adakozhassatok a rászorulóknak. Ez pedig — rajtunk keresztül — azt fogja eredményezni, hogy akik kapják, hálát adnak érte Istennek.
12 Az adakozás szolgálata ugyanis kettős haszonnal jár. Egyrészt így Isten népének segítségére siettek, másrészt azok, akik az adományokat kapják, hálát adnak érte Istennek. 13 Az adakozással ugyanis bizonyítjátok, hogy engedelmeskedtek a Krisztusról szóló örömhírnek, amelyről tanúskodtok, és ezért bőkezűen adakoztok nekik is, meg másoknak is. 14 Emiatt ők majd dicsőítik Istent, és amikor értetek imádkoznak megszeretnek benneteket, mivel Isten jósága olyan bőségesen kiáradt rátok.
15 Hála legyen Istennek elmondhatatlan ajándékáért!
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center