Old/New Testament
„A Templomba felvezető ének.”
123 Felnézek rád, Uram,
aki a Mennyben ülsz trónodon!
2 Ahogy a szolgák néznek uruk kezére,
s a szolgáló leányok figyelik úrnőjük kezét,
úgy nézünk kezedre, Örökkévaló, reménykedve,
mikor könyörülsz már rajtunk!
3 Örökkévaló, könyörülj meg rajtunk, könyörülj,
mert elborít bennünket a megaláztatás!
4 Szüntelen gyaláznak a büszkék,
és gúnyolnak a gőgösek!
„A Templomba felvezető ének, Dávidé.”
124 Ha nem az Örökkévaló állt volna mellénk,
mondd ezt velem együtt, Izráel,
2 Ha nem az Örökkévaló állt volna mellénk,
mikor ránk támadtak ellenségeink,
3 akkor élve faltak volna fel minket,
mikor haragjuk tüze fellobbant,
4 akkor elsodortak volna minket,
mint a sebes áradat,
átcsaptak volna fejünk felett!
5 Bizony, büszke ellenségeink áradata
átcsapott volna fejünk felett!
6 Áldott legyen az Örökkévaló, aki nem engedte,
hogy zsákmányul essünk ellenségeinknek,
hogy fogaik közé kerüljünk!
7 Lelkünk kimenekült, mint a madár a csapdából!
Összetört a csapda, és mi megszabadultunk!
8 Segítséget küldött nekünk az Örökkévaló,
aki a Mennyet és a Földet teremtette!
„A Templomba felvezető ének.”
125 Akik az Örökkévalóban bíznak,
olyanok, mint a Sion hegye:
nem inognak soha,
megmaradnak örökké.
2 Ahogy Jeruzsálemet hegyek veszik körül,
védő karjával az Örökkévaló úgy veszi népét körül,
most és mindörökké.
3 A gonoszok uralma
nem tarthat örökké az igazak földjén,
nehogy még az igazak is
rosszra nyújtsák ki kezüket.
4 Örökkévaló, jóságoddal fordulj a jókhoz,
az igazszívűekhez!
5 Akik pedig görbe utakon járnak,
az Örökkévaló büntesse meg őket
a gonoszokkal együtt!
Békesség legyen Izráelen!
Tanuljatok Izráel népének példájából!
10 Testvéreim, azt akarom, hogy tudjátok, mi történt őseinkkel, akiket Mózes vezetett. Ők mindannyian a felhő[a] alatt voltak, és gyalog mentek keresztül a tengeren. 2 Mind Mózes követői lettek,[b] amikor a felhő betakarta őket, és átkeltek a tengeren. 3 Mindannyian ugyanazt a természetfölötti eredetű ételt ették, 4 és ugyanazt a természetfölötti eredetű vizet itták. Ugyanis abból a szellemi kősziklából ittak, amely követte őket — az a kőszikla pedig Krisztus volt. 5 A nép túlnyomó többségében azonban Isten nem lelte kedvét, ezért azok sorra elhullottak a pusztai vándorlás alatt.
6 Ami velük történt, intő példa számunkra, hogy mi ne kívánjunk gonosz dolgokat, mint ők! 7 Ne imádjatok hamis isteneket, mint ők! Ahogy az Írás mondja: „Leült a nép enni-inni, és fölkelt táncolni.”[c] 8 Szexuális bűnöket se kövessünk el, mint ahogyan közülük sokan, és emiatt egyetlen napon huszonhárom ezren pusztultak el. 9 Krisztus[d] türelmét se tegyük próbára, mint azok közül egyesek, akiket ezért kígyók pusztítottak el. 10 Ne elégedetlenkedjetek, mint közülük sokan, akiket ezért megölt a pusztító angyal.
11 Mindezek azért történtek, hogy tanuljunk a példájukból! Azért írták le, hogy figyelmeztessenek bennünket, akik ennek a korszaknak a végén élünk. 12 Azért aki azt gondolja, hogy ő biztosan áll, vigyázzon, nehogy elessen! 13 Eddig még csak olyan próbatétel ért benneteket, amely minden más embert is előbb-utóbb elér. Isten azonban hűséges, ezért nem fogja megengedni, hogy túl nehéz megpróbáltatásnak legyetek kitéve. Sőt, amikor a próbatétel kellős közepén vagytok, utat nyit nektek, hogy kiszabaduljatok belőle. Így ki fogjátok bírni a megpróbáltatást.
14 Ezért kedveseim, mindenképpen kerüljétek a bálványimádást! 15 Úgy szólok hozzátok, mint értelmes emberekhez, gondoljátok meg jól, amit mondok! 16 Az „áldás-pohár”,[e] amelynél áldást mondunk, vajon nem azt jelenti-e, hogy közösségben vagyunk Krisztus vérével, vagyis a halálával? A kenyér pedig, amelyből együtt eszünk, vajon nem azt jelenti-e, hogy közösségben vagyunk a Krisztus „Testével”? 17 Csak egyetlen kenyér van, mi pedig sokan vagyunk. Mégis egyetlen „Testet” alkotunk sokan, mert valamennyien abból az egyetlen kenyérből veszünk egy-egy darabot.
18 Gondoljatok csak Izráel népére! Amikor ők az áldozati állatok húsából esznek,[f] közösségben vannak az áldozati oltárral, igaz?
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center