Old/New Testament
A zenészek vezetőjének. Dávidnak, az Örökkévaló szolgájának éneke, amelyet azon a napon szerzett, amikor az Örökkévaló megszabadította őt minden ellenségétől, még Saultól is. Ezt énekelte Dávid:
18 Szeretlek, Örökkévaló,
te vagy minden erőm forrása![a]
2 Az Örökkévaló az én Kősziklám
és erős kőváram!
Istenem a kősziklám,
hozzá menekülök!
Ő véd meg engem!
Benne van minden erőm,
ő vezet a győzelemre!
Ő a rejtekhelyem,
magasan fönn, a hegyeken.
3 Az Örökkévalóhoz kiáltok, aki dicséretre méltó,
és megszabadulok ellenségeimtől.
4 A halál kötelei gúzsba kötöttek,
megrémített a pusztító áradat.
5 Testemre fonódtak a Seol kötelei,
megfogtak a halál csapdái.
6 De nagy bajomban az Örökkévalóhoz kiáltottam,
Istenemet hívtam segítségül.
Templomában meghallotta hangomat,
kiáltásom feljutott hozzá,
meghallgatott!
7 Remegett a föld, és reszketett,
még a hegyek alapja is megrendült,
mert az Örökkévaló haragra lobbant!
8 Füst szállt fel orrából,
szájából emésztő tűz lövellt,
tüzes szikrák repültek szerteszét.
9 Meghasította az eget, és leszállt az Örökkévaló,
sötét viharfelhők zúgtak lába alatt.
10 Kérubokon ülve repült,
szelek szárnyain suhant.
11 Sűrű sötét felhőkbe rejtőzött,
körülvették vastag viharfellegek.
12 Dicsőségének ragyogó fénye
egyszerre áttört a felhőkön,
jégesőt hullatott és cikázó villámokat.
13 Mennydörgő szavával szólt az Örökkévaló,
a Felséges zengett az egekből,
jégesőt hullatott és cikázó villámokat.[b]
14 Kilőtte nyilait, és szétszórta őket,
villámait szórta, és azok szétfutottak.
15 Örökkévaló, amikor megfenyítetted a vizeket,
haragod szélviharától még a tengerfenék is meglátszott,
feltárultak a föld alapjai.
16 Akkor lenyújtottad kezed a magasból,
és felemeltél,
kihúztál a rohanó, örvénylő vizekből!
17 Az Örökkévaló megszabadított
hatalmas ellenségeimtől!
Bizony, megmentett gyűlölőimtől,
akik erősebbek nálam!
18 Rám rohantak a veszedelem napján,
az Örökkévaló mégis megmentett engem!
19 Szorongattak minden oldalról,
de az Örökkévaló kiszabadított!
Tágas mezőre vitt ki engem,
megmentett, mert kedvét leli bennem!
20 Megjutalmazott az Örökkévaló ártatlanságom szerint,
jóval fizetett kezeim tisztaságáért,
21 mert az Örökkévaló útjain jártam,
és nem vétkeztem Isten ellen.
22 Törvényeit mindig szem előtt tartottam,
parancsaitól el nem tértem.
23 Becsületesen és igazán éltem előtte,
a bűnöktől távol maradtam.
24 Meg is jutalmazott az Örökkévaló ártatlanságom szerint,
jóval fizetett kezeim tisztaságáért.
25 Istenem, aki hűséges,
ahhoz te is hűséges vagy!
Aki igaz,
ahhoz te is igaz vagy!
26 Aki jó és tisztaszívű,
ahhoz te is jó vagy és tisztaszívű!
De túljársz az eszén, és ellene állsz annak,
aki ravaszkodik!
27 Megszabadítod az alázatosakat,
de megalázod a büszkéket.
28 Örökkévaló, te gyújtod meg lámpámat,
te világítasz nekem a sötétben!
29 Veled együtt még az ellenséges seregen is áttörök!
Istenemmel minden akadályon átjutok!
30 Isten útja tökéletes!
Az Örökkévaló szava megbízható!
Pajzsa ő azoknak, akik benne bíznak!
31 Kicsoda Isten az Örökkévalón kívül?
Kicsoda Kőszikla Istenünkön kívül?
32 Istenem, te megerősítesz engem!
Tökéletessé teszed utamat!
33 Olyan biztossá teszed lépteimet,
mint a szarvasoké!
Felvezetsz a magas sziklák csúcsaira is.
34 Megtanítod kezemet a harcra,
és karomat, hogy az erős íjat megfeszítse.
35 Szabadításod védelmez engem,
jobb karod támogat,
jóindulatod fölemel!
36 Megerősítetted lábamat és bokámat,
hogy gyorsabban haladjak,
és ne botladozzam.
37 Üldözöm ellenségeimet, utolérem őket,
vissza se térek, míg nem végzek velük!
38 Összetöröm őket, fel sem kelnek többé,
lábam alatt elterülnek.
39 Mert megerősítettél a harcban, Istenem,
térdre kényszerítetted, akik ellenem támadtak.
40 Megfutamítottad ellenségeimet,
s elpusztíthattam gyűlölőimet.
41 Segítségért kiáltoztak,
de nem menekülhettek.
Kiáltottak még az Örökkévalóhoz is,
de ő nem felelt nekik.
42 Ízzé-porrá zúztam őket,
a szél hordja el mindet,
széttapostam ellenségeimet,
mint a sarat.
43 Istenem, megszabadítottál sok ezer ellenségemtől!
Nemzetek fejévé tettél.
Olyan népek szolgálnak nekem,
akiket nem is ismertem.
44 Első szóra engedelmeskednek,
idegenek hízelegnek nekem!
45 Minden bátorságuk elszállt,
váraikból remegve jönnek elő.
46 Él az Örökkévaló!
Áldott az én Kősziklám, Istenem,
aki győzelemre vezet!
47 Isten megbünteti ellenségeimet,
és népeket rendel uralmam alá!
48 Megment ellenségeim kezéből,
az ellenem támadók fölé emeli fejemet,
megszabadít a kegyetlentől.
49 Ezért dicsérlek téged a nemzetek előtt, Örökkévaló,
dicséretet énekelek neked!
50 Mert te vagy az Isten,
aki nagy győzelmet adsz királyodnak,
megmutatod kegyelmed és hűséged felkentednek,
Dávidnak, és utódainak mindörökké!
A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára.
19 Az ég hirdeti Isten dicsőségét,
kezének alkotásairól beszél az égboltozat.
2 Egyik nappal a másiknak mondja,
éj az éjnek beszéli Isten hatalmát!
3 Nem emberi beszéddel,
vagy hallható szóval hirdetik,
4 mégis eljut hangjuk az egész Földre,
megérti szavukat az egész világ.
A Nap, amelynek az ég a sátra,
5 felkel reggel,
kijön, mint vőlegény a hálószobájából.
Örül, mint hős harcos,
hogy futhatja pályáját.
6 Elindul az ég egyik szélétől,
körüljár a másikig,
semmi sem rejtőzhet el sugaraitól.
7 Az Örökkévaló tanítása tökéletes,
helyreállítja az ember lelkét.
Az Örökkévaló törvénye megbízható,
bölccsé teszi még az egyszerű embert is.
8 Az Örökkévaló rendelkezései helyesek,
megörvendeztetik szívünket.
Az Örökkévaló parancsai világosak,
megvidámítanak bennünket.
9 Az istenfélelem tiszta és helyes,
örökké megmarad.
Bizony, az Örökkévaló döntései
mind érvényesek, igazságosak és helyesek!
10 Értékesebbek, mint sok-sok arany,
édesebbek a méznél,
még a legfinomabb méznél is!
11 Figyelmeztetnek és megvilágosítanak engem is,
szolgádat, Uram.
Aki szavadnak engedelmeskedik,
nagy jutalmat nyer.
12 Ki veheti észre minden egyes tévedését?
Tisztíts meg engem a nem szándékos vétkektől is!
13 Óvdj meg, szolgádat, a szándékos bűnöktől,
hogy ne uralkodjanak rajtam!
Akkor ártatlan leszek,
és nem vétkezek ellened.
14 Legyen kedvedre való
minden szavam és gondolatom,
ó, Örökkévaló, Kősziklám és Megváltóm!
Pál utolsó találkozása az efezusi gyülekezet vezetőivel
17 Milétoszból Pál üzenetet küldött Efezusba, és magához hívta az ottani gyülekezet vezetőit. 18 Amikor ők megérkeztek, ezt mondta nekik: „Ti tudjátok, hogyan éltem közöttetek az első naptól kezdve, amikor Kis-Ázsiába jöttem. 19 Mindig alázatosan szolgáltam az Urat — sokszor sírva, azok között a bajok között, amelyeket el kellett viselnem a júdabeliek ellenem való támadásai miatt. 20 Tudjátok, hogy bizonytalankodás nélkül elmondtam nektek mindazt, ami a javatokat szolgálta. Tanítottalak titeket nyilvánosan, és házról házra járva is. 21 Mind a zsidókat, mind a görögöket sürgettem, hogy változtassák meg a gondolkodásukat, térjenek vissza Istenhez, és higgyenek Urunkban, Jézusban.
22 Most azonban a szellem[a] sürget, hogy menjek fel Jeruzsálembe, bár nem tudom, hogy ott mi fog történni velem. 23 Csak azt tudom, hogy a Szent Szellem minden városban figyelmeztet arra, hogy börtönbe fognak zárni, és bajba kerülök. 24 Engem azonban ez nem rettent vissza. Csak a fontos, hogy célhoz érjek, és elvégezzem azt a feladatot, amit az Úr Jézus bízott rám: hogy hirdessem Isten kegyelmének örömüzenetét. Ha ez az életembe kerül, az sem számít!
25 Most hallgassatok rám! Tudom, hogy többé nem látjuk egymást. Amíg veletek voltam, tanítottalak benneteket Isten Királyságáról. 26 Ezért ma ünnepélyesen kijelentem, hogy én nem tehetek róla, ha közületek valaki nem fog üdvözülni, 27 mert bizonytalankodás nélkül mindent elmondtam, amit Isten nektek üzent. 28 Viseljetek gondot magatokra, és azokra, akik rátok vannak bízva, mert olyanok, mint a juhnyáj[b], amelyben a Szent Szellem pásztorokká[c] tett titeket! Őrizzétek és gondozzátok Isten[d] eklézsiáját, amelyért ő a saját vérével[e] fizetett.
29 Tudom azt is, hogy miután én elmegyek, gonosz emberek jönnek közétek. Olyanok lesznek, mint az éhes farkasok, akik megtámadják és pusztítják a nyájat. 30 Sőt, még közöttetek is lesznek olyanok, akik téves és eltorzított dolgokat tanítanak. Ezzel Jézus tanítványai közül egyeseket eltérítenek az igazságtól, és maguk köré gyűjtik őket. 31 Ezért vigyázzatok! Ne felejtsétek el, hogy három éven keresztül éjjel-nappal könnyek között tanácsoltam, biztattam és figyelmeztettem mindegyikőtöket.
32 Most pedig Istenre bízlak benneteket, és az Isten üzenetére, amely kegyelméről beszél. Ez az üzenet képes arra, hogy erőssé tegyen és felneveljen titeket, hogy megkapjátok mindazt a jót, amit Isten örökségül akar adni a maga számára különválasztott népének. 33 Amíg veletek voltam, nem kívántam senkinek sem az ezüst-, vagy aranypénzét, sem a ruháját. 34 Ti is jól tudjátok, hogy mindig saját kezemmel dolgoztam, hogy gondoskodni tudjak magamról és a munkatársaimról is. 35 Így mutattam meg nektek, hogy szorgalmas munkával kell segítenünk azokat, akiknek szükségük van rá. Arra tanítottalak, hogy emlékezzetek az Úr Jézus szavaira: »Boldogabb és áldottabb dolog adni, mint kapni.«”
36 Miután Pál befejezte, az efezusi gyülekezet vezetőivel együtt letérdelt és imádkozott. 37 Mindannyian sírtak, a nyakába borultak és megcsókolták. 38 Különösen azt fájlalták, hogy nem fogják többet látni.
Azután elkísérték a hajóhoz.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center