Old/New Testament
Babilónia királya először támad Júda ellen
24 Jójákim, Júda királya idejében vonult fel Júda ellen Nebukadneccar, Babilónia királya, akinek Jójákim 3 évig adófizető alattvalója lett. Három év múlva azonban fellázadt ellene. 2 Az Örökkévaló ezután Babilóniából, Arámból, Moáb és Ammon országából küldött rablócsapatokat Júdára, hogy pusztítsák az országot, ahogyan ezt előre megmondta szolgái, a próféták által.
3 Bizony, mindez az Örökkévaló parancsára történt, mert ő el akarta taszítani Júda népét magától. Manassé gonosztettei és bűnei miatt határozott így, 4 és az ártatlanul megöltek vére miatt, hiszen Manassé szinte egész Jeruzsálemet bemocskolta az ártatlanok vérével! Ezért nem akart az Örökkévaló megbocsátani.
5 Jójákim egyéb dolgait, és minden tettét följegyezték a Júda királyainak történetéről szóló könyvben. 6 Azután meghalt Jójákim, és eltemették ősei mellé. Utána fia, Jójákin követte Júda trónján.
7 Ettől kezdve Egyiptom királya nem vonult ki hadseregével többé az országából, mert Babilónia királya Egyiptom patakjától az Eufrátesz folyóig minden területet elvett tőle.
Jójákin, Júda királya, és Jeruzsálem ostroma(A)
8 Jójákin 18 éves korában lépett trónra, és csak 3 hónapig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Nehustának hívták, Elnátán leánya volt, Jeruzsálemből. 9 Jójákin egészen apja példáját követte, és ő is olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló rossznak tart.
10 Ebben az időben Nebukadneccarnak, Babilónia királyának a hadserege fölvonult Jeruzsálem ellen, és ostromolni kezdte a várost. 11 Azután maga Nebukadneccar is megérkezett Jeruzsálem alá. 12 Ekkor Jójákin, Júda királya kiment a babilóniai királyhoz anyjával, udvari embereivel, főembereivel és tisztségviselőivel együtt, és megadta magát. Babilónia királya pedig — uralkodása 8. évében — foglyul ejtette őt.
13 Ugyanakkor Nebukadneccar elhurcolta Jeruzsálemből Babilonba az Örökkévaló Templomának és a királyi palotának az összes kincsét. Összegyűjtött és darabokra tört minden aranytárgyat a Templomból, amelyet még Salamon, Izráel királya készíttetett. Bizony, úgy történt mindez, ahogy azt az Örökkévaló előre megmondta.
14 Elhurcolta Nebukadneccar Jeruzsálem egész lakosságát, minden főembert és gazdag polgárt, minden mesterembert és kovácsot, összesen 10 000 foglyot. Senkit nem hagyott ott, csak a nincstelen szegény népet. 15 Fogságba hurcolta Jójákin királyt, a király anyját és feleségeit, az ország főembereit és előkelő vezetőit. 16 Elvitte a gazdagokat, összesen mintegy 7 000 férfit, azután 1 000 mesterembert és kovácsot, meg az összes hadra fogható férfit. Mindezeket Babilóniába hurcolta.
Cidkijjá, Júda utolsó királya(B)
17 Ezután Nebukadneccar Mattanját, Jójákin nagybátyját nevezte ki Jeruzsálembe helytartónak, és a nevét Cidkijjára változtatta. 18 Cidkijjá 21 éves korában kezdett uralkodni, és 11 évig volt helytartó Jeruzsálemben. Anyját Hamútálnak hívták, aki Jirmejáhú leánya volt, Libnaból. 19 Cidkijjá is olyan dolgokat tett, mint Jójákim: amelyeket az Örökkévaló rossznak tart. 20 Bizony, mindez az Örökkévaló haragja miatt történt Júdával és Jeruzsálemmel, s végül egészen eltaszította magától őket.
Nebukadneccar megostromolja Jeruzsálemet(C)
Cidkijjá ezután föllázadt Babilónia királya ellen.
25 Emiatt Nebukadneccar, Babilónia királya felvonult seregével Jeruzsálem ellen. Cidkijjá uralkodásának kilencedik évében,[a] a 10. hónap 10. napján érkezett a sereg a város falai alá. Körülzárták Jeruzsálemet, sáncokat építettek körülötte, és ostromolni kezdték.
2 Az ostrom egészen Cidkijjá uralkodásának tizenegyedik évéig[b] tartott. 3 Abban az évben, a 4. hónap 9. napján olyan súlyos volt az éhínség a városban, hogy a közembereknek már semmiféle ennivaló nem jutott. 4 Ezen a napon az ostromlók rést ütöttek a kőfalon. Emiatt azon az éjjelen Cidkijjá és összes katonája megpróbált elmenekülni.[c] Éjjel lopódzkodtak ki a városból a király kertjén keresztül, a két kőfal közötti kapun át, és a Jordán völgye felé futottak, bár az ostromlók serege körülzárta a várost.
5 A káldeusok azonban üldözőbe vették a királyt. A Jerikó melletti síkságon utolérték és foglyul ejtették Cidkijját, aki mellől katonái szétfutottak. 6 Megkötözve vitték Ribla városába. Ott Nebukadneccar, Babilónia királya ítéletet tartott fölötte. 7 Cidkijjának végig kellett néznie, amint a fiait megölik, majd őt is megvakították, és bilincsbe verve Babilóniába hurcolták.
Jeruzsálem lerombolása(D)
8 Nebukadneccar, Babilónia királya uralkodásának 19. évében,[d] az 5. hónap 7. napján seregével együtt bevonult Jeruzsálembe Nebuzaradán, Babilónia királyának a testőrparancsnoka. 9 Felgyújtotta az Örökkévaló Templomát, a királyi palotát, a város lakóházait és minden egyéb jelentős épületet. 10 A testőrparancsnok egész serege, a káldeusok, körös-körül lerombolták Jeruzsálem falait is.
11 Azután Nebuzaradán testőrparancsnok száműzetésbe hurcolta azokat, akik már korábban, az ostrom ideje alatt kiszöktek a városból, és megadták magukat, meg mindazokat, akik Jeruzsálemben még életben maradtak. 12 Ugyanakkor Nebuzaradán a vidéki nincstelen lakosság egy részét a lakóhelyükön hagyta, hogy műveljék a földeket, és gondozzák a szőlőket.
13 Jeruzsálemben a káldeusok összetörték és Babilóniába vitték a Templom előtti oszlopokat, a nagy medencét és a kisebb mosdómedencék állványait. Mindezek bronzból készültek. 14 Elvitték a többi bronzeszközt is: a hamu kihordására szolgáló edényeket, az oltárhoz tartozó lapátokat, késeket, a mácsekhez szolgáló eszközöket, az áldozati állatok vérének felfogására szolgáló edényeket, a tömjénező tálakat, és a többi eszközt, amelyet a templomi szolgálatban használtak. 15 Hasonlóképpen elvitték parázs-tálakat és csészéket, mag az összes többi aranyból vagy ezüstből készült templomi eszközt is.
16 Azok a bronztárgyak, amelyeket még Salamon király készíttetett — a két oszlop, a nagy medence és a kisebb mosdómedencék állványai — mérhetetlen mennyiségű bronzot tartalmaztak. 17 Az üreges bronzoszlopok magassága 18 könyök[e] volt. A két oszlopfő is bronzból készült, 3 könyök magas volt, hálózatos díszítés borította, amelyen körös-körül gránátalma formájú díszek függtek. A két oszlop teljesen egyforma volt.
Júda népét száműzetésbe hurcolják Babilóniába
18 Nebuzaradán elhurcolta Jeruzsálemből ezeket a vezetőket: Szerája főpapot, Cefanjá másodrendű papot, a Templom három kapuőrét, 19 a katonák parancsnokát, a király öt tanácsosát, akiket a városban fogtak el, azután a hadsereg vezetőjének az írnokát, aki a katonai összeírásért volt felelős és még 60 közembert, akiket a városban találtak. 20 Az egész fogoly-csoportot Hamát földjére, Ribla városába vitte, és odaállította őket Babilónia királya elé, 21 aki halálra ítélte, és kivégeztette valamennyit. Így hurcolták el a földjükről Júda népét a fogságba és száműzetésbe.
Gedaljá, Jeruzsálem kormányzója(E)
22 Ezután Nebukadneccar, Babilónia királya kinevezte kormányzónak Gedalját, Ahikám fiát, Sáfán unokáját, hogy igazgassa azokat, akiket még meghagytak Júda földjén.
23 Júda seregéből is megmaradtak néhányan. Ezek között vezetők is voltak: Jismáél, Natanjá fia, meg Jóhánán, Káréah fiai, meg a netófái Szerájá, Tanhumet fia, meg Jaazanjá, Maakáti fia. Amikor ők meghallották, hogy Babilónia királya Gedalját nevezte ki helytartóvá az országban, megmaradt katonáikkal együtt mind Gedaljához gyülekeztek Micpába.
24 Gedaljá megesküdött ezeknek a bujdosó katonáknak: „Esküszöm, hogy nem kell félnetek a káldeusok tisztjeitől! Maradjatok ezen a földön, és szolgáljátok Babilónia királyát, akkor jó dolgotok lesz!”
25 Ugyanabban az évben, a hetedik hónapban Jismáél — aki Netanjá fia és Elisáma leszármazottja volt, és Júda királyi családjából származott — tíz emberével együtt meglátogatta Micpában Gedaljá kormányzót. Meggyilkolta őt is, meg vele együtt azokat a júdeai és káldeus tisztviselőket és katonákat is, akiket Micpában találtak. 26 Ezután az egész nép apraja-nagyja a kapitányokkal együtt fölkerekedett, és Egyiptomba menekült, mert féltek a káldeusoktól.
Babilónia királya megkegyelmez Jójákinnak(F)
27 Abban az évben, amikor Evil-Meródak Babilónia trónjára lépett, megkegyelmezett Jójákinnak, Júda királyának, és kihozatta a börtönből. Ez Jójákin fogságának 37. évében[f] történt, a 12. hónap 27. napján. 28 Evil-Meródak kegyelmesen bánt Jójákinnal, és magasabb rangra és tisztességre emelte, mint a többi királyt, akik szintén Babilóniában töltötték száműzetésük idejét. 29 Kicseréltette Jójákin rabruháit, és ettől kezdve Jójákin egész életében a király asztalánál étkezett. 30 Ellátásáról halála napjáig gondoskodott a király.
Jézus meggyógyít egy beteget a Betesda tavánál
5 Ezek után egy ünnep következett, amelyre a júdeaiak fel szoktak menni Jeruzsálembe, és Jézus is felment. 2 Jeruzsálemben a Juh-kapunál van egy Betesda nevű vízgyűjtő medence, amelyet öt oszlopcsarnok vesz körül. 3 Itt nagyon sok beteg feküdt: vakok, sánták és bénák.[a] [4] [b] 5 Volt közöttük egy férfi, aki már harmincnyolc éve szenvedett valamilyen betegségben. 6 Jézus látta, hogy ott fekszik, és tudta, hogy milyen régóta beteg. Megkérdezte tőle: „Akarsz-e meggyógyulni?”
7 Az így felelt: „Uram, nincs senki, aki segítene rajtam, és bevinne a medencébe, amikor a víz felkavarodik. Mire odaérek, mindig valaki más lép be előttem.”
8 Ekkor Jézus ezt mondta: „Kelj fel, fogd a hordágyadat, és menj haza!” 9 A férfi azonnal meggyógyult, felkelt, fogta a hordágyát, és elment.
Mivel ez szombaton történt, 10 a zsidók rászóltak: „Szombat van, a Törvény szerint nem szabad terhet hordoznod!”
11 Ő ezt felelte: „Aki meggyógyított, az mondta, hogy fogjam a hordágyamat, és menjek haza.”
12 Azok megkérdezték: „Ki volt az az ember?”
13 De a meggyógyított férfi erre nem tudott válaszolni, mert közben Jézus eltűnt, mivel nagy tömeg volt azon a helyen.
14 Később a Templom területén Jézus találkozott ezzel a férfival, és azt mondta neki: „Látod, most visszakaptad az egészségedet, de vigyázz, hogy többé ne vétkezz, különben valami még rosszabb történhet veled!”
15 Ezután a férfi megmondta a vallási vezetőknek, hogy Jézus volt az, aki meggyógyította őt.
16 Ettől fogva a vallási vezetők üldözték, és meg akarták ölni Jézust, mivel szombaton gyógyította meg azt a beteget. 17 Jézus ezt mondta nekik: „Mindaddig, amíg Atyám dolgozik, én is dolgozom!” 18 Emiatt még inkább meg akarták ölni, mivel megszegte a szombatra vonatkozó törvényt, ráadásul Istent is apjának nevezte, s ezzel egyenlővé tette magát Istennel.
Jézus isteni hatalma
19 Jézus ekkor így válaszolt nekik: „Igazán mondom nektek: a Fiú semmit sem tehet a saját elhatározásából, csak azt, amit az Atyától lát, mert látja, hogy mit tesz az Atya, és ő is ugyanazt teszi. 20 Az Atya szereti a Fiút, ezért mindent megmutat neki, amit tesz. Sőt, még ezeknél nagyobb dolgokat is fog rábízni, s akkor fogtok majd igazán csodálkozni! 21 Az Atya feltámasztja a halottakat, és életet ad nekik. Ugyanígy a Fiú is életet ad azoknak, akiknek akar.
22 Az Atya senkit sem ítél, hanem az ítéletet egészen rábízta a Fiúra, 23 hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, mint az Atyát. Aki tehát nem tiszteli a Fiút, az nem tiszteli az Atyát sem, aki a Fiút elküldte.
24 Igazán mondom nektek: aki hallgat a szavamra, és hisz abban, aki elküldött engem, annak már örök élete van. Az ilyen ember nem kerül kárhoztató ítélet alá, mert már átment a halálból az örök életre.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center