Old/New Testament
Uzzijjá uralkodása Júdában(A)
15 Jeroboám, Izráel királya uralkodásának 27. évében lett király Júdában Uzzijjá,[a] Amacjá fia. 2 Tizenhat éves korában lépett trónra, és 52 évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Jekoljának hívták, Jeruzsálemből származott. 3 Uzzijjá olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló jónak tart, úgy, mint apja, Amacjá tette. 4 De az áldozati magaslatokat még ekkor is használták, s a nép ott mutatta be áldozatait.
5 Az Örökkévaló csapással sújtotta a királyt, aki leprás lett, és elkülönülten lakott egy házban haláláig. Ezalatt fia, Jótám vezette a királyi palota ügyeit, és uralkodott az országban.
6 Uzzijjá egyéb dolgait, és mindazt, amit tett, följegyezték a Júda királyainak történetéről szóló könyvben. 7 Azután meghalt Uzzijjá, és eltemették ősei mellé a Dávid városában. Fia, Jótám követte Júda trónján.
Zekarjá és Sallum rövid uralkodása Izráelben
8 Uzzijjá, Júda királya uralkodása 38. évében Zekarjá, Jeroboám fia lett Izráel királya. Hat hónapig uralkodott Samáriában. 9 Olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló rossznak tart. Követte Jeroboámnak, Nebát fiának bűneit, amelyekkel ő bűnbe vezette Izráelt.
10 Sallum, Jábes fia összeesküvést szőtt Zekarjá ellen, és Ibleámban[b] meggyilkolta, azután elfoglalta a trónt. 11 Zekarjá egyéb tetteit följegyezték az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. 12 Az Örökkévaló korábban azt mondta Jéhúnak: „Négy nemzedéken keresztül utódaid fognak uralkodni Izráel királyi trónján.” Ez pontosan így is történt: beteljesedett az Örökkévaló szava.
13 Uzzijjá, Júda királya uralkodása 39. évében Sallum, Jábes fia lett Izráel királya, de csak egy hónapig uralkodott Samáriában. 14 Menahém, Gádi fia eljött Tircából Samáriába, és meggyilkolta Sallumot, Jábes fiát, azután elfoglalta a trónját.
15 Sallum egyéb tetteit, és a Zekarjá ellen szőtt összeesküvést is följegyezték az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben.
Menahém, Izráel királya
16 Tifszah városának lakói nem akarták Menahém előtt megnyitni a város kapuját, emiatt Menahém eljött Tircából, és elpusztította az egész várost és annak egész környékét. Még a terhes asszonyokat is felhasította.
17 Uzzijjá, Júda királya uralkodása 39. évében Menahém, Gádi fia lett Izráel királya. Tíz évig uralkodott Samáriában. 18 Olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló rossznak tart. Egész életében követte Jeroboámnak, Nebát fiának bűneit, amelyekkel ő bűnbe vezette Izráelt.
19-20 Az ő uralkodása idején tört be Tiglat-Pileszer[c], Asszíria királya Izráelbe. Menahém ekkor 1 000 talentum[d] ezüstöt fizetett az asszír királynak, hogy segítse meg őt az uralma megerősítésében. Tiglat-Pileszer elfogadta az ezüstöt, és seregével kivonult Izráelből. Menahém ezt az összeget úgy gyűjtötte össze, hogy adót vetett ki Izráelben minden tehetős emberre: fejenként 50 sékel[e] ezüstöt.
21 Menahém egyéb tetteit, és mindazt, amit tett, följegyezték az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. 22 Azután Meghalt Menahém, és eltemették ősei mellé. Fia, Pekahjá követte a trónon.
Pekahjá és Pekah uralkodása Izráelben
23 Uzzijjá, Júda királya uralkodása 50. évében Pekahjá, Menahém fia lett Izráel királya. Két évig uralkodott Samáriában. 24 Olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló rossznak tart. Követte Jeroboámnak, Nebát fiának bűneit, amelyekkel ő bűnbe vezette Izráelt.
25 Azonban Pekah, Remaljáhú fia, az egyik katonatiszt összeesküvést szőtt, és Samáriában, a királyi palotában meggyilkolta Pekahjá királyt, s vele együtt Argóbot és Arjét is. Ebben 50 gileádi férfi segített neki. Ezután Pekah lett Izráel királya.
26 Pekahjá egyéb tetteit, és mindazt, amit tett, följegyezték az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben.
27 Uzzijjá, Júda királya uralkodása 52. évében Pekah, Remaljáhú fia lett Izráel királya. Húsz évig uralkodott Samáriában. 28 Olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló rossznak tart. Követte Jeroboámnak, Nebát fiának bűneit, amelyekkel az bűnbe vezette Izráelt.
29 Pekah uralkodása idején tört be Izráel területére seregével Tiglat-Pileszer, Asszíria királya. Elfoglalta Ijjón, Ábél-Bét-Maaka, Jánóah, Kedes és Hácór városait; valamint egész Gileád és Galilea vidékét, s ezen belül Naftáli törzsének egész területét is. Az elfoglalt területek lakóit pedig elhurcolta Asszíriába.
30 Jótám, Uzzijjá fia, Júda királya uralkodásának 20. évében Hóséá, Élá fia összeesküvést szőtt Pekah, Remaljáhú fia ellen. Meggyilkolta, majd utána ő lett Izráel királya. 31 Pekah egyéb tetteit, és mindazt, amit tett, följegyezték az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben.
Jótám, Júda királya(B)
32 Pekah, Remaljáhú fia, Izráel királya uralkodásának 2. évében lett király Júdában Jótám, Uzzijjának, Júda királyának a fia. 33 Amikor Jótám trónra lépett, 25 éves volt, és 16 évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja Jerúsá, Cádók leánya volt. 34 Jótám azt tette, amit az Örökkévaló jónak tart, ahogyan apja, Uzzijjá tette. 35 Jótám volt az, aki megépíttette az Örökkévaló Templomának a felső kapuját. Azonban Jótám sem rombolta le a magaslatokon emelt oltárokat, és a nép továbbra is ezeken mutatta be az áldozatokat.
36 Jótám egyéb tetteit, és mindazt, amit tett, följegyezték a Júda királyainak történetéről szóló könyvben.
37 Jótám uralkodása idején kezdte az Örökkévaló Júda királysága ellen küldeni Recínt, Arám királyát és Pekahot, Remaljáhú fiát, Izráel királyát.
38 Azután meghalt Jótám, és eltemették ősei mellé a Dávid városában. Fia, Áház követte Júda trónján.
Áház, Júda királya(C)
16 Pekah, Remaljáhú fia, Izráel királya uralkodásának 17. évében lett király Júdában Áház, Jótámnak, Júda királyának a fia. 2 Amikor Áház trónra lépett, 20 éves volt, és 16 évig uralkodott Jeruzsálemben. De nem azt tette, amit ősapja, Dávid király tett, s amit Istene, az Örökkévaló jónak tart. 3 Áház Izráel királyait követte, és ugyanazokat a bűnöket követte el. Még a saját fiát is átvitte a tűzön.[f] Ezzel azoknak a nemzeteknek az utálatos szokásait követte, amelyeket az Örökkévaló kiűzött Izráel népe elől. 4 Áház a magaslatok oltárain, a dombokon és zöldellő fák alatt mutatott be áldozatokat, és ott tömjénezett.
5 Ebben az időben Recín, Arám királya és Pekah, Remaljáhú fia, Izráel királya háborút indítottak Jeruzsálem ellen. Körülzárták a várost, amelyet Áház védett, de nem tudták elfoglalni. 6 Ekkor történt, hogy Edom királya visszafoglalta Júdától Élat városát, és kiűzte onnan Júda királyságának a lakosait. Majd az edomiak[g] telepedtek Élatba, és mindmáig ott is laknak.
7 Áház követeket küldött Tiglat-Pileszerhez, Asszíria királyához, ezzel az üzenettel: „Szolgád és fiad vagyok! Jöjj, és ments ki Arám királyának és Izráel királyának a kezéből, akik rám támadtak!” 8 Áház összegyűjtött minden ezüstöt és aranyat, amit csak talált az Örökkévaló házában, meg a királyi kincstárban, és ajándékba küldte Asszíria királyának. 9 Tiglat-Pileszer teljesítette Áház kérését, megtámadta és elfoglalta Damaszkuszt, annak lakosait elhurcolta Kírbe, sőt Recínt, Arám királyát is kivégeztette.
10 Ezután Áház elment Damaszkuszba, hogy találkozzon Tiglat-Pileszerrel, Asszíria királyával, és ott meglátott egy oltárt. Pontos leírást és tervrajzot készíttetett erről az oltárról, s azt hazaküldte Jeruzsálembe Úrijjá főpapnak, hogy készíttesse el a damaszkuszi oltár hasonmását. 11 Ennek alapján Úrijjá meg is építtette az új oltárt, még mielőtt Áház hazaérkezett volna Damaszkuszból.
12 Amikor Áház megérkezett Jeruzsálembe, fölment az új oltárhoz, és áldozatokat mutatott be rajta. 13 Égő-, étel-, és ital-áldozatot mutatott be, majd a hálaáldozat vérét az oltárra öntötte.
14 Az eredeti bronzoltárt — amely az Örökkévaló jelenlétében állt a Templom épületének homlokzata előtt — Áház áthelyeztette az új oltár mellé, annak az északi oldalára. 15 Úrijjá főpapnak pedig ezt parancsolta: „Használd az új oltárt az összes áldozatokhoz! Azon mutasd be a reggeli égőáldozatot, az esti ételáldozatot, a király égő- és ételáldozatát, a nép égő-, étel- és italáldozatait. Arra az oltárra hintsd az összes áldozatok vérét is. A régi bronzoltárt pedig arra fogom használni, hogy választ kapjak Istentől.” 16 Úrijjá főpap mindenben a király parancsa szerint járt el.
17 Áház király elrendelte, hogy a Templom oldala melletti mosdómedencéket vegyék le az állványaikról, az állványokat törjék össze, és a nagy bronzmedencét is vegyék le az állványáról, vagyis a bronzbikákról, és helyezzék kőtalapzatra. 18 A szombat-ünnepi összegyülekezés céljára épített fedett csarnokot és a királyi kapubejáratot szintén lebontatta Áház. Mindezeket az átalakításokat az Örökkévaló házában Asszíria királya kedvéért végeztette.
19 Áház egyéb tetteit följegyezték a Júda királyainak történetéről szóló könyvben. 20 Azután meghalt és eltemették ősei mellé a Dávid városában. Fia, Ezékiás követte Júda trónján.
Jézus és Nikodémus beszélgetése
3 Volt a farizeusok között egy ember, akit Nikodémusnak hívtak, és a júdeaiak egyik vallási vezetőjének számított. 2 Egyik éjjel eljött Jézushoz, és azt mondta neki: „Mester, biztosan tudjuk, hogy téged Isten küldött tanítóul. Ilyen csodákat, amelyeket te teszel, csak akkor tehet valaki, ha Isten van vele.”
3 Jézus így válaszolt: „Igazán mondom neked, hogy aki nem születik újra, nem láthatja meg Isten Királyságát.”
4 Nikodémus megkérdezte: „Hogyan születhet valaki újra, ha már megöregedett? Hiszen nem mehet vissza anyja méhébe, hogy másodszor is megszülessen!”
5 Jézus így válaszolt: „Igazán mondom neked, hogy aki nem születik újra víz és a Szent Szellem által, az nem képes belépni Isten Királyságába. 6 Ami testből született, az testi természetű, ami pedig a Szent Szellemtől született, az szellemi természetű. 7 Ne csodálkozz, hogy azt mondtam: újra kell születnetek! 8 A szél[a] fúj, amerre akar. Hallod a hangját, de nem tudod, honnan jön, és merre tart. Ehhez hasonló természetű mindenki, aki a Szent Szellemtől született.”
9 Nikodémus megkérdezte: „Hogyan lehet ez?”
10 „Te Izráel népének tanítója vagy, mégsem érted ezt? 11 Igazán mondom neked, mi arról beszélünk, amit jól ismerünk. Olyan dolgokról tanúskodunk, amelyeket saját szemünkkel láttunk, mégsem hisztek nekünk. 12 Eddig csupán földi dolgokról beszéltem nektek, de ezeket sem hittétek el. Hogyan fogjátok elhinni, ha majd a mennyei dolgokról beszélek? 13 Soha senki sem ment fel a Mennybe, kivéve az Emberfiát,[b] azt az egyet, aki a Mennyből jött le.
14 Ahogyan Mózes fölemelte a rézkígyót a pusztában,[c] úgy fogják az Emberfiát is fölemelni, 15 hogy aki hisz benne, az örökké éljen.
16 Mert Isten úgy szerette az embereket, hogy az egyszülött Fiát adta oda cserébe értük, hogy aki hisz a Fiában, az ne pusztuljon el, hanem örök életet kapjon. 17 Isten nem azért küldte a Fiát az emberek közé, hogy elítélje őket, hanem azért, hogy a Fiú közreműködésével megmenekülhessenek. 18 Aki hisz a Fiúban, azt nem fogják elítélni. De aki nem hisz benne, az máris elmarasztaló ítélet alatt van, mert nem hitt Isten egyszülött Fiában.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center