Old/New Testament
Salamon felépíti a Templomot(A)
6 Salamon király, uralkodásának negyedik évében,[a] Ziv hónapban — ez a második hónap — hozzákezdett az Örökkévaló házának építéséhez. Ez 480 évvel azután történt, hogy Izráel népe kivonult Egyiptom földjéről. 2 A Templom épülete, amelyet Salamon az Örökkévalónak épített, 60 könyök[b] hosszú, 20 könyök széles és 30 könyök magas volt.
3 Az előcsarnok a főépület szélességének megfelelően 20 könyök széles volt, és 10 könyök mélységben csatlakozott a főépület tömbjéhez. 4 A Templom falán ablaknyílások voltak, amelyek kívül szélesebbek voltak, mint belül. 5 Az épületet három emelet magasan szobák egész sora vette körül, mind a szentély, mind a szentek szentje külső fala mentén. 6 A Templom fala fölfelé haladva lépcsőzetesen kialakítva egyre keskenyebbre épült. Ezekre a lépcsőkre támaszkodtak a szobák padlóját hordozó gerendák, amelyek azonban nem nyúltak bele a Templom falába. Így a magasabban fekvő szobák tágasabbak lettek, mint az alattuk lévők. A földszinti szobák szélessége öt könyök, az első emeleti szobáké hat könyök, a második emeletieké pedig hét könyök lett.
7 A kőfaragók az építőköveket pontosan a megadott méretre faragták a kőbányákban, ezért a Templom építésekor már nem volt szükség kalapácsra, vésőre vagy egyéb vasszerszámokra. Ezért nem is járt nagy zajjal az építés.
8 A fal melletti szobák bejárata a Templom déli oldalán nyílott. Innen lehetett bemenni a földszinti szobákba. A bejárattól lépcső vezetett fel az első emeletre, onnan pedig tovább a másodikra.
9 Miután Salamon felépítette a Templom falait, az egész épületet cédrusfa gerendákkal és deszkákkal fedte be. 10 Azután felépítették az épületet körülvevő szobák sorait és emeleteit is, amelyek cédrusfa gerendákkal kapcsolódtak a főépülethez. Mind a három szinten öt könyök volt a szobák magassága.
11 Azután az Örökkévaló ezt mondta Salamonnak: 12 „A Templomra nézve, amelyet építesz, ezt mondom neked: ha rendelkezéseim szerint élsz, ha véghezviszed határozataimat és engedelmeskedsz parancsaimnak, akkor én is beteljesítem apádnak, Dávidnak tett ígéretemet: 13 Izráel gyermekei között fogok lakni, és nem hagyom el népemet, Izráelt.”
14 Salamon tehát felépítette a Templom épületét. Ezután annak belső berendezését készítette el.
15 Belülről a falakat a padlótól a mennyezetig mindenhol cédrusdeszkával, a kőpadlót pedig ciprusdeszkával borította be. 16 A hátsó faltól 20 könyök távolságra cédrusdeszkából falat emelt a padlótól a mennyezetig. Ez választotta el a mögötte lévő legszentebb részt, vagyis a Szentek Szentjét az előtte lévő Szentélytől, 17 amelynek hossza a Templom első faláig 40 könyök volt. 18 A Templom egész belseje cédrusfa burkolatot kapott, amelyet faragásokkal díszítettek: kinyílt virágokat és gömb alakú díszeket faragtak rá. A faburkolat mindent befedett, az alatta lévő kő sehol sem látszott ki.
19 A Templom legbelső része volt a Szentek Szentje, itt helyezték el az Örökkévaló Szövetségládáját. 20 A Szentek Szentjének szélessége, magassága és hosszúsága egyaránt 20 könyök volt. Ezt belülről mindenhol színarannyal borították be. A Szentek Szentje előtt állt a füstölő-oltár, amely cédrusfából készült, de ezt is beborították arannyal. 21-22 Az egész Templom belseje színarannyal volt borítva. A Szentek Szentje előtt aranyláncok húzódtak.
23-26 Készítettek két szobrot olajfából, amelyek kerubokat ábrázoltak, és a Szentek Szentjében helyezték el őket. A két, egyenként 10 könyök magas szobor egyforma volt. Mindegyiknek két — egyenként 5 könyök hosszú — szárnya volt, amelyeket kiterjesztve tartottak. Így az egyik szárnyuk végétől a másik szárnyuk végéig éppen 10 könyök volt a távolság. 27 A két kerub-szobor a Szentek Szentjében állt egymás mellett. Az oldalfal irányába kiterjesztett szárnyaik éppen érintették a falat, a másik két szárnyuk pedig középen összeért. 28 Mindkét szobrot arannyal borították be.
29 A Templom belső falait — a Szentélyben és a Szentek Szentjében egyaránt — faragásokkal díszítették, amelyek kerubokat, pálmafákat és kinyílt virágokat ábrázoltak. Ezek a díszítések körös-körül futottak a falakon. 30 A kőpadlót az egész Templomban — a Szentélyben és a Szentek Szentjében egyaránt — beborították arannyal.
31 A Szentélyt és a Szentek Szentjét olajfából készített kétszárnyú ajtó választotta el egymástól, amelynek kerete ötszögletű volt. 32 Az ajtó két szárnyát kerubokat, pálmafákat és kinyílt virágokat ábrázoló faragásokkal díszítették, majd az ajtó egész felszínét beborították arannyal.
33-34 A Szentély bejáratánál is ajtó állt, de ennek formája négyszögletű volt, az ajtófélfák olajfából, maguk az ajtószárnyak pedig ciprusfából készültek. Mindkét ajtószárny két-két forgatható részből állt. 35 Ezt az ajtót is kerubokat, pálmafákat és kinyílt virágokat ábrázoló faragásokkal díszítették, majd az egész felszínét — még a faragásokat is — egyenletesen bevonták arannyal.
36 Ezután a Templom előtti belső udvart építették fel. Fallal vették körül, amely váltakozva három sor faragott kőből, majd egy sor cédrusgerendából épült.
37-38 Salamon király uralkodásának negyedik évében, Ziv hónapban kezdtek hozzá a Templom építéséhez: ekkor helyezték el az alapköveit. Hét teljes évig folyt az építkezés: a tizenegyedik év nyolcadik hónapjában, Búl hónapban fejezték be a munkálatokat, ekkorra az egész épület és annak részei mind elkészültek — pontosan a tervek szerint.
Salamon palotája
7 Salamon felépítette a maga palotáját is — ez tizenhárom év alatt készült el teljesen. 2 Épített egy nagy épületet, amelynek hossza 100, szélessége 50, magassága 30 könyök[c] volt — ezt „Libanoni erdő házának” nevezték. Az épület négy sor cédrusoszlopon állt, amelyeken cédrusgerendák nyugodtak. 3 A gerendákon cédrusfa pallók alkották a mennyezetet. Három sorban összesen 45 gerenda szolgált az oszlopok közötti tér áthidalására. Minden sorban 15 gerenda volt. 4 Az épület oldalfalain, három szinten egymás fölött keretezett ablakok sora nyílott. A két átellenes oldalon az ablakok éppen egymással szemben helyezkedtek el. 5 Minden ajtókeret formája négyszögű volt. Az épület két végén három-három kapu nyílott.
6 Ezután Salamon felépítette az oszlopcsarnokot is, amelynek hossza 50, szélessége 30 könyök volt. Ez elé pedig fedett oszlopos előcsarnokot készített.
7 Azután a tróntermet építtette meg, amelyet cédrusfával burkolt a padlótól a mennyezetig. Ezt így nevezték: „Ítélet Terme” — mert Salamon király itt tartott ítéletet alattvalói fölött.
8 Az Ítélet Terme mögötti udvarban épült a király saját palotája, amelyben Salamon lakosztálya volt. Hasonló palotát épített Salamon a fáraó leánya számára is, akit feleségül vett. A király és a királynő palotái az Ítélet Terméhez hasonlóan készültek.
9 Mindezek az épületek nagyon értékes kőtömbökből épültek, amelyeket még a kőbányában fűrésszel minden oldalról méretre vágtak. A falak az alapjuktól a tetejükig ilyen kövekből voltak rakva. Az udvarokat keretező falak is hasonló módon épültek. 10 A falak alapja 10, illetve 8 könyök hosszú értékes faragott kőtömbökből készült. 11 Ezekre kerültek a következő rétegek, szintén hasonlóan méretre vágott kövekből és cédrusgerendákból. 12 A palota udvarát, a Templom belső udvarát és az oszlopcsarnok udvarát falak vették körül, amelyeket hasonló módon építettek: váltakozva három sor kőtömb és egy sor cédrusgerenda alkotta azokat.
Jákin és Boáz oszlopa(B)
13 Ezután Salamon Tíruszból hívott egy mesterembert, akit Hírámnak neveztek, 14 s akinek anyja Izráelből származott, Naftáli törzséből, apja pedig bronzműves mester volt Tíruszban. Hírám szintén kitűnő mesterember volt, bölcs és értelmes, aki mindenféle bronztárgyat el tudott készíteni. Tehát eljött Salamonhoz, és mindent elkészített, amit a király kívánt.
15 Bronzból öntött két egyforma oszlopot, amelyeknek magassága 18, a kerülete pedig 12 könyök volt. Az oszlopok üregesek voltak, a faluk vastagsága pedig tenyérnyi.[d] 16 Az oszlopok tetejére egy-egy oszlopfőt illesztett Hírám, amely szintén bronzból készült, és 5 könyök magasságú volt. 17-20 Majd az oszlopfőket láncokból álló hálóval borította, azokra pedig két sorban 200 bronzgömböt fűzött fel, amelyeknek formája a gránátalma termését utánozta. Mindegyik oszlopfőt körös-körül 200 ilyen bronz gránátalma díszített. Az oszlopfők 4 könyök magasak voltak, és formájuk a fehér liliom virágára hasonlított. 21 A két oszlopot a Templom oszlopcsarnoka előtt állították fel, egyiket a bejárattól jobbra, a másikat balra. A jobb oldali oszlopot „Jákin”-nak nevezték, a másikat „Boáz”-nak hívták. 22 Az oszlopfők formája liliom alakú volt. Így fejezte be Hírám az oszlopok készítését.
A Templom egyéb fölszerelései(C)
23 Azután Hírám készített egy nagyméretű víztartó medencét, amely kör alakú volt, és egy darabban öntött bronzból állt. Ennek átmérője 10, magassága 5, kerülete pedig 30 könyök volt. 24 A medence pereme alatt két sor gömb futott körbe, egy könyöknyi távolságra 10 gömb jutott. Ezeket a gömböket a medencével egy darabban öntötték. 25 Tizenkét bika formájú bronzfigura tartotta a hátán a medencét. A bikák hármasával álltak egymás mellett. Csoportjaik északra, nyugatra, délre, illetve keletre néztek — hátsó részük pedig a medence alatt, belül volt. 26 A medencébe 2 000 bat[e] víz fért. Falának vastagsága tenyérnyi volt, a pereme pedig kifelé hajlott, mint a fehér liliom virága, vagy mint a pohár pereme.
27 Tíz egyforma, négyszögletes mosdóállványt is készített bronzból. Oldaluk 4, a magasságuk 3 könyök volt. 28-29 Az állványok oldallapokból és keretből álltak, amelyeket oroszlánok, bikák és kerubok figurái díszítettek, alattuk és fölöttük pedig virágfüzér-mintázat húzódott. 30 Mindegyik állványnak négy kereke volt, amelyeket két tengely kapcsolt össze. Ezek is öntött bronzból készültek. Az állvány négy sarkán virág formájú támasztékok tartották a víztartályt. A támasztékokat egy darabban öntötték ki.
31 A tartályon fölül egy könyök magasságban perem húzódott, amelyet domborművű minták díszítettek. Ez a perem négyszögletes volt, nem kerek. A tartály fölső nyílásának átmérője másfél könyök volt. 32 Az állványok kerekei az oldalak alatt helyezkedtek el, a tengelyeket pedig az állványhoz erősítették. A kerekek átmérője másfél könyök volt, 33 és a harci szekerek kerekeihez hasonlítottak. Úgy is készítették el minden részüket: a tengelyeket, az abroncsokat, a küllőket és a kerékagyakat is bronzból öntötték.
34 Az állványok négy sarkán egy-egy támaszték volt, amelyeket az állvánnyal együtt öntöttek, egy darabban. 35 Az állvány fölső részén fél könyök magas bronzcsík vette körül a tartályt — ezt is egy darabban öntötték az állvány többi részével. 36 Az egész állványra — ahol csak hely volt rá — Hírám díszítéseket vésett, amelyek kerubokat, oroszlánokat és pálmafákat ábrázoltak. A figurákat virágfüzérek keretezték. 37 Hírám mind a tíz mosdóállványt ugyanabban a formában öntötte ki, ezért azok mind méretükre, mind díszítésükre nézve teljesen egyformák lettek.
38 Azután készített tíz egyforma mosdómedencét ugyancsak bronzból öntve, amelyeket a tíz tartóállványra helyezett. Egy-egy medence átmérője 4 könyök volt, és 40 bat[f] víz fért bele. 39 Az állványra helyezett mosdómedencéket a Templom udvarában, az épület előtt, a bejárattól jobbra és balra helyezték el, mindkét oldalon ötöt-ötöt. A nagyméretű medence a Templom délkeleti sarka mellé került.
40-45 Ezen kívül Hírám készített még bronzból üstöket, kis lapátokat és edényeket is. Ezzel befejezte azokat a munkákat, amelyeknek elvégzésével őt Salamon király megbízta.
Ezeket a bronztárgyakat készítette Hírám az Örökkévaló Temploma számára:
2 nagy oszlop,
2 liliom alakú oszlopfő,
2 háló, amely az oszlopfőket borította,
400 gránátalma formájú dísz, amelyek két sorban a hálókon függtek,
10 mosdómedence,
10 állvány a mosdómedencék számára,
1 nagy medence,
12 bika-szobor, amelyek a medencét tartották,
továbbá számos üst, kisebb lapát és edény a Templomnál végzendő papi szolgálathoz.
Hírám mindezeket annak megfelelően készítette el fényesre csiszolt bronzból, ahogyan azt Salamon király megrendelte tőle.
46-47 Salamon király nem mérette meg, hogy mindezekhez mennyi bronzot használtak föl, mivel olyan nagy mennyiségről volt szó. A király rendelkezése szerint ezeket a bronztárgyakat Szukkót és Cáretán városok között, a Jordán folyó mellett öntötték ki, tömör agyagtalajba vájt formákban.
48-50 Salamon király elkészíttette a Templom fölszereléséhez a következő aranytárgyakat is:
1 füstölő-oltár,
1 asztal — a szent kenyerek számára,
10 színarany mécstartó (ezek közül 5 a Szentély déli, 5 pedig az északi oldalához került), rajtuk az arany virágok és mécsesek, ezenkívül a koppantók,
színarany tálak, ollók a mécsesekhez, edények, kanalak, parázstartó serpenyők,
színarany sarokpántok a Szentély kapujához és a Szentek Szentjének ajtószárnyaihoz.
51 Így hát Salamon király sikeresen befejezte az Örökkévaló Templomával kapcsolatos összes munkát. Azután pedig bevitte a Templom kincseskamráiba azokat az ezüst-, arany- és egyéb tárgyakat, amelyeket még apja, Dávid király gyűjtött és szentelt az Örökkévaló Temploma számára.
A szadduceusok alattomos kérdése(A)
27 Egyszer odament Jézushoz néhány szadduceus. (Ők azok, akik azt mondják, hogy nincs föltámadás.) Megkérdezték tőle: 28 „Mester, Mózes azt írta, hogy ha egy férfi gyermektelenül hal meg, akkor a fivérének feleségül kell vennie a meghalt férfi özvegyét. Így kell gondoskodnia arról, hogy a meghalt testvérének mégis legyen utóda.[a] 29 Volt egyszer hét fiútestvér. Az első megnősült, de gyermektelenül halt meg. 30 Ezután a második fiútestvér vette feleségül az asszonyt, 31 majd a harmadik, és így tovább, míg végül mindannyian gyermektelenül haltak meg. 32 Azután az asszony is meghalt. 33 A feltámadáskor melyiküknek lesz a felesége, hiszen mind a hétnek a felesége volt?”
34 Jézus így felelt: „Akik ebben a világban élnek, megnősülnek és férjhez mennek. 35 De azok, akiket méltónak találnak arra, hogy a halottak közül feltámadjanak, és abban a következő korban éljenek, nem fognak többé megnősülni, vagy férjhez menni. 36 Nem is halhatnak meg soha, mert olyanok lesznek, mint az angyalok. Ezek az Isten fiai, mivel feltámadtak a halálból. 37 Különben már Mózes is világosan rámutatott arra, hogy a halottak feltámadnak. Amikor az égő bokorról írt, az Örökkévalót Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákób Istenének nevezte.[b] 38 Márpedig Isten nem a halottak, hanem az élők Istene, hiszen Isten számára ők mindannyian élnek.”
39 Néhány törvénytanító erre így válaszolt: „Helyesen feleltél, Mester!” 40 Ettől kezdve többé senki sem merte Jézust kérdezgetni.
A Messiás Dávidnak a Fia és az Ura(B)
41 Ekkor azonban Jézus is kérdezett tőlük valamit: „Hogyan mondhatják azt a Messiásról, hogy a Dávid fia? 42 Hiszen maga Dávid mondja a zsoltárokban:
»Így szólt Uramhoz az Örökkévaló:
Ülj mellém jobb felől,
43 amíg ellenségeidet
hatalmad[c] alá kényszerítem!«[d]
44 Ha Dávid Urának nevezte a Messiást, hogyan lehet akkor a Messiás Dávidnak a fia?”
Jézus véleménye a törvénytanítókról(C)
45 Miközben az egész nép hallgatta Jézust, ő a tanítványaihoz fordult: 46 „Óvakodjatok azoktól a törvénytanítóktól, akik szeretnek előkelő ruhában járni, és szívesen veszik, ha tisztelettel köszöntik őket az utcán, szeretik a legelőkelőbb helyeket elfoglalni a zsinagógában és az ünnepi vacsorákon. 47 Ugyanakkor az özvegyektől csalással elveszik a házukat. Azt akarják, hogy mindenki felfigyeljen rájuk, ezért a nyilvánosság előtt hosszasan imádkoznak. Ők súlyosabb büntetést fognak kapni.”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center