Old/New Testament
Simeon törzsi területe
19 Az másodiknak kijelölt birtokterület a sorshúzás szerint Simeon törzsének jutott. Ők Júda törzsi területén belül kaptak saját birtokot.
2 Ezeket a városokat kapta Simeon törzse: Beérseba (vagyis Seba), Móládá, 3 Hacar-Súál, Bálá, Ecem, 4 Eltólad, Betúl, Horma, 5 Ciklág, Bét-Markábót, Hacar-Szúszá, 6 Bét-Lebáót és Sárúhen. Összesen 13 város, a hozzájuk tartozó falvakkal együtt.
7 Még ezeket a városokat is ők kapták: Ain, Rimmón, Eter és Ásán. Összesen 4 város, a hozzájuk tartozó falvakkal együtt. 8 Övék lett a délvidéken minden földterület és a falvak is, amelyek e városok körül terültek el, egészen Baalat-Beérig, vagyis a délvidéki Rámáig.
Ez lett tehát Simeon törzsi területe nemzetségeik szerint. 9 Júda területe túl nagy volt Júda törzse számára, ezért Simeon törzse ezen a területen belül kapta meg a maga birtokát.
Zebulon törzsi területe
10 A harmadiknak kijelölt birtokterület a sorshúzás szerint Zebulon törzsének jutott. Területük határa Szárídig ér. 11 Nyugatra halad Maralá felé, érinti Dabbesetet, majd az a patak a határ, amely Jokneámmal szemben folyik. 12 A másik oldalon a határ Száridtól keletre, Kiszlót-Tábor széle felé halad, majd Dobrat és Jáfía érintésével 13 tovább megy kelet felé, Gát-Héferig, azután Ét-Kácín, majd Rimmón városokhoz ér. Itt elfordul a határ Neá irányába. 14 Neá mellett a határ északra fordul és Hannátón városát érinti, majd a Jiftah-Él völgyben halad tovább.
15 Zebulon törzse örökségéhez tartozik még további 12 város, a körülöttük lévő falvakkal együtt. A 12 város között van Kattát, Nahalál, Simrón, Jidalá és Betlehem[a] is. 16 Ez lett tehát Zebulon törzsi területe, nemzetségeik szerint.
Issakár törzsi területe
17 A negyediknek kijelölt birtokterület a sorshúzás szerint Issakár törzsének jutott. 18 Ezeket a városokat kapták: Jezréel, Keszulót, Súném, 19 Hafáraim, Síón, Anáharat, 20 Rabbit, Kisjón, Ebec, 21 Remet, Én-Ganním, Én-Haddá és Bét-Paccéc. 22 Az ő északi határuk a Tábór-hegytől keletre húzódik a Jordánig. Hozzájuk tartozik még Sahacíma és Bétsemes is. Összesen 16 várost kaptak, a hozzájuk tartozó falvakkal együtt. 23 Ez lett tehát Issakár törzsi területe, nemzetségeik szerint.
Ásér törzsi területe
24 Az ötödiknek kijelölt birtokterület a sorshúzás szerint Ásér törzsének jutott. 25 A következő városokat kapták: Helkat, Halí Beten, Aksáf, 26 Alammelek, Amád és Misál. Határuk nyugaton a Kármel-hegy, és a Libnat-patak. 27 Innen a határ kelet felé húzódik, Bét-Dágón felé, és Zebulon törzsi területét érinti. A Jiftah-Él-völgyben halad északra, elhalad Bét-Émek, Neíél és Kábul városa mellett. 28 Innen tovább halad Ebrón,[b] Rahób, Hammón és Káná mellett egészen a nagy Szidón városának határáig. 29-30 Ezután a határ Ráma felé fordul, azután Tírusz erődített városának határát, majd Hószát érinti, végül a Földközi-tengerhez érkezik.
Ásér törzséhez tartozik még Mahalab, Akzib, Umma, Afík és Rahób városa is. Összesen 22 várost kaptak, a hozzájuk tartozó falvakkal együtt. 31 Ez lett tehát Ásér törzsi területe, nemzetségeik szerint.
Naftáli törzsi területe
32 Az hatodiknak kijelölt birtokterület a sorshúzás szerint Naftáli törzsének jutott. 33 Törzsi területük északi határa Héleftől indul kelet felé, majd a Caanannim melletti nagy tölgyfához vezet, azután Adámí-Nekeb, Jabneél és Lakkúm érintésével a Jordánhoz érkezik. 34 A déli határ a Jordántól nyugat felé halad, Aznót-Tábor városát érinti, majd észak felé fordul, és Húkók városához érkezik. Naftáli területe délen Zebulon, nyugaton Ásér területével érintkezik, keleten pedig Júda területét érinti, a Jordán folyónál.
35 Naftáli birtokába kerültek a következő megerősített városok: Ciddím, Cér, Hammat, Rakkat, Kinneret,[c] 36 Adámá, Ráma, Hácór, 37 Kedes, Edrei, Én-Hácór, 38 Jirón, Migdal-Él, Horém, Bét-Anát és Bétsemes. Összesen 19 várost kaptak, a hozzájuk tartozó falvakkal együtt. 39 Ez lett tehát Naftáli törzsi területe, nemzetségeik szerint.
Dán törzsi területe
40 A hetediknek kijelölt birtokterület a sorshúzás szerint Dán törzsének jutott. 41 Az ő törzsi területükhöz tartoznak a következő városok: Corá, Estáól, Ír-Semes, 42 Saalabbin, Ajjálón, Jitlá 43 Élón, Timna, Ekron, 44 Eltelké, Gibbetón, Baalát, 45 Jehud, Bené-Barak, Gat-Rimmón, 46 Mé-Jarkón és Rakkón, a Jáfó (Joppa) melletti területtel együtt.
47-48 Ezek voltak tehát a Dán törzsének — nemzetségeik szerint — örökségül juttatott városok, a hozzájuk tartozó falvakkal együtt. Azonban Dán törzse nem tudta elfoglalni a maga területét. Emiatt északra vonultak, megostromolták és elfoglalták Lais[d] városát, annak lakóit kiirtották, és a helyükre telepedtek. A város nevét Dánra változtatták — törzsük ősapjának neve után.
Józsué öröksége
49 Miután befejezték a föld felosztását, és mindegyik törzs megkapta a maga örökségét, akkor Izráel népének vezetői Józsuénak, Nún fiának is megadták a saját örökségét. 50 Az Örökkévaló parancsa szerint azt a várost adták neki, amelyet kért. Így lett Józsué birtoka Timnat-Szerah[e] városa Efraim törzsi területén belül, a hegyvidéken. Józsué azután újjáépítette a várost, és ott telepedett le.
51 Tehát, ezeket a területeket és városokat osztották szét Izráel törzsei és azok nemzetségei között a vezetők: Eleázár főpap; Józsué, Nún fia és a törzsek fejedelmei. Sorsvetéssel végezték a felosztást Silóban, az Örökkévaló jelenlétében, a Találkozás Sátorának bejárata előtt. Így fejezték be a föld felosztását.
Menedékvárosok(A)
20 Az Örökkévaló ezt mondta Józsuénak: 2 „Mondd meg Izráelnek, hogy most jelöljék ki azokat a menedékvárosokat, amelyekről Mózes által szóltam! 3 Oda meneküljön az, aki nem szándékosan, hanem véletlen baleset folytán okozza valakinek a halálát. Ezek a városok nyújtsanak menedéket számára, és védjék meg az őt üldöző vérbosszuló rokontól.
4 Aki így menekül ezekbe a városokba, az jelentkezzen a város kapujánál az ott ülő vezetőknél. Mondja el nekik, hogyan történt az eset. Akkor, ha a vezetők menedéket nyújtanak neki, fogadják be a városba, és adjanak neki ott lakóhelyet. 5 Ha pedig a vérbosszuló rokon jelentkezne, a város vezetői ne szolgáltassák ki a menekültet neki. Hiszen nem szándékosan okozta a másik ember halálát, és nem gyűlölte azelőtt. 6 A menekült lakjon abban a városban, amíg a közösség elé állítják, és ítélnek ügyében; illetve ameddig az a főpap meg nem hal, aki abban az időben szolgálatban állt. Azután a menekült visszatérhet a saját városába és otthonába.”
7 Ennek megfelelően a következő városokat választották ki, hogy menedékül szolgáljanak a Jordántól nyugatra: Kedes — Galileában, Naftáli dombvidékén, Sikem — Efraim hegyvidékén, Kirját-Arba, vagyis Hebron — Júda hegyvidékén. 8 A Jordántól keletre pedig ezeket jelölték ki: Becer — Rúben törzsi területén, a fennsík pusztáján, Jerikóval átellenben, Rámót — Gileádban, Gád törzsi területén, Gólán — Básánban, Manassé törzsi területén.
9 Tehát ezeket a városokat jelölték ki, hogy menedékül szolgáljanak az Izráel népéhez tartozó olyan személyek számára; illetve az Izráelben lakó, de más nemzethez tartozó olyan jövevények számára, akik nem szándékosan okozzák valakinek a halálát. Az ilyen vétlen gyilkos ezekben a menedékvárosokban védelmet találhat a vérbosszuló rokon ellen, és ott lakhat addig, amíg a közösség elé nem áll, hogy ítéljenek ügyében.
A léviták városai(B)
21 Amikor Izráel népe még Silóban, Kánaán földjén táborozott, Lévi törzsének nemzetségfői odamentek a vezetőkhöz: Eleázár főpaphoz, Józsuéhoz és a törzsek fejedelmeihez. Ezt mondták nekik: „Az Örökkévaló parancsolta Mózes által, hogy adjatok nekünk városokat, ahol letelepedjünk, és a városokhoz tartozó legelőket állataink számára.” 3 A vezetők ekkor, az Örökkévaló szavának engedelmeskedve, a többi törzs területéből a következő városokat jelölték ki és adták át — a hozzájuk tartozó legelőkkel együtt — Lévi törzsének.
4 A sorsolás szerint elsőnek Áron családja és leszármazottjai, vagyis a papok kaptak 13 várost, amelyek Júda, Simeon és Benjámin törzsi területén feküdtek. Áron és családja Kehát nemzetségébe, Lévi törzsébe tartozott.
5 Kehát nemzetségének másik része 10 várost kapott Efraim és Dán törzsi területén, valamint Manassé törzse felének területén.
6 Gérsón nemzetsége 13 várost kapott Issakár, Ásér és Naftáli törzsi területén, illetve Manassé törzse felének területén, Básánban.
7 Merári nemzetsége 12 várost kapott, amelyek Rúben, Gád és Zebulon törzsi területén feküdtek.
8 Így tehát Izráel vezetői sorsolás útján ezeket a városokat jelölték ki, és adták át Lévi nemzetségeinek, a városokhoz tartozó legelőkkel együtt. Mindent úgy tettek, ahogy az Örökkévaló megparancsolta Mózes által.
9-10 Az átadott városok a következők:
Áron családjának városai
Először Áron családja, vagyis a papok kaptak városokat Júda és Simeon területén. Áron és családja Kehát nemzetségébe, Lévi törzsébe tartozott. 11 Ezek a városok a következők voltak: Kirját-Arba, vagyis Hebron, amely Júda hegyvidékén fekszik. Ezt a várost eredetileg „Arba városának” nevezték Arba után, aki az anákiak őse volt. A várossal együtt a körülötte fekvő legelőket is átadták Áron családjának. 12 A város körül fekvő falvak és szántóföldek azonban Káleb, Jefunne fia és családja tulajdonában maradtak, mert ők ezt örökségül kapták. 13 Hebron egyúttal menedékvárosnak is ki volt jelölve. Ez a város tehát Áron családjának, a papoknak a birtoka lett. Ezen kívül még megkapták Libna, 14 Jattír, Estemóa, 15 Holón, Debír, 16 Ain, Jutta és Bétsemes városokat is, minden esetben a hozzájuk tartozó legelőkkel együtt. Ez összesen 9 város, Júda és Simeon területén.
17 Benjámin törzsi területén a fentieken kívül még ezt a négy várost és a hozzájuk tartozó legelőket kapták a papok: Gibeon, Geba, 18 Anátót és Almón.
19 Tehát Áron családjának, a papoknak összesen 13 város jutott, azok legelőivel együtt.
A Kehát nemzetség másik részének városai
20 A Kehát nemzetség többi családjának a következő városok jutottak, a hozzájuk tartozó legelőkkel együtt:
21 Négy város Efraim területén, a dombvidéken: Sikem, Gézer, 22 Kibcaim és Bét-Hórón,
23 azután további négy város Dán területén: Elteke, Gibbetón, 24 Ajjálón és Gat-Rimmón,
25 azután Manassé nyugati területén két város: Taanak és Gat-Rimmón.
26 Tehát a Kehát nemzetség másik része összesen 10 várost kapott.
A Gérsón nemzetség városai
27 A Gérsón nemzetség családjainak a következő városok jutottak, a hozzájuk tartozó legelőkkel együtt:
Manassé törzse keleti területén két várost kaptak: Básán vidékén Gólán városát, amely egyúttal menedékváros is lett, és Beesterát.
28 Issakár területén további négy várost kaptak. Ezek a következők: Kisjón, Dobrat, 29 Jarmút és Én-Ganním.
30 Ásér területén is négy város jutott nekik: Misál, Abdón, 31 Helkat és Rehób.
32 Naftáli területén, Galileában pedig ez a három város lett az övék: Kades, a menedékváros; Hammót-Dór és Kartán. 33 Tehát a Gérsón nemzetség összesen 13 várost kapott, a legelőkkel együtt.
A Merári nemzetség városai
34 A Merári nemzetség családjainak jutottak a következő városok, a hozzájuk tartozó legelőkkel együtt: Zebulon törzsi területén négy város: Jokneám, Karta, 35 Dimna és Nahalál. 36 Rúben törzse ezt a négy várost adta a lévitáknak: Becer, Jahca, 37 Kedémót és Méfáat. 38 Gád törzsi területén ez a négy város lett az övék: a gileádi Rámót, a menedékváros, és Mahanaim, 39 Hesbón és Jazér.
40 A Lévi törzséből utolsónak Merári nemzetsége kapott összesen 12 várost.
41-42 Lévi törzsének tehát összesen 48 város jutott, amelyeket a különböző törzsek a maguk örökségéből engedtek át nekik. Minden egyes várossal együtt a hozzá tartozó legelőket is megkapták.
Összefoglalás
43 Így teljesítette be az Örökkévaló, amit megígért: Izráel népének birtokába adta azt a földet, amely felől megesküdött őseiknek, hogy az övék lesz. Izráel pedig birtokba vette a megígért földet és ott letelepedett. 44 Ezután nyugalmat adott nekik az Örökkévaló körös-körül, ahogyan őseiknek megígérte. Ellenségeik közül senki sem tudott ellenállni, mert az Örökkévaló kiszolgáltatta nekik minden ellenségüket. 45 Mindaz a jó, amit az Örökkévaló megígért Izráel népének, maradéktalanul beteljesedett. Semmi el nem maradt belőle.
Simeon felismeri a Messiást
25 Élt Jeruzsálemben egy Simeon nevű igaz és istenfélő ember, aki kitartóan várta azt az időt, amikor Isten felkarolja Izráel népét. A Szent Szellem állandóan Simeonon nyugodott, és 26 megmutatta neki, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja a Messiást, akit az Örökkévaló küld. 27 Simeont a Szent Szellem éppen akkor vezette a Templom területére, amikor Jézus szülei behozták a gyermeket, hogy megtegyék, amit a Törvény előírt. 28 Ekkor Simeon a karjába vette a csecsemő Jézust, és így dicsérte Istent:
29 „Itt az idő, Uram és Parancsolóm,
hogy rabszolgádat békében elbocsásd,
ahogy megígérted,
30 mert ma saját szememmel láttam az Üdvösséget,[a]
31 akit elküldtél minden nép szeme láttára,
32 hogy a kijelentés világossága legyen
az összes nemzeteknek,
és dicsősége népednek, Izráelnek!”
33 Jézus apja és anyja nagyon elcsodálkoztak ezeken a szavakon. 34 Ezután Simeon megáldotta őket. Jézus anyjának, Máriának pedig ezt mondta: „Nézd, ezt a gyermeket Isten arra rendelte, hogy Izráelben sokan elbukjanak miatta, és sokan felemelkedjenek általa. Arra rendelte, hogy Istentől származó jel legyen, amely sokakból ellenkezést vált ki. 35 A te lelkedet is átszúrja a fájdalom, mint az éles kard. Mindez azért történik, hogy lelepleződjön, mi van az emberek szívében.”
Anna is felismeri Jézust
36 Ugyanakkor volt ott a Templomban egy nyolcvannégy éves próféta-asszony is. Annának hívták, Fánuel leánya volt, Áser törzsébe tartozott, és hétévi házasság után maradt özvegyen. 37 Nem hagyta el a Templom területét, hanem éjjel-nappal Istent szolgálta böjtöléssel és imádkozással. 38 Abban az órában Anna is odalépett hozzájuk, hálát adott Istennek, azután mindazoknak beszélt Jézusról, akik Jeruzsálem megváltását várták.
József és Mária visszatér Názáretbe
39 Miután József és Mária mindent megtett, amit az Örökkévaló Törvénye kívánt, hazatértek Galileába, Názáret városába. 40 A gyermek pedig növekedett, egyre bölcsebb és erősebb lett. Isten tetszése és jókedve nyugodott rajta.
A tizenkét éves Jézus Jeruzsálemben
41 Jézus szülei minden évben följártak Jeruzsálembe a Páska ünnepére. 42 Amikor Jézus tizenkét éves lett, szokásuk szerint ismét felmentek az ünnepre. 43 Utána hazaindultak, Jézus azonban Jeruzsálemben maradt, 44 de ezt a szülei nem vették észre. Azt gondolták, hogy a gyermek az útitársaik között van. Már egy napja úton voltak, amikor keresni kezdték Jézust a rokonaik és barátaik között. 45 Miután nem találták, visszamentek Jeruzsálembe, hogy ott keressék tovább.
46 Három nap múlva találtak rá a Templom területén a törvénytanítók között. A gyermek Jézus hallgatta és kérdezgette őket. 47 Aki csak hallotta, mind nagyon elcsodálkozott, hogy milyen értelmes, és milyen bölcsen válaszol a kérdésekre. 48 Amikor a szülei meglátták Jézust, megdöbbentek. Anyja pedig ezt mondta: „Fiam, miért tetted ezt velünk? Apád és én nagyon aggódtunk érted, és mindenhol kerestünk!”
49 Jézus így válaszolt: „Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaival kell foglalkoznom?” 50 De a szülei nem értették, miről beszél.
51 Ezután Jézus visszatért velük Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Mária pedig a szívében őrizte ezeket a dolgokat. 52 Jézus egyre bölcsebb lett, és felnőtté vált. Isten számára egyre kedvesebb volt, és az emberek is mind jobban kedvelték.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center