Print Page Options
Previous Prev Day Next DayNext

Old/New Testament

Each day includes a passage from both the Old Testament and New Testament.
Duration: 365 days
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)
Version
Józsué 10-12

Izráel elfoglalja Kánaán déli részét

10 Adónícedek, Jeruzsálem királya meghallotta, hogy Józsué serege elfoglalta és teljesen elpusztította Aj városát, királyát pedig megölte, ahhoz hasonlóan, ahogy Jerikóval és annak királyával is bánt. Az is a tudomására jutott, hogy Gibeon lakói béke-szövetséget kötöttek Izráellel, és hogy Izráel népe között laknak. Emiatt Adónícedek és népe nagyon megrémült, hiszen Gibeon erősebb volt, mint Aj, akárcsak egy királyi székhely, és lakói vitéz harcosok voltak. Hebronban Hóhám volt a király, Jarmútban Pirám, Lákis városában Jáfia, Eglónban pedig Debír király uralkodott. Adónícedek ezt az üzenetet küldte ennek a négy királynak: „Jöjjetek segítségemre, és támadjuk meg Gibeont együtt, mert a lakói szövetséget kötöttek Józsuéval és Izráel népével!”

Miután azok beleegyeztek, ez az öt király egyesítette erőit, és felvonultak Gibeon ellen. Körülvették a várost, és ostromolni kezdték.

Ekkor a gibeoniak üzenetet küldtek Józsuénak a Gilgál melletti táborba: „Kérünk, ne hagyd cserben szolgáidat! Siess a segítségünkre, és ments meg bennünket, mert az emóriak királyai, akik a hegyvidéken laknak, együttes erővel ránk támadtak!”

7-9 Józsué azonnal mozgósította egész seregét, majd elindultak a Gilgál melletti táborból, és egész éjjel meneteltek.[a] Az Örökkévaló ezt mondta Józsuénak: „Ne félj tőlük, mert a kezedbe adtam őket! Közülük senki sem tud ellenállni neked.” Az éjjeli menetelés után a Józsué vezette sereg váratlanul rátört a Gibeon alatt táborozó emóriak seregére.

10 Az Örökkévaló pedig nagy zűrzavart és pánikot keltett az emóriak táborában, amikor az izráeliek megtámadták őket. Így Izráel serege nagy vereséget mért az emóriakra, akik közül rengetegen elestek, a többiek pedig futásnak eredtek a béthóróni hágó felé. Az izráeliek üldözték és vágták a menekülőket a hágón túl is egészen Azékáig és Makkédáig. 11 Amikor a menekülő emóriak már lefelé futottak a béthóróni lejtőn, az Örökkévaló hatalmas jégesőt támasztott, rájuk zúdította és pusztította őket egészen Azékáig. Többen haltak meg a jégeső csapása miatt, mint ahányat az izráeli harcosok levágtak.

Józsué szavára megáll a Nap az égen

12 Azon a napon, amelyen az Örökkévaló kiszolgáltatta az emóriak seregét Izráelnek, Józsué beszélt az Örökkévalóval. Egész Izráel szeme láttára ezt mondta Józsué:

„Állj meg, Nap, Gibeon fölött!
    Hold, maradj veszteg az Ajjálón-völgy fölött!”
13 Megállt erre a Nap,
    vesztegelt a Hold is,
    míg Izráel egészen leverte ellenségeit.

Meg van írva a Jásár könyvében is, hogy ekkor a Nap megállt az égen, és majdnem egy teljes napig nem haladt tovább az útján. 14 Ilyen nap nem volt azelőtt soha, és azóta sem fordult elő többé, hogy az Örökkévaló így meghallgatta volna egy ember szavát. Bizony, azon a napon maga az Örökkévaló harcolt Izráelért!

Az öt emóri király kivégzése

15 Azután Józsué egész Izráel seregével együtt visszatért a Gilgál melletti táborukba. 16 Az emóriak menekülő királyai mind az öten a Makkéda melletti barlangban rejtőztek el, 17 de fölfedezték őket, és jelentették Józsuénak: „Megtaláltuk az öt királyt egy barlangban, Makkéda mellett!” 18 Ő pedig parancsot adott, hogy zárják el a barlang bejáratát nagy kövekkel, és állítsanak őröket elé. 19 Csapatainak pedig megparancsolta: „Ne álljatok meg! Üldözzétek tovább az ellenséget, vágjátok el útjukat és ne engedjétek őket bemenekülni a városaikba! Most Istenünk, az Örökkévaló kezünkbe adta őket!”

20 Józsué és serege tovább üldözte és vágta az ellenséget, amíg szinte teljesen megsemmisítették őket. Csak nagyon kevesen tudtak bemenekülni előlük a fallal körülkerített városokba. 21 Ezután a sereg ismét összegyűlt Józsuéhoz, aki Makkéda mellett ütött tábort. Ezek után pedig senki sem mert szólni vagy tenni semmit Izráel ellen.

22 Ezután Józsué parancsot adott: „Nyissátok meg a barlang száját, és vezessék elém azt az öt királyt!” 23 Így is tettek, és kihozták Józsué elé Jeruzsálem, Hebron, Jarmút, Lákis és Eglón királyait. 24 Józsué ekkor odahívta egész hadseregét, és előttük ezt mondta a sereg vezéreinek: „Gyertek ide, és tegyétek lábatokat ezeknek a királyoknak nyakára!” A tisztek így is tettek, 25 s akkor Józsué így biztatta őket: „Legyetek erősek és bátrak! Ne féljetek, ne csüggedjetek, mert az Örökkévaló mindegyik ellenségeteket, akikkel harcoltok, így fogja lábatok alá vetni, mint ezeket!”

26 Ezután Józsué levágta és kivégezte a királyokat. A holttesteket fölakasztották egy-egy fára, és estig ott is hagyták. 27 Naplementekor Józsué parancsára levették a testeket, és abba a barlangba dobták, amelyben a királyok elrejtőztek. A barlang bejáratát nagy kövekkel torlaszolták el, amelyek mind a mai napig ott is vannak.

28 Józsué még ugyanazon a napon elfoglalta Makkéda városát. Annak királyát és lakosait kardélre hányta, senkit sem hagyott életben közülük. Úgy bánt Makkéda királyával is, mint Jerikó királyával.

A déli városok elfoglalása

29 Ezután Libna ellen vonult, és megostromolta. 30 Az Örökkévaló ezt a várost is királyával együtt Izráel kezébe adta. Izráel serege elfoglalta a várost, annak királyát és lakosait kardélre hányták, senkit sem hagytak életben. Úgy bántak Libna királyával is, mint Jerikó királyával.

31 Ezután Józsué seregével Libnából Lákis ellen vonult. Körülzárta, és megostromolta a várost. 32 Az Örökkévaló ezt is Izráel kezébe adta. Izráel serege a második napon elfoglalta a várost, és annak lakosait kardélre hányta: úgy bánt velük is, mint Libnával. 33 Hórám, Gézer királya felvonult seregével, hogy Lákist megsegítse, de Józsué és serege őket is legyőzte, senkit sem hagytak közülük életben.

34 Ezután Józsué Eglón ellen vonult, körülzárta, és megostromolta. 35 Még azon a napon elfoglalta a várost, és annak lakosait kardélre hányta. Senkit sem hagyott életben közülük: úgy bánt velük is, mint Lákissal.

36 Ezután Józsué Hebron ellen vonult Izráel egész seregével, és azt is megtámadta. 37 Elfoglalták a várost, és a környező településeket. Hebron királyát és a lakosokat kardélre hányták. Senkit sem hagytak életben. Úgy bántak velük is, mint Eglónnal: teljesen elpusztították a várost, összes lakóival együtt.

38 Ezután Józsué a seregével visszafordult, Debír ellen vonult, és azt is megostromolta. 39 Elfoglalta a várost, és a környező településeket. Debír királyát és a lakosokat kardélre hányta. Senkit sem hagyott életben közülük. Úgy bánt Debírrel és annak királyával, mint Hebronnal és annak királyával, valamint Libnával és annak királyával.

40 Így foglalta el Józsué az egész földet: a hegyvidéket, a délvidéket, a tengerparti síkságot és a kelet felé lejtő dombvidéket. Legyőzte a királyokat, a városok lakóit pedig kiirtotta. Senkit sem hagyott életben, Izráel Istene, az Örökkévaló parancsa szerint. 41 Kádés-Barneától Gázáig és Gósen[b] földjétől Gibeonig minden területet elfoglalt. 42 Egyetlen hadjárattal győzte le az itt uralkodó királyokat, és elfoglalta országaik területét, mivel Izráel Istene, az Örökkévaló maga harcolt Izráelért. 43 Ezután Józsué egész seregével visszatért a Gilgál melletti táborukba.

Kánaán északi részének meghódítása

11 Jábin, Hácór királya is meghallotta a hírét Izráel győzelmeinek. Ezért üzenetet küldött a következő királyoknak: Jóbábnak, Mádón királyának, azután Simrón királyának, azután Aksáf királyának, meg az északi hegyvidéken, a Kinneret-tó[c] déli oldalán lévő Arábá völgyben, a nyugati dombvidéken, és a Földközi-tenger partján, Dór vidékén uralkodó királyoknak. Részt vettek ebben a hadjáratban a keleti és nyugati részeken élő kánaániak, az emóriak, a hettiták, a perizziek, a hegyvidéki jebúsziak, meg a Hermón-hegység lejtőin és a Micpá vidékén élő hivviek is. 4-5 Mindezek egyesítették seregeiket, felvonultak Izráel ellen, és együtt letáboroztak a Méróm folyócska mellett. Annyian voltak, mint a homokszemek a tenger partján, és rengeteg harci szekerük is volt.

De az Örökkévaló így biztatta Józsuét: „Ne félj tőlük! Holnap ilyenkor már valamennyien holtan hevernek Izráel lábai előtt! Lovaikat bénítsd meg[d], szekereiket pedig égesd el!”

Józsué és serege ezután meglepetésszerű támadással lerohanta az ellenség táborát a Méróm folyócska mellett. Az Örökkévaló győzelmet adott Izráelnek, és ellenségeik megfutamodtak. A menekülőket Izráel üldözte a nagy Szidón városáig, Miszrefót-Májimig és kelet felé egészen a Micpá-völgyig. Futás közben az izráeliek addig vágták őket, amíg senki sem maradt életben közülük. Józsué az Örökkévaló parancsa szerint az ellenség lovait megbénította, és harci szekereiket elégette.

10 Ezután Józsué visszafordította a seregét, és Hácór ellen vonult. 11 Ez a város volt az Izráel ellen szövetkezett királyságok vezetője. Józsué elfoglalta, majd fölgyújtotta ezt is, annak királyát megölte, lakosait pedig kiirtotta. Senkit sem hagyott életben közülük.

12 Így foglalta el Józsué mindezeket a városokat. Királyaikat megölte, és lakosaikat kiirtotta, ahogyan Mózes, az Örökkévaló szolgája azt megparancsolta. 13 A dombokon álló, fallal körülvett városok közül Józsué és serege egyedül Hácórt gyújtotta föl. 14 A városok lakóit mind egy szálig kiirtották, de a városban talált háziállatokat és egyéb értékeket Izráel serege hadizsákmánynak tekintette.

15 Amit az Örökkévaló megparancsolt szolgájának, Mózesnek, azt Mózes megparancsolta Józsuénak. Józsué pedig mindent ennek megfelelően tett, semmiben nem tért el attól, amit az Örökkévaló Mózesnek parancsolt.

16 Józsué tehát elfoglalta az egész országot. Meghódította a dombvidéket, az egész délvidéket, Gósen egész földjét és a síkságot, a Jordán völgyét. Elfoglalta Izráel összes hegyvidékét és dombvidékét 17 a Kopasz-hegytől, amely délen, Edom szélén emelkedik, egészen Baál-Gádig, amely messze északon, a Libanon-völgyben, a Hermón-hegy lábánál fekszik. Ezen a területen minden királyt elfogott, és kivégzett. 18 Hosszú ideig viselt háborút ezek ellen a királyok ellen. 19 Nem volt város, amely békét kötött volna Izráellel, csak egyedül Gibeon, és a benne lakó hivviek. A többi várost Józsué mind harcban foglalta el, 20 mert az Örökkévaló megkeményítette azoknak szívét, hogy harcoljanak Izráel ellen. Az Örökkévaló úgy akarta, hogy Izráel legyőzze és irgalom nélkül mind egy szálig kiirtsa a Kánaán területén élő nemzeteket — ahogy ezt Mózesnek is megparancsolta.

21 Abban az időben Józsué harcolt az anákiak ellen is. Kiirtotta őket a dombvidékről, Hebronból, Debírből, Anábból, Júda és Izráel hegyvidékéről. Városaikkal együtt elpusztította őket. 22 Csak Gázában, Gátban és Asdódban maradtak meg egy kevesen az anákiak közül. Izráel területén nem maradt meg közülük senki.

23 Így foglalta el Józsué az egész országot, amint az Örökkévaló azt megmondta Mózesnek. Azután Józsué fölosztotta a földet Izráel törzsei között, és mindegyiknek örökséget adott benne. Ezután vége lett a harcoknak, és a békesség ideje következett az országban.

A legyőzött kánaáni királyok felsorolása

12 Izráel népe ezt a két királyt győzte le a Jordántól keletre: Szihónt, az emóriak királyát és Ógot, Básán királyát. Országaikat elfoglalták, és birtokba vették a Jordántól keletre fekvő egész síkságot az Arnón-pataktól egészen a Hermón-hegységig.

Szihón, az emóriak királya Hesbón városában uralkodott, és országa az Arnón völgye melletti Aróér városától a Jabbók-patakig terjedt, amely egyúttal az ammoniak országának a határa is volt. Hozzá tartozott még a Jordántól keletre fekvő terület a Kinneret-tó és a Holt-tenger között, valamint a Holt-tengertől keletre fekvő vidék Bét-Jesimótig és a Piszgá-hegy lábáig. Szihón egykori országa Gileád területének déli részén terült el.

Óg király, aki a refáiak nemzetségéhez tartozott,[e] Básán fölött uralkodott, székhelyét pedig Astárótban és Edreiben tartotta. Országa magában foglalta északon a Hermón-hegységet, keleten Szalkát, egészen a gesúriak és a maakáiak területének határáig, délen pedig Szihón országával volt határos. Óg egykori országa Gileád területének északi felét foglalta el.

Mózes, az Örökkévaló szolgája vezetésével Izráel népe legyőzte ezt a két királyt. Mózes pedig ezeket a területeket Rúben és Gád törzsének, valamint Manassé törzse felének adta örökségül.

Józsué és serege sok királyt legyőzött, akik a Jordán nyugati oldalán uralkodtak, a Libanon-völgyben fekvő Baál-Gádtól a Kopasz-hegyig, amely délen, Edom szélén emelkedik. Ezeket a területeket Józsué mind elfoglalta, és szétosztotta Izráel törzsei között. Így adott nekik örökséget, minden törzsnek a maga részét. Ez a meghódított terület magában foglalta a dombvidéket és annak nyugati lejtőit, a Jordán völgyét, a keleti dombokat, a pusztát és a délvidéket, ahol addig a hettiták, emóriak, kánaániak, perizziek, hivviek és jebúsziak népei laktak. Ezek tehát azok a városok, amelyeknek a királyait Józsué és serege legyőzte:

Jerikó,

Aj (Bétel mellett),

10 Jeruzsálem,

Hebron,

11 Jarmút,

Lákis,

12 Eglón,

Gézer,

13 Debír,

Geder,

14 Horma,

Arád,

15 Libna,

Adullám,

16 Makkéda,

Bétel,

17 Tappúah,

Héfer,

18 Afék,

Sáron,

19 Mádón,

Hácór,

20 Simrón-Meróón,

Aksáf,

21 Taanak,

Meggidó,

22 Kedes,

Jokneám (a Kármel-hegy közelében),

23 Dór (a Dór-hegyen),

Góim (Gilgál mellett) és

24 Tirca.

Összesen tehát 31 királyt győzött le Józsué.

Lukács 1:39-56

Mária meglátogatja Erzsébetet

39 Mária ekkor útra készült, és sietve elment Júdea hegyvidékének egyik városába. 40 Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. 41 Amikor Erzsébet meghallotta Mária hangját, a méhében lévő magzat örömében repesni kezdett, és a Szent Szellem betöltötte Erzsébetet. 42 Nagy örömmel felkiáltott: „Áldott vagy te, Mária — jobban, mint bárki más az asszonyok között! Áldott a gyermeked is, akit a méhedben hordozol! 43 Hogy lehet az, hogy az Uram anyja vagy, mégis te jössz hozzám? 44 Mert abban a pillanatban, amikor a köszöntésedet meghallottam, a gyermekem örömében repesni kezdett a méhemben. 45 Bizony boldog és áldott, aki hittel fogadja, amit az Örökkévaló mond neki, mert az beteljesedik!”

Mária dicsőíti Istent

46 Mária pedig ezt mondta:

47 „Dicsérem az Örökkévalót teljes szívemből-lelkemből,
    szellemem ujjong Istennek, Üdvözítőmnek,
48     mert rátekintett alázatos szolgálóleányára!
Bizony, mostantól fogva minden nemzedék
    boldognak és áldottnak mond engem,
49 mert nagy dolgot tett velem a Hatalmas!
    Szent a neve!
50 Nemzedékről nemzedékre
    irgalmas azok iránt, akik tisztelik és félik őt.
51 Kinyújtotta karját, megmutatta erejét:
    szétszórta a büszkéket, akik magukat nagyra tartják,
52 ledöntötte trónjukról az uralkodókat,
    az alázatosakat pedig felemelte.
53 A szükségben lévőket elhalmozta minden jóval,
    a gazdagokat pedig üres kézzel küldte el.
54 Segítségére sietett szolgájának, Izráelnek,
    mert nem felejtette el ígéretét,
    hogy könyörületesen bánik velünk.
55 Mert ezt ígérte őseinknek,
    Ábrahámnak és az ő gyermekeinek mindörökké.”

56 Ezután Mária még körülbelül három hónapig maradt Erzsébetnél, azután hazament.

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center