Old/New Testament
Ne hagyjátok magatokat más istenekhez csábítani!
13 Mózes így folytatta: Előfordulhat, hogy próféták, álomlátók támadnak közöttetek, akik mindenféle jeleket és csodákat ígérnek. 2 Még az is lehet, hogy azok a jelek és csodák valóban bekövetkeznek. De ha ezek a próféták vagy álomlátók arra csábítanak, hogy más isteneket kövessetek és szolgáljatok, akiket addig nem ismertetek, 3 akkor semmiképpen se hallgassatok rájuk! Így tesz benneteket próbára Istenünk, az Örökkévaló, hogy kiderüljön, vajon teljes szívvel-lélekkel szeretitek-e őt.
4 Csak Istenünket, az Örökkévalót kövessétek, csak őt tiszteljétek és féljétek! Az ő parancsait tartsátok meg, az ő szavának engedelmeskedjetek, őt szolgáljátok, és hozzá ragaszkodjatok!
5 Az ilyen hamis prófétát vagy álomlátót pedig halállal kell büntetni, mert el akart fordítani titeket Istenünk, az Örökkévaló iránti hűségtől, és le akart téríteni arról az útról, amelyet az Örökkévaló jelölt ki számotokra. Pedig az Örökkévaló az, aki kihozott bennünket Egyiptomból, megváltott a szolgaság házából! Ezért az ilyen embereket meg kell ölni, hogy a gonoszt kiirtsátok magatok közül!
6-7 Előfordulhat, hogy egy hozzátok közel álló személy csábít benneteket titokban, hogy más isteneket szolgáljatok. Mindegy, hogy az illető a testvéretek, gyermeketek, szeretett feleségetek vagy akár a legjobb barátotok. Mindegy, hogy ezeket az idegen isteneket — akiket sem őseitek, sem ti nem ismertetek — a szomszédos, vagy a távoli nemzetek imádják.
8 Ti semmilyen körülmények között ne hallgassatok rájuk, és ne engedjetek a csábításuknak! Ne könyörüljetek az ilyen rosszra csábító személyen! Ne kíméljétek, se ne mentegessétek! 9 Kímélet nélkül halállal lakoljon az ilyen! Az dobja rá a kivégzendő személyre az első követ, akit az el akart csábítani, hogy más isteneket imádjon. Azután az egész közösség kövezze meg a rosszra csábítót!
10 Bizony, kövezzétek meg az ilyet, hogy meghaljon, mert megpróbált eltéríteni benneteket Istenünk, az Örökkévaló iránti hűségtől! Pedig az Örökkévaló az, aki kihozott bennünket Egyiptomból, a szolgaság házából! 11 Ezt az esetet pedig tudja meg Izráel népének egész közössége, hogy féljenek, és senki se merészeljen többé ilyen gonoszságra vetemedni!
12 Amikor majd azon a földön laktok, azokban a városokban, amelyeket Istenünk, az Örökkévaló ad nektek, előfordulhat, hogy valamelyik városról rossz híreket hallotok. Azt hallhatjátok, hogy 13 annak a városnak a lakosait némely közülük való elvetemült emberek rávették, hogy ne az Örökkévalót imádják, hanem olyan idegen isteneket tiszteljenek, akiket korábban nem is ismertetek.
14 Ha ilyen híreket hallotok, nagyon alaposan vizsgáljátok ki, és járjatok utána, hogy a hír igaz-e. Ha pedig igaznak bizonyul, és valóban elkövették a város lakói ezt a szörnyű és utálatos bűnt, 15 akkor irgalom nélkül öljétek meg annak a városnak minden egyes lakosát kicsinytől nagyig! Sőt, még a háziállataikat is irtsátok ki, a várost pedig romboljátok le teljesen. 16 A lakosok minden vagyonát hordjátok egy halomba a város főterén, és gyújtsátok fel az egész várost — legyen az égőáldozat Istenünknek, az Örökkévalónak mindenestől! A város helye pedig maradjon romhalmaz örökké — soha, senki se építse újjá!
17-18 Vigyázzatok, hogy közületek senki se zsákmányoljon magának semmit annak a városnak a vagyonából, mert az mind pusztulásra van ítélve! Ha így jártok el, akkor az Örökkévaló izzó haragja megszűnik, és ismét kegyelemmel fordul hozzátok. Ha engedelmeskedtek Istenünk, az Örökkévaló szavának, és megtartjátok minden parancsát, amelyet én parancsolok nektek, akkor az Örökkévaló kegyelmében megsokasít benneteket, ahogy őseinknek azt megígérte.
Izráel, az Örökkévaló szent népe
14 Mózes így folytatta: Ti az Örökkévalónak, Istenünknek gyermekei vagytok! Ezért, mikor valamilyen halottat gyászoltok, ne vagdossátok be magatokat, se ne nyírjátok le a hajatokat a homlokotok fölött![a]
2 Ne kövessétek ezeket a szokásokat, mert ti az Örökkévalónak, Istenünknek szent népe vagytok! Titeket az Örökkévaló a saját maga számára kiválasztott a föld összes nemzetei közül, ezért hozzá tartoztok.
A rituálisan tiszta és tisztátalan állatok(A)
3 Soha ne egyetek semmi olyan ételt, amely az Örökkévaló törvénye szerint utálatos és tisztátalan! 4 Megehetitek a következő állatok húsából készült ételeket: szarvasmarha, juh, kecske, 5 szarvas, gazella, őz, vadkecske, antilop, nyársas antilop, vadjuh 6 és minden olyan állat, amely kérődző és ugyanakkor a körme vagy patája egészen kettéhasított. 7 Azokat az állatokat, amelyek csak kérődzők, vagy csak hasadt körműek, tartsátok tisztátalannak. Ilyenek például a teve, a nyúl vagy a szirti borz, mert kérődzők ugyan, de nem hasadt körműek. 8 Tisztátalan a disznó is, mert bár a körme hasadt, de nem kérődző. A tisztátalan állatok húsából ne egyetek, sőt még a tetemüket se érintsétek!
9 A vízben élő állatok közül azokat ehetitek, amelyeknek uszonya is, meg pikkelye is van. 10 Azok a víziállatok, amelyeknek nincs uszonya is, meg pikkelye is, tisztátalanok — azokat ne egyétek!
11 A madarak közül a tisztákat megehetitek. 12-18 De a következő madarak tisztátalanok, ezeket ne egyétek: minden ragadozó madár: sas, sólyom, kánya, héja, ölyv és ezek rokonai, minden dögevő madár: keselyűfélék, holló, minden bagolyféle, a halevő vízimadarak: gém, gólya, pelikán, sirály, kormorán, íbisz és ezek rokonai, ezeken kívül a strucc, szarka, búbos banka, és a denevérfélék.
19 A szárnyas rovarokat is tartsátok tisztátalannak! Tehát ezeket a felsorolt tisztátalan állatokat ne fogyasszátok! 20 A tiszta szárnyas állatokat azonban megehetitek.
21 Soha ne egyetek olyan állat húsából, amelyet nem ti vágtatok le, hanem magától pusztult el. Az ilyen húst azonban odaadhatod a tartósan közöttetek lakó idegeneknek: ők megehetik. Az átutazó idegeneknek el is adhatod az ilyen húst. De ti semmiképpen nem ehettek belőle, mert az Örökkévalónak, Istenünknek szent népe vagytok!
Amikor kecskegidából készítitek az ételt, annak húsát ne a saját anyja tejében főzzétek meg!
Az évenkénti tized
22 Minden egyes évben tedd félre a betakarított termés tizedrészét mindenből, ami csak a földeden terem! 23 Tehát tedd félre gabonádból, borodból, olívaolajadból és egyéb terményeidből a tizedrészt! Teheneid, juhaid és kecskéid elsőszülött kicsinyeit különítsd el! Ezeket vidd fel arra a helyre, amelyet az Örökkévaló majd erre a célra kiválaszt városaid közül, hogy ott imádjátok őt. Ott rendezz ezekből ünnepi lakomát egész családoddal együtt, és örvendezzetek az Örökkévaló jelenlétében. Így mindig emlékezni fogtok arra, hogy Istenünket, az Örökkévalót tiszteljétek.
24-25 Azonban, ha az a hely, amelyet az Örökkévaló kiválaszt, hogy oda helyezze nevét, túl messze van ahhoz hogy terményeid tizedrészét, amivel Istenünk, az Örökkévaló megáldott téged, oda vidd, akkor másképpen járj el. Add el a tizedrészt, s a pénzt vidd fel arra a helyre. 26 Ott vásárolj érte, amit csak kíván a lelked: marhát, juhot, új bort, erősebb italokat vagy bármi mást. Így rendezz ott lakomát belőle egész családodnak, és örvendezzetek az Örökkévaló jelenlétében.
27 Ne feledkezz meg a városodban, vagy községedben lakó lévitákról! Hívd meg őket is erre a lakomára, mert ők nem kapnak örökségül földbirtokot, mint ti.
A harmadévi tized
28 Minden harmadik év végén vidd el terményeid tizedrészét a város kapujánál lévő raktárba! 29 Akkor eljönnek érte a lakóhelyeteken élő léviták és idegenek, az árvák és az özvegyek. Ebben az évben az ő számukra gyűjtsd össze, és nekik add oda, hogy ne szűkölködjenek ők se. Akkor megáld titeket Istenünk, az Örökkévaló, megáldja kezed minden munkáját!
A szombatév törvénye
15 Mózes így folytatta: Minden hetedik esztendő végén el kell engedjétek adósaitok minden tartozását! 2 Így járjatok el: ebben az évben minden hitelező törölje el minden Izráel népéhez tartozó adósának a vele szemben fennálló tartozását! Ne követelje vissza többé soha, mert ebben az évben az Örökkévaló az adósságok elengedését hirdeti meg. 3 Ez a törvény azonban csak Izráel népére vonatkozik, az idegenekre nem, ezért tőlük továbbra is követelhetitek az adósság rendezését. Izráel népéhez tartozó testvéreiteknek azonban engedjétek el adósságukat!
4 Nem lesz közöttetek senki koldusszegény, mert Istenetek, az Örökkévaló biztosan megáld benneteket azon a földön, amelyet ő ad nektek örökségül. 5 Csak engedelmeskedjetek Istenünk, az Örökkévaló szavának, és gondosan teljesítsétek mindazt, amit nektek ma parancsolok! 6 Ha pedig az Örökkévaló megáld titeket, ahogyan megígérte, akkor ti fogtok más nemzeteknek kölcsönt adni, és nem lesztek rászorulva, hogy bárkitől kölcsönt kérjetek. Ti fogtok sok más nemzeten uralkodni, de ők nem uralkodnak rajtatok.
7 De ha mégis lesznek lakóhelyeiteken koldusszegények, olyanok, akik Izráel népéhez tartoznak, akkor legyetek készségesek megsegítésükre! Ne zárkózzatok el a testvéreitek elől, hanem segítsétek őket, hiszen ők is Izráel népéhez tartoznak! 8 Bánjatok velük nagylelkűen, és adjatok nekik bőkezűen, ha kölcsönkérnek tőletek a saját szükségeik betöltésére!
9 Amikor közeledik a szombatév, amikor el kell engedned az adósságokat, vigyázz, nehogy elutasítsd, aki kér tőled! Ne légy szűkmarkú szegény izráeli testvéreddel szemben! Ne engedd, hogy a kapzsiság hatalmába kerítse a szívedet! Ha nem segítesz a rászorulón, panaszával az Örökkévalóhoz fordul miattad, és az Örökkévaló bűnnek számítja fukarságodat! 10 Adj neki szívesen és önzetlenül! Ne sajnáld, amit odaadtál, mert Istenünk, az Örökkévaló bőségesen meg fog áldani téged minden munkádban és minden vállalkozásodban, ha jó szívvel adsz a szegényeknek! 11 Izráel népéhez tartozó szegények mindig lesznek közöttetek minden lakóhelyeteken, ezért parancsolom nektek, hogy adjatok nekik nagylelkűen és bőkezűen!
A rabszolgák felszabadítása(B)
12 Ha közületek valaki olyan rabszolgát vásárol magának, aki Izráel népéhez tartozik, akkor szolgáljon nektek az a férfi vagy nő hat évig, de amikor eljön a szombatév, fel kell szabadítanotok! 13 Amikor az ilyen rabszolgát szabadon bocsátod, ne küldd el a házadtól üres kézzel! 14 Ajándékozd meg mindenből, amivel Istenünk, az Örökkévaló megáldott téged. Bőkezűen adj neki gabonát, bort és állatokat. 15 Emlékezz rá, hogy a mi népünk is rabszolga volt Egyiptomban, és Istenünk, az Örökkévaló az, aki megváltott bennünket a rabszolgaságból. Ezért parancsolom ma ezt nektek.
16 Lehet, hogy felszabadított rabszolgád nem akar elhagyni, mert jó dolga volt nálad, megszeretett téged és a családodat. 17 Ebben az esetben hadd maradjon nálad, és legyen a rabszolgád örökre. Ennek megerősítésére állítsd őt — akár férfi, akár nő — házad ajtaja elé, és egy árral szúrd át a fülét.
18 De ha a felszabadított rabszolga el akar menni tőled, ne essen nehezedre elengedni, hiszen tudod, hogy hat évig szolgált téged, és csak fele annyiba került az eltartása, mint amennyit egy béresnek fizettél volna. Ha így jársz el, Istenünk, az Örökkévaló megáld téged minden munkádban.
Háziállataid elsőszülötteit áldozd az Örökkévalónak!
19 Teheneid, juhaid és kecskéid kicsinyei közül az első hímet különítsd el a többiektől, és áldozd föl Istenünknek, az Örökkévalónak! Ezeket az állatokat semmilyen más célra ne használd: ne fogd a borjakat igába, és ne nyírd le a bárányok gyapját se! 20 Ezeket minden évben vigyétek fel arra a helyre, amelyet az Örökkévaló majd kiválaszt. Ott, az Örökkévaló jelenlétében fogyasszátok el azokat az ünnepi lakoma keretében egész családotokkal együtt.
21 Azonban, ha az ilyen elsőszülött hím állat nem ép és egészséges, hanem vak vagy sánta, vagy valami egyéb hibája van, akkor nem alkalmas áldozati állatnak. Az ilyen hibás állatot ne áldozd föl Istenünknek, az Örökkévalónak! 22 Közönséges ételt készíthetsz belőle, és otthon elfogyaszthatjátok, akárcsak a gazellát, vagy a szarvast, de áldozatra nem alkalmas. Mindenki ehet belőle, még az a személy is, aki éppen tisztátalan állapotban van. 23 Csak arra ügyeljetek, hogy az állat húsával együtt nehogy a vérét is elfogyasszátok! A vért öntsétek a földre, mint a vizet!
Melyik a legfontosabb parancs a Törvényben?(A)
28 Volt ott egy törvénytanító is, aki végighallgatta a beszélgetésüket. Mivel látta, hogy Jézus jól megfelelt a szadduceusoknak, megkérdezte tőle, hogy melyik a legfontosabb parancs a Törvényben.
29 Jézus így felelt: „A legfontosabb parancs ez: »Halld meg, Izráel népe! Istenünk, az Örökkévaló az egyetlen Isten! 30 Szeresd hát az Örökkévalót, Istenedet teljes szíveddel, egész lelkeddel, teljes értelmeddel és minden erőddel!«[a] 31 A második legfontosabb parancs pedig ez: »Úgy szeresd embertársadat,[b] mint saját magadat!«[c] Ezeknél nincs nagyobb parancs.”
32 A törvénytanító így válaszolt: „Jól mondtad, Mester, hogy az Örökkévaló az egyetlen Isten. Valóban nincs más rajta kívül. 33 Minden véres- és égőáldozatnál fontosabb, hogy az Örökkévalót, Istenünket egész szívünkkel, gondolkodásunkkal és minden erőnkkel szeressük, meg az is, hogy úgy szeressük embertársainkat, mint saját magunkat.”
34 Jézus látta, hogy a törvénytanító belátásra jutott, és ezt mondta neki: „Nem vagy messze Isten Királyságától.” Ezután senki sem mert több kérdést feltenni Jézusnak.
A Messiás Dávidnak a Fia és az Ura(B)
35 Amikor Jézus a Templom területén tanított, felvetett egy kérdést: „Hogyan mondhatják a törvénytanítók, hogy a Messiás Dávid fia? 36 Hiszen maga Dávid mondta a Szent Szellem által:
»Így szólt Uramhoz az Örökkévaló:
Ülj mellém jobb felől,
amíg ellenségeidet
hatalmad[d] alá kényszerítem!«[e]
37 Dávid Urának nevezi a Messiást, de akkor hogyan lehet a Messiás Dávidnak a fia?”
A nagy sokaság örömmel hallgatta Jézust.
Óvakodjatok a törvénytanítóktól!(C)
38 Amikor tanított, Jézus ezt mondta: „Óvakodjatok azoktól a törvénytanítóktól, akik szeretnek előkelő ruhában járni; szívesen veszik, ha tisztelettel köszöntik őket az utcán; 39 szeretik elfoglalni a legelőkelőbb helyeket a zsinagógában, és az ünnepi vacsorákon; 40 kiforgatják az özvegyasszonyokat a vagyonukból; és a látszat kedvéért hosszasan imádkoznak. Ők fogják a legsúlyosabb ítéletet kapni.”
Az özvegyasszony fillérei(D)
41 Jézus leült a templomi persellyel szemben, és figyelte, hogyan dobják bele adományaikat az emberek. Sokan a gazdagok közül nagy összegeket adtak. 42 Majd jött egy szegény özvegyasszony, aki csak egy kevés aprópénzt dobott bele.
43 Jézus ekkor magához hívta tanítványait, és ezt mondta: „Igazán mondom, hogy ez az özvegyasszony többet dobott a perselybe, mint bárki más. 44 A többiek mind a fölöslegükből adakoztak. Ő pedig nagy szegénysége ellenére mindent odaadott, amije csak volt, még a betevő falatjára való pénzét is.”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center