Old/New Testament
Áldozat a Kürtzengés ünnepén(A)
29 A hetedik hónap első napján gyűljetek össze az Örökkévalót tisztelni és imádni. A Kürtzengés ünnepe[a] ez. Ezen a napon ne végezzétek napi munkátokat. 2 Hozzatok az Örökkévalónak égőáldozatul egy bikaborjút, egy kost és hét egyesztendős bárányt. Az állatok egészségesek és hibátlanok legyenek. Jó illatú égőáldozat ez, amelyet az Örökkévaló kedvesen fogad. 3 A hozzájuk tartozó lisztáldozat a borjúhoz három tized, a koshoz két tized 4 és a bárányokhoz egy-egy tized éfá[b] finomlisztből álljon, minden esetben olívaolajjal keverve. 5 Ezen fölül vigyetek az Örökkévalónak bűnáldozatul egy bakot is, hogy engesztelést szerezzen számotokra. 6 Mindezek az Újhold ünnepén esedékes égőáldozaton, a mindennapi égőáldozaton, és a hozzájuk tartozó liszt- és italáldozaton fölül legyenek. Jó illatú ajándék ez, amelyet az Örökkévaló kedvesen fogad.
Áldozat az Engesztelés ünnepén(B)
7 A hetedik hónap 10. napján ismét gyűljetek össze az Örökkévalót tisztelni és imádni. Ezen a napon senki se végezzen semmiféle munkát, és böjtöléssel alázzátok meg magatokat. 8 Hozzatok az Örökkévalónak égőáldozatul egy bikaborjút, egy kost és hét egyesztendős hím bárányt. Az állatok egészségesek és hibátlanok legyenek. Jó illatú égőáldozat ez. 9 A hozzájuk tartozó lisztáldozat a borjúhoz három tized, a koshoz két tized 10 és a bárányokhoz egy-egy tized éfá finomlisztből álljon, minden esetben olívaolajjal keverve. 11 Ezen kívül vigyetek az Örökkévalónak bűnáldozatul egy bakot is, hogy engesztelést szerezzen számotokra. Ez a nagy engesztelő áldozaton, a mindennapi égőáldozaton, és a hozzájuk tartozó liszt- és italáldozatokon fölül legyen.
Áldozatok a Sátorok ünnepén(C)
12 A hetedik hónap 15. napján[c] ismét gyűljetek össze az Örökkévalót tisztelni és imádni. Ezen a napon senki se végezze a foglalkozásához tartozó munkát. Hét napon keresztül ünnepeljétek az Örökkévaló ünnepét. 13 Hozzatok az Örökkévalónak égőáldozatul 13 bikaborjút, 2 kost és 14 egyesztendős hím bárányt. Az állatok egészségesek és hibátlanok legyenek. Jó illatú ajándék ez, amelyet az Örökkévaló kedvesen fogad. 14 A hozzájuk tartozó lisztáldozat mindegyik borjúhoz három tized, mindegyik koshoz két tized 15 és a bárányokhoz egy-egy tized éfá finomlisztből álljon, minden esetben olívaolajjal keverve. 16 Ezen kívül vigyetek az Örökkévalónak bűnáldozatul egy bakot is. Mindezek a mindennapi égőáldozaton és a hozzá tartozó liszt- és italáldozaton fölül legyenek.
17-34 Az ünnep második napjától a hetedik napjáig minden nap ugyanezeket az áldozatokat hozzátok az Örökkévalónak. Csak a második napon 12, a harmadikon 11, a negyediken 10, az ötödiken 9, a hatodikon 8 és a hetedik napon 7 bikaborjút áldozzatok fel, a hozzá tartozó liszt- és italáldozattal együtt. Mindezek a mindennapi égőáldozaton és a hozzá tartozó liszt- és italáldozatokon fölül legyenek.
35 Az ünnep utolsó nagy zárónapján, vagyis a nyolcadik napon ismét gyűljetek össze az Örökkévalót tisztelni és imádni. Ezen a napon senki se végezzen munkát. 36 Hozzatok az Örökkévalónak égőáldozatul egy bikaborjút, egy kost és hét egyesztendős hím bárányt. Az állatok egészségesek és hibátlanok legyenek. Jó illatú ajándék ez, amelyet az Örökkévaló kedvesen fogad. 37 A hozzájuk tartozó liszt- és italáldozatok az előírt mennyiségben igazodjanak az állatokhoz. 38 Ezen kívül vigyetek az Örökkévalónak bűnáldozatul egy bakot is. Mindezek a mindennapi égőáldozaton és a hozzá tartozó liszt- és italáldozaton fölül legyenek.
39 Ezek tehát azok az égő-, liszt-, ital- és hálaáldozatok, amelyeket az ünnepeken hozzatok az Örökkévalónak. A többi áldozatok, amelyeket fogadalom teljesítésére, vagy önként hoztok az Örökkévalónak, ezeken kívül legyenek”.
40 Mózes tehát elmondta Izráel népének mindazt, amit az Örökkévaló parancsolt neki.
Rendelkezések a fogadalmakról
30 Mózes beszélt Izráel törzsi vezetőivel: „Az Örökkévaló parancsolja, hogy 2 ha egy férfi tesz fogadalmat, hogy valamit az Örökkévalónak szentel, vagy esküvel kötelezi magát arra, hogy valamit megtesz, illetve tartózkodik valamitől, akkor teljesítse is a fogadalmát, illetve esküjét! Ne szegje meg a szavát.
3 Hajadon leány, aki még apja házában él, szintén tehet fogadalmat, illetve esküvel kötelezheti magát, hogy valamit megtesz, illetve tartózkodik valamitől. 4 De fogadalma vagy esküje csak akkor érvényes, ha apja hallotta azt, és azon a napon nem szól ellene. Ilyen esetben az a leány teljesítse, amit az Örökkévalónak ígért. 5 Ellenben, ha a leány apja azon a napon, amelyen tudomást szerez a leánya fogadalmáról, megtiltja annak teljesítését, akkor a leány fogadalma vagy esküje érvénytelen. Ilyen esetben az Örökkévaló megbocsátja a leánynak, hogy fogadalmát nem tartotta meg, hiszen a leányt a saját apja tiltotta el annak teljesítésétől.
6 Hasonló a helyzet akkor is, ha egy leány meggondolatlanul fogadalmat tesz, vagy esküvel kötelezi magát az Örökkévalónak, azután pedig férjhez megy. 7 Ha a férje tudomást szerez erről, és azon a napon nem ellenzi, akkor a fogadalom érvényes marad, és azt az asszonynak teljesítenie is kell. 8 Ellenben, ha a férj azon a napon, amelyen tudomást szerez a felesége meggondolatlan fogadalmáról, megtiltja annak teljesítését, akkor a felesége fogadalma vagy esküje érvénytelen, mert a férje érvénytelenné tette. Ilyen esetben az Örökkévaló megbocsátja az asszonynak, hogy fogadalmát nem teljesítette.
9 Özvegy vagy elvált asszony fogadása és esküje érvényes: meg kell tartania.
10 Férjnél lévő asszony fogadalma és esküje 11 csak akkor érvényes, ha a férje tud arról, és nem szól ellene semmit. Ilyenkor az asszonynak meg kell tartania, amit fogadott. 12 De ha a férje azon a napon, amelyen tudomást szerez a felesége fogadalmáról vagy esküjéről, megtiltja annak teljesítését, akkor a felesége fogadalma vagy esküje érvénytelen. Ilyen esetben az Örökkévaló megbocsátja az asszonynak, hogy fogadalmát vagy esküjét nem tartotta meg, hiszen a férje tiltotta el annak teljesítésétől.
13 Tehát a férjes asszony minden fogadalmát és esküjét[d] amellyel magát valamilyen módon elkötelezi, a férje erősíti meg, vagy teszi érvénytelenné. 14 Hogyan erősíti meg? Úgy, hogy miután tudomást szerez róla, azon a napon nem szól semmit ellene. Ilyen esetben az asszony tartsa meg, amit fogadott vagy esküvel ígért. 15 Azonban, ha a férj azon a napon nem szól ellene, később mégis meggondolja magát, és megtiltja feleségének fogadalma vagy esküje teljesítését, akkor a fogadalom vagy eskü megszegésének bűnét a férj viselje.”
16 Ezeket parancsolta az Örökkévaló Mózesnek a fogadalmakkal kapcsolatban, a férj és a felesége; illetve az apa és a házában lakó hajadon lánya tekintetében.
Izráel harca a midjániak ellen
31 Ezt mondta az Örökkévaló Mózesnek: 2 „Állj bosszút a midjániakon azért, amit Izráel ellen tettek! Azután majd te is csatlakozol őseidhez!”
3-4 Tehát Mózes kihirdette a népnek: „Válasszatok ki mindegyik törzsből ezer-ezer harcost, és készüljetek a harcra! Támadjátok meg Midján népét, és álljatok bosszút az Örökkévalóért rajtuk!”
5 Így is történt: Izráel népe közül kiválasztottak 12 000 harcost, minden törzsből ezret. 6 Ezt a sereget küldte harcba Mózes a midjániak ellen. Elküldte velük Fineást, a papot, Eleázár fiát is, aki magával vitte a szent dolgokat és a trombitákat, amelyek jeladásra szolgáltak.
7 Izráel serege megtámadta a midjániakat, amint az Örökkévaló megparancsolta Mózesnek. Le is győzték őket, és minden midjáni férfit megöltek. 8 Ezek között volt Midján öt királya is: Evi, Rekem, Cúr, Húr és Reba. Megölték velük együtt Bálámot, Beór fiát is.
9-10 A midjániak városait és falvait fölégették, a midjáni asszonyokat és gyermekeiket pedig foglyul ejtették. Nagy zsákmányt is szereztek: sok háziállatot és nagy vagyont. 11-12 Összegyűjtötték a foglyokat, az állatokat és a hadizsákmányt, és mindezt odavitték Mózes, Eleázár főpap és Izráel népének közössége elé, a táboron kívül. Ebben az időben Izráel a Jordán keleti partja mellett, Moáb síkságán táborozott, Jerikóval szemben. 13 Mózes, Eleázár főpap és Izráel vezetői kimentek a sereg elé a táboron kívülre.
14 Amikor Mózes meglátta a foglyokat, nagyon megharagudott a sereg vezetőire, a századosokra és ezredesekre. 15 Ezt mondta nekik: „Miért hagytátok életben ezeket az asszonyokat? 16 Elfelejtettétek, hogy ők voltak azok, akik Bálám tanácsára Peór mellett elcsábították az izráeli férfiakat, hogy elforduljanak az Örökkévalótól és így vétkezzenek ellene? Nem emlékeztek, milyen szörnyű csapás sújtotta emiatt az Örökkévaló népét? 17 Most hát azonnal öljétek meg a fiúkat és minden asszonyt, aki már férfival hált. 18 De hagyjátok életben a magatok számára azokat a leányokat, akik még nem háltak férfival. 19 Ti magatok pedig maradjatok a táboron kívül még 7 napig. Aki közületek megölt valakit, vagy halotthoz ért, tisztítsa meg magát a harmadik és a hetedik napon is, a foglyokkal együtt. 20 Tisztítsátok meg a tárgyakat is: ruháitokat, és minden bőrből, kecskeszőrből és fából készült holmit”.
21 Eleázár főpap ezt mondta a katonáknak, akik a harcból tértek vissza: „A Törvény rendelkezése szerint, amelyet az Örökkévaló mondott Mózesnek, 22 a zsákmányolt fémtárgyakat meg kell tisztítani. Mindazt, ami aranyból, ezüstből, bronzból, vasból, ónból vagy ólomból készült, 23 tehát ellenáll a tűznek, tartsátok bele a tűzbe. Utána még a tisztító vízzel is meg kell tisztítani, s azután tiszta lesz, és használható. Ami pedig éghető anyagból készült, azt vízbe kell mártani, s azután tiszta lesz. 24 Ti magatok pedig a hetedik napon mossátok ki ruháitokat, azután már rituálisan tiszták lesztek, és visszajöhettek a táborba”.
25 Majd ezt mondta az Örökkévaló Mózesnek: 26 „Eleázár főpappal és a közösség vezetőivel együtt vegyétek számba a foglyokat és a zsákmányolt háziállatokat! 27 Mindezeket oszd két egyenlő részre. Az egyik azoké legyen, akik harcoltak, a másik rész pedig a többieké. 28 Mindkét csoportból vegyél ki egy-egy részt az Örökkévaló számára. A harcosoknak jutott csoportból, a foglyok közül válasszatok ki egy-egy főt minden 500 közül, és ugyanígy a szarvasmarhák, juhok, kecskék és szamarak közül is. 29 A kiválasztottakat adjátok át Eleázár főpapnak, ajándékul az Örökkévalónak. 30 A másik csoportból, amely a táborban maradt nép része, válasszatok ki egy-egy főt minden 50 közül, és ugyanígy a szarvasmarhák, juhok, kecskék és szamarak közül is. A kiválasztottakat adjátok át a Lévitáknak, akik az Örökkévaló Szent Sátora körüli őrző szolgálatokat végzik”.
31 Mózes és Eleázár főpap mindent úgy tett, ahogy az Örökkévaló parancsolta Mózesnek.
32 Ezeket zsákmányolta Izráel serege:
675 000 juh és kecske,
33 72 000 szarvasmarha,
34 61 000 szamár,
35 32 000 szűz leány.
36 Ebből az a rész, amely a hadseregnek jutott:
337 500 juh és kecske,
37 ebből az Örökkévaló része 675 darab,
38 36 000 szarvasmarha,
ebből az Örökkévaló része 72 darab,
39 30 500 szamár,
ebből az Örökkévaló része 61 darab.
40 16 000 szűz leány,
közülük az Örökkévaló része 32 leány,
41 Mózes átadta az Örökkévaló részét mindezekből Eleázár főpapnak, az Örökkévaló parancsa szerint.
42-46 Az a rész, amely a táborban maradottaknak jutott:
337 500 juh és kecske,
36 000 szarvasmarha,
30 500 szamár,
16 000 szűz leány.
47 Mózes kiválasztotta közülük az Örökkévaló részét mindezekből: minden 50 fogoly közül egyet, és minden 50 állat közül egyet. Az Örökkévaló részét pedig átadta a lévitáknak, akik az Örökkévaló Szent Sátora körüli gyakorlati szolgálatokat végzik. Mindent úgy tett, ahogy az Örökkévaló parancsolta.
48 A hadsereg tisztjei, a századosok és ezredesek 49 jelentették Mózesnek: „Mi, a te szolgáid, számba vettük a vezetésünk alatt álló egységek legénységét, és azt találtuk, hogy a midjániak elleni harcban senki sem esett el közülünk: egyetlen izráeli harcos sem hiányzik! 50 Ezért elhoztunk ajándékul az Örökkévalónak minden aranyból készült karperecet, pecsétgyűrűt, fülbevalót és nyakláncot, amelyet a harcosok zsákmányoltak. Ezt az ajándékot megváltási áldozatul hoztuk az Örökkévalónak”.
51-54 Mózes és Eleázár főpap átvette a hadsereg vezetőitől az arany ékszereket, amelyeket áldozatul hoztak az Örökkévalónak, és elhelyezte azokat a Találkozás Sátorában, az Örökkévaló jelenlétében, hogy emlékeztetőül szolgáljon Izráel népe számára az Örökkévaló előtt. Az ékszerek súlya összesen 16 750 sékel[e] volt. Ez azonban nem az összes zsákmány volt, mert abból minden harcos magának is megtartott valamennyit.
9 Majd azt mondta: „Igazán mondom, hogy az itt állók közül vannak néhányan, akik nem ízlelik meg a halált addig, amíg meg nem látják Isten Királyságát eljönni hatalommal.”
Jézus megmutatkozik a dicsőségében(A)
2 Hat nap múlva Jézus felment egy magas hegyre. Csak Pétert, Jakabot és annak testvérét, Jánost vitte magával. Senki más nem volt velük. A hegyen Jézus a tanítványok szeme láttára elváltozott. 3 A ruhája ragyogott, és olyan fehér lett, amilyet a földön senki sem tud készíteni. 4 Majd megjelent Illés és Mózes, és beszélgettek vele.
5 Ekkor Péter Jézushoz fordult: „Mester! Olyan jó itt lenni! Készítsünk három sátrat: egyet neked, egy másikat Mózesnek, egyet meg Illésnek!” 6 De nem tudta, mit mondjon, mert mindhárman nagyon megrémültek.
7 Ekkor egy felhő jelent meg fölöttük, és mindnyájukat beborította. A felhőből egy hang hallatszott: „Ő az én szeretett Fiam! Őt hallgassátok, és engedelmeskedjetek neki!”
8 Mire a három tanítvány körülnézett, már senki mást nem láttak, egyedül csak Jézust.
9 Miközben lefelé jöttek a hegyről, Jézus megparancsolta nekik: „Ne mondjátok el senkinek, amit láttatok, amíg az Emberfia fel nem támad a halálból!”
10 Ők nem is szóltak senkinek. Egymás között azonban arról tanakodtak, mit jelent az, hogy feltámadni a halálból. 11 Majd megkérdezték Jézustól: „Miért mondják a törvénytanítók, hogy a Messiás előtt Illésnek kell eljönnie?”[a]
12 Jézus ezt válaszolta: „Így van, előbb valóban Illés jön el, hogy mindent helyreállítson.
De mit jelent az, hogy az Írás szerint az Emberfiának sokat kell szenvednie, és hogy az emberek el fogják utasítani? 13 Igazán mondom nektek, hogy Illés már el is jött, és az emberek kényük-kedvük szerint bántak vele — úgy, ahogyan az Írás mondta róla.”
A megszállott fiút megszabadítja(B)
14 Amikor visszaértek a többi tanítványhoz, azokat éppen nagy sokaság vette körül, és törvénytanítók vitatkoztak velük. 15 Amint az emberek meglátták Jézust, elcsodálkoztak, és odafutottak, hogy köszöntsék.
16 Jézus megkérdezte: „Miről vitatkoztok?”
17 Egy férfi válaszolt a tömegből: „Mester, elhoztam a fiamat hozzád. Egy olyan szellem lakik benne, amely megnémítja. 18 Valahányszor ez a szellem megragadja, a fiam a földre zuhan, habzik a szája, fogát csikorgatja, és megmerevedik. Kértem a tanítványaidat, hogy űzzék ki belőle a gonosz szellemet, de nem voltak képesek rá.”
19 „Milyen hitetlen és romlott ez a nemzedék! Meddig kell még veletek maradnom?! Meddig szenvedjelek el még titeket? Hozzátok ide azt a fiút!” — mondta Jézus.
20 Odavitték, s amikor a gonosz szellem meglátta Jézust, megrázta a fiút, aki összeesett, és habzó szájjal fetrengett a földön.
21 Jézus megkérdezte a fiú apját: „Mennyi ideje van a fiad ebben az állapotban?”
Az apa ezt felelte: „Már gyermekkora óta. 22 Ez a szellem a fiamat sokszor belehajszolta tűzbe-vízbe, hogy megölje. De könyörgök, ha tudsz valamit tenni, szánj meg bennünket, és segíts!”
23 Jézus így válaszolt: „Azt mondod: »Ha tudsz valamit tenni…«? Minden lehetséges annak, aki hisz.”
24 A fiú apja sírva felkiáltott: „Igen, hiszek! De segíts, hogy ne maradjon bennem semmi kételkedés!”
25 Amikor Jézus látta, hogy egyre nagyobb tömeg verődik össze körülötte, keményen ráparancsolt a gonosz szellemre: „Te süketséget és némaságot okozó gonosz szellem! Parancsolom, hogy menj ki ebből a fiúból, és többé soha ne térj vissza!”
26 A gonosz szellem hangosan kiáltozott, megrángatta a fiút, majd kiment belőle. A fiú úgy feküdt a földön, mintha meghalt volna. Olyannyira, hogy többen halottnak is vélték, 27 de Jézus megfogta a kezét, és talpra állította.
28 Ezután Jézus bement egy házba. Amikor maguk között voltak, a tanítványai megkérdezték tőle: „Miért nem volt erőnk kiűzni ezt a gonosz szellemet?”
29 Ő így válaszolt: „Ez a fajta semmi mással nem űzhető ki, csak imádkozással és böjtöléssel.”[b]
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center