Old/New Testament
Az ünnepek törvényei(A)
23 Így szólt az Örökkévaló Mózeshez: 2 „Mondd Izráel népének: ezek az Örökkévaló ünnepei, amelyeket elrendelt, hogy azokat rendszeresen megtartsátok. Ezeket hirdessétek ki Izráel közösségében, hogy azokon gyűljetek össze az Örökkévalót tisztelni és imádni. Ezek az én ünnepeim:
A szombati nyugalom napja
3 Hat napon át végezzétek munkátokat, de a hetedik nap a szombati nyugalom napja — akkor ne dolgozzatok, hanem egész nap pihenjetek, és gyűljetek össze az Örökkévalót tisztelni és imádni. Az Örökkévaló rendelte el ezt a szent napot, hogy a pihenés napja legyen számotokra, akárhol is laktok.
A Páska ünnepe
4 A következők pedig azok az ünnepek, amelyeket az Örökkévaló bizonyos időpontokra rendelt. Hirdessétek ki ezeket, és gyűljetek össze az Örökkévalót tisztelni és imádni a megszabott időben. 5 A Páska ünnepét az első hónap[a] 14. napjának estéjén tartsátok meg az Örökkévalónak.
A Kovásztalan Kenyerek ünnepe
6 Tartsátok meg a Kovásztalan Kenyerek ünnepét az Örökkévalónak az első hónap 15. napjától kezdve hét napon keresztül. Ezalatt csak kovásztalan kenyeret egyetek. 7 A hét napos ünnep első napján gyűljetek össze az Örökkévalót tisztelni és imádni. Ezen a napon ne dolgozzatok. 8 Hét napon keresztül minden nap mutassatok be az Örökkévalónak áldozatot. A hetedik napon ismét gyűljetek össze az Örökkévalót tisztelni és imádni. Ezen a napon se dolgozzatok.”
Az első kéve bemutatása(B)
9 Így szólt az Örökkévaló Mózesnek: 10 „Add tudtára Izráel népének, hogy amikor majd bementek arra a földre, amelyet én adok nektek, akkor aratás idején, a legelső learatott kévét vigyétek el a paphoz. 11 Ő pedig mutassa be azt az Örökkévaló előtt, hogy az Örökkévaló kedvesen fogadja tőletek. A szombat után következő napon kell a papnak a kévét bemutatnia.
12 Ugyanekkor vigyetek egy egyéves hibátlan bárányt égőáldozatul az Örökkévalónak. 13 Ezen fölül liszt- és italáldozatot is hozzatok: két tized mérték[b] jó minőségű lisztet, olívaolajjal keverve, és egy negyed hin[c] bort. Jó illatú lisztáldozat ez az Örökkévalónak. 14 Az aratáskor betakarított új termésű gabonából se pörkölve, se kenyér formájában, se másképpen ne egyetek addig, amíg az Első Kéve áldozatát be nem mutattátok Isteneteknek. Örökké érvényes rendelkezés ez számotokra minden lakóhelyeteken.
Az Aratás ünnepe
15 Attól a naptól kezdve, amelyen bemutattátok az Örökkévalónak az első kévét, számoljatok hét teljes hetet. 16 A hetedik szombat után következő, vagyis az ötvenedik napon hozzatok az Örökkévalónak lisztáldozatot az új gabonából. 17 Hozzatok két kenyeret minden helyről, ahol laktok felmutatási áldozatul az Örökkévalónak. Ezeket a kenyereket két tized mérték jó minőségű lisztből és kovásszal süssétek. Ez a ti áldozatotok az első termésből az Örökkévalónak.
18 Ezen kívül hozzatok egy bikát, két kost és 7 egyéves bárányt — mind hibátlanok legyenek — égőáldozatul, a hozzájuk tartozó liszt- és italáldozatokkal együtt. Jó illatú ajándék ez az Örökkévalónak. 19 Hozzatok még egy kecskebakot is bűnért való áldozatul, és két egyéves kost hálaáldozatul.
20 A kenyereket és a két kost a pap mutassa fel az Örökkévaló előtt, felmutatási áldozatul. Szent áldozatok ezek az Örökkévalónak. Azután legyenek a papé, az ő része. 21 Hirdessétek ki, hogy ugyanezen a napon gyűljetek össze az Örökkévalót tisztelni és imádni. Ezen a napon ne végezzetek semmiféle munkát. Örökké érvényes rendelkezés ez számotokra minden lakóhelyeteken.
22 Amikor földed termését learatod, a tábla szélén mindig hagyj meg belőle, és az elhullott kalászokat se szedd össze. Hagyd ott a szegényeknek és a jövevényeknek. Én vagyok az Örökkévaló, Istenetek!”
A Kürtzengés ünnepe(C)
23 Így szólt az Örökkévaló Mózesnek: 24-25 „Ezt mondd Izráel népének: a hetedik hónap első napján ne végezzetek semmiféle munkát, gyűljetek össze az Örökkévalót tisztelni és imádni, és fújják meg a kürtöket emlékeztetésül, és vigyetek ajándékot az Örökkévalónak.”
Az Engesztelő Áldozat napja(D)
26 Így szólt az Örökkévaló Mózesnek: 27-28 „A hetedik hónap 10. napja az Engesztelő Áldozat napja. Ezen a napon ne végezzetek semmiféle munkát, gyűljetek össze az Örökkévalót tisztelni és imádni, tartóztassátok meg magatokat, böjtöljetek,[d] és vigyetek ajándékot az Örökkévalónak. Ezen a napon szerez a főpap engesztelést számotokra Istenetek, az Örökkévaló színe előtt.
29 Aki pedig nem hajlandó megtartóztatni magát, és nem böjtöl ezen a napon, azt ki fogják irtani népe közül. 30 Ha valaki ezen a napon valamilyen munkát végez, azt a személyt én fogom kigyomlálni népe közül. 31 Ezen a napon tartózkodjatok mindenféle munkától — örökké érvényes rendelkezés ez számotokra minden lakóhelyeteken. 32 Ez legyen a legszentebb szombati nyugalom napja számotokra, tartóztassátok meg magatokat, és böjtöljetek ezen a napon, vagyis a hónap kilencedik napján estétől a tizedik nap estig.”[e]
A Sátorok ünnepe(E)
33 Így szólt az Örökkévaló Mózesnek: 34 „Add tudtára Izráel népének: a hetedik hónap 15. napján kezdődjön a Sátorok ünnepe. Az Örökkévalónak ez az ünnepe hét napig tart. 35 Az első napon gyűljetek össze az Örökkévalót tisztelni és imádni. Ezen a napon ne végezzetek semmiféle munkát. 36 Hét napon keresztül minden nap mutassatok be az Örökkévalónak tűzáldozatot. A nyolcadik napon ismét gyűljetek össze az Örökkévalót tisztelni és imádni, és mutassatok be tűzáldozatot az Örökkévalónak. Ezen a napon se dolgozzatok.
37 Tehát ezek az Örökkévaló ünnepei, amelyeket ki kell hirdetnetek, hogy azokon mindenki gyűljön össze az Örökkévalót tisztelni és imádni. Ezeken az ünnepeken áldozzatok az Örökkévalónak ajándékokat, égőáldozatokat, lisztáldozatokat, véresáldozatokat és italáldozatokat — az egyes napokra vonatkozó rendelkezések szerint. 38 Ezeket az ünnepeket tartsátok meg a heti szombati nyugalom napján kívül. A fenti áldozatokon kívül hozzátok az Örökkévalónak ajándékaitokat, fogadalmi áldozataitokat és önkéntes áldozataitokat.
39 Miután a termést learattátok, a hetedik hónap 15. napjától kezdve ünnepeljétek az Örökkévalónak a Sátorok ünnepét hét napon keresztül. Mind az ünnep első, mind az utolsó napja pihenőnap legyen. 40 Az ünnep első napján szedjetek szép gyümölcsfákról gyümölcsöket, vágjatok pálmaágakat, meg sűrű lombú fákról és fűzfákról leveles ágakat; és örvendezzetek Istenetek, az Örökkévaló előtt hét napon át. 41 Így tartsátok meg az Örökkévalónak ezt az ünnepét a hetedik hónapban, minden évben, hét napon át. Örökké érvényes rendelkezés ez számotokra. 42 Az ünnep idején, hét napig lombsátrakban lakjatok. Mindenki, aki Izráel népéhez tartozik, lombsátrakban lakjon ez idő alatt. 43 Minden nemzedék emlékezzen rá, hogy amikor Izráel népét kihoztam Egyiptomból, az egész nép sátrakban lakott. Én vagyok az Örökkévaló, Istenetek.”
44 Mózes tehát tudtára adta Izráel egész népének az Örökkévaló által elrendelt ünnepek törvényeit.
Az arany mécstartó és a szent kenyerek(F)
24 Így szólt az Örökkévaló Mózeshez: 2-3 „Parancsold meg Izráel népének, hogy préseljenek az olajfa bogyójából tiszta olívaolajat. Hozzanak abból a papoknak, hogy állandóan égjenek a mécsesek az arany mécstartón, amely a Találkozás Sátorában, a szentélyben, a Szövetségládát eltakaró függöny előtt áll.
Áron[f] viseljen gondot a mécstartóra, hogy egész éjjel égjenek a mécsesek, ki ne aludjon a lángjuk. Örökké érvényes rendelkezés ez minden nemzedék számára. 4 Áron helyezze el a mécseseket a színarany mécstartóra, az Örökkévaló előtt, hogy a mécsesek örökké égjenek!”
5 „Készíts 12 kenyeret jó minőségű lisztből. Két tized mérték[g] lisztet számíts egy kenyérre. 6 Helyezd el a kész kenyereket két sorban — hatot-hatot egy sorban — az arannyal borított asztalra, amely a szentélyben áll, az Örökkévaló előtt. 7 Mindkét sor kenyérre tegyél tömjént — ez helyettesíti az egész ajándékot, amelyet az Örökkévalónak fölajánlotok. 8 Minden szombaton új sütésű kenyereket kell az asztalra tennetek az Örökkévaló elé. Örökké érvényes szövetség ez Izráel népe számára. 9 Az asztalról levett kenyerek Áront és fiait illetik, ezért ők egyék meg azokat szent helyen. Ezek a kenyerek az Örökkévalónak fölajánlott legszentebb ajándékok közé tartoznak: örökre Áront és leszármazottjait illetik.”
Az istenkáromlás büntetése
10-11 Történt egyszer, hogy a táborban két férfi összeveszett. Az egyik egy izráeli asszony és egy egyiptomi férfi fia, a másik egy izráeli férfi volt. Az asszonyt Selómitnak hívták, Dibri leánya volt, Dán törzséből. A veszekedés hevében Selómit fia gyalázta az Örökkévaló nevét, és átkozódott. Ezért az emberek Mózes elé vitték őt, 12 majd őrizet alá helyezték, és várták, hogy az Örökkévaló kijelentse, mi történjék vele.
13 Az Örökkévaló pedig szólt Mózesnek: 14 „Vigyétek ki az átkozódót a táboron kívülre, és mindazok, akik hallották, amit mondott, tegyék a kezüket az átkozódó fejére[h]. Azután Izráel egész közössége kövezze halálra azt, aki átkozódott.
15-16 Izráel népének pedig ezt mondd: Aki Istenét átkozza, azt Isten meg fogja büntetni ezért. De aki az Örökkévaló nevét hangosan kimondja, amikor átkozódik, azt feltétlenül ki kell végeznetek. Izráel közössége kövezze halálra, akár közületek való, akár közöttetek lakó jövevény az illető.
17 Ha valaki meggyilkol egy másik személyt, azt ki kell végezni. 18 Aki elpusztítja valaki másnak a háziállatát, adjon helyette a tulajdonosnak egy ugyanolyan állatot.[i]
19 Ha valaki sebesülést okoz a másiknak, büntetésül bánjanak vele is ugyanúgy: 20 ha például csontját törte a másiknak, neki is törjék el a csontját. Szemet szemért, fogat fogért — így bűnhődjön. 21 Aki elpusztítja valaki másnak a háziállatát, adjon helyette a tulajdonosnak egy ugyanolyan állatot, de aki embert gyilkol, annak halállal kell bűnhődnie.
22 Ugyanaz a törvény vonatkozik Izráel népére és a közöttetek lakó jövevényre. Én vagyok Istenetek, az Örökkévaló!”
23 Tehát elmondta mindezt Mózes Izráel népének, a közösség pedig kivitte az átkozódót a táboron kívülre, és ott megkövezték. Úgy tettek, ahogyan az Örökkévaló parancsolta nekik Mózes által.
Bemerítő János utat készít a Messiásnak(A)
1 Ez az örömhír kezdete, amely Jézus Krisztusról, Isten Fiáról szól. 2 Így van ez megírva Ézsaiás próféta könyvében:
„Elküldöm előtted hírnökömet,
aki majd utat készít neked.”[a]
3 „Egy hang kiált a pusztában:
»Készítsetek utat az Örökkévalónak,
készítsetek számára egyenes utat!«”[b]
4 Bemerítő János megjelent a pusztában, és bemerítette az embereket. Hirdette nekik, hogy változtassák meg a gondolkodásukat és az életüket, merítkezzenek be, Isten pedig megbocsátja a bűneiket. 5 Júdea tartományából és Jeruzsálemből az egész nép kiment Bemerítő Jánoshoz. Megvallották bűneiket, ő pedig bemerítette őket a Jordán folyóba.
6 Bemerítő János teveszőrből készült ruhát viselt, és a derekán bőrövet hordott. Sáskát, meg vadmézet evett. 7 Mindenkinek ezt hirdette: „Jön majd valaki, aki sokkal hatalmasabb nálam. Még arra sem vagyok méltó, hogy lehajoljak, mint a szolgája, és a saruját levegyem a lábáról. 8 Én csak vízbe merítelek be, de ő a Szent Szellembe fog bemeríteni titeket.”
Jézus bemerítkezik(B)
9 Abban az időben történt, hogy Jézus eljött a galileai Názáretből Bemerítő Jánoshoz, aki bemerítette őt a Jordán folyóba. 10 Amint Jézus feljött a vízből, látta, hogy megnyílik a Menny, és a Szent Szellem galamb formájában leszáll rá. 11 Akkor hang hallatszott a Mennyből: „Te vagy a Fiam, szeretlek téged, és gyönyörködöm benned!”
Jézust próbára teszi a Sátán(C)
12 Jézust ezután azonnal kivitte a Szent Szellem a pusztába, ahol 13 negyven napot töltött, s ezalatt a Sátán többször is próbára tette. Angyalok gondoskodtak Jézusról, és vadállatok voltak körülötte.
Jézus Galileában kezdi meg a munkáját(D)
14 Miután Bemerítő Jánost börtönbe zárták, Jézus Galileába ment. Isten örömüzenetét hirdette: 15 „Eljött az idő, Isten Királysága megérkezett! Változtassátok meg a gondolkodásotokat, az életeteket, és higgyetek az örömhírben!”
Maga mellé szólítja a tanítványait(E)
16 Amikor a Galileai-tó partján járt, meglátta Simont[c] és a testvérét, Andrást, akik éppen hálót vetettek a tóba, mivel halászok voltak. 17 Jézus megszólította őket: „Gyertek velem, és én másféle halásszá teszlek titeket! Halak helyett embereket fogtok összegyűjteni.” 18 Ekkor a testvérek azonnal otthagyták hálóikat, és csatlakoztak Jézushoz.
19 Miután kissé továbbment, meglátta Jakabot és Jánost, Zebedeus két fiát, akik éppen hálóikat javítgatták a halászbárkában. 20 Jézus azonnal hívta ezt a két testvért is, akik otthagyták apjukat, Zebedeust a bárkában levő munkásokkal együtt, és csatlakoztak Jézushoz.
A kapernaumi zsinagógában(F)
21 Ezután Kapernaum városába mentek. A következő szombaton Jézus elment a zsinagógába, és tanította az összegyűlteket. 22 Mindenki csodálkozott azon, amit mondott, mert úgy tanított, mint aki teljes felhatalmazást kapott, nem pedig úgy, ahogy a törvénytanítók szoktak.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center