Old/New Testament
Példák a jóvátételi áldozatot igényelő esetekre
6 Az Örökkévaló szólt Mózeshez: 2 „Előfordul, hogy valaki vétkezik és hűtlenséget követ el az Örökkévaló ellen a következő dolgokban: becsapja társát azzal kapcsolatban, amit társa rábízott, hogy őrizze meg, vagy amit zálogba adott neki, erőszakkal elvesz valamit mástól, megkárosítja, vagy becsapja társát, 3 letagadja, hogy megtalálta, amit valaki elvesztett, hamisan esküszik az előbbi esetekben, vagy más hasonlóan esetben, amellyel társa ellen vétkezik. 4 Ha tehát ezek közül valamelyik esetben vétkezett, és így vétkessé lett, a következőt kell tennie: vissza kell adnia, amit erőszakkal vagy csalással elvett a másiktól, vagy amit rábíztak, hogy őrizze meg, vagy amit megtalált. 5 Amire nézve hamisan esküdött, azt is vissza kell adja, vagy meg kell térítse annak értékét. De nemcsak azt kell visszaadja, amit elvett, hanem tegye hozzá még azon fölül az ötödrészét is. Így adja vissza annak, akit megillet, azon a napon, amikor a jóvátételi áldozatot bemutatja. 6 Ezen kívül vigyen az Örökkévalónak jóvátételi áldozatként egy ép és egészséges kost, vagy helyette a kos értékének megfelelő ezüstöt, és adja át a papnak. 7 Ezután a pap szerezzen a vétkes számára engesztelést az Örökkévaló előtt, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek azok miatt, amelyekben az vétkezett.”
Az égőáldozat bemutatása
8 Az Örökkévaló szólt Mózeshez: 9 „Parancsold meg Áronnak, a fiainak és az Áron rendjéből való papoknak a következőket.
Ez az égőáldozat rendtartása: amikor az égőáldozatot az oltár tűzhelyére teszik, az maradjon ott másnap reggelig, és a tűz égjen az oltáron egész éjjel. 10 Másnap reggel a pap vegye magára lenvászonból készült papi ruháit — mind az alsó-, mind a felsőruhája ilyen legyen — azután gyűjtse össze az oltárról az elégett áldozat hamuját, és tegye az oltár mellé. 11 Ezután öltözzön át, vesse le a papi ruhákat, és vegyen fel más öltözetet, majd így vigye ki a hamut a táboron kívülre, arra a rituálisan tiszta helyre, ahová a hamut szokták vinni.
12 Az oltár tüze soha ne aludjon ki, állandóan táplálják a tüzet a papok. Tegyenek rá fát minden reggel, majd arra helyezzék el az égőáldozatokat és hálaáldozatok zsíros részeit, és égessék el azokat egészen. 13 Az oltár tüze soha ne aludjon ki, folytonosan táplálják a tüzet a papok.
Az lisztáldozat bemutatása
14 Ez a lisztáldozat rendtartása. Az Áron rendjéből való papok járuljanak az Örökkévaló elé az lisztáldozattal: vigyék azt az oltárhoz. 15 Majd az egyik pap vegyen ki abból egy tele marékkal, de úgy, hogy liszt is, olaj is legyen benne, és az összes tömjén. Ezt a kivett részt — amely az egészet jelképezi — égesse el az oltár tüzén a pap. Kedves illatú áldozat ez az Örökkévalónak.
16 Ami pedig megmarad belőle, az legyen Ároné és a fiaié, az Áron rendjéből való papoké. Ők egyék meg azt szent helyen, vagyis a Találkozás Sátorának udvarában, de kovász nélkül készítsék belőle a kenyeret. 17 Ebből semmit nem szabad felhasználni kovásszal sütött kenyérhez vagy hasonló ételekhez. Én adtam ezt a papoknak a nekem szentelt ajándékból, hogy az ő részük legyen. Ez a legszentebb rész, hiszen az Örökkévalónak fölajánlott ajándékból való, akárcsak a vétekáldozat vagy a jóvátételi áldozat esetében. 18 Csak Áron férfi leszármazottjai ehetnek abból — ez az ő részük az Örökkévalónak szentelt ajándékokból nemzedékről nemzedékre. Aki érinti ezeket az ajándékokat, az is szentté lesz.”[a]
A főpap lisztáldozata
19 Az Örökkévaló szólt Mózeshez: 20 „Ezt az áldozatot kell Áronnak és a fiainak bemutatniuk azon a napon, amikor a főpapot fölszentelik a fölkenetés által. Vigyen az Örökkévalónak lisztáldozatul egy tized éfá[b] lisztet, a legjobb fajtából. Ennek egyik felét reggel, másik felét este áldozza föl. 21 A lisztet olívaolajjal gyúrják meg, a tésztát sütőlapon süssék ki, majd tördeljék darabokra, úgy vigyék jó illatú lisztáldozatul az Örökkévalónak.
22 Ugyanígy készítsék el és áldozzák föl ezt az lisztáldozatot Áronnak mindazok a leszármazottjai, akik Áront követik majd a főpapi tisztségben, amikor fölszentelik őket a fölkenetés által. Örökké érvényes törvény ez. Ezt a lisztáldozatot pedig teljes egészében el kell égetni az oltár tüzén az Örökkévalónak. 23 A papok lisztáldozatait mindig teljes egészükben el kell égetni, semmit abból megenniük nem szabad.”
A vétekáldozat bemutatása
24 Az Örökkévaló szólt Mózeshez: 25 „Ezt mondd Áronnak és a fiainak: ez a vétekáldozat rendtartása.
A vétekáldozatul hozott állatot az Örökkévaló előtt, ugyanazon a helyen kell levágni, mint az égőáldozatra szánt állatokat. A vétekáldozat is igen szent, 26 ezért csak az a pap ehet belőle, aki bemutatta az áldozatot, de ő is csak szent helyen, vagyis a Találkozás Sátorának udvarában. 27 Ami hozzáér a vétekáldozathoz, az is szentté lesz.
Ha az áldozati állat vére ráfröccsen valakinek a ruhájára, akkor azt a ruhát szent helyen ki kell mosni. 28 Ha az áldozati állat húsát cserépedényben főzik meg, akkor utána azt az edényt törjék össze. Ha pedig bronzedényben főzik meg, akkor utána azt az edényt súrolják ki, és öblítsék ki vízzel.
29 Mivel ez az áldozat igen szent, csak a papok családjainak férfitagjai ehetnek a húsából. 30 Annak a vétekáldozati állatnak a húsából, amelynek vérét beviszi a pap a Találkozás Sátorába, hogy általa megtisztítsa a szentélyt, senkinek nem szabad ennie, hanem azt teljes egészében el kell égetni.”
A jóvátételi áldozat bemutatása
7 „Ez a jóvátételi áldozat rendtartása, amely nagyon szent: 2 Az áldozati állatot azon a helyen vágják le, ahol az égőáldozatot szokták. A pap hintse a vért körös-körül az oltár négy oldalára.
3 Az áldozati állat minden zsíros részét áldozzák föl az Örökkévalónak ajándékul: a zsíros farkat, belső szerveken lévő zsíros részeket, 4 a két vesét, a rajtuk lévő zsírral együtt, és a máj zsíros részét. 5 Ezeket a papok égessék el az oltár tüzén égőáldozatul az Örökkévalónak. Jóvátételi áldozat ez.
6 A papok családjában minden férfi és fiú ehet ebből az áldozatból, de csak szent helyen, mert nagyon szent ez. 7 Ugyanaz a törvény érvényes a vétekáldozatra és a jóvátételi áldozatra: azé a papé legyen, aki bemutatja az áldozatot. 8 Hasonlóképpen, az égőáldozati állat bőre is azt a papot illeti, aki az áldozatot bemutatja. 9 Minden lisztáldozat, amelyet kemencében, sütőlapon vagy edényben készítettek, legyen azé a papé, aki az áldozatot bemutatja. 10 Minden lisztáldozat — akár olívaolajjal, akár anélkül készült —, legyen az Áron rendjéből való papoké, és valamennyien részesedjenek belőle.”
A hálaáldozat bemutatása
11 „Ez az Örökkévalónak bemutatott hálaáldozat rendtartása: 12 Amikor valaki az Örökkévaló iránti hálája kifejezésére mutat be hálaáldozatot, akkor az áldozati állaton kívül még lisztáldozatot is hozzon az Örökkévalónak: olívaolajjal gyúrt kovásztalan lepényeket, olívaolajjal megkent kovásztalan lángosokat és a legjobb lisztből és olívaolajjal készült lepényeket. 13 Ezeken felül még hozzon kovásszal készült kenyeret is. 14 Mindegyik fajta lisztáldozatból mutasson be és áldozzon föl egyet-egyet az Örökkévalónak, s az legyen a papé, aki a vért hinti az oltárra. 15 A hálaáldozati állat húsát még az áldozat bemutatása napján egyék meg, ne tegyenek belőle félre másnapra.
16 Ha az áldozat egy fogadalom teljesítése vagy önkéntes áldozat, akkor még az áldozat bemutatása napján egyék meg. Azonban, ha maradt a húsból másnapra, akkor is megehetik. 17 De ha a harmadik napra is marad belőle, azt már nem szabad elfogyasztani, hanem el kell égetni. 18 Ha valaki mégis enne abból a harmadik napon, akkor annak az áldozatát az Örökkévaló nem fogadja el, és az áldozat nem érvényes. A harmadik napon az a hús már tisztátalan, és aki abból eszik, annak viselnie kell bűne terhét és következményeit.
19 Azt a húst, amely hozzáér valamilyen tisztátalan dologhoz, el kell égetni — abból nem szabad enni.
Aki nem lett tisztátalanná valami miatt, az ehet az áldozatok húsából készült ételekből. 20 De aki bármilyen ok miatt tisztátalanná vált, annak nem szabad ennie az Örökkévalónak szentelt hálaáldozatból. Aki mégis megteszi, azt ki fogják irtani népe közül.[c] 21 Aki megérint valamilyen tisztátalan dolgot — legyen az emberi vagy állati eredetű dolog vagy tisztátalan állat —, és ennek ellenére mégis eszik az Örökkévalónak szentelt hálaáldozatból, azt ki fogják irtani népe közül.”
Étkezési tilalmak
22 Az Örökkévaló szólt Mózeshez: 23 „Parancsold meg Izráel népének: Nem szabad megennetek a szarvasmarha, juh vagy kecske húsának zsíros részeit. 24 Az elhullott vagy ragadozók által széttépett állat zsíros részeit ugyan más célra fel lehet használni, de enni nem szabad belőle. 25 Az Örökkévalónak felajánlott áldozati állat zsíros részeiből sem szabad ennetek. Aki ezt a tilalmat megszegi, azt ki fogják irtani népe közül. 26 A vért nem szabad elfogyasztanotok — bárhol is fogtok lakni —, sem a madarak, sem a négylábú állatok vérét. 27 Aki ezt a tilalmat megszegi, azt ki fogják irtani népe közül.”
A papok része az áldozatokból
28 Az Örökkévaló szólt Mózeshez: 29 „Parancsold meg Izráel népének: Amikor az Örökkévalónak hálaáldozatot mutatnak be, akkor személyesen vigyék az Örökkévaló elé az áldozatnak azt a részét, amely az Örökkévalóé, illetve a papé. 30 Ők maguk adják át a papnak az Örökkévalónak szánt ajándékrészt: az áldozati állat zsíros részeit és az állat szegyét. A szegye legyen az Örökkévaló előtt fölemelt áldozat. 31 A zsíros részeket a pap égesse el az oltár tüzén, a szegye pedig legyen a papok közös része. 32 Az áldozati állat jobb combja is legyen annak a papnak a szent része, 33 aki az áldozat vérét és zsíros részeit az oltárra vitte. 34 Tehát ennek az áldozatnak a szegyét és a jobb combját elfogadtam Izráel népétől, mint felmutatott áldozatot, és azokat együttesen a papoknak adtam: ez legyen örökre az ő szent részük a hálaáldozatból.
35-36 Ez legyen tehát Áronnak és a fiainak, a papoknak szent része az Örökkévalónak fölajánlott ajándékokból. Ezt a részt nekik adtam attól a naptól fogva, amelyen pappá szentelték őket a felkenetés által. Megparancsolta az Örökkévaló Izráel népének, hogy ezt adják a papoknak, mert ez az ő örökös részük nemzedékről nemzedékre.”
37 Ezek tehát az Örökkévaló rendelkezései az égőáldozatok, lisztáldozatok, vétekáldozatok, jóvátételi áldozatok, hálaáldozatok és a papok felszentelési áldozatainak rendjéről. 38 Az Örökkévaló adta ezeket a törvényeket Mózesnek a Sínai-hegyen, a sivatagban, amikor elrendelte Izráel népének, hogyan hozzanak áldozatokat az Örökkévalónak.
Példázat a tíz szűzről
25 „Akkor Isten Királysága hasonló lesz ehhez: egyszer tíz szűz várta a vőlegényt, és kimentek elé. Mindegyiknek olajmécses volt a kezében. 2 Közülük öt ostoba volt, öt pedig okos. 3 Az ostobáknál csak mécses volt, de nem vittek magukkal olajat. 4 Az okosaknál nemcsak a mécses volt, hanem korsóikban olajat is vittek. 5 A vőlegény azonban késett, ezért mind a tízen elálmosodtak, sőt el is aludtak.
6 Éjfélkor azonban felhangzott a kiáltás: »Itt jön a vőlegény! Jöjjetek ki elé, és fogadjátok!«
7 Ekkor mind a tízen azonnal felébredtek, és rendbe hozták a mécsesüket. 8 Az ostobák azt mondták az okosoknak: »Adjatok egy kis olajat, mert a mécseseink mindjárt kialszanak!«
9 De azok így válaszoltak: »Nem lehet, mert akkor nem lesz elég sem nekünk, sem nektek. Menjetek inkább az olajárusokhoz, és vegyetek tőlük!«
10 Mialatt az ostobák elmentek olajat venni, megérkezett a vőlegény. Azok a szüzek, akik felkészülten várták, bementek vele a lakodalomba, az ajtót pedig bezárták.
11 Később megérkeztek az ostobák is. Kiáltozni kezdtek: »Uram! Uram! Nyisd ki az ajtót!«
12 De a vőlegény így válaszolt: »Igazán mondom nektek, hogy nem ismerlek titeket!«
13 Legyetek hát mindig éberek, mert nem tudjátok melyik napon, és melyik órában jön vissza az Emberfia!”
Példázat a talentumokról(A)
14 „Akkor Isten Királysága hasonló lesz ehhez: egy ember külföldre akart utazni, ezért összehívta a rabszolgáit, és minden vagyonát a gondjaikra bízta. 15 Egyiküknek öt talentumot[a] adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet — mindenkinek a maga képességei szerint. Ezután elutazott. 16 Aki az öt talentumot kapta, rögtön üzleti vállalkozásba fektette, és újabb öt talentumot nyert vele. 17 Aki kettőt kapott, ugyanígy tett, és újabb két talentumra tett szert. 18 Aki viszont egyet kapott, ásott egy gödröt, és oda rejtette az ura pénzét.
19 Hosszú idő elteltével hazatért a gazdájuk. Előhívta rabszolgáit, hogy számoljanak el a rájuk bízott értékekkel. 20 Aki öt talentumot kapott, összesen tízet hozott vissza. Ezt mondta: »Uram, öt talentumot bíztál rám, s ezzel öt másik talentumot szereztem!«
21 Ura megdicsérte: »Jól van, hűséges és derék szolgám! Jól gazdálkodtál ezzel a kevéssel, ezért sokkal többet bízok rád. Gyere, és örülj velem együtt!«
22 Ezután következett az, aki két talentumot kapott. Ezt mondta: »Uram, két talentumot bíztál rám. Nézd, újabb két talentumot szereztem vele!«
23 Ura őt is megdicsérte: »Jól van, hűséges és derék szolgám! Jól gazdálkodtál ezzel a kevéssel, ezért sokkal többet bízok rád. Gyere, és örülj velem együtt!«
24 Ezután jött az, aki egy talentumot kapott. Ő így számolt be: »Uram, tudom, hogy szigorú és kemény vagy. Még azt is learatod, amit nem te vetettél, és onnan is begyűjtöd a termést, ahová nem vetettél magot. 25 Féltem tőled, ezért elástam a talentumot. Tessék, itt van, ami a tiéd!«
26 Ekkor ura azt mondta neki: »Te gonosz és haszontalan[b] szolga! Azt gondoltad, hogy azt is learatom, amit nem én vetettem, és onnan is begyűjtöm a termést, ahová nem szórtam magot?! 27 Akkor miért nem vitted pénzváltókhoz a pénzemet, hogy kamatozzon? Most kamattal megnövelve kaptam volna vissza!«
28 Szolgáinak pedig azt parancsolta: »Vegyétek el tőle azt a talentumot, és adjátok oda annak, akinek tíz van! 29 Mert aki jól gazdálkodik azzal, amit kapott, arra még többet fognak bízni, és bőségben lesz. Aki viszont nem használja, amit kapott, attól mindent el fognak venni.[c] 30 Ezt a haszontalan szolgát pedig dobjátok ki a sötétségbe! Ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás!«”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center