Old/New Testament

Áldozatok a nem szándékos vétkekért

4 Az Örökkévaló így szólt Mózesnek: ² „Ezt mondd Izráel népének: Ha valaki nem szándékosan vétkezik^[a] az Örökkévalónak valamely parancsa ellen, és bármi olyat tesz, amit nem szabadna, akkor így kell eljárnia:

³ Ha egy fölkent pap^[b] vétkezik, és emiatt az egész nép vétkessé válik, akkor a pap hozzon az Örökkévalónak vétekáldozatul^[c] egy ép és egészséges bikát. ⁴ Vezesse az állatot az Örökkévaló elé, a Találkozás Sátorának bejáratához, azután tegye a kezét az áldozat fejére, majd vágják le a bikát az Örökkévaló előtt. ⁵ A fölkent pap vigyen be a vérből a Találkozás Sátorába, ⁶ majd mártsa ujját a vérbe, és hintse a vért hétszer az Örökkévaló előtt a Szentek Szentjének kárpitja felé. ⁷ Azután kenje meg a vérrel az illatáldozati oltár szarvait, amely az Örökkévaló előtt van, a Találkozás Sátorában. Ami pedig a vérből megmarad, azt öntse a Találkozás Sátora előtt lévő égőáldozati oltár tövére.

⁸ Majd a pap válassza külön az áldozati állatból az összes kövér részt: a belső szerveken lévő zsíros részeket, ⁹ a két vesét, a rajtuk lévő zsírral együtt, és a máj zsíros részét — ¹⁰ éppen úgy, mint a hálaáldozati^[d] bikánál. Ezeket a kövér részeket a pap égesse el az égőáldozati oltár tüzén.

^11-12 A bika testének többi részét: bőrét, húsát, fejét, lábszárait, megmaradt belső részeit és ganéját — szóval mindazt, ami még megmaradt belőle, a pap vigye ki a táborból egy rituálisan tiszta helyre. Arra a helyre vigye, ahová a hamut szokták kivinni, és égesse el azokat teljesen egy meggyújtott farakáson.

¹³ Előfordulhat, hogy Izráel népének egész közössége vétkezik, de nem szándékosan. Olyat tesznek, amivel áthágják az Örökkévaló parancsát, de a közösség nem veszi észre, hogy amit tett, az vétek. ¹⁴ Ha azonban később fölismerik, hogy vétkeztek, akkor a közösség hozzon az Örökkévalónak vétekáldozatul egy bikaborjút. Vezessék az állatot a Találkozás Sátora elé.

¹⁵ Azután a közösség vezetői tegyék a kezüket az áldozat fejére az Örökkévaló előtt, majd vágják le a bikaborjút az Örökkévaló előtt. ¹⁶ A fölkent pap vigyen be a vérből a Találkozás Sátorába, ¹⁷ majd mártsa ujját a vérbe, és hintse a vért hétszer az Örökkévaló előtt a Szentek Szentjének kárpitja felé. ¹⁸ Azután kenje meg a vérrel az illatáldozati oltár szarvait, amely az Örökkévaló előtt van, a Találkozás Sátorában. Ami pedig a vérből megmarad, azt öntse a Találkozás Sátora előtt lévő égőáldozati oltár tövére. ¹⁹ Majd a pap válassza külön az áldozati állatból az összes kövér részt, és égesse el azokat az oltár tüzén. ²⁰ Éppen úgy tegyen mindent, mint a vétekáldozati bikánál. Így tisztítsa meg a pap a szent helyet, és az Örökkévaló megbocsát népének.

²¹ A bika testének többi részét a pap vigye ki a táborból és égesse el, ahogyan az előbbi esetben^[e] történt. Ez a közösség vétekáldozata.

²² Előfordulhat, hogy a fejedelem vétkezik, de nem szándékosan, és valami olyat tesz, amit Istene, az Örökkévaló megtiltott. ²³ Amikor azonban tudtára adják, hogy vétkezett, hozzon az Örökkévalónak vétekáldozatul egy ép és egészséges kecskebakot. ²⁴ Tegye a kezét a bak fejére, és vágják le azt az Örökkévaló előtt, azon a helyen, ahol az égőáldozatokat szokták levágni. Vétekáldozat ez. ²⁵ A pap vegyen a vétekáldozat véréből, és az ujjával kenje meg az égőáldozati oltár szarvait, a vér maradékát pedig öntse az oltár tövéhez. ²⁶ Az áldozati állat belső részeiből az összes kövéret égesse el a pap az oltár tüzén, ugyanúgy, mint a hálaáldozatnál. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap a fejedelem vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a fejedelemnek.

²⁷ Előfordulhat, hogy valaki a nép közül vétkezik, de nem szándékosan, és valami olyat tesz, amit Istene, az Örökkévaló megtiltott. ²⁸ Amikor azonban tudtára adják, hogy vétkezett, hozzon az Örökkévalónak vétekáldozatul egy ép és egészséges nőstény kecskét. ²⁹ Tegye a kezét a vétekáldozati kecske fejére, és vágja le azt az Örökkévaló előtt, azon a helyen, ahol az égőáldozatokat szokták levágni. ³⁰ A pap vegyen a vétekáldozat véréből, és az ujjával kenje meg az égőáldozati oltár szarvait, a vér maradékát pedig öntse az oltár tövéhez. ³¹ Az áldozati állat belső részeiből — ugyanúgy, mint a hálaáldozatnál — az összes kövéret válassza külön, és égesse el a pap az oltár tüzén kedves illatú ajándékként, amelyet az Örökkévaló szívesen fogad. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek.

³² Ha juhot hoz az Örökkévalónak vétekáldozatul, akkor ép és egészséges nőstény juh legyen az. ³³ Tegye a kezét a vétekáldozati bárány fejére, és vágja le azt az Örökkévaló előtt, azon a helyen, ahol az égőáldozatokat szokták levágni. ³⁴ A pap vegyen a vétekáldozat véréből, és az ujjával kenje meg az égőáldozati oltár szarvait, a vér maradékát pedig öntse az oltár tövéhez. ³⁵ Az áldozati állat belső részeiből — ugyanúgy, mint a hálaáldozati báránynál — az összes kövéret válassza külön, és égesse el a pap az oltár tüzén az Örökkévalónak a többi ajándékkal együtt. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek.

Példák a vétekáldozati esetekre

5 Vétekáldozatra^[f] van szükség a következő esetekben: Ha valakit tanúskodásra szólítanak fel, és megesküszik, hogy az igazat fogja mondani, azonban mégsem tanúskodik arról, amit látott vagy hallott, akkor vétkessé lesz.

² Ha valaki véletlenül hozzáér valamilyen rituálisan tisztátalan dologhoz, például egy elhullott állat teteméhez, akkor az illető vétkessé és tisztátalanná lesz, még ha nem is vette észre.

³ Ha valaki véletlenül hozzáér bármilyen emberi eredetű tisztátalan dologhoz,^[g] még ha nem is vette észre, akkor az illető tisztátalanná lesz. De vétkesnek számít, amikor fölismeri, hogy vétkezett.

⁴ Ha valaki meggondolatlanul esküt tesz — akármi is legyen az, amit elhamarkodottan esküvel ígér, jó vagy rossz —, de elfelejtkezik ígérete teljesítéséről, akkor vétkesnek számít, amint fölismeri, hogy vétkezett.

⁵ Ha tehát valaki vétkezik ezekben, nyilvánosan vallja meg bűnét, amelyet elkövetett. ⁶ Azután vigyen az Örökkévalónak vétekáldozatul bűnéért egy nőstény kecskét, vagy juhot, amelyet a pap áldozzon föl. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől.

⁷ Ha a vétkes túl szegény ahhoz, hogy kecskét, vagy juhot áldozzon, akkor vétkéért vigyen az Örökkévalónak két gerlét vagy két galambfiókát: az egyiket jóvátételi áldozatul, a másikat égőáldozatul. ⁸ Vigye a madarakat a paphoz, aki áldozza föl az elsőt vétekáldozatul: tekerje ki a madár nyakát, de ne válassza le a fejet a testről, ⁹ majd a vérből hintsen az oltár oldalára, a vér maradékát pedig öntse az oltár tövéhez. Vétekáldozat ez. ¹⁰ A pap áldozza föl másik madarat égőáldozatként az előírás szerint. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek.

¹¹ Ha a vétkes nem tud két gerlét vagy galambfiókát áldozni, akkor vigyen az Örökkévalónak bűnéért egy tized éfá^[h] lisztet, a legjobb fajtából. De ne öntsön rá olajat, és tömjént se tegyen rá, mert vétekáldozat ez. ¹² Vigye a lisztet a paphoz, aki vegyen ki abból egy marékkal — amely az egész áldozatot jelképezi —, és égesse el azt az oltár tüzén, az Örökkévalónak szánt egyéb ajándékokkal együtt. Vétekáldozat ez. ¹³ Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek, aki a felsorolt bűnök valamelyikét elkövette. A maradék liszt legyen a pap része, mint a lisztáldozatnál.”

Jóvátételi áldozatok

¹⁴ Az Örökkévaló szólt Mózeshez: ¹⁵ „Ha valaki helytelenül bánik az Örökkévalónak szentelt dolgokkal^[i], de nem szándékosan vétkezik, akkor vigyen az Örökkévalónak jóvátételi áldozatként egy ép és egészséges kost, vagy helyette a kos értékének megfelelő ezüstöt, a szent sékel^[j] szerint. Jóvátételi áldozat ez. ¹⁶ Amit pedig az illető vétkesen elvett a szent dolgokból, azt adja vissza, pótolja ki, vagy adjon helyette másikat. Azonban ezen felül tegye hozzá még annak az ötödrészét is, majd az egészet vigye a paphoz, és adja át. Ezután a pap szerezzen engesztelést a jóvátételi áldozatként hozott kossal, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek.

¹⁷ Ha valaki nem szándékosan vétkezik az Örökkévalónak valamely parancsa ellen, és bármi olyat tesz, amit nem szabadna, akkor vétkessé válik, és viselnie kell vétke következményeit. ¹⁸ Ezért vigyen az Örökkévalónak jóvátételi áldozatként egy ép és egészséges kost, vagy helyette a kos értékének megfelelő ezüstöt. Vigye a paphoz, ő pedig áldozza föl a kost, és így szerezzen a vétkes számára engesztelést azért a tévedésért, amelyet az illető nem szándékosan követett el, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek. ¹⁹ Jóvátételi áldozat ez azért a vétekért, amelyet az Örökkévaló ellen elkövetett.”

²⁹ Közvetlenül ezek után a nyomorúságos napok után:

³⁰ Akkor megjelenik az égen az Emberfiának a jele, és a világon minden ember gyászolni és sírni fog. Mindannyian meg fogják látni az Emberfiát, amint eljön az ég felhőin hatalommal és nagy dicsőséggel. ³¹ Hangos trombitaszóval elküldi angyalait, hogy összegyűjtsék választottait a négy égtáj felől, az ég egyik szélétől a másikig.

³² Értsétek meg, amire a fügefa tanít! Amikor kizöldül az ága, és új leveleket hajt — tudjátok, hogy már közel a nyár. ³³ Így van ez azokkal a dolgokkal is, amelyekről beszéltem. Amikor látjátok, hogy ezek megtörténnek, akkor tudhatjátok, hogy ő^[b] már közel van, szinte az ajtó előtt! ³⁴ Igazán mondom nektek, hogy ez a nemzet^[c] el nem múlik, amíg mindezek a dolgok be nem teljesednek. ³⁵ Az ég és a föld elmúlik, de amit én mondok, az soha nem múlik el: mindig érvényes marad.”

Mindig álljatok készen!^(A)

³⁶ „Arról a napról és óráról azonban senki sem tudja, mikor jön el, sem az angyalok a Mennyben, sem a Fiú, csak az Atya. ³⁷ Ahogyan Nóé napjaiban volt, úgy lesz az Emberfia eljövetelének idejében is. ³⁸ Az Özönvíz előtti napokban is ettek, ittak, megnősültek és férjhez mentek, egészen addig a napig, amíg Nóé be nem ment a bárkába. ³⁹ Fogalmuk sem volt arról, hogy mi következik, egészen addig amíg az Özönvíz el nem söpörte őket. Ugyanígy lesz abban az időben is, amikor az Emberfia eljön.

⁴⁰ Akkor két férfi közül, akik a mezőn dolgoznak, az egyiket felviszik, a másik ott marad. ⁴¹ Hasonlóképpen két asszony közül, akik a kézimalommal őrölnek, az egyiket felviszik, a másik ott marad.

⁴² Ezért állandóan legyetek készen, mert nem tudjátok, melyik napon jön el Uratok. ⁴³ Jegyezzétek meg, ha tudná a házigazda, hogy az éjszaka melyik órájában jön a tolvaj, akkor ébren maradna, és nem engedné, hogy betörjön a házába. ⁴⁴ Ti is legyetek mindig készen, mert az Emberfia is akkor fog eljönni, amikor nem várjátok!”

Példázat a jó és a gonosz szolgáról^(B)

⁴⁵ „Amikor a ház gazdája elmegy, megbízza egyik szolgáját, hogy viseljen gondot az egész házanépére, és idejében adjon nekik enni. Miből látszik, hogy ez a szolga hűséges^[d] és bölcs? ⁴⁶ Abból, hogy amikor az ura megérkezik, a szolga éppen azt a munkát végzi, amit a gazdája rábízott! Milyen boldog és áldott az ilyen szolga! ⁴⁷ Igazán mondom nektek: ura rá fogja bízni egész birtokának igazgatását!

⁴⁸ Ha viszont az a szolga gonosz, akkor azt gondolja: »Uram még sokáig nem jön vissza!« ⁴⁹ Verni kezdi hát a szolgatársait, és a részegesekkel lakomázik együtt. ⁵⁰ Egy napon azonban — amikor a gonosz szolga nem várja, és nem is gondol rá — az ura hazaérkezik. ⁵¹ Akkor az úr kegyetlenül megbünteti őt, és oda küldi, ahová a képmutatók kerülnek. Ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás!”