Old/New Testament
Jákób prófétál, és megáldja a fiait
49 Ezután Jákób magához hívatta fiait, és ezt mondta nekik: „Jöjjetek fiaim, gyűljetek ide körém, hadd mondjam el nektek, ami rátok következik a jövőben.
2 Gyűljetek össze, Jákób fiai, figyeljetek!
Hallgassátok meg atyátokat, Izráelt!
Rúben
3 Rúben, elsőszülöttem,
férfierőm első zsengéje,
első a méltóságban,
első az erőben!
4 De zabolátlan vagy,
mint az árvíz.
Nem maradsz az első,
mert atyád ágyába feküdtél,
atyád asszonyával háltál,
bemocskoltad ágyamat!
Simeon és Lévi
5 Simeon és Lévi fivérek,
kardjuk erőszakos pusztítás fegyvere!
6 Lelkem, ne végy részt bosszújuk tanácsában!
Dicsőségem, maradj távol közösségüktől,
mert haragjukban férfiakat mészároltak,
kedvtelésből ökröket bénítottak.
7 Átkozott legyen haragjuk, mert erőszakos,
átkozott dühük, mivel kegyetlen!
Elszélesztem őket Jákób fiai között,
szétszórom törzseiket Izráelben!
Júda
8 Dicsérnek téged testvéreid, Júda.
Kezed ránehezül ellenségeidre,
s meghajolnak előtted atyád fiai.
9 Mint ifjú oroszlán, olyan vagy, fiam!
Zsákmányt ejtesz,
majd felmész helyedre, s leheveredsz.
Lenyugszik, mint nőstény oroszlán,
ki merészelné fölriasztani?
10 Júda kezében marad a királyi hatalom,
övé a vezéri pálca mindaddig,
amíg eljön a király,[a]
akinek engedelmeskednek,
és ajándékot hoznak a többi népek,[b]
11 aki szőlőtőhöz köti szamarát,
és a legjobb szőlőhöz szamara csikóját,
aki borban áztatja ruháját,
szőlő vérében köpenyét,
12 kinek szemei sötétebbek, mint a bor,[c]
s fogai fehérebbek, mint a tej.
Zebulon
13 Zebulon a tengerparton lakik,
tengeri hajók kikötőjénél,
s földje egészen Szidón határáig ér.
Issakár
14 Issakár olyan, mint az erős csontú szamár,
amely a juhaklok között heverészik.
15 Látja, hogy nyugvóhelye kedves,
és földje jó,
teher alá hajtja vállát,
és robotoló szolgává lesz.
Dán
16 Dán[d] védelmezi népét,
mint Izráel egyik törzse.
17 Dán olyan lesz, mint kígyó az úton,
mint vipera az ösvényen:
a ló lábába harap,
hogy lovasa hanyatt esik.
18 Szabadításodat várom, Örökkévaló!
Gád
19 Gádot rabló csapatok háborgatják,
de ő elűzi, majd üldözi őket.
Ásér
20 Ásér kenyere kiváló és bőséges,
földje királyi csemegét terem.
Naftáli
21 Naftáli könnyűlábú szarvasünő,
kinek borjai gyönyörűek.[e]
József
22 Termő fa ága József,
gyümölcsöt ringató ág a forrás mellett.
Hajtásai átnyúlnak a kőfalon.
23 Ellenséges íjászok lövöldözik,
keserítik és üldözik,
24 de József íja nem remeg,
karjai erősek maradnak és tevékenyek,
mert segítik őt Jákób Hatalmasának,
Izráel Pásztorának, Kősziklájának kezei.
25 Segítsen téged az én Istenem,
áldjon meg a Mindenható,
a menny áldásaival onnan fölülről,
és a mélység áldásaival lent,
az emlők és anyaméh áldásaival!
26 Atyád áldásai fölülmúlják az ősi hegyek áldásait,
az örök dombok gyönyörűségeit!
Szálljanak József fejére,
a testvérei közül kiválasztott
fejedelem homlokára!
Benjámin
27 Benjámin, mint a ragadozó farkas,
reggel zsákmányt ejt,
este prédát osztogat.”
28 Ez Izráel tizenkét törzse. Ezt mondta Jákób a fiainak, mikor megáldotta őket, mindegyiket a hozzá illő áldással.
29 Majd meghagyta nekik: „Fiaim, hamarosan nyugovóra térek őseimhez. Atyáim mellé temessetek, abba a barlangba, amely a hettita Efróntól vásárolt mezőn fekszik. 30 Ott van az Makpéla mezején, Mamréval szemben, Kánaán földjén. Ábrahám vette meg azt a földet, és benne a barlangot a hettita Efróntól családi temetkezőhelyül. 31 Oda temették Ábrahámot és Sárát, a feleségét, majd Izsákot és Rebekát, a feleségét. Leát is ott helyeztem nyugalomra. 32 Ábrahám a hettitáktól vette meg azt a mezőt és benne a barlangot.” 33 Amikor Jákób befejezte a fiainak adott végső rendelkezéseit, lefeküdt az ágyra, meghalt, és őseihez csatlakozott.
Jákób temetése
50 József sírva borult meghalt apjára, és megcsókolta arcát. 2 Majd megparancsolta szolgáinak, az orvosoknak, hogy balzsamozzák be Jákób testét. Azok így is tettek. 3 Ez — a szokások szerint — negyven napig tartott. Az egyiptomiak 70 napig gyászolták Jákóbot.
4 Amikor ennek vége volt, József megkérte a fáraó hivatalnokait: „Kérlek, ha jóindulattal vagytok irántam, szóljatok érdekemben a fáraónak! Ezt mondjátok neki: 5 »Atyám, halála előtt megesketett engem, hogy abba a barlangba temessem, amelyet ő készített erre a célra magának Kánaán földjén. Ezért kérlek, hadd menjek el oda, hogy atyámat illendően eltemessem! Azután visszajövök.«”
6 A fáraó ezt üzente vissza: „Menj el nyugodtan, és temesd el atyádat esküd szerint!”
7 József tehát megszervezte a temetési menetet. Vele együtt mentek apja temetésére Kánaánba a fáraó hivatalnokai, udvarának fejedelmei és Egyiptom minden rendű-rangú előkelői, 8 meg József összes testvérei és rokonai, a gyermekek kivételével. Gósen földjén csak a gyermekek maradtak, és a jószág. 9 Még a fáraó seregének harci szekerei és lovasai is kísérték a menetet, amely igen hatalmas volt.
10 Amikor eljutottak Góren-Háátádig, amely a Jordántól keletre fekszik, ott József igen nagy gyászünnepet rendezett Izráel emlékezetére, amely hét napig tartott. 11 Akkor a kánaáni lakosok azt mondták: „Milyen nagy gyászt tartanak az egyiptomiak!” El is nevezték azt a helyet, a Jordántól keletre Ábél-Micráimnak[f], ami azt jelenti: „Egyiptom gyásza.”
12 Így Izráel fiai megtették, amit apjuk parancsolt nekik: 13 elvitték a holttestét Kánaán földjére, és eltemették abba a barlangba, amely Makpéla mezején van, Mamréval szemben. Ezt a mezőt a barlanggal együtt még Ábrahám vette meg temetkezőhelyül a hettita Efróntól. 14 Miután József befejezte apja temetését, testvéreivel és az összes kísérőkkel együtt visszatért Egyiptomba.
Isten jóra fordította még a rosszat is
15 József testvérei a temetés után azt mondták egymásnak: „Lehet, hogy József még mindig haragszik ránk, és most, hogy atyánk már nincs közöttünk, megbosszulja rajtunk, amit ellene vétkeztünk!” 16 Üzenetet küldtek hát Józsefnek: „Atyád még halála előtt megparancsolta nekünk, hogy 17 adjuk át neked üzenetét: »Kérlek, hogy bocsásd meg testvéreid bűnét, mert vétkeztek ellened, amikor rosszul bántak veled!« Most hát mi is kérünk, hogy bocsáss meg nekünk, mert mi is atyád Istenét szolgáljuk!”
József sírva fakadt, amikor ezt elmondták neki. 18 A testvérei ekkor elmentek Józsefhez, földre borultak előtte, és ezt mondták: „Lásd, mind a szolgáid vagyunk!”
19 De József ezt mondta nekik: „Ne féljetek, hiszen nem vagyok én Isten! 20 Igaz, hogy ti rossz szándékkal voltatok irántam, de Isten azt jóra fordította! Hiszen az volt a terve, hogy általam sokak életét megmentse — és ez így is történt! 21 Ne féljetek hát, továbbra is gondoskodom rólatok és gyermekeitekről!” Így megvigasztalta őket, és a lelkükre beszélt.
22 Ezek után József még sokáig élt Egyiptomban apja családjával együtt. Életideje 110 esztendő volt. 23 József megérte leszármazottjainak születését Efraim családjában a harmadik nemzedékig. Manassé fiának, Mákírnak is születtek gyermekei, akiket József még láthatott.
József rendelkezik temetéséről
24 Amikor József érezte, hogy közeledik élete vége, azt mondta testvéreinek: „Figyeljetek rám! Én ugyan nem sokáig élek már, de Isten bizonyosan meglátogat benneteket egyszer, és kivezet ebből az országból arra a földre, amelyet esküvel ígért Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.” 25 József meg is eskette Izráel utódait, hogy amikor Isten meglátogatja őket, akkor feltétlenül vigyék magukkal[g] az ő csontjait is. 26 József 110 éves korában halt meg. Testét bebalzsamozták, és koporsóba tették Egyiptomban.
A mustármag és a kovász példázata(A)
31 Ezután egy másik hasonlatot is mondott nekik: „Isten Királysága hasonló ahhoz, mikor egy ember a kertjébe mustármagot vet. 32 Ez a legkisebb a magok között, de mire felnő, nagyobb lesz minden más kerti növénynél. Szinte fává nő, rászállnak a madarak, és fészket raknak az ágai között.”
33 Mondott nekik egy másik hasonlatot is: „Isten Királysága hasonló ehhez: egy asszony kovászt kevert három mérce[a] lisztbe, majd állni hagyta, amíg az egész tészta megkelt.”
34 Jézus mindig ilyen jelképes történetek segítségével tanította az embereket, példázatok nélkül nem mondott nekik semmit. 35 Így teljesedett be, amit Isten a prófétán keresztül mondott:
„Példázatok és hasonlatok által szólok.
Olyan titkokról beszélek,
amelyek a világ teremtése óta rejtve voltak.”[b]
A búza és a gyomok példázatának magyarázata
36 Ezután Jézus elbocsátotta az embereket, és hazament. Tanítványai odamentek hozzá, és kérték: „Magyarázd el nekünk a búza és a gyomok példázatát!”
37 Jézus így válaszolt: „Aki a jó magot veti, az az Emberfia. 38 A szántóföld a világ. A jó mag azokat jelképezi, akik Isten Királyságához tartoznak, a gyomok pedig azokat, akik a Gonoszhoz tartoznak. 39 Az ellenség, aki a gyomokat veti, a Sátán. Az aratás ennek a korszaknak a vége[c], az aratók pedig az angyalok.
40 Ahogy a gyomokat összeszedik és elégetik, úgy fog történni ennek a korszaknak a végén is. 41 Az Emberfia elküldi angyalait, hogy válogassák ki és gyűjtsék össze Királyságából mindazokat, akik gonosz dolgokat tesznek, és akik miatt az emberek vétkeznek. 42 Ezeket tüzes kemencébe dobják, ahol sírás és fogcsikorgatás lesz. 43 Ekkor azok, akik szeretik az igazságot, ragyogni fognak majd Mennyei Atyjuk Királyságában, mint a nap. Akinek van füle, hallja és értse meg, amit mondok!”
Példázat a kincsről és az igazgyöngyről
44 „Isten Királysága hasonló ehhez: egy ember elrejtett kincset talált a szántóföldben. Azután visszatemette, majd nagy örömmel elment, minden vagyonát eladta, és megvette azt a földet, amelyben a kincs volt.
45 Isten Királysága hasonló ehhez: volt egy kereskedő, aki igazgyöngyökkel kereskedett. 46 Egyszer talált egy nagyon értékes gyöngyöt. Akkor elment, eladta minden vagyonát, és megvette azt az egyetlen gyöngyöt.”
Példázat a halászhálóról
47 „Isten Királysága hasonló ehhez: a halászok kerítőhálójukkal mindenféle halat összefogtak, 48 majd mikor egészen megtelt, kihúzták a partra. Ezután leültek, és kiválogatták a zsákmányt: a jó ízű halakat edényekbe gyűjtötték, a rosszakat pedig félredobták. 49 Így lesz majd ennek a korszaknak a végén is: eljönnek az angyalok, és kiválogatják a gonoszokat az igazságosak közül. 50 A gonoszokat tüzes kemencébe dobják, ahol sírás és fogcsikorgatás lesz.”
51 „Értitek már, mit jelentenek ezek a példázatok?” — kérdezte Jézus.
„Igen” — felelték a tanítványai.
52 Ekkor ő így folytatta: „Tehát minden törvénytanító, aki Isten Királyságának követője lett, ahhoz a házigazdához hasonlít, aki a kamrájából új és régi dolgokat is előhoz.”
Jézus Názáretben(B)
53 Miután Jézus befejezte ezeket a történeteket, elment onnan. 54 Visszatért a saját városába, és ott is tanított a zsinagógában. Mindenki nagyon csodálkozott rajta, és ezt kérdezgették egymástól: „Honnan szerzett ilyen bölcsességet és csodatevő erőt? 55-56 Hiszen ez csak az ács fia! Ismerjük az egész családját: anyját, Máriát, és a testvéreit, Jakabot, Józsefet, Simont és Júdást, meg a húgait, akik mind itt élnek közöttünk! Honnan vette hát ezt a bölcsességet és a csodatevő erőt?” 57 Ezért nem fogadták el Jézust, hanem visszautasították és elfordultak tőle.
Jézus ekkor ezt mondta nekik: „A prófétát mindenhol tisztelik, csak a saját városában és családjában nem.”
58 Ebben a városban nem is tett sok csodát, mert nem hittek benne.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center