M’Cheyne Bible Reading Plan
Mirjám és Áron Mózes ellen fordulnak
12 Egyszer Mirjám és Áron Mózes ellen fordult: kifogásolták, hogy kúsi[a] nőt vett feleségül. 2 Azt is mondták: „Vajon tényleg csakis Mózes által szólt hozzánk az Örökkévaló? Bizony, rajtunk keresztül is szólt, nemcsak őáltala!” Az Örökkévaló pedig hallotta ezt.
3 Mózes nagyon szelíd ember volt, mindenki másnál alázatosabb. 4 Váratlanul maga az Örökkévaló szólította meg Mózest, Áront és Mirjámot: „Ti hárman azonnal jöjjetek a Találkozás Sátorához!” Ők oda is mentek. 5 Az Örökkévaló akkor leszállt a felhőoszlopban, megállt a Sátor bejárata fölött, nevén szólította Áront és Mirjámot, akik közelebb jöttek, és eléje álltak. 6 Akkor ezt mondta nekik: „Figyeljetek rám!
Ha valaki próféta közöttetek,
annak én, az Örökkévaló
kijelenthetem magam látomásban,
vagy álom által beszélhetek vele.
7 De szolgámmal, Mózessel
nem így bánok,
hiszen ő hűségesnek bizonyult
egész házam népe felett!
8 Vele szemtől szemben beszélek,
nem homályos látomásokban,
vagy rejtélyes példázatokban.
Mózes magát az Örökkévalót szemlélheti!
Hogy merészeltetek hát szolgám,
Mózes ellen beszélni?!”
9 Az Örökkévaló nagyon megharagudott Áronra és Mirjámra, majd eltávozott tőlük. 10 Amint a felhő fölszállt a Sátor bejáratától, Áron Mirjámra nézett, és látta, hogy Mirjám bőre egy pillanat alatt olyan fehér lett, mint a hó: szörnyű bőrbetegséget kapott!
11 Akkor Áron Mózeshez fordult: „Kérlek, uram, bocsásd meg nekünk, azt az ostoba bűnt, amit ellened vétettünk! 12 Kérlek, ne hagyd, hogy Mirjám olyan legyen, mint a halvaszületett csecsemő, aki már oszlásnak indult!”
13 Akkor Mózes könyörgött az Örökkévalónak Mirjám érdekében: „Ó, Isten, kérlek, gyógyítsd meg őt!”
14 De az Örökkévaló ezt felelte: „Ha csak a saját apja köpte volna szemen, hogy megszégyenítse, akkor is 7 napig kellene viselnie ezt a szégyent! Nem így van? Küldjétek ki Mirjámot a táboron kívülre 7 napra. Azután majd visszafogadhatjátok”.
15 Így is lett: Mirjámot 7 napra kiküldték a táborból. De ameddig ő nem jöhetett vissza, a tábor sem vonult tovább.
16 Azután továbbmentek Hacérótból, és Párán pusztájában ütöttek tábort.
Mózes 12 kémet küld Kánaánba(A)
13 Ezt mondta az Örökkévaló Mózesnek: 2 „Küldj ki férfiakat, hogy derítsék fel Kánaán földjét, amelyet Izráelnek adok. Minden törzsből egy-egy férfit küldj ki: olyanokat, akik vezetőnek számítanak közöttük”.
3 Mózes tehát Párán pusztájából felderítőket küldött ki, az Örökkévaló parancsa szerint. Mindegyikük vezetőnek számított a maga törzsében. 4 Név szerint ezek voltak a felderítők:
Rúben törzséből Sammúa, Zakkúr fia,
5 Simeon törzséből Sáfát, Hóri fia,
6 Júda törzséből Káleb, Jefunne fia,
7 Issakár törzséből Jigál, Jószéf fia,
8 Efraim törzséből Hóséa (vagyis Józsué), Nún fia,
9 Benjámin törzséből Palti, Ráfú fia,
10 Zebulon törzséből Gaddiél, Szódi fia,
11 Manassé törzséből (amely Józseftől származott) Gaddi, Szúszi fia,
12 Dán törzséből Ammiél, Gemalli fia,
13 Ásér törzséből Szetúr, Mikáél fia,
14 Naftáli törzséből Nahbi, Vofszi fia,
15 Gád törzséből Geúél, Máki fia.
16 Tehát ezeket a felderítőket küldte ki Mózes Kánaánba. (Hóseát, Nún fiát Mózes Józsuénak nevezte.)
17 Ezt a feladatot bízta rájuk: „Induljatok a Negev-pusztán keresztül, azután menjetek föl a dombvidékre! 18 Nézzétek meg, milyen az a föld, és milyenek a lakóik: erősek vagy gyengék, sokan vagy kevesen vannak? 19 Figyeljétek meg, milyen a vidék, amelyen laknak: jó vagy rossz? Milyenek a települések: szabadon álló falvak vagy kőfallal kerített városok? 20 Nézzétek meg, milyen a termőföld: termékeny vagy sovány? Vannak-e ott fák vagy nincsenek? Bátran hozzatok a gyümölcsökből!” (Akkor éppen a szőlőérés kezdete volt.)
21 A felderítők tehát elindultak, és kikémlelték a földet a déli Cin-pusztától egészen az északi Rehób városáig, amely a Hamátba vezető út mellett fekszik. 22 Először a Negev-pusztán mentek keresztül, majd Hebronba értek. Ezen a vidéken Anák leszármazottjai éltek: Ahimán, Sésaj és Talmaj törzsei. (Hebron városa 7 esztendővel korábban épült, mint az egyiptomi Cóan.) 23-24 Azután elértek az Eskól-völgybe, s ott levágtak egy szőlővesszőt, amelyen egyetlen hatalmas fürt szőlő függött. Olyan súlyos volt, hogy egy rúdra kellett kötözniük, és két férfi vitte a vállán. Emiatt nevezték azt a helyet Eskól-völgynek, vagyis „Szőlőfürt-völgynek”. Ugyanott szedtek gránátalmákat és fügét is — hogy vigyenek belőlük a táborba.
25-26 A felderítők 40 nap múltán értek vissza a táborba, Párán-pusztába, Kádésbe. Beszámoltak Mózesnek, Áronnak és Izráel egész közösségének mindenről, amit láttak, és megmutatták a magukkal hozott gyümölcsöket.
27 Ezt mondták Mózesnek: „Bejártuk azt az országot, ahová küldtél bennünket. Valóban tejjel-mézzel folyó föld az, és ilyen gyümölcsöket terem! 28 Csak az a baj, hogy annak a földnek a lakói erősek, és városaik nagyok és kőfalak védik azokat! Sőt, még Anák leszármazottjait is láttuk közöttük! 29 A Negev-pusztában az amálekiek, a dombvidéken a hettiták, jebúsziak és emóriak, a tenger partján és a Jordán mellett pedig a kánaániak laknak”.
30 Káleb azonban, aki szintén a felderítők közé tartozott, így csendesítette és bíztatta a népet: „Ne féljetek! Bemehetünk és elfoglalhatjuk azt a földet! Biztosan sikerülni fog!”
31 De a többi felderítő ellenkező véleményen volt: „Nem, mi képtelenek lennénk harcolni azokkal a népekkel, mert sokkal erősebbek nálunk!” — mondták. 32 Így ezek a felderítők olyan híreket hoztak, amelyekkel elvették az emberek bátorságát. Azt mondták: „Az a föld, amelyet bejártunk és kikémleltünk, elemészti lakosait. Azok a népek csupa nagytermetű, erős harcosokból állnak! 33 Még óriásokat is láttunk ott, akik Anák leszármazottjai! Bizony, úgy éreztük magunkat mellettük, mintha sáskák lettünk volna. Nyilván ők is olyannak láttak minket, mint a sáskákat a fűben”.
A zenészek vezetőjének. Kórah fiainak zsoltára.
49 Halljátok meg, ti népek, mind!
Figyeljen rám a Föld minden lakója!
2 Szegények és gazdagok,
előkelő és egyszerű emberek, mind figyeljetek!
3 Mert szájam bölcsességet hirdet,
szívem gondolatai értelmesek.
4 Példázatokra figyelek,
hárfám hangja mellett tárom fel a titkokat.
5 Miért kellene félnem, ha veszedelem jön?
Miért féljek, ha üldöznek
és körülvesznek a gonoszok?
6 Olyanoktól féljek, akik saját erejükben bíznak,
s gazdagságukkal dicsekednek?!
7 Hiszen egyikük sem válthatja meg életét,
nem tud váltságdíjat fizetni Istennek!
8 Senki sem elég gazdag,
hogy kifizesse élete árát!
9 Ki tudná megvásárolni az örök életet?
Mennyit fizetnél,
hogy tested ne pusztuljon el a sírban?
10 Lásd, meghalnak a bölcsek,
testük elpusztul,
de ugyanúgy meghalnak az ostobák is!
Bizony, mindannyian meghalnak,
és vagyonukat másra hagyják.
11 A sír lesz örökös otthonuk,
akármilyen gazdagok is voltak!
12 Mert a gazdag sem marad itt örökre:
Bizony, meghal ő is, akár az állatok!
13 Ez a sorsa minden magabiztos ostobának,
aki a vagyonában gyönyörködik. Szela
14 Mint juhnyájat, úgy terelik őket
a halottak országába,
és a Halál lesz a pásztoruk.
Alakjuk elvész,
testük szépsége eltűnik a halottak között.
De mikor hajnalodik majd,
az igazak uralkodnak.
15 Bizony, Isten fizeti meg értem az árat,
megszabadít a Haláltól, és magához fogad! Szela
16 Ne félj senkitől a gazdagsága miatt!
Ne félj attól se, akinek háza
és vagyona gyarapodik!
17 Mert meghal, és leszáll a sírba,
de semmi kincsét nem viheti magával!
18 Még ha életében elégedett volt is a sorsával,
és gazdagságát dicsérték a többiek,
19 akkor is eljön az ideje, őseihez kerül,
nem látja többé a napot!
20 A gazdag ember, ha nincs bölcsessége,
olyan, mint az értelmetlen állat,
és úgy is pusztul el.
Jöjjetek, menjünk fel az Örökkévaló hegyére!(A)
2 Ezt az üzenetet Ézsaiás, Ámóc fia kapta látomásban, Júda királyságával és Jeruzsálemmel kapcsolatban:
2 Az idők végén az Örökkévaló házának hegye
fölülemelkedik a legmagasabb hegyeken,
messze kimagaslik a dombok közül,
s hozzá gyűlnek mind a nemzetek.
3 Tömegek özönlenek hozzá,
s így hívja egyik a másikat:
„Jöjjetek, menjünk fel az Örökkévaló hegyére,
Jákób Istenének házához,
hogy megtanítson bennünket útjaira,
s hogy járhassunk ösvényein!
Mert Sionból származik a tanítás,
Jeruzsálemből jön az Örökkévaló szava.”
4 Igazságosan ítél az Úr a nemzetek között,
és megfenyít sok népet,
hogy kardjukból ekét kovácsoljanak,
lándzsáikból pedig szőlőmetsző késeket.
Nép a népre többé kardot nem emel,
fiait harcra nem tanítja soha.
5 Jákób népe, jöjjetek,
járjunk az Örökkévaló világosságában!
Eljön a Seregek Urának napja!
6 Jákób királyi családja, elhagytad népedet,
ezért tele vannak keleti babonákkal,[a]
jövendőmondókhoz járnak, mint a filiszteusok,
idegenekkel szövetkeznek.
7 Tele van az ország ezüsttel-arannyal,
gazdagságuknak se szeri, se száma.
Tele van lovakkal,
harci szekereinek se szeri, se száma.
8 Tele van földjük bálványokkal,
kezük alkotásai előtt földig hajolnak,
saját műveiket imádják.
9 Meghajol bálványai előtt a közember,
hajlongnak a vezetők és gazdagok is.
Ne bocsáss meg nekik, Örökkévaló!
10 Meneküljetek a sziklák közé,
rejtőzzetek a föld alá az Örökkévaló rettentése elől,
dicsőségének félelmetes fensége elől!
11 Mert a büszke tekintetűek a földig hajolnak,
a gőgös szégyenkezve porig alázkodik.
Egyedül az Örökkévalót magasztalják fel azon a napon!
12 Bizony, eljön az Örökkévalónak, a Seregek Urának napja,
amikor ő minden büszkét és gőgöst megaláz,
s aki nagyra tartja magát, mind megszégyenül,
13 a magas libanoni cédrusok ledőlnek,
a hatalmas básáni tölgyeket kivágják,
14 a gőgös hegycsúcsok leomlanak,
minden magasra emelt halom eltűnik,
15 a büszke tornyok összedőlnek,
a kevély várfalak leroskadnak,
16 a kincsekkel teli társisi hajók elmerülnek,
s velük együtt minden kívánatos drágaságuk.
17 Akkor az emberi büszkeség földig hajol,
a gőgös szégyenkezve porig alázkodik.
Egyedül az Örökkévalót magasztalják fel azon a napon,
18 a bálványok pedig teljesen megsemmisülnek!
19 Akkor az emberek a sziklák közé menekülnek,
remegve a föld alá rejtőznek az Örökkévaló rettentése elől,
dicsőségének félelmetes fensége elől,
mikor felkel, hogy megrázza a földet.
20 Azon a napon elhajítják bálványaikat
a vakondok és denevérek közé.
Pedig ezüstből-aranyból készítették,
hogy imádják azokat.
21 Rémülten a barlangokba menekülnek,
sziklák hasadékába bújnak az Örökkévaló rettentése elől,
dicsőségének félelmetes fensége elől,
mikor felkel, hogy megrázza a földet.
22 Ne bízzatok hát halandó emberben,
hisz orrában oly röpke a lehelet, amely élteti!
Ugyan mennyit ér, s mit várhattok tőle?
Jézus Krisztus áldozata tökéletessé tesz
10 A Törvényben az eljövendő áldásoknak csupán az árnyéka van meg, nem pedig maguk a valóságos dolgok. Ez vonatkozik azokra az áldozatokra is, amelyeket a Törvény szerint évente újra meg újra be kell mutatni Istennek, mert ezek az áldozatok sohasem tudják tökéletessé tenni azokat, akik ilyen módon közelednek Istenhez. 2 Hiszen, ha a Törvény tökéletessé tette volna őket, már régen abbahagyták volna az áldozatokat! Akkor ugyanis azok, akik az áldozatokat bemutatták, egyszer s mindenkorra megtisztultak volna, és nem lenne többé bűntudatuk.
De nem ez a helyzet! 3 Éppen ellenkezőleg: az évente bemutatott áldozatok folyton a bűnre emlékeztetnek, 4 mert lehetetlen, hogy a bikák és bakok vére eltörölje az emberek bűneit!
5 Ezért mondta Krisztus, amikor bejött a világba:
„Istenem, nem kívántad a bűnért való áldozatokat,
sem a hálaáldozatokat,
hanem testet alkottál nekem.
6 Nem lelted örömödet az égőáldozatokban,
sem a vétekért való áldozatokban.
7 Ezért azt mondtam: Itt vagyok én, Istenem!
Azért jöttem, hogy véghezvigyem akaratodat,
úgy, ahogy a könyvtekercsben meg van írva rólam.”[a]
8 Tehát először azt mondja: „Nem kívántad a bűnért való áldozatokat, sem a hálaáldozatokat. Nem lelted örömödet az égőáldozatokban, sem a vétekért való áldozatokban.” (Pedig a Törvény szerint ezeket az áldozatokat kellett bemutatni.) 9 Azután pedig így szól: „Itt vagyok én, Istenem! Azért jöttem, hogy véghezvigyem akaratodat.” Ez azt jelenti, hogy Isten megszünteti az áldozatok régi rendjét, és ugyanakkor új rendet vezet be. 10 Jézus Krisztus valóban véghezvitte mindazt, amit Isten akart. Bennünket pedig Istennek ez az akarata tett az ő számára különválasztott, szent néppé. Ez Jézus testének egyszeri feláldozása által történt meg, amely mindörökké érvényes.
11 Izráelben a papok minden nap szolgálatban álltak, és elvégezték a Törvény által előírt kötelességüket. Újra és újra bemutatták ugyanazokat az áldozatokat, amelyek sohasem tudták eltörölni a bűnöket. 12 Ezzel ellentétben Krisztus csak egyetlenegy — örökre érvényes — áldozatot mutatott be a bűnökért, majd leült Isten jobbján, 13 és már csak arra vár, hogy ellenségeit az Atya-Isten legyőzze és Krisztus hatalma alá kényszerítse. 14 Mert Krisztus ezzel az egyetlenegy áldozatával örökre tökéletessé tette azokat, akiket Isten számára különválasztott.
15 Ugyanezt mondja nekünk a Szent Szellem is:
16 „Ilyen Szövetséget[b] fogok kötni velük
azok után a napok után,
— mondja az Örökkévaló —:
törvényeimet a szívükbe vésem,
és beírom az értelmükbe.”[c]
17 Azután pedig ezt mondja:
„Többé nem fogok visszaemlékezni
bűneikre és gonoszságaikra.”[d]
18 Ha pedig Isten végérvényesen megbocsátotta a bűnöket, akkor többé nincs szükség újabb bűnért való áldozatra!
Bátran közeledj Istenhez!
19 Ezért, testvéreim, félelem nélkül, teljes bizalommal és szabadon bemehetünk a mennyei Szentek Szentjébe[e] Jézus vére, vagyis halála által, 20 mivel Jézus megnyitotta számunkra az odavezető utat. Ez az út új és élő, amely bevezet a széthasadt függönyön[f] keresztül a Szentek Szentjébe. A függöny pedig Jézus testét jelképezi.
21 Hatalmas Főpapunk van, aki Isten családját kormányozza! 22 Ezért őszinte szívvel és a hit bizonyosságával közeledjünk Istenhez! Hiszen a szívünket Jézus vére megtisztította a rossz lelkiismerettől, ahhoz hasonlóan, ahogy a tiszta víz lemossa testünkről a piszkot. 23 Kapaszkodjunk bele erősen ebbe a reménységbe, ne engedjük ki a kezünkből, és bátran valljuk is meg! Hiszen Isten, akitől az ígéreteket kaptuk, teljesen megbízható, és meg is fogja adni, amit ígért.
Segítsetek egymásnak!
24 Figyeljünk oda egymásra is! Biztassuk egymást az isteni szeretetre és a helyes tettekre! 25 Ne hanyagoljuk el a közösség összegyülekezéseit — mint egyesek teszik —, hanem bátorítsuk egymást! Annál is inkább, mivel látjuk, hogy közeledik az a bizonyos Nap![g]
Ne fordulj el Krisztustól!
26 Azonban, ha szándékosan továbbra is vétkezünk, miután megismertük az igazságot, akkor nincs többé bűnért való áldozat, amely eltörölhetné a bűneinket. 27 Nem marad más hátra, mint rettegve várni Isten ítéletére és haragjának pusztító tüzére, amely mindenkit megemészt, aki ellenkezik vele. 28 Ha valaki Mózes Törvényének nem engedelmeskedett — és ezt két vagy három tanú bizonyította —, akkor a bűnöst meg kellett ölni, s nem volt szabad megkönyörülni rajta.
29 Akkor vajon mit érdemel az, aki Isten Fiát „megtapossa”? Bizony, az ilyen még sokkal súlyosabb büntetést kap, mivel nem tisztelte Jézus vérét, amellyel ő az Új Szövetséget megkötötte, s amellyel az illetőt egyszer már megtisztította! Ezzel az ilyen ember a Szent Szellemet is bántalmazta, aki Isten kegyelmét közvetíti! 30 Mert ismerjük azt, aki ezt mondta: „Enyém a bosszúállás, én megfizetek!”[h] És ezt is mondta: „Az Örökkévaló meg fogja ítélni népét.”[i] 31 Bizony, rettenetes dolog az élő Isten kezébe esni!
Ne veszítsd el a bátorságod és örömöd!
32 Emlékezzetek azokra az időkre, amikor először megismertétek az igazságot! Milyen sok szenvedést kellett elviselnetek, mégis kitartottatok. 33 Volt, hogy sokak előtt megszégyenítettek titeket, és gonoszul bántak veletek. Ti pedig segítettétek azokat, akik hasonlóan szenvedtek, 34 vagy, akiket börtönbe zártak, és együtt szenvedtetek velük. Még azt is jókedvvel viseltétek, amikor a vagyonotokat erőszakkal elvették tőletek, hiszen tudtátok, hogy sokkal értékesebb és örökkévaló kincsetek van.
35 Ezért hát őrizzétek meg ezt a bátorságot és hitet, mert nagy jutalom vár rátok! 36 Legyetek türelmesek és kitartók, mert miután mindent véghezvittetek, amit Isten akar, megkapjátok tőle, amit megígért! 37 Hiszen ő mondta:
„Hamarosan megérkezik, akit várunk,
nem fog elkésni.
38 Szolgám, akit elfogadtam,
aki bízik és hisz bennem, örökké élni fog,
de ha meghátrál vagy visszafordul,
akkor nincs a kedvemre.”[j]
39 Mi azonban nem azok közé tartozunk, akik visszafordulnak és elvesznek, hanem azokhoz, akik hisznek és üdvösséget nyernek.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center