M’Cheyne Bible Reading Plan
Jóáház, Júda királya(A)
36 Júda népe ezután Jóáházt, Jósiás fiát tette királlyá Jeruzsálemben. 2 Jóáház huszonhárom éves korában lett király, és három hónapig uralkodott Jeruzsálemben. 3 Azután eljött Nékó, Egyiptom királya, és Jóáházt fogságba vetette. Júdát pedig arra kötelezte, hogy 100 talentum ezüstöt és egy talentum[a] arnyat fizessen neki. 4 Azután Egyiptom királya Eljákimot, Jóáház testvérét tette királlyá Júdában és Jeruzsálemben. Eljákim nevét Jójákim-ra változtatta, Jóáházt pedig fogolyként magával vitte Egyiptomba.
Jójákim, Júda királya(B)
5 Jójákim huszonöt éves korában lépett trónra, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Olyan dolgokat tett, amelyeket Istene az Örökkévaló gonosznak tart.
6 Nebukadneccar, Babilónia királya seregével felvonult Júda ellen, Jójákim királyt fogságba ejtette, bronzláncokkal megkötözte, és magával vitte Babilonba. 7 Egyúttal az Örökkévaló háza felszerelésének egy részét is magával vitte Babilonba, a saját palotájába. 8 Jójákim király többi dolgait, utálatos bűneit és mindazok a dolgokat, amelyekben vétkezett, feljegyezték Izráel és Júda Királyainak Könyvében. Jójákim helyett fia, Jójákin lett a király.
Jójákin, Júda királya(C)
9 Jójákin tizennyolc éves volt, amikor trónra lépett. Három hónapig és tíz napig uralkodott Jeruzsálemben. Olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló gonosznak tart. 10 A következő év elején Nebukadneccar király elküldte szolgáit Jójákinért, és elvitette őt Babilonba. Egyúttal az Örökkévaló házának kincseiből is magukkal vittek egyes dolgokat. Jójákin helyett testvérét, Cidkijját tette Nebukadneccar királlyá Jeruzsálemben.
Cidkijjá, Júda utolsó királya
11 Cidkijjá huszonegy éves korában lépett trónra, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. 12 Olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló gonosznak tart, és nem alázkodott meg Jeremiás próféta előtt, aki az Örökkévaló nevében szólt.
Jeruzsálem és a Templom pusztulása
13 Nebukadneccar király hűségesküre kényszerítette Cidkijját, aki megesküdött az Örökkévalóra, hogy hűséges marad Babilónia királyához. Cidkijjá azonban megszegte esküjét, fellázadt Nebukadneccar ellen, makacskodott, megkeményítette szívét és nem akart visszatérni az Örökkévalóhoz, Izráel Istenéhez.
14 Ugyanakkor a papok vezetői és a nép vezetői egyre jobban elfordultak Istentől. A nem izráeli népek utálatos szokásai szerint vétkeztek az Örökkévaló ellen, és még az Örökkévaló házát is beszennyezték ezekkel a dolgokkal, pedig ezt a házat maga az Örökkévaló szentelte meg Jeruzsálemben. 15 Őseik Istene, az Örökkévaló újra meg újra üzent nekik prófétái által, hogy figyelmeztesse őket, mert szerette volna megkímélni népét és az Örökkévaló házát. 16 De azok kigúnyolták Isten követeit, visszautasították az Örökkévaló üzeneteit, és csúfot űztek prófétáiból. Végül az Örökkévaló annyira megharagudott népére, hogy haragját semmi sem tudta megállítani többé.
17 Ezért az Örökkévaló felindította[b] Babilon királyát Júda és Jeruzsálem ellen, és mindenkit a kezébe adott. Babilon királya pedig nem kímélt meg senkit. A fiatal férfiakat fegyverrel vágatta le még a Templomban is. Válogatás nélkül megölt mindenkit: fiatal férfiakat és leányokat éppen úgy, mint időseket és egészen öregeket. 18 Isten házából elvitt minden felszerelést és az Örökkévaló házának összes kincsét. Elrabolta Júda királyától és a főemberektől az összes kincsüket és vagyonukat, és mindezeket Babilonba vitte.
19 Azután felgyújtotta Isten házát, lerombolta Jeruzsálem falait, felégette Júda királyának palotáját, főembereinek házait, és minden értékes tárgyat elpusztított. 20 Akik mégis életben maradtak, azokat fogságba hurcolta Babilóniába, ahol Babilon királyát és annak fiait szolgálták egészen addig, amíg a Perzsa Birodalom Babilónia helyére nem lépett. 21 Így teljesedett be az Örökkévaló szava, amelyet Jeremiás próféta által mondott: „Amíg le nem telnek a szombati nyugalom[c] évei, a föld élvezni fogja nyugalmát, ezért lakatlan pusztaság lesz hetven évig.”
Círusz rendelete(D)
22 Círusz perzsa király uralkodásának első évében,[d] az Örökkévaló felindította a király szellemét, hogy egész birodalmában, írásban és szóban hirdesse ki a következő királyi rendeletet. Az Örökkévaló azért tette ezt, hogy adott szavát beteljesítse: azt az ígéretét, amit Jeremiás próféta által mondott.
23 „Ezt mondja Círusz, Perzsia királya: az Örökkévaló, a Menny Istene a föld összes királyságát nekem adta. Ő parancsolta, hogy Templomot építsek neki Jeruzsálemben, Júdea városában. Ezért hát, akik közületek az ő népéhez tartoznak, szabadon felmehetnek Jeruzsálembe. Legyen veletek Istenetek, az Örökkévaló!”
Az Élet Folyója
22 Azután az angyal megmutatta nekem a folyót, amelyben az élet vize folyik: fénylő és tiszta, mint a kristály. Isten és a Bárány trónjától ered, 2 és végigfolyik a város utcájának közepén. A folyó mindkét partján az Élet Fája áll, amely évente tizenkétszer terem — minden hónapban gyümölcsöt hoz —, levelei pedig a nemzetek gyógyítására valók.
3 A városban soha nem lesz semmi, ami átkozott.
Isten és a Bárány trónja lesz abban a városban. Szolgái ott imádják Istent, 4 látják az arcát, és neve a homlokukon lesz. 5 Éjszaka nem lesz ott, ezért nem lesz szükségük sem lámpafényre, sem napfényre, mert az Úr Isten világossága fogja beragyogni őket. Isten szolgái királyok lesznek, és uralkodnak örökkön-örökké.
Befejezés
6 Azután ezt mondta nekem az angyal: „Mindezek a dolgok valóságosak, és a kijelentés hiteles! Az Örökkévaló, a próféták szellemeinek Istene küldte el angyalát, hogy megmutassa a szolgáinak mindezeket a dolgokat, amelyeknek hamarosan és hirtelen meg kell történniük.”
7 „Figyeljetek rám! Hamarosan visszajövök! Áldott és boldog, aki készségesen engedelmeskedik a próféciák üzeneteinek, amelyek ebben a könyvben le vannak írva.”
8 Én, János vagyok az, aki hallottam és láttam ezeket. Miután pedig hallottam és láttam, leborultam az angyal lába elé, aki ezeket megmutatta, hogy imádjam őt. 9 De azt mondta: „Vigyázz, ne tedd! Csak a szolgatársad vagyok: neked is, meg a testvéreidnek is, a prófétáknak, sőt mindazoknak is, akik engedelmeskednek az üzeneteknek, amelyek ebben a könyvben vannak leírva. Istent imádd!”
10 Azután hozzátette: „Ne tartsd titokban ennek a könyvnek a próféciáit, mert az idő már közeledik, amikor mindezek beteljesednek! 11 Aki igazságtalan, maradjon továbbra is igazságtalan, aki gonosz, maradjon továbbra is gonosz, aki igaz, legyen továbbra is igaz, és aki szent, legyen továbbra is szent!”
12 „Figyeljetek rám! Hamarosan eljövök, és magammal hozom a jutalmatokat! Mindenkinek megadom, amit a tettei szerint megérdemel. 13 Én vagyok az Alfa és az Ómega[a], az Első és az Utolsó, az Elkezdő és a Befejező.
14 Áldottak és boldogok, akik kimossák ruhájukat[b], mert joguk lesz rá, hogy egyenek az Élet Fájáról, és a kapukon keresztül bemenjenek a városba. 15 De kívül maradnak a »kutyák«, akik varázsolnak, akik szexuális bűnökben élnek, a gyilkosok, a bálványimádók és mindazok, akik szeretik a hazugságot, és hamis dolgokat tesznek.
16 Én, Jézus küldtem el hozzátok angyalomat, hogy tanúskodjon ezekről a dolgokról a helyi gyülekezeteknek. Én vagyok Dávid gyökere és utóda. Én vagyok a fényesen ragyogó hajnalcsillag.”
17 A Szellem és a Menyasszony is azt mondja: „Jöjj!” Aki hallja ezt, mondja az is: „Jöjj!” Aki szomjas, jöjjön! Aki csak akarja megkaphatja az élet vizét ajándékba!
18 Figyelmeztetek mindenkit, aki ennek a könyvnek a próféciáit hallgatja: ha hozzátesz valamit ezekhez, akkor Isten elküldi rá azokat a csapásokat, amelyek le vannak írva ebben a könyvben. 19 Ha pedig valaki elvesz ennek a prófétai könyvnek a szavaiból, attól Isten is elveszi az örökrészét az Élet Fájáról és a Szent Városból, és mindazokból, amelyek le vannak írva ebben a könyvben.
20 Aki tanúsítja, hogy ezek a dolgok igazak, ezt mondja: „Igen, hamarosan eljövök!”
„Ámen! Jöjj, Úr Jézus!”
21 Az Úr Jézus kegyelme legyen veletek![c]
Eljön az a nap
4 „Mert eljön az a nap, lángoló, mint a tüzes kemence. Akkor minden büszke és gonosztevő olyan lesz, mint a szalma, és az a nap úgy elégeti őket, hogy nem marad sem gyökerük, sem águk — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura. —
2 De számotokra, akik tisztelitek és félitek nevemet, az a nap olyan lesz, mint a hajnal. Felkel az Igazságosság Napja, és gyógyulást találtok szárnyai alatt. Akkor ugrándozva örvendeztek, mint a borjak, amikor kiengedik őket a karámból[a] a legelőre. 3 Letapossátok az istenteleneket, akik hamuvá lesznek talpatok alatt azon a napon, amelyet én készítek — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura. —
4 Emlékezzetek szolgámnak, Mózesnek tanításaira, törvényeire, parancsaira, rendelkezéseire, amelyeket a Hóreb-hegyen adtam át neki, és általa rendeltem Izráel egész népének — és engedelmeskedjetek azoknak!
5 Nézzétek! Elküldöm hozzátok Illést, a prófétát, mielőtt az Örökkévaló nagy és félelmetes napja elérkezik. 6 Illés az apák szívét majd a fiaik felé fordítja, a fiúk szívét pedig apjuk felé, hogy ne kelljen teljesen elpusztítanom a földet.”
Jézus megjelenik a Galileai-tónál
21 Később Jézus újra megjelent a tanítványoknak a Galileai-tónál. Ez így történt: 2 együtt voltak Simon Péter, Tamás, akit Ikernek hívtak, Nátánaél a galileai Kánából, Zebedeus fiai és még két tanítvány. 3 Simon Péter azt mondta: „Kimegyek halászni.”
Erre a többiek azt mondták: „Mi is veled megyünk.” El is indultak egy halászbárkával, és egész éjszaka halásztak, de nem fogtak semmit.
4 Már reggel volt, amikor Jézus megállt a parton, de a tanítványok nem ismertek rá. 5 Megkérdezte tőlük: „Barátaim! Fogtatok-e valamit?”
„Semmit” — felelték a tanítványok.
6 Akkor Jézus ezt mondta: „Vessétek ki a hálót a bárka jobb oldalán, ott majd találtok!” A tanítványok kivetették a hálót, de visszahúzni már nem tudták, olyan nagy volt a fogás.
7 Ekkor az a tanítvány, akit Jézus szeretett, azt mondta Péternek: „Az Úr van ott!” Amint Péter ezt meghallotta, felvette a felsőruháját — mert a munkához nekivetkőzött —, és beugrott a vízbe. 8 A többi tanítvány a partra evezett, és húzták a halakkal teli hálót. Nem voltak túl messze a parttól, csak mintegy száz méterre. 9 Amikor partot értek, ott egy tűzrakást láttak. A parázson halak sültek, és kenyér is volt ott. 10 Jézus megszólította őket: „Hozzatok néhány halat, amelyet most fogtatok!”
11 Ekkor Simon Péter visszament a bárkához, és a partra húzta a hálót, amely tele volt nagy halakkal, szám szerint százötvenhárommal. De a háló, bár ilyen sok hal volt benne, mégsem szakadt szét. 12 Azután Jézus hívta őket: „Gyertek, reggelizzetek meg!” A tanítványok nem merték megkérdezni tőle: „Ki vagy te?”, mert tudták, hogy ő az Úr. 13 Jézus ekkor fogta a kenyeret, és odaadta nekik, majd a halakat is.
14 Ez volt a harmadik alkalom, hogy Jézus megjelent a tanítványoknak, miután feltámadt a halálból.
Szeretsz-e engem?
15 Miután ettek, Jézus megkérdezte Simon Pétertől: „Simon, Jóna fia, jobban szeretsz-e, mint ők?”
Péter így felelt: „Igen, Uram, tudod, hogy milyen kedves vagy nekem.”
Jézus erre azt mondta neki: „Viselj gondot a bárányaimra!”
16 Azután újra megkérdezte tőle: „Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem?”
Péter ismét ezt felelte: „Igen, Uram, tudod, hogy milyen kedves vagy nekem.”
Jézus azt mondta: „Viseld gondját a juhaimnak!”
17 Ezután harmadszor is megkérdezte tőle: „Simon, Jóna fia, a barátom vagy?”
Péter erre elszomorodott, hogy Jézus harmadszorra is megkérdezte tőle: „A barátom vagy?” Így válaszolt: „Uram, te mindent tudsz. Tudod, hogy milyen kedves vagy nekem.”
Jézus azt mondta neki: „Viselj gondot a juhaimra![a] 18 Igazán mondom neked, amíg fiatal voltál, felkötötted az övedet, és oda mentél, ahová akartál. De ha megöregszel, kinyújtod a kezed, és akkor majd más köti fel az övedet, és oda visz, ahová nem akarsz menni.” 19 Ezzel adta tudtára, hogyan fog meghalni, és a halálával hogyan szerez dicsőséget Istennek. Ezután hozzátette: „Kövess egem!”
20 Ekkor Péter hátrafordult, és látta, hogy az a tanítvány, akit Jézus szeret, utánuk jön. Ő volt az, aki a vacsora közben Jézushoz közel hajolt, és megkérdezte tőle: „Uram, ki az, aki elárul téged?” 21 Mikor Péter látta ezt a tanítványt, megkérdezte Jézustól: „Uram, hát vele mi lesz?”
22 Jézus ezt felelte: „Ha azt akarom, hogy életben maradjon, amíg visszajövök, mi közöd hozzá? Te csak kövess engem!”
23 Így terjedt el a testvérek között az a hír, hogy ez a tanítvány nem fog meghalni. Pedig Jézus nem ezt mondta, hanem azt: „Ha azt akarom, hogy életben maradjon, amíg visszajövök, mi közöd hozzá?” 24 Ez a tanítvány az, aki mindezekről a dolgokról tanúskodik. Ő az, aki ezeket leírta, és tudjuk, hogy amit mond és ír, az igaz.
25 Jézus még sok más dolgot is tett. Ha ezeket mind részletesen leírnák, azt hiszem, az egész világ sem lenne elég, hogy befogadja azokat a könyveket.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center