M’Cheyne Bible Reading Plan

Ezékiás helyreállítja a Páska ünnepét

30 Ezékiás király kihirdette egész Izráelben és Júdában, sőt még leveleket is küldött Efraim és Manassé törzsének,^[a] hogy mindannyian jöjjenek Jeruzsálembe, az Örökkévaló házába, és ünnepeljék meg az Örökkévalónak, Izráel Istenének ünnepét: a Páskát. ² A király tanácskozott a vezetőkkel és az egész jeruzsálemi gyűléssel, és úgy határozott, hogy ez alkalommal a második hónapban tartják meg ezt az ünnepet. ³ Ugyanis a megszabott időben, az első hónapban ez nem volt lehetséges, mivel a papok nem szentelték meg magukat időben és kellő számban, és a nép sem gyűlt össze időben Jeruzsálemben. ⁴ Ezt mind a király, mind a gyűlés helyeselte.

⁵ Elhatározták, hogy egész Izráelben kihirdetik Beérsebától Dánig: az egész nép gyűljön össze Jeruzsálembe, és együtt tartsák meg az Örökkévalónak, Izráel Istenének ünnepét, a Páskát, mert a nép többsége már régóta nem ünnepelte meg ezt a Törvény szerint. ⁶ A futárok tehát mindenhová elvitték a király és a vezetők levelét egész Izráelben és Júdában, és kihirdették a királyi parancsot:

„Izráel fiai, térjetek vissza az Örökkévalóhoz, Ábrahám, Izsák és Jákób Istenéhez! Akkor ő is visszatér hozzátok, akik még megmaradtatok és megmenekültetek Asszíria királyának kezéből. ⁷ Ne legyetek olyanok, mint elődeitek vagy testvéreitek, akik hűtlenekké lettek az Örökkévalóhoz, őseik Istenéhez! Hiszen látjátok, hogy emiatt az Örökkévaló kiszolgáltatta őket a pusztulásnak. ⁸ Ti ne legyetek olyan keményfejűek és nyakasok, mint őseitek, hanem készségesen engedelmeskedjetek az Örökkévalónak, és jöjjetek el a Templomába, amelyet örökre megszentelt, és ott tiszteljétek és imádjátok őt! Akkor elfordul rólatok az Örökkévaló súlyos haragja. ⁹ Mert, ha ti visszatértek az Örökkévalóhoz, akkor fogva tartóik megkönyörülnek testvéreiteken és gyermekeiteken, akik így majd hazatérhetnek a fogságból szülőföldjükre. Hiszen Istenetek, az Örökkévaló, irgalmas és kegyelmes — nem fordítja el arcát tőletek, ha visszatértek hozzá!”

¹⁰ Ezt a futárok városról városra haladva mindenhol kihirdették Efraim és Manassé földjén egészen Zebulon törzsének vidékéig, de az emberek kinevették és gúnyolták őket. ¹¹ Mégis voltak néhányan Ásér, Manassé és Zebulon törzséből, akik megalázták magukat, és elmentek Jeruzsálembe. ¹² Júdában azonban Isten hatalma következtében mindenki egy szívvel-lélekkel engedelmeskedett a király és a vezetők felhívásának, amely az Örökkévaló szava volt.

¹³ Így hát a második hónapban nagyon sokan feljöttek Jeruzsálembe, hogy együtt tartsák meg a Kovásztalan Kenyerek ünnepét. Nagy sokaság gyűlt össze, ¹⁴ amely először nekifogott, hogy Jeruzsálemet megtisztítsa az idegen istenek oltáraitól. Minden ilyen oltárt leromboltak és eltakarítottak a városból, még azokat is, amelyeken tömjént égettek a bálványoknak. Ezeket a Kidron-patak völgyébe szórták, a szemétdombra.

¹⁵ Azután a második hónap tizennegyedik napján levágták a páskabárányt, és megtartották a Páskát. A papok és a léviták elszégyellték magukat, és most már idejében felkészültek az Örökkévaló szolgálatára; azután égőáldozatokat vittek az Örökkévaló házába. ¹⁶ Valamennyien a saját feladataikat végezték — úgy, ahogyan azt Mózesnek, az Isten emberének Törvénye meghatározta. Az áldozati állatok vérét a léviták a papok kezébe adták, akik azt az oltárra hintették. ¹⁷ Sokan voltak az összegyűltek között olyanok is, akik előzőleg nem szentelték meg magukat. Ezek helyett a léviták vágták le és készítették el a páskabárányt — a Törvény előírásai szerint.

¹⁸ Sokan voltak, különösen Efraim, Manassé, Issakár és Zebulon törzséből, akik előzőleg nem szentelték meg magukat, mégis ettek a páskabárányból annak ellenére, hogy ezt a Törvény szerint nem lett volna szabad. Ezékiás király azonban imádkozott értük: „Örökkévaló, te olyan jóságos vagy! Kérlek, bocsáss meg mindenkinek, ¹⁹ aki szívét felkészítette és odaszánta Isten jelenlétének keresésére, az Örökkévalónak, ősei Istenének imádatára, még akkor is, ha nem szentelte meg magát a szentség szabályai szerint!” ²⁰ Az Örökkévaló pedig meghallgatta Ezékiást, és megkímélte a népet, így senkinek nem esett bántódása. ²¹ Így hát, akik Izráel népéből összegyűltek Jeruzsálemben, nagy örömmel megtartották a Kovásztalan Kenyerek ünnepét hét napon keresztül. A léviták és a papok az ünnep minden napján teljes erővel dicsérték az Örökkévalót hangszereikkel és énekükkel. ²² Ezékiás király a szívére beszélt a lévitáknak, akik járatosak voltak az Örökkévaló szolgálatában, és bátorította őket. A nép pedig örvendezve ünnepelt és lakomázott hét napon át, hálaáldozatokat vittek az Örökkévalónak és dicsérték az Örökkévalót, őseik Istenét.

²³ Azután az egész közösség tanácskozott, és elhatározták, hogy még hét nappal meghosszabbítják az ünnep idejét. Ezért hét napig nagy örvendezéssel folytatták az ünneplést. ²⁴ Ezékiás, Júda királya pedig gondoskodott róla, hogy a gyülekezetnek legyen mit lakomáznia: 1 000 bikaborjút és 7 000 juhot ajándékozott nekik. Hasonlóképpen a főemberek is adtak a gyülekezetnek 1 000 növendék bikát és 10 000 juhot. A papok is nagy számban megszentelték magukat a szolgálatra.

²⁵ Így örvendezett és ünnepelt Júda egész gyülekezete, a papok, a léviták, az Izráelből az ünnepre érkezett vendégek és azok, akik Izráelből már korábban átköltöztek Júdába, és jövevényként laktak ott.

²⁶ Igen nagy öröm volt Jeruzsálemben, mert Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának ideje óta nem volt ehhez hasonló nagy ünnep. ²⁷ Végül a papok és a léviták felálltak, és megáldották a népet — és a szavuk meghallgatásra talált Istennél, imádságuk feljutott a Mennybe, Isten szent lakóhelyére.

Az utolsó hét csapás

16 Ezután erős hangot hallottam a templom szentélyéből.^[a] Ezt mondta a hét angyalnak: „Menjetek és öntsétek ki a Földre az Isten haragjával teli hét poharat!”

² Az első angyal megindult, és kiöntötte a Földre az első poharat. Ekkor szörnyű és fájdalmas fekélyek támadtak azokon az embereken, akik a Szörnyeteg jelét viselték, és annak bálványszobrát imádták.

³ A második angyal a tengerre öntötte ki a poharát. Ekkor a tenger vize olyan lett, mint a halott vére, és a tengerben minden élőlény elpusztult.

⁴ A harmadik angyal a folyókra és a forrásokra öntötte ki a poharát. Ekkor azoknak vize mind vérré változott. ⁵ Hallottam, hogy a vizek angyala ezt mondja:

⁷ Ekkor megszólalt a mennyei oltár:^[b]

⁸ A negyedik angyal kiöntötte a poharát a Napra, amely hatalmat kapott, hogy tüzével égesse az embereket, ⁹ akik emiatt súlyos égési sérüléseket szenvedtek. A sebesültek átkozták Istent, mert neki hatalma volt ezeken a csapásokon. Mégsem változtatták meg a gondolkodásukat, és nem tértek vissza Istenhez, hogy dicsőséget adjanak neki.

¹⁰ Az ötödik angyal a Szörnyeteg trónjára öntötte ki a poharát. Ekkor a Szörnyeteg birodalma sötétségbe borult, és az emberek a nyelvüket harapdálták kínjukban. ¹¹ Átkozták a Menny Istenét a fekélyeik és fájdalmaik miatt, de nem akartak megváltozni, és nem fordultak el gonosz tetteiktől.

¹² A hatodik angyal a nagy folyóra, az Eufráteszre öntötte ki a poharát. Ekkor annak vize kiszáradt, hogy utat készítsen a kelet felől jövő királyoknak.

^13-14 Ezután ismét láttam: egy-egy gonosz szellem jött ki a Sárkány, a Szörnyeteg és a Hamis próféta szájából. Ezek a gonosz szellemek békákhoz hasonlítottak, és csodatévő hatalmuk volt.^[c] A Föld összes királyához elmentek, hogy összegyűjtsék őket a Mindenható Isten nagy Napjának csatájára.

¹⁵ „Figyeljetek! Hamarosan megérkezem, de úgy jövök, mint a tolvaj. Boldog és áldott, aki éberen őrködik, és megőrzi a ruháit, mert nem fog meztelenül járni, és nem kell szégyenkeznie.”

¹⁶ A gonosz szellemek össze is gyűjtötték a Föld királyait arra a helyre, amelyet héberül Armageddonnak neveznek.

¹⁷ Ezután a hetedik angyal kiöntötte a poharát a levegő-égre. Erre erős hang hallatszott a mennyei szentélyben lévő trón felől: „Befejeződött!” ¹⁸ Villámlott, mennydörgés és morajlás hallatszott, és nagy földrengés támadt. Ez volt a legerősebb földrengés, mióta csak ember él a Földön. ¹⁹ A nagy város három részre hasadt, és a nemzetek városai összedőltek. Isten nem felejtkezett el a nagy Babilonról sem, hanem a kezébe adta a poharat, amelyben Isten rettenetes haragjának bora volt, és kényszerítette, hogy igya ki az utolsó cseppig. ²⁰ A szigetek mind elsüllyedtek, és a hegyek is eltűntek. ²¹ Az égből hatalmas jégeső zuhogott. Egy-egy jégdarab körülbelül 30 kilónyi volt. Az emberek gyalázták Istent a jégeső csapása miatt, mert az valóban szörnyű volt.

Az Örökkévaló felszabadítja Jeruzsálemet

12 Az Örökkévaló üzenete Izráelről: Ezt mondja az Örökkévaló, aki az eget kiterjesztette, a földet megalapozta és az emberbe szellemet adott: ² „Nézzétek! Jeruzsálemet olyanná teszem, mint egy serleget, amely színig van töltve részegítő itallal. Körülveszik a nemzetek, isznak belőle, és megrészegednek tőle. Még Júda népe is iszik belőle, amikor Jeruzsálemet megostromolja az ellenség. ³ Bizony, a föld összes nemzete összefog Jeruzsálem ellen, és egyesült erővel megtámadják a várost. De Jeruzsálemet túl nehéz kővé teszem az ostromlók számára: aki megpróbálja elmozdítani a helyéről, mind beleszakad az erőlködésbe. ⁴ Akkor megrémítem a lovakat, és zűrzavart támasztok a lovasok között — az Örökkévaló mondja ezt. — Júda népe fölött azonban éberen őrködöm, amikor a támadó nemzetek minden lovát vaksággal verem meg! ⁵ Júda vezetői akkor felismerik, és ezt mondják: »Jeruzsálem lakóinak példája megerősít bennünket Istenünkben, az Örökkévalóban, a Seregek Urában!« ⁶ Akkor olyanná teszem Júda vezetőit, mint amilyen az izzó parázs a száraz farakás tövében, vagy a tüzes fáklya a szalmakazal oldalában. Bizony, mint a tűz a szalmát, úgy elpusztítják körös-körül az összes nemzetet, akik Jeruzsálemet támadják! De Jeruzsálem lakói továbbra is békességben lakhatnak városukban.”

⁷ Az Örökkévaló először Júda seregének ad győzelmet, hogy Dávid családjának dicsősége és Jeruzsálem lakosainak a dicsősége ne múlja fölül Júda dicsőségét. ⁸ Akkor Jeruzsálem lakosai között még a leggyengébb is olyan lesz, mint Dávid, mert az Örökkévaló megvédi őket. Dávid családja^[a] pedig olyan lesz, mint Isten, vagy mint az Örökkévaló angyala — úgy fogja vezetni a népet.

Kiárasztom a kegyelem és az imádság szellemét

⁹ Ezt mondja az Úr: „Akkor hozzálátok, hogy megsemmisítsem mindazokat a nemzeteket, akik Jeruzsálem ellen támadtak.

¹⁰ Dávid családjára és Jeruzsálem lakóira pedig kiárasztom a kegyelem, a könyörület és az imádság szellemét. Bizakodva néznek rám, akit ők átszúrtak. Gyászolni fognak engem, ahogy siratják az egyetlen fiút. Sírnak miattam, mint az elsőszülött fiúért, aki meghalt. ¹¹ Akkor egész Jeruzsálemben olyan nagy gyászt tartanak, mint Hadad-Rimmón mellett, a meggidói síkságon^[b]. ¹² Gyászol majd az egész ország, minden család és nemzetség a maga helyén. Gyászol a Dávid nemzetsége is a maga helyén, a férfiak és az asszonyok külön^[c]. Gyászol a Nátán nemzetsége is a maga helyén, a férfiak és az asszonyok külön. ¹³ Gyászol a Lévi nemzetsége is a maga helyén, a férfiak és az asszonyok külön. Gyászol a Simei nemzetsége is a maga helyén, a férfiak és az asszonyok külön. ¹⁴ Gyászol majd az összes többi nemzetség is, mindegyik a maga helyén, a férfiak és az asszonyok külön.”

13 Azon a napon forrás fakad Dávid családja és Jeruzsálem lakosai számára, hogy megtisztítsa őket minden bűntől és tisztátalanságtól.

Jézus a szőlőhöz hasonlítja magát

15 „Én olyan vagyok, mint a szőlő.^[a] Atyám pedig olyan, mint a szőlősgazda: ² minden vesszőt levág rólam, amely nem terem gyümölcsöt, termő vesszőimet viszont megmetszi és megtisztítja, hogy még bőségesebb és jobb termést hozzanak. ³ Benneteket már megmetszett és megtisztított a tanításaim által, amelyeket tőlem hallottatok. ⁴ Maradjatok velem és lakjatok bennem, ahogyan a szőlővessző is a szőlő tövén marad — akkor én is bennetek maradok! A szőlővessző sem teremhet gyümölcsöt önmagában, csak ha a szőlő tövén marad. Ugyanígy ti is csak akkor teremhettek gyümölcsöt, ha bennem maradtok.

⁵ Igen, én vagyok a szőlő, és ti vagytok a vesszőim! Aki bennem lakik, és én őbenne, az sok gyümölcsöt terem. Nélkülem azonban semmit sem tehettek. ⁶ Ha valaki nem marad bennem, azt félredobják, mint a lemetszett vesszőt, és megszárad. Ezután a száraz vesszőket összegyűjtik, tűzre dobják, és megégnek. ⁷ Ha viszont bennem éltek, és tanításaim bennetek élnek, akármit kértek, megkapjátok. ⁸ Amikor sok gyümölcsöt teremtek, Atyámnak szereztek vele dicsőséget — s ebből látszik majd, hogy a tanítványaim vagytok.

⁹ Ahogyan az Atya szeret engem, ugyanazzal az isteni szeretettel szeretlek én is titeket. Maradjatok meg és éljetek ebben a szeretetben! ¹⁰ Én mindig engedelmeskedem Atyám parancsainak, ezért állandóan a szeretetében élek. Ugyanígy, ha engedelmeskedtek parancsaimnak, ti is állandóan a szeretetemben fogtok élni.

¹¹ Mindezt azért mondom nektek, hogy ugyanaz az öröm töltsön be titeket is, mint engem, és örömötöknek ne legyen semmi híja. ¹² Ezt parancsolom nektek: ti is úgy szeressétek egymást, azzal az isteni szeretettel, ahogyan én titeket! ¹³ Nincs annál nagyobb szeretet, mint amikor valaki az életét adja a barátaiért. ¹⁴ Ti pedig a barátaim vagytok, ha folyamatosan megteszitek, amit parancsolok nektek. ¹⁵ Ezentúl már nem szolgák vagytok, mert a szolga nem tudja, hogy az ura mit és miért tesz. Mostantól fogva a barátaim vagytok, mert mindent elmondtam és megmutattam nektek, amit az Atyától hallottam és tanultam!

¹⁶ Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket! Én bíztalak meg benneteket, hogy menjetek, és teremjetek gyümölcsöt! Azt akarom, hogy maradandó gyümölcsöket teremjetek, és hogy az Atya adja meg nektek, amit csak kértek tőle a nevemben. ¹⁷ Tehát ezt parancsolom nektek: isteni szeretettel szeressétek egymást!”

Jézus figyelmezteti tanítványait az üldöztetésre

¹⁸ „Ha a hitetlenek gyűlölnek benneteket, jusson eszetekbe, hogy engem előbb gyűlöltek, mint titeket! ¹⁹ Ha közéjük tartoznátok, akkor ez a világ kedvelne titeket, mint a saját embereit. De ti nem tartoztok ehhez a világhoz, hiszen én kiválasztottalak titeket — ezért gyűlölnek benneteket.

²⁰ Emlékezzetek rá, hogy megmondtam nektek: a szolga nem nagyobb, mint az ura. Ezért, ha engem üldöztek, benneteket is üldözni fognak. Másfelől, ha egyesek elfogadták és követték a tanításomat, akkor a tiéteket is követni fogják. ²¹ Mindezeket miattam teszik veletek, mert nem ismerik azt, aki engem küldött. ²² Ha nem jöttem volna és nem beszéltem volna velük, most nem lennének bűnösök, így azonban nincs mentség a bűneikre. ²³ Aki engem gyűlöl, Atyámat is gyűlöli. ²⁴ Ha nem tettem volna közöttük olyan csodákat, amilyeneket még senki sem tett, most nem lennének bűnösök. De látták a csodákat, mégis gyűlölnek engem is, és Atyámat is.

²⁵ Mindez azért történt így, hogy beteljesedjen, ami a Törvényükben meg van írva: »Ok nélkül gyűlöltek engem.«^[b]

²⁶ El fog jönni a Segítő, az Igazság Szelleme,^[c] akit az Atyától küldök hozzátok, és ő majd tanúskodik mellettem. ²⁷ De ti is tanúskodni fogtok rólam, mert kezdettől velem voltatok.