M’Cheyne Bible Reading Plan

Előkészületek a Templom építéséhez^(A)

2 Ezután Salamon elhatározta, hogy az Örökkévaló nevének házat épít, és a királyi udvar számára palotát emel. ² Elrendelte, hogy 3 600 munkavezető felügyelete alatt 70 000 teherhordó és 80 000 kőfejtő és favágó munkás vonuljon a hegyvidékre, hogy az építkezéshez szükséges anyagokat előkészítsék.

³ Azután üzenetet küldött Hírámnak, Tírusz királyának:

„Apámnak, Dávidnak kitűnő cédrusfa-gerendákat küldtél, amelyből királyi palotát épített magának. Hasonlóképpen most nekem is szükségem van ilyen gerendákra, mert én is építkezni akarok. ⁴ Istenemnek, az Örökkévalónak építek Templomot. Neki fogom szentelni, hogy abban jó illatú tömjénnel füstölőáldozatot mutassanak be; hogy a szent kenyerek állandóan előtte legyenek; hogy az oltáron égőáldozatokat mutassunk be minden reggel és este, minden szombaton és Újhold idején, és az Örökkévalónak, Istenünknek minden ünnepén — ahogyan azt mindörökre megparancsolta Izráelnek.

⁵ Mivel Istenünk minden más istennél hatalmasabb, a Templom, amelyet neki építek, méltó kell legyen hozzá: nagyszerű és igen fenséges. ⁶ De ki lehetne képes igazán méltó házat építeni Istenünknek?! Hiszen az egész Menny, még a legmagasabb Menny sem tudja őt magába fogadni! Ki vagyok én, hogy Istenünknek lakóhelyet építsek? Csupán Templomot építek, ahonnan majd imádatunk jó illatú tömjénfüstje száll fel Isten elé.

⁷ Ezért hát kérlek, küldj hozzám egy olyan mesterembert, aki járatos az arany, ezüst, bronz és vas megmunkálásában, valamint ért a bíbor, karmazsin és kék vásznak készítéséhez, s ezen fölül gyakorlott az ötvösmunkában is. Ő majd együtt fog dolgozni azokkal a júdeai és jeruzsálemi mesterekkel, akiket atyám, Dávid gyűjtött össze. ⁸ Küldj nekem cédrus és fenyő gerendákat a Libanon-hegységből, meg algum fát.^[a] Tudom, hogy szolgáid értenek a favágáshoz a Libanon hegyeiben, az én szolgáim pedig segíteni fognak nekik, ⁹ mert igen sok gerendát kell előkészíteniük. Ugyanis a Templom, amelyet építeni fogok, igen nagy és csodálatos lesz. ¹⁰ Favágó munkásaid táplálására küldök 20 000 kór^[b] csépelt búzát, 20 000 kór csépelt árpát, 20 000 bat^[c] bort és 20 000 bat olívaolajat.”

¹¹ Akkor Hírám, Tírusz királya írásban küldött választ Salamonnak:

„Bizony, szereti népét az Örökkévaló, azért tett téged a királyukká! ¹² Áldott legyen az Örökkévaló, Izráel Istene, aki az eget és a földet teremtette, és aki Dávid királynak olyan bölcs, okos és értelmes fiút adott, hogy képes legyen az Örökkévalónak házat építeni, és királyi palotát a saját számára. ¹³ Ezért hát elküldöm hozzád az egyik kiváló mesteremberemet, Húrámot, ¹⁴ akinek anyja Izráelből, Dán törzséből származik, apja pedig tíruszi. Húrám jól ért az arany, ezüst, bronz, vas, kő és fa megmunkálásához. Járatos a bíbor, karmazsin és kék vásznak, valamint a finom lenvásznak készítésében. Ezen fölül gyakorlott mindenféle ötvösmunkában is. Amivel megbízod, azt ő meg tudja tervezni, és el is készíti. Együtt fog dolgozni a te mesterembereiddel és atyádnak, Dávidnak mesterembereivel.

¹⁵ Azért tehát a búzát, árpát, bort és olajat, amit felajánlottál, küldd el szolgáidnak, ¹⁶ mi pedig annyi fát vágunk ki a Libanon-hegységben, amennyire csak szükséged lesz. A fatörzseket tutajokon Jáfó városáig szállítjuk majd a tengeren, onnan pedig szolgáid vigyék fel Jeruzsálembe.”

¹⁷ Salamon megszámláltatta az országában letelepült idegen nemzetiségű lakosokat — ahhoz hasonlóan, ahogy apja, Dávid is népszámlálást tartott. 153 600 ilyen férfit találtak Izráelben. ¹⁸ Ezek közül 70 000 férfit teherhordásra, 80 000 főt pedig kőfejtésre és favágásra rendelt a király. Ezeket a hegyvidékre küldte, hogy az építkezéshez való kőtömböket és faanyagot előkészítsék. 3 600 férfit pedig munkafelügyelőnek osztott be melléjük.

Jézus a pártfogónk

2 Kedves gyermekeim, azért írtam ezt nektek, hogy ne vétkezzetek. De ha valaki mégis elkövet valamilyen bűnt, akkor van, aki segít nekünk, és szót emel az érdekünkben az Atya-Istennél: az igazságos Jézus Krisztus! ² Ő maga volt az áldozat a bűneinkért — de nemcsak a mi bűneinkért, hanem minden ember összes bűnéért is.

³ Ha engedelmeskedünk annak, amit Isten mondott nekünk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy valóban megismertük őt. ⁴ Aki azt mondja: „ismerem Istent”, de nem engedelmeskedik Isten szavának, az hazudik, és az igazságnak nincs helye a szívében. ⁵ Aki viszont engedelmeskedik Isten szavának, abban az emberben Isten szeretete elérte a célját. ⁶ Aki azt mondja, hogy Istenben él, annak úgy kell élnie, ahogyan Jézus élt.

Isten régi-új parancsa

⁷ Szeretteim, amit nektek írok, az egyáltalán nem új dolog, hanem ugyanaz a régi parancs, amelyet még kezdetben kaptatok. Ez az a tanítás, amelyet már hallottatok, ⁸ mégis újra mondom nektek, mintha új parancs lenne. Ez az igazság megmutatkozott Jézus életében, és érvényes a ti életetekben is, mert múlik a sötétség, és már ragyog az igazi világosság.

⁹ Aki azt mondja, hogy a világosságban^[a] él, mégis gyűlöli a testvérét, az valójában még mindig a sötétségben van. ¹⁰ Aki Isten szeretetével szereti a testvérét, az megmarad a világosságban, és semmi sincs benne, amin mások megütközhetnek. ¹¹ De aki gyűlöli a testvérét, az a sötétségben van, és nem tudja, hová megy, mert a sötétség megvakította.

Ne szeressétek ezt a világot!

¹⁵ Ne szeressétek ezt a világot, se a világ dolgait! Aki ezt a világot szereti, az nem szereti az Atya-Istent.

¹⁶ Ezek azok a dolgok, amelyek a világban vannak: a régi emberi természet vágyai, a szem kívánságai és az élet kérkedése. Mindezek nem az Atya-Istentől, hanem a világból származnak. ¹⁷ Ez a mostani világ azonban elmúlik, és vele együtt az is, amit a hitetlenek kívánnak. Aki ellenben Isten akaratát viszi véghez, az örökké él.

Isten ajándéka és Krisztus ellenségei

¹⁸ Gyermekeim, elérkezett az utolsó óra. Ahogyan már hallottatok róla, Krisztus Ellensége el fog jönni. Valóban, Krisztusnak sok ellensége már itt is van, ebből is láthatjuk, hogy csakugyan az utolsó órában élünk. ¹⁹ Krisztusnak ezek az ellenségei egy ideig közöttünk voltak, azután elhagytak bennünket. Közöttünk voltak, de valójában sohasem tartoztak közénk, hiszen máskülönben nem hagytak volna el minket. Mivel azonban elmentek, nyilvánvaló, hogy valójában sohasem tartoztak közénk.

²⁰ Gyermekeim, ti mindannyian különleges ajándékot^[b] kaptatok Istentől,^[c] ezért ismeritek az igazságot. ²¹ Nem azért írtam nektek ezeket, mintha nem ismernétek az igazságot, hanem éppen azért, mert ismeritek. Azért írtam, mert tudjátok, hogy az igazságból nem származik hazugság.

²² Mi a legnagyobb hazugság? Az, ha valaki azt állítja, hogy Jézus nem a Messiás. Aki ezt mondja, az Krisztus ellensége, mert nem akarja elismerni az Atya-Isten és a Fiú hatalmát. ²³ Aki nem hisz a Fiúban, az nem ismeri az Atyát sem. Aki azonban elismeri a Fiú hatalmát, az elismeri az Atyát is.

²⁴ Kövessétek továbbra is azt a tanítást, amelyet kezdettől fogva hallottatok! Ha ez bennetek marad, akkor ti is közösségben maradtok a Fiúval és az Atyával. ²⁵ Mert ez az, amit ő nekünk megígért: az örök élet.

²⁶ Mindezt azért írom nektek, mert vannak, akik megpróbálnak rossz útra téríteni és becsapni titeket. ²⁷ Ti azonban különleges ajándékot kaptatok Istentől, amely most is bennetek van, ezért nincs szükségetek más tanítóra. Az ő ajándéka megtanít benneteket mindenre, és amit mond, az mind igaz, mert benne nincs semmi hazugság. Tehát ahogy ő tanított benneteket, úgy éljetek Krisztusban továbbra is!

²⁸ Drága gyermekeim, éljetek továbbra is Krisztusban! Ha megmaradunk benne, akkor nem kell félnünk azon a napon sem, amikor ő majd megjelenik. Bízhatunk benne, hogy nem fogunk szégyent vallani előtte. ²⁹ Tudjuk, hogy Krisztus igazságos. Ugyanígy biztosak lehettek abban is, hogy mindazok, akik igazságosan élnek, Isten gyermekei.

1 Prófécia Ninive^[a] ellen. Az elkósi Náhum látomásának könyve.

Zsoltár

Prófécia Asszíria bukásáról

Ne okozz megütközést!^(A)

17 Ezt mondta Jézus a tanítványainak: „Elkerülhetetlen, hogy történjenek olyan dolgok, amelyek miatt egyesek elveszítik a hitüket. De jaj annak, aki miatt ilyesmi történik! ² Jobban járna, ha egy malomkövet kötnének a nyakára, és bedobnák a tengerbe, mielőtt ilyen bajt okozna. ³ Vigyázzatok hát, legyetek óvatosak!

Ha Isten családjában valamelyik testvéred bűnt követ el, figyelmeztesd, és ha megbánja,^[a] bocsáss meg neki! ⁴ Ha napjában hétszer is vétkezik ellened, és hétszer visszajön hozzád megbánással, bocsáss meg neki!”

A mustármagnyi hit

⁵ Akkor az apostolok kérték az Urat: „Erősítsd a hitünket!”

⁶ Ő így válaszolt: „Ha legalább akkora hitetek lenne, mint egy mustármag, akkor mondhatnátok ennek az eperfának, hogy szakadjon ki tövestől, és gyökerezzen meg a tengerben — az pedig engedelmeskedne nektek.”

A szolga és ura

⁷ Jézus ezt mondta: „Ki az közületek, aki azt mondja a rabszolgájának, amikor az a szántás vagy legeltetés után hazajön a mezőről: »Gyere, ülj le, és vacsorázz meg«? ⁸ Ugye, hogy inkább ezt mondjátok: »Készíts nekem vacsorát, vedd fel a kötényedet, és szolgálj ki, amíg eszem és iszom! Azután majd te is vacsorázhatsz.« ⁹ A szolgát nem illeti külön dicséret azért, hogy elvégzi, amit rábíztak, hiszen csak azt tette, ami a kötelessége. ¹⁰ Rátok is ez érvényes. Ha mindazt elvégeztétek, amit rátok bíztak, ti is elmondhatjátok: »Rabszolgák vagyunk, nem érdemlünk semmi külön elismerést. Csak azt tettük, ami a kötelességünk.«”

Hol van a többi kilenc?

¹¹ Jézus útban volt Jeruzsálem felé, és Galileából éppen Samáriába érkezett. ¹² Amikor az egyik faluba ért, tíz leprás jött vele szembe, akik jó messze megálltak, ¹³ és onnan kiabáltak: „Jézus, Mester, segíts rajtunk!”

¹⁴ Mikor Jézus látta őket, ezt mondta nekik: „Menjetek, mutassátok meg magatokat a papnak!”^[b]

Azok mind a tízen el is indultak, és útközben meggyógyultak. ¹⁵ Egyikük, amikor látta, hogy meggyógyult, visszajött Jézushoz, és hangosan dicsérte Istent. ¹⁶ Azután arcra borult Jézus lába előtt, és megköszönte, hogy meggyógyította. Ez az egy éppen samáriai volt. ¹⁷ Jézus ezt kérdezte: „Nem tízen gyógyultak meg? Hol van a többi kilenc? ¹⁸ Egyikük sem jött vissza, hogy Istent dicsőítse, csak ez az idegen?” ¹⁹ Azután hozzá fordult: „Kelj fel, és menj el békességgel! A hited megmentett téged.”

Isten Királysága bennetek van^(B)

²⁰ Egyszer a farizeusok megkérdezték Jézust, hogy mikor jön majd el Isten Királysága.

Így válaszolt: „Isten Királysága bizony eljön, de nem szemmel látható módon. ²¹ Nem úgy, hogy rámutatnak: »Itt van!«, vagy »Ott van!«, mert Isten Királysága bennetek és közöttetek van.”

Amikor az Emberfia eljön

²² A tanítványainak pedig ezt mondta: „Eljön majd az idő, amikor szeretnétek látni legalább egyetlen egyet az Emberfiának napjai közül, de nem fogtok látni. ²³ Amikor ezt mondják nektek: »Nézd, itt van!«, vagy: »Ott van!«, ne menjetek oda, és ne kövessétek őket!” ²⁴ „Ahogy a villám megvilágítja egyik végétől a másikig az egész égboltot, olyan nyilvánvaló módon jön vissza az Emberfia is azon a napon. ²⁵ De előbb még sokat kell szenvednie. Ez a nemzedék pedig elutasítja őt.

²⁶ Ahogyan Nóé napjaiban volt, úgy lesz az Emberfia eljövetelének idejében is. ²⁷ Akkor az emberek ettek, ittak, megházasodtak és férjhez mentek egészen addig, amíg Nóé be nem ment a bárkába. Azután jött az Özönvíz, és mindenkit elpusztított.

²⁸ Ugyanaz történik majd, mint ami Lót idején történt. Az emberek akkor is ettek, ittak, vásároltak és eladtak, ültettek és építettek, ²⁹ de mikor Lót kiment Sodomából, tűz és kéneső hullott az égből, és mindenkit elpusztított a városban. ³⁰ Ugyanígy lesz abban az időben is, amikor az Emberfia megjelenik.

³¹ Azon a napon, ha valaki éppen felment a háza lapos tetejére, vissza se menjen a házba, hogy onnan elvigyen valamit, hanem azonnal meneküljön! Ha a mezőn lesz, azonnal meneküljön, ne forduljon vissza és ne törődjön azzal, amit hátrahagy! ³² Emlékezzetek Lót feleségére!^[c]

³³ Aki meg akarja őrizni a lelkét, vagyis az életét, az el fogja veszteni, de aki feladja az életét, az örökre megmenti.

³⁴ Mondom nektek: azon az éjszakán, ha ketten lesznek egy ágyban, az egyiket felviszik, a másikat otthagyják. ³⁵ Ha két asszony őröl majd együtt a kézimalommal, az egyiket felviszik, a másikat otthagyják.” ^[36] [d]

³⁷ A tanítványok megkérdezték tőle: „Hová, Uram?”

Ő pedig így válaszolt: „Ahol a tetem van, oda gyűlnek a keselyűk.”^[e]