M’Cheyne Bible Reading Plan
11 Amikor Roboám visszaért Jeruzsálembe, összegyűjtötte 180 000 legjobb harcosát Júda és Benjámin törzséből. Hadjáratot akart indítani Izráel fellázadt törzsei ellen, hogy visszaszerezze fölöttük királyi hatalmát. 2 Ekkor azonban az Örökkévaló szólt Semajának, az Isten emberének: 3 „Mondd meg Roboámnak, Salamon fiának, Júda királyának, és mindazoknak, akik Izráel népéből Júdában és Benjáminban laknak: 4 Ezt mondja az Örökkévaló: »Ne vonuljatok fel, és ne harcoljatok testvéreitek ellen! Minden férfi térjen vissza a családjához, mert ezt én akartam így«!” Ők pedig hallgattak az Örökkévaló szavára, hazatértek, és nem vonultak fel Jeroboám ellen.
Roboám megerősíti Júdát
5 Roboám Jeruzsálemben lakott. Megerősítette a következő városokat, hogy meg tudja védeni országát, Júdát: 6 Betlehem, Étám, Tékoa, 7 Bét-Cúr, Szókó, Adullám, 8 Gát, Márésá, Zíf, 9 Adóraim, Lákis, Azéka, 10 Corá, Ajjálón és Hebron. Ezek voltak a megerősített városok Júda és Benjámin törzsi területén. 11 Ezekbe a városokba Roboám kato nai vezetőket nevezett ki, és élelmiszer-raktárakat létesített, ahol olívaolajat és bort is tároltak. 12 Fegyvereket is felhalmozott: pajzsokat, kopjákat és egyéb fegyvereket. Így erősítette meg ezeket a várakat és királyi uralmát Júda és Benjámin fölött.
13 A papok és a léviták Izráel egész területéről mindenhonnan Roboámhoz jöttek, és őt ismerték el királyuknak. 14 Ugyanis Jeroboám és fiai elűzték őket, és nem engedték, hogy papi szolgálatukat végezzék, és hogy az Örökkévalót szolgálják. Ezért a léviták elhagyták birtokaikat, meg legelőiket; és Júda területére, valamint Jeruzsálembe költöztek.
15 Jeroboám pedig maga nevezett ki olyan embereket, akik úgy szolgáltak, mint a papok, csakhogy a különböző magaslatokon. Ezeken a helyeken Jeroboám parancsára kecske és bika formájú bálványszobrokat állítottak fel. 16 A papokat és a lévitákat követve Izráel valamennyi törzséből Jeruzsálembe jártak fel az Örökkévalónak, őseik Istenének áldozatokat bemutatni mindazok, akik szívvel-lélekkel keresték az Örökkévalót, Izráel Istenét. 17 Ezek támogatták Roboámot, Salamon fiát, és erősítették királyságát, Júdát — de csak három évig, mert eddig követték Dávid és Salamon útját.
Roboám családja
18 Roboám felesége Mahalat, Jerimótnak, Dávid fiának a leánya volt. Mahalat anyja Abihail, Eliábnak, Isai fiának a leánya volt. 19 Roboám és Mahalat fiai: Jeús, Semarjá és Zaham. 20 Később Roboám feleségül vette Maakát, Absolon unokáját, akitől a következő gyermekei születtek: Abijjá, Attaj, Zíza és Selómit. 21 Roboámnak tizennyolc felesége és hatvan ágyasa volt, de közülük Maakát, Absolon unokáját szerette a legjobban. Feleségeitől és ágyasaitól összesen 28 fia és 60 leánya született.
22 Roboám kiválasztotta a fiai közül Abijját, Maaká fiát, hogy utána ő legyen a király. 23 Ezért a többi fiát okosan szétküldte azokba a megerősített városokba, amelyek Júda és Benjámin területén voltak. Bőségesen ellátta őket mindennel, és számos feleséget szerzett nekik.
Sisák fáraó hadjárata Jeruzsálem ellen(A)
12 Roboám erőskezű király volt, és megerősítette a királyságát is. Ezután azonban elfordult az Örökkévaló Törvényétől, és egész Júda[a] követte ebben.
2 Uralkodásának ötödik évében Sisák, az egyiptomi fáraó hadseregével felvonult Jeruzsálem ellen — mert Roboám és népe hűtlenné lett az Örökkévalóhoz. 3 Az egyiptomi seregben 1 200 harci szekér és 60 000 lovas, meg számtalan gyalogos volt, még líbiai, szukki és etiópiai harcosok is. 4 Miután Sisák elfoglalta a megerősített városokat Júdában, megérkezett seregével Jeruzsálemhez.
5 Akkor Semajá próféta elment Jeruzsálembe Roboámhoz, akinél összegyűltek Júda fejedelmei Sisák miatt, és ezt mondta nekik: „Ezt mondja az Örökkévaló: »Mivel elhagytatok engem, ezért Sisák kezébe adlak benneteket.«”
6 Ekkor Júda fejedelmei és a király megalázták magukat, és azt mondták: „Igazságos az Örökkévaló!”
7 Amikor az Örökkévaló látta, hogy megalázták magukat, szólt Semajának: „Mivel megalázták magukat, nem pusztítom el őket, hanem némi szabadulást adok nekik. Nem zúdítom haragomat Jeruzsálemre Sisák keze által, 8 de mégis a szolgái lesznek, hogy megtanulják, mi a különbség a között, ha engem szolgálnak, vagy ha idegen népek királyait.”
9 Így hát Sisák Jeruzsálem ellen vonult, és kifosztotta az Örökkévaló házát és a király palotáját — minden kincset elvitt belőlük, semmit nem hagyott meg. Még azokat az aranypajzsokat is elvitte, amelyeket Salamon készíttetett. 10 Ezek helyett Roboám bronzpajzsokat készíttetett, és azokat adta a palotaőrség vezetőinek, akik a kapukat őrizték. 11 Amikor a király bement az Örökkévaló Templomába, a testőrök felvették a pajzsokat, azután ismét visszavitték azokat a helyükre, az őrség szobájába.
12 Amikor Roboám megalázta magát, az Örökkévaló haragja elfordult tőle, és nem pusztította el őt. Még volt valami jó Júdában.
13 Roboám erős kézzel uralkodott Jeruzsálemben. Negyvenegy éves volt, amikor trónra lépett, és tizenhét évig volt király Jeruzsálemben, amelyet az Örökkévaló választott ki Izráel törzsei közül, hogy oda helyezze nevét. Roboám anyja az ammoni Naamá volt. 14 Roboám gonosz dolgokat tett, mert nem szánta oda a szívét teljesen az Örökkévaló keresésére.
15 Roboám viselt dolgai, története és családjának leszármazása elejétől végéig meg vannak írva Semajá próféta krónikáiban és Iddó próféta könyvében. Roboám és Jeroboám között állandóan háborúskodás folyt. 16 Azután meghalt Roboám, akárcsak ősei. Dávid városában temették el, és utána a fia, Abijjá lett a király.
Jézus üzen az efezusi gyülekezetnek
2 „Az efezusi gyülekezet angyalának ezt írd:
Ezt üzeni az, aki jobb kezében tartja a hét csillagot, és aki a hét arany olajmécs-tartó között jár: 2 »Jól ismerem mindazt, amit teszel. Tudom, hogy szorgalmas, türelmes és kitartó vagy, és hogy nem tűröd meg a gonoszokat magatok között. Próbára tetted azokat, akik apostoloknak mondják magukat, pedig nem azok, és rájuk bizonyítottad, hogy hazudnak. 3 Tudom, hogy az én nevemért türelmesen elszenvedted a megpróbáltatásokat, és nem fáradtál bele.
4 De van valami, ami nem tetszik nekem: a szereteted már nem olyan, mint kezdetben. 5 Emlékezz vissza, hol voltál, és honnan estél le! Változtasd meg a szíved és az életed! Térj vissza azokhoz, amiket kezdetben tettél, mert ha nem változol meg, eljövök hozzád, és az olajmécs-tartódat elveszem a helyéről. 6 Az viszont melletted szól, hogy gyűlölöd, amit a nikolaiták[a] tesznek, mert azt én is gyűlölöm.
7 Akinek van füle, hallja és értse meg, amit a Szent Szellem mond a gyülekezeteknek! Aki győz, annak megengedem, hogy egyen az Élet Fájáról, amely Isten Kertjében van.«”
Jézus üzen a szmirnai gyülekezetnek
8 „A szmirnai gyülekezet angyalának írd meg:
Ezt üzeni az Első és Utolsó, aki meghalt és feltámadt: 9 »Jól ismerem szenvedésedet és szegénységedet — bár valójában gazdag vagy! Tudom, hogy milyen gonosz dolgokat mondtak rólad azok, akik zsidóknak tartják magukat, pedig nem azok, hanem a Sátán zsinagógája. 10 Semmit se félj a rád váró szenvedésektől! Mert a Sátán néhányat közületek börtönbe fog zárni, hogy próbára tegyen titeket, és szenvedni fogsz tíz napig. Maradj hűséges mindhalálig, és neked adom az örök élet koszorúját!
11 Akinek van füle, hallja és értse meg, amit a Szent Szellem mond a gyülekezeteknek! Aki győz, annak nem árt majd a második halál.«”
Jézus üzen a pergamoni gyülekezetnek
12 „A pergamoni gyülekezet angyalának ezt írd meg:
Ezt üzeni az, akinél a kétélű, éles kard van: 13 »Tudom, hogy ott laksz, ahol a Sátán trónja van. Mégis ragaszkodsz hozzám, és nem tagadtad meg, hogy hiszel bennem, még akkor sem, amikor hű tanúmat[b], Antipászt megölték a városodban, ahol a Sátán lakik.
14 De van valami, ami nem tetszik nekem: vannak közöttetek, akik Bálám tanítását[c] követik. Bálám arra tanította Bálák királyt, hogyan csalja csapdába Izráel népét. Rávette őket, hogy egyenek a bálványisteneknek felajánlott ételekből, és szexuális bűnöket kövessenek el. 15 Így nálad is vannak, akik a nikolaiták tanítását követik.
16 Változtassátok meg szíveteket és életeteket, különben hamarosan eljövök hozzátok, és a számból kijövő karddal fogok harcolni ezek ellen.
17 Akinek van füle, hallja és értse meg, amit a Szent Szellem mond a gyülekezeteknek!
Aki győz, annak adok az elrejtett mannából[d], és kap tőlem egy fehér követ, amelyre új név lesz ráírva, amelyet csak az tud, aki kapja.«”
Jézus üzen a thiatirai gyülekezetnek
18 „A thiatirai gyülekezet angyalának ezt írd:
Ezt üzeni az Isten Fia, akinek a szeme olyan, mint a tűz lángja, és a lába, mint az izzó fém: 19 »Jól ismerem mindazt, amit teszel, hitedet, szolgálatodat és türelmes kitartásodat. Tudom, hogy a mostani tetteid jobbak, mint amelyeket kezdetben tettél.
20 De van valami, ami nem tetszik nekem: eltűröd, hogy az az asszony, Jezábel,[e] azt tegye, amit akar. Mert prófétának mondja magát, és tanításaival félrevezeti szolgáimat. Ráveszi őket, hogy házasságtörést kövessenek el, és hogy egyenek a bálványoknak áldozott ételekből. 21 Adtam neki időt, hogy megváltozzon, de ő nem akar, hanem továbbra is vétkezik. 22 Lásd! Jezábelt betegágyba vetem, s azokat, akik szexuális bűnöket követtek el vele, súlyos szenvedésekkel sújtom — ha meg nem bánják a Jezábellel együtt elkövetett gonoszságaikat —, 23 Jezábel követőit pedig halálos betegséggel ölöm meg. Akkor majd megérti az összes helyi gyülekezet, hogy én vagyok az, aki mindenkinek vizsgálom a szívét és a lelke mélyét, és hogy mindenkinek a tettei szerint adom meg, amit megérdemel.
24 De vannak ott Thiatirában, akik nem követik Jezábel tanítását, és nem ismerték meg a Sátán úgynevezett mélységeit. Nekik azt üzenem: nem teszek rátok több terhet, 25 csak ahhoz ragaszkodjatok, ami a tiétek, amíg eljövök!
26 Aki győz, és mindvégig engedelmeskedik parancsaimnak, azt a nemzetek feletti hatalommal ruházom fel. 27 Vasból készült királyi jogarral fog uralkodni rajtuk, és összetöri őket, mint a vas a cserépedényeket.[f] Úgy adom neki a hatalmat, ahogyan én is kaptam Atyámtól, 28 és neki adom a Hajnalcsillagot.
29 Akinek van füle, hallja és értse meg, amit a Szent Szellem mond a gyülekezeteknek!«”
Prófécia Jeruzsálem ellen
3 Jaj a városnak[a],
amely az Örökkévaló ellen lázad,
engedetlen, tisztátalan,
s elnyomja lakosait!
2 Nem hallgatott az Örökkévaló szavára,
ellenállt a fenyítésnek,
nem bízott benne,
és nem Istenét kereste.
3 A város vezetői
zsákmányra éhes oroszlánok,
bírái, mint az éhes farkasok:
amit megragadnak,
abból reggelre semmi sem marad!
4 Prófétái hitvány csalók,
papjai tisztátalanná tették, ami szent,
és erőszakot követtek el a Törvényen.
5 Csak az Örökkévaló
igazságos a városban!
Csak ő nem tesz
semmi törvénytelent.
Sőt, minden reggel napvilágra hozza
igazságos ítéletét,
egyszer sem mulasztja el!
De az igazságtalanok
még csak nem is szégyellik magukat!
6 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Nemzeteket irtottam ki a földről,
váraik romokban hevernek,
utcáikon senki sem jár,
elpusztultak teljesen,
városaikat lerombolták,
lakatlan romhalmaz maradt belőlük.
7 Azt gondoltam:
ez a város tanul példájukból,
tisztelni és félni fog engem,
elfogadja a figyelmeztetést,
akkor nem pusztul el lakóhelyük,
nem kell megbüntetnem őket.
De nem!
Már kora reggel, ahogy fölkeltek,
megint csak rosszra igyekeztek.
8 Azért hát, várjatok csak rám
— mondja az Örökkévaló —,
amíg ítélethez kezdek!
Mert elhatároztam,
hogy összegyűjtök minden nemzetet,
összeszedem a népeket,
és általuk öntöm rátok izzó haragomat!
Féltő szeretetem tüzében
az egész föld megég!
Prófécia Izráel maradékáról
9 Akkor változtatom át
a nemzetek beszédét,
hogy tiszta nyelven szóljanak,
hogy segítségül hívják
az Örökkévaló nevét,
s egy akarattal szolgálják
és tiszteljék őt.
10 Akkor imádóim eljönnek,
ajándékokat és áldozatokat
hoznak nekem
még Kús folyóin túlról is, a városba,
amelyből szétszórtam népemet.
11 Izráel népe, azon a napon
már nem kell szégyenkezned
vétkeid miatt,
amelyekkel lázadtál ellenem,
mivel kiválogatom közüled azokat,
akik büszkén kérkednek.
Nem fognak többé kevélykedni
szent hegyemen!
12 Csak a szegényeket és elnyomottakat
hagyom meg közületek,
akik egyedül az Örökkévalóban bíznak.
13 Mert Izráel maradéka nem szól
és nem cselekszik hamisan,
nem károsít meg senkit
hazug beszéddel.
Hanem olyanok lesznek,
mint a juhnyáj:
békességben legelnek,
zavartalan pihennek,
fel nem riasztja őket senki.”
Örömének
14 Sion leánya, énekelj!
Ujjongva kiálts, Izráel!
Örülj és vigadj Jeruzsálem leánya!
15 Véget vetett az Örökkévaló
büntetésednek,
elsöpörte ellenségeidet!
Izráel Királya, az Örökkévaló
közöttetek lakik,
nem kell többé félnetek senkitől!
16 Azon a napon
így bíztatják Jeruzsálemet:
„Ne félj Sion,
ne csüggedj, légy erős!
17 Istened, az Örökkévaló,
veled van!
Legyőzhetetlen harcos,
megment ő, és megszabadít!”
Hogy fog ujjongani,
mennyire megörül majd neked!
Szeretetében szótlanul
gyönyörködik benned,
majd ujjongva kiált örömében,
18 mint Jeruzsálemben az ünneplő tömeg.
„Leveszem rólad a gyalázatot,
elűzöm ellenségeidet.[b]
19 Nézd, elbánok elnyomóiddal!
De meggyógyítom, a megnyomorítottakat,
és összegyűjtöm a szétszórtakat.
Gyalázatukat dicsőséggé változtatom,
s az egész világ dicsérni fogja őket!
20 Bizony, azon a napon
összegyűjtelek és hazahozlak,
szégyeneteket dicsőséggé változtatom,
s a föld minden népe dicsérni fog,
mikor sorsotokat
a szemetek láttára jóra fordítom!”
— ezt mondja az Örökkévaló.
Az Ige emberré lett
1 Kezdetben volt az Ige,[a] aki Istennel együtt volt, és maga is Isten volt. 2 Az Ige kezdetben együtt volt Istennel. 3 Minden az Ige által jött létre, nélküle egyetlen teremtmény sem keletkezett. 4 Benne volt az élet, amely a világosság volt az emberek számára. 5 A világosság[b] fénylik a sötétségben, de a sötétség sohasem tudta legyőzni, feltartóztatni vagy megérteni.
6 Isten küldött egy embert, akit Jánosnak[c] hívtak. 7 Ő azért jött, hogy tanúskodjon a világosságról, s hogy mindenki halljon arról, aki a világosság, és higgyen benne. 8 Nem ő volt a világosság, hanem azért jött, hogy tanúskodjon a világosságról mindenkinek.
9 Az igazi világosság — aki mindenkit megvilágosít — már készen volt arra, hogy megjelenjen. 10 Már a világon volt, és bár ez a világ általa jött létre, az emberek mégsem ismerték fel őt. 11 A saját birtokába jött, de a saját népe nem fogadta be.
12 Akik viszont befogadták — vagyis akik hisznek benne —, azoknak mind felhatalmazást és lehetőséget adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek. 13 Azonban ők nem úgy születtek, ahogyan a gyermekek világra jönnek. Nem az emberi testből származnak, nem testi vágyból, nem a férfi akaratából, hanem magától Istentől születtek.
14 Az Ige hús-vér emberré lett, és közöttünk élt, mi pedig közelről szemléltük a dicsőségét. Igen, a Mennyei Atyától származó egyszülött Fiú dicsőségét, akiben az isteni kegyelem és a valóság teljessége lakik. 15 Őróla tanúskodott Bemerítő János, amikor hirdette: „Ő az — kiáltott fel —, akiről előre megmondtam, hogy el fog jönni! Ő az, aki ugyan később érkezik, mint én, mégis nagyobb nálam, mert már akkor is létezett, amikor én még meg sem születtem.”
16 Ő az, akinek a teljességéből kaptunk mindannyian sokféle kegyelmet, áldást és ajándékot az isteni kegyelem alapján. 17 A Törvényt Mózesen keresztül kaptuk, de a kegyelem és a valóság a Messiás Jézuson keresztül jött el hozzánk. 18 Istent soha nem látta egyetlen ember sem. Az egyszülött Fiú — aki maga is Isten, és nagyon szoros közösségben van az Atyával —, ő mutatta meg nekünk, és ismertette meg velünk, milyen az Isten.[d]
Bemerítő János tanúskodik Jézusról(A)
19 A jeruzsálemi vallási vezetők papokat és lévitákat küldtek Bemerítő Jánoshoz, hogy kérdezzék meg tőle: „Ki vagy te?”
20 János nyíltan megmondta, és elismerte: „Nem én vagyok a Messiás!”
21 „Akkor ki vagy, talán Illés?” — kérdezték.
„Nem” — mondta János.
„Te vagy a Próféta?”[e]
János így felelt: „Nem, az sem vagyok.”
22 Ekkor ezt kérdezték tőle: „Hát akkor ki vagy? Mondd meg, hogy válaszolhassunk azoknak, akik minket elküldtek! Mit mondasz magadról?”
23 Végül Bemerítő János Ézsaiás próféta szavaival válaszolt: „Az a hang vagyok, aki ezt kiáltja:
»Készítsetek utat az Örökkévalónak a pusztaságban!«”[f]
24 Ezek a küldöttek a farizeusok csoportjához tartoztak. 25 Tovább kérdezgették Jánost: „Ha nem vagy sem a Messiás, sem Illés, sem pedig a Próféta, akkor miért meríted be az embereket?”
26 János erre így válaszolt: „Igaz, én vízbe merítem be az embereket, de van közöttetek valaki, akit nem ismertek. 27 Ő az, aki később fog megérkezni, mint én, s akinek még a saruját sem vagyok méltó levenni a lábáról.”
28 Mindezek a Jordán folyó keleti oldalán lévő Betániában történtek, ahol János bemerítette az embereket.
Ő az Isten Báránya!
29 Másnap Bemerítő János meglátta Jézust, amint feléje közeledett, és ezt mondta: „Nézzétek! Ő az Isten Báránya, aki magára veszi az egész világ összes bűnét! 30 Ő az, akiről azt mondtam, hogy később fog megérkezni, mint én, mégis nagyobb nálam, mert már előttem létezett. 31 Én nem ismertem őt, de azért jöttem, és azért merítem vízbe az embereket, hogy Izráel népe számára lelepleződjön, hogy ő a Messiás.”
32 Ezután János így tanúskodott: „Láttam a Szent Szellemet, amikor leszállt a Mennyből, mint egy galamb, és megnyugodott őrajta. 33 Nem ismertem őt, de aki elküldött, hogy vízbe merítsem be az embereket, azt mondta nekem: »Látni fogod, hogy a Szent Szellem leszáll, és megnyugszik egy férfin. Ő az, aki majd Szent Szellembe fog bemeríteni.« 34 Mivel pedig szemtanúja voltam annak, hogy ez beteljesedett, ezért tanúsítom, hogy ő az Isten Fia.”[g]
Jézus első tanítványai
35 A következő napon Bemerítő János — két tanítványával együtt — ismét ugyanott volt. 36 Megint észrevette Jézust, amint ott járt-kelt, és ezt mondta: „Nézzétek! Ő az Isten Báránya!”
37 Amikor ezt az a két tanítvány meghallotta, Jézus után indultak. 38 Jézus megfordult, látta, hogy követik, és megkérdezte tőlük: „Mit akartok?”
Ők ezt kérdezték: „Rabbi, hol laksz?” („Rabbi” azt jelenti: „Mester, Tanító”.)
39 „Gyertek velem, és meglátjátok!” — válaszolta Jézus. Azok ketten vele is mentek, és megnézték, hol lakik. Körülbelül délután négy óra volt akkor, és aznap nála is maradtak.
40 Ez a két tanítvány hallotta, amit János Jézusról mondott, és követték Jézust. Az egyikük András volt, Simon Péter testvére. 41 András azonnal megkereste a testvérét, Simont, és ezt mondta neki: „Rátaláltunk a Messiásra!” (A héber „Messiás” szó görögül „Krisztus”, magyarul „Felkent”.)[h]
42 Azután András odavezette Simon Pétert Jézushoz, aki ránézett, és ezt mondta: „Te Simon vagy, Jóna fia. Kéfás lesz a neved.” (Ez azt jelenti: „Péter”, vagyis kő.[i])
43 Másnap Jézus el akart menni Galileába. Ekkor találkozott Fülöppel, és megszólította: „Csatlakozz hozzám, és kövess engem!” 44 Fülöp Bétsaidából, András és Péter városából származott. 45 Később Fülöp találkozott Nátánaéllel, és elújságolta neki: „Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a Törvényben, és akiről a próféták is írtak! Jézusnak hívják, József fia, és Názáretből való.”
46 Nátánaél így válaszolt: „Ugyan, mi jó jöhet Názáretből?”
„Gyere, és nézd meg magad!” — válaszolt Fülöp.
47 Amikor Jézus látta, hogy Nátánaél közeledik feléje, azt mondta róla: „Nézzétek, itt jön egy igazi izraelita,[j] akiben semmi hamisság nincsen!”
48 Nátánaél csodálkozva kérdezte: „Honnan ismersz engem?”
Jézus ezt válaszolta: „Láttalak téged a fügefa alatt, mielőtt Fülöp idehívott.”
49 Ekkor Nátánaél ezt mondta: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izráel Királya!”
50 Jézus így felelt: „Azért hiszel, mert azt mondtam, hogy láttalak a fügefa alatt? Ennél nagyobb dolgokat is látsz majd.” 51 És így folytatta: „Igazán mondom nektek: meglátjátok majd a megnyílt Mennyet, és Isten angyalait, amint fel- és leszállnak az Emberfiára.”[k]
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center