M’Cheyne Bible Reading Plan
Issakár leszármazottjai
7 Issakárnak négy fia volt: Tólá, Púá, Jásúb és Simrón.
2 Tólá fiai: Uzzi, Refájá, Jeriél, Jahmaj, Jibszám és Sámuel — akik mind nemzetségfők lettek. Leszármazottjaikkal együtt erős és bátor harcosok voltak. Dávid király uralkodása idején összesen 22 600 harcost tudtak kiállítani.
3 Uzzi fia volt Jizrahjá, az ő fia pedig Mikaél, Óbadjá, Jóel és Jissijá — mind az öten vezetők a maguk családjában. 4 A vezetésük alá tartozó — és a rokonságukból álló — sereg 36 000 harcosból állt, ugyanis általában több feleségük és számos gyermekük volt.
5 Issakár törzse a nemzetségi jegyzék szerint összesen 87 000 harcost tudott kiállítani.
Benjámin leszármazottjai
6 Benjáminnak három fia volt: Bela, Beker és Jedíaél.
7 Bela fiai: Ecbón, Uzzi, Uzziél, Jerimót és Íri. Mind az öten családfők voltak és bátor harcosok. Bela utódai a nemzetségi jegyzék szerint összesen 22 034 harcost tudtak kiállítani.
8 Beker fiai: Zemírá, Jóás, Eliézer, Eljóénaj, Omri, Jerémót, Abijjá, Anátót és Álemet. 9 Beker utódai a nemzetségi jegyzék szerint összesen 20 200 harcost tudtak kiállítani, akik valamennyien családfők és bátor katonák voltak.
10 Jedíaél fia volt Bilhán, annak fiai: Jeús, Benjámin, Éhúd, Kenaaná, Zétán, Társis és Ahisahar. 11 Jedíaél utódai összesen 17 200 harcost tudtak kiállítani, akik valamennyien családfők és bátor katonák voltak.
12 Suppim és Huppim Ír fiai voltak. Husim Ahár fia volt.
Naftáli leszármazottjai
13 Naftáli fiai: Jahaciél, Gúni, Jécer és Sallúm — valamennyien Bilha[a] unokái.
Manassé leszármazottjai
14 Manassé fiai: Aszriél, és Mákír, akit Manassé arám származású szolgálója szült. Mákír fia volt Gileád. 15 Mákír a huppiták és suppiták közül vett magának feleséget. Mákír nővére volt Maaká. A másodikat Célofhádnak hívták, akinek csak leányai születtek. 16 Mákír felesége, Maaká fiút szült, akit Peresnek nevezett el. Peres testvére volt Seres, akinek a fiai voltak Úlám és Rekem. 17 Úlám fia Bedán volt. Ezek voltak Gileádnak, Mákír fiának (aki Manassé fia volt) a leszármazottjai. 18 Gileád nővérének, Hammóleketnek gyermekei: Ishód, Abiezer, Mahla és Semídá.[b] 19 Semídá fiai: Ahján, Sekem, Likhi és Aniám.
Efraim leszármazottjai
20 Efraim fia volt Sútelah, ennek fia Bered, ennek fia Tahat, ennek fia Eládá, ennek fia Tahat, 21 ennek fia Zábád, ennek fia Sútelah. Efraim fiai voltak még Ézer és Elád is, akiket Gát városának a lakói megöltek, amikor ez a két fiú el akarta lopni a gátiak juhait és marháit.
22 Efraim sokáig gyászolta ezt a két fiát. Végül a testvérei meglátogatták és megvigasztalták. 23 Ezután Efraim felesége fiút szült, akit Efraim Berijának[c] nevezett, mert ilyen nagy szerencsétlenség történt Ézerrel és Eláddal. 24 Berija leánya volt Seerá, aki felépítette alsó és felső Bét-Hórónt és Uzén-Seerát.
25 Berija fia volt Refah, ennek fia Resef, ennek fia Telah, ennek fia Tahan, 26 ennek fia Ladán, ennek fia Ammihúd, ennek fia Elisáma, 27 ennek fia Nún, ennek fia Józsué.
28 Efraim leszármazottjainak lakóhelyei és birtokai a következők voltak: Bétel, azután kelet felé Naarán, nyugat felé Gézer, azután Sikem, és egészen Ajjáig — valamint a városokhoz tartozó falvak. 29 Ezen kívül az övék volt még a Manassé törzsi területével határos vidéken: Bétseán, Taanak, Meggidó és Dór, valamint a városokhoz tartozó falvak. Ezekben laktak Izráel fiának, Józsefnek a leszármazottjai.
Ásér leszármazottjai
30 Ásér gyermekei: Jimná, Jisvá, Jisvi, Berija — a fiai —, és Szerah, a leánya.
31 Berija fiai: Héber és Malkiél. Malkiél fia Birzávit.
32 Héber gyermekei: Jaflét, Sómér és Hótám — a fiai —, és Súa, a leánya.
33 Jaflét fiai: Pászak, Bimhál, Asvát. Ezek voltak Jaflét fiai.
34 Sómér fiai: Ahi, Rohgá, Jehubbá és Arám.
35 Sómér testvérének, Helemnek a fiai: Cófah, Jimná, Séles és Ámal.
36 Cófah fiai: Szúah, Harnefer, Súál, Béri, Jimrá, 37 Becer, Hód, Sammá, Silsá, Jitrán és Beérá.
38 Jeter fiai: Jefunne, Piszpá és Ará.
39 Ullá fiai: Árah, Hanniél és Ricjá.
40 Ezek voltak Ásér leszármazottjai, a családfők, mind kiváló harcosok és vezetők.
Katonai szolgálatra készített jegyzékük szerint 26 000 harcost tudtak kiállítani.
Benjámin leszármazottjai
8 Benjámin elsőszülött fia Bela, a második Asbél, a harmadik Ahrah, 2 a negyedik Nóhá, az ötödik Ráfá.
3 Bela fiai: Addár, Gera, Abihúd, 4 Abisúa, Naámán, Ahóah, 5 Gera, Sefúfán és Húrám.
6-7 Éhúd fiai: Naámán, Ahijjá és Gera. Ezek családfők voltak, akik Gebában laktak, de később átköltöztek Mánáhatba. Gera költöztette őket át. Gera fiai: Uzza és Ahiúd.
8 Saharaim elvált két feleségétől, Húsimtól és Baarától, amikor Moáb földjén lakott. Azután egy másik feleségétől fiai születtek. 9-10 Hódes nevű feleségétől születtek ezek a fiai, akik mind családfők lettek: Jóbáb, Cibjá, Mésa, Malkám, Jeúc, Szokjá és Mirmá. 11 Abitúb és Elpaal szintén Saharaim és Húsim fiai voltak.
12-13 Elpaal fiai: Éber, Misám, Semed, Berija és Sema. Semed építette Ónó és Lód városait, meg a környező falvakat. Berija és Sema voltak az Ajjálónban élő családok vezetői. Ők űzték el Gát lakosait.
14-16 Berija fiai: Ahjó, Sásák, Jerémót, Zabadjá, Arád, Eder, Mikaél, Jispá és Jóhá. 17-18 Elpaal fiai: Zebadjá, Mesullám, Hizki, Héber, Jismeraj, Jizlíá és Jóbáb.
19-21 Simei fiai: Jákim, Zikri, Zabdi, Eliénaj, Cillétaj, Eliél, Adájá, Berájá és Simrát.
22-25 Sásák fiai: Jispán, Éber, Eliél, Abdón, Zikri, Hánán, Hananjá, Élám, Antótijjá, Jifdejá és Penúél.
26-27 Jeróhám fiai: Samseraj, Seharjá, Atalja, Jaaresjá, Élijjá és Zikri.
28 Ezek valamennyien Jeruzsálemben laktak, és a nemzetségi jegyzék szerint családfők voltak.
Saul király családja(A)
29 Jeiél alapította Gibeon városát, és ott is lakott. Feleségét Maakának hívták. 30 Elsőszülött fia volt Abdón, azután Cúr, Kís, Baál, Nér, Nádáb, 31 Gedór, Ahjó, Zeker és Miklót. 32 Miklót fia: Simá. Ők is Jeruzsálemben laktak, a rokonaik közelében.
33 Nér fia volt Kís, ennek fia Saul, ennek fiai: Jonatán, Malkisúá, Abinádáb és Esbaal.
34 Jonatán fia Meribbaal, ennek fia Míká, 35 ennek fiai: Pítón, Melek, Taréa és Áház.
36 Áház fia Jehóaddá, ennek fiai: Álemet, Azmávet és Zimri. Zimri fia Mócá, 37 ennek fia Biná, ennek fia Refájá, ennek fia Elászá, ennek fia Ácél.
38 Ácélnak hat fia volt: Azrikám, Bókerú, Jismaél, Searjá, Óbadjá és Hánán. Ezek voltak Ácél fiai.
39 Ácél testvérének, Éseknek a fiai: Úlám, az elsőszülött; Jeús, a második és Elifelet, a harmadik. 40 Úlám leszármazottjai mind bátor harcosok voltak, íj volt a fegyverük.
Gyermekeikkel és unokáikkal együtt százötvenen voltak.
A hit és a hit hősei
11 Hinni pedig azt jelenti, hogy bizonyosak vagyunk abban, amit remélünk. Aki hisz valamiben, az meg van győződve arról, hogy az a dolog valóságosan létezik, annak ellenére, hogy nem látja. 2 Hitük miatt voltak olyan kedvesek Isten számára mindazok, akik a régi korokban hitben előttünk jártak.
3 Hitünk által értjük meg, hogy a világmindenséget Isten a kimondott szava által teremtette, és hogy a láthatókat a láthatatlan dolgokból hozta elő.
4 Hite által vitt Istennek Ábel olyan áldozatot, amelyet Isten szívesen fogadott, s amely jobb volt, mint Kain áldozata. Így lett Ábel Isten számára elfogadhatóvá. Bár Ábel meghalt, a hite által még ma is szól hozzánk!
5 Énókot a hite miatt emelte fel Isten magához a földről. A földön többé senki sem találta Énókot, aki sohasem találkozott a Halállal. Az Írások azt mondják róla, hogy még mielőtt Isten felvitte volna, Énók megbizonyosodott arról, hogy Isten a kedvét leli benne. 6 Hit nélkül ugyanis nem lehet Isten tetszését elnyerni. Aki Istenhez közeledni akar, annak hinnie kell, hogy Isten létezik, és abban is, hogy Isten megjutalmazza az őt keresőket.
7 Isten előre figyelmeztette Nóét azokról a közelgő dolgokról, amelyeket akkor még nem lehetett látni. Nóé pedig hittel fogadta Isten szavát, és istenfélelemmel engedelmeskedett: felépítette a Bárkát mind saját maga, mind a családja megmentésére. Ezzel a tettével egyrészt rábizonyította a kortársaira a hitetlenségüket, másrészt pedig méltónak bizonyult arra, hogy az Istenben való hite és bizalma alapján Isten elfogadja őt.
8 Ábrahám is a hite által engedelmeskedett, amikor Isten hívta, hogy költözzön egy másik országba. Elindult, bár fogalma sem volt róla, hol van az az ország, csak azt tudta, hogy Isten neki ígérte örökségül. 9 Miután odaért, ugyancsak a hite által lakott azon a megígért földön, de csak úgy, mintha menekült lett volna egy idegen országban. Sátorban lakott, akárcsak Izsák és Jákób, akiknek Isten ugyanazt az ígéretet tette. 10 Azért vándorolt, mert hittel várta azt a várost,[a] amelynek alapja szilárd, és amelyet maga Isten tervezett és épített.
11 Sárának egészen addig még nem született gyermeke, és már túl öreg volt ahhoz, hogy szüljön. Ábrahám hite által Sára mégis képessé vált arra, hogy gyermeket foganjon és szüljön. Ugyanis Isten ezt előre megígérte Ábrahámnak, aki teljesen megbízott benne. 12 Így történt, hogy ettől az egyetlen férfitől, Ábrahámtól — aki akkor már közel volt a halálhoz — olyan sokan származtak, mint égen a csillagok, vagy mint tengerparton a homokszemek.
13 Ezek az emberek mind hitben éltek és haltak meg, de életükben nem kapták meg mindazt, amit Isten nekik ígért. Csak távolról látták azokat, és már előre örültek az ígéretek jövendő beteljesülésének. Nyíltan megvallották, hogy idegenek és jövevények, akik csak átutazóban vannak a Földön. 14 Ezzel azt is kifejezték, hogy várják és keresik a saját hazájukat. 15 Mert, ha abba az országba kívánkoztak volna vissza, ahonnan eljöttek, bőven lett volna idejük, hogy visszatérjenek oda. 16 Ők azonban sokkal jobbat kívántak: olyan ország után vágyakoztak, amely a Mennyben van. Ezért Isten sem szégyelli, hogy őt Ábrahám, Izsák és Jákób Istenének nevezzék, mert valóban elkészítette számukra azt a mennyei várost!
17-18 Ábrahámot a hite tette képessé arra, hogy a fiát, Izsákot az oltárra tegye. Isten ezzel tette próbára Ábrahámot, hiszen azt mondta neki: „Izsákon keresztül származnak majd az utódaid.”[b] Bár ezt ígérte neki, Ábrahám mégis kész volt arra, hogy egyetlen fiát feláldozza. 19 Ugyanis arra a meggyőződésre jutott, hogy Isten még a halálból is fel tudja támasztani Izsákot. Amikor Isten megállította Ábrahámot, és nem engedte, hogy Izsákot ténylegesen feláldozza, az valóban olyan volt, mintha Izsák feltámadt volna.
20 Izsák is a hite által nézett a messzi jövőbe, amikor megáldotta a fiait, Jákóbot és Ézsaut. 21 A haldokló Jákób is hittel áldotta meg József mindkét fiát, és botja végére támaszkodva imádkozott.
22 Élete végén József is hittel beszélt arról, hogy Izráel népe majd egyszer ki fog vonulni Egyiptomból, és még arról is rendelkezett, hogy akkor majd hová temessék el a csontjait.
23 Hitük által bátorodtak fel Mózes szülei, hogy újszülött fiukat három hónapos koráig rejtegessék, hiszen látták, milyen gyönyörű a kis Mózes, és nem féltek a király parancsának ellene szegülni.
24 Amikor Mózes felnőtt, hite által utasította vissza, hogy a fáraó leánya gyermekének tekintsék. 25 Inkább vállalta a közösséget Isten népével, és velük együtt a szenvedést is, mint hogy Egyiptomban a bűn pillanatnyi örömeit élvezze. 26 A Messiáshoz hasonlóan ő is úgy tartotta, hogy Isten népéhez tartozni és az ezzel járó megvetést elviselni többet ér, mint Egyiptom összes kincse — mivel arra a jutalomra tekintett, amelyet Istentől várt. 27 Hitére támaszkodva hagyta ott Egyiptomot, és nem félt a király haragjától. Ingadozás nélkül kitartott, mert Istenre nézett, aki láthatatlan. 28 Mózes hittel készítette el a páskabárányt és kente be az ajtófélfákat vérrel, hogy a Pusztító[c] ne nyúlhasson Izráel elsőszülött fiaihoz.[d]
29 Hit által tudott az egész nép is átkelni a Vörös-tengeren, amikor Mózes vezette őket. Úgy mentek át a tengeren, mintha csak a szárazon jártak volna! Amikor pedig az egyiptomiak is megpróbálták ugyanezt, mind belefulladtak a tengerbe.
30 Izráel népének a hite által dőltek le Jerikó falai, miután hét napon keresztül körüljárták a várost.
31 Hite miatt menekült meg Ráháb, a prostituált: nem ölték meg, mint a többi engedetlent. Ráháb ugyanis jó szívvel befogadta a házába az izráeli kémeket.
32 Szükség van-e még további példákra? Nincs elég idő, hogy Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról is beszéljek. 33 Nekik valóban erős hitük volt! Hitük által országokat hódítottak meg, igazságosan uralkodtak, megkapták Isten ígéreteit, bezárták az oroszlánok száját, 34 eloltották a dühöngő tüzet, megmenekültek a kard általi haláltól, felerősödtek a gyengeségből, hősökké lettek a csatában és megfutamították az ellenséges seregeket.
35 Asszonyok a hitük által visszakapták halottaikat, akik újra életre keltek. Másokat megkínoztak, mert visszautasították a szabadulást, hogy majd jobb feltámadásban legyen részük. 36 Egyeseket kigúnyoltak és megkorbácsoltak, másokat megbilincseltek és börtönbe zártak. 37 Voltak, akiket kövekkel dobáltak halálra, másokat kettéfűrészeltek, vagy karddal öltek meg.
Egyesek közülük csupán báránybőr, vagy kecskebőr ruhát viseltek, bujdostak, és szegénységben éltek. A többiek gonoszul bántak velük és elnyomták őket. 38 Pusztákon és a hegyek között bujdostak, barlangokban és földbe vájt odúkban rejtőztek. Rájuk nem volt méltó a világ!
39 Bár a hitük miatt mindannyian kedvesek voltak Isten számára, mindeddig még nem kapták meg, amit Isten ígért nekik. 40 Isten ugyanis valami jobbat tervezett a számunkra, ezért a hitnek ezek a hősei is csak velünk együtt fogják elérni a tökéletességet.
Siratóének Izráelről
5 Halld meg ezt, Izráel népe! Halld meg siratóénekem, amellyel gyászollak téged!
2 „Jaj, elesett Izráel szűz leánya,
fel sem kel soha többé!
Olyanná lett, mint akit
fegyver sújtott porba!
Saját földjén terült el,
ott hagyták egyedül,
nincs, aki fölemelje!”
3 Mert ezt mondja Uram, az Örökkévaló:
„Ha egy városból ezren indultok csatába,
csak száz tér vissza élve,
ha százan indultok,
csak tíz tér haza épségben.”
Engem keressetek, hogy éljetek!
4 Ezt üzeni az Örökkévaló Izráel népének:[a]
„Engem keressetek,
hogy éljetek!
5 Ne Bételbe igyekezzetek,
ne Gilgálba siessetek!
Beérsebába[b] se menjetek át,
hiszen Gilgál[c] lakóit
száműzetésbe hurcolják,
Bételt meg porig rombolják!”[d]
6-7 Ti, akik elcsavarjátok[e] a jogosságot,
és lábbal tiporjátok az igazságosságot,
az Örökkévalót keressétek,
és élni fogtok!
Különben olthatatlan tűz
gyullad fel József házában[f],
amely még Bételt is porrá égeti!
8 Ő az, aki a Fiastyúkot
és a Kaszás-csillagot teremtette,
a sűrű sötétséget hajnallá változtatja,
a nappalt meg éjszakává.
Ő szólítja elő a tengerek vizét,
és elborítja a föld színét vele.
Örökkévaló — ez az ő neve!
9 Ő sújt le a hatalmasokra,
mint a villám,
és hirtelen elpusztítja váraikat.
Fenyegető prófécia a gazdagok ellen
10 Ti gyűlölitek azt,
aki nyilvánosan elítéli
az igazságtalanságot,
és utáljátok,
mert igazat mond.
11 Tudjátok meg hát:
mivel letapostátok a szegényeket,
és elvettétek tőlük
még a kenyérnek való gabonát is,
ezért hiába építitek
előkelő házaitokat,
nem fogtok bennük lakni soha!
Hiába gondozzátok szép szőlőiteket,
meg sem kóstolhatjátok a borát!
12 Jól tudom, milyen sok bűn terhel titeket,
s milyen sokat vétkeztetek:
nyomorgatjátok az igazakat,
elfogadjátok a megvesztegetést,
megfosztjátok jogaiktól a szegényeket
a bíróság előtt.
13 Ezért, aki értelmes,
bölcsebb, ha hallgat,
mert gonosz időket élünk.
14 Törekedjetek inkább a jóra,
ne a rosszra,
akkor nyugodtan élhettek,
s az Örökkévaló,
a Seregek Ura és Istene
valóban veletek lesz,
ahogyan mondogatjátok!
15 Gyűlöljétek a gonoszt,
és szeressétek a jót,
állítsátok helyre
az igazságos ítélkezést!
Akkor talán megkönyörül rajtatok
az Örökkévaló,
a Seregek Ura és Istene,
és megkegyelmez
Izráel maradékának.
16 Ezt mondja Uram, az Örökkévaló,
a Seregek Ura és Istene:
„Minden utcán keservesen
jajgatni fognak,
és a tereken rémülten kiáltoznak.
Siratni hívják még a földműveseket is,
a siratóasszonyokkal[g] együtt,
hogy jajgassanak.
17 Bizony, minden szőlőskertben[h]
sírni fognak,
amikor átmegyek közöttetek!”
— ezt mondja az Örökkévaló.
Az Örökkévaló napja
18 Jaj nektek, akik kívánjátok
az Örökkévaló napját!
Mit reméltek az ő napjától?
Hiszen számotokra sötét az a nap,
nem világosság!
19 Úgy jártok vele,
mint aki oroszlán elől fut,
és medve támadja meg.
Vagy a házába menekülve
a falhoz támaszkodik,
s ott marja meg a vipera.
20 Hiszen számotokra sötétséget
hoz az a nap,
nem világosságot!
Bizony, sűrű homályt,
amelyben még halvány fénysugár sincs!
Gyűlölöm vallásos ünnepeiteket!
21 „Gyűlölöm vallásos ünnepeiteket,
nem szenvedhetem tovább!
Nem gyönyörködöm ünnepi gyűléseitekben!
22 Hiába hoztok elém égő- és ételáldozatokat,
nem fogadom el tőletek,
hizlalt hálaáldozati állataitokra rá sem nézek!
23 Elegem van dicsőítő énekeitek zajából!
Hallani sem bírom hárfátok dallamát!
24 Inkább áradjon az ítélet,
zúduljon alá az igazság,
mint a hirtelen támadt árvíz,
vagy a medréből kilépő folyó!”
25 „Izráel, égőáldozatokat és ételáldozatokat
hoztál nekem negyven évig,
a pusztai vándorlás idején.[i]
26 De hordoztátok isteneitek,
Szikkút, Molok, Kijjún,
meg a csillagok isteneinek bálványait,[j]
amelyeket magatoknak készítettetek!
27 Ezért hát messzire űzlek titeket,
száműzetésbe hurcolnak benneteket,
Damaszkuszon is túlra!”
— ezt mondja az, kinek neve Örökkévaló,
a Seregek Ura és Istene.
Bevezetés
1 Sokan próbáltak már beszámolni azokról a dolgokról, amelyek közöttünk történtek, s amelyek által Isten terve megvalósult. 2 Ugyanazokat írták le, amelyekről mi is hallottunk azoktól, akik kezdettől fogva a saját szemükkel látták mindezt, és akik hirdették Isten üzenetét. 3 Jómagam kezdettől fogva mindennek gondosan utána jártam, s úgy gondoltam, hogy szép rendben én is írásba foglalom mindezeket egy könyvben a számodra, tisztelt Teofilus. 4 Így majd meggyőződhetsz azoknak a dolgoknak a hitelességéről, amelyekre tanítottak téged.
Zakariás és Erzsébet
5 Abban az időben, amikor Heródes volt Júdea királya, élt egy Zakariás nevű pap, aki szolgálati beosztása szerint Abijá csoportjához tartozott. Felesége, Erzsébet is Áron családjából származott. 6 Isten elfogadta és kedvelte Zakariást és Erzsébetet, akik minden tekintetben az Örökkévaló parancsai és rendelkezései szerint, feddhetetlenül és igazságosan éltek. 7 Gyermekük azonban nem született, mivel Erzsébet meddő volt, s abban az időben már mind a ketten idősek voltak.
8 Zakariás a saját papi csoportjában szolgált Isten előtt a Templomban. Történt egyszer, hogy amikor az ő csoportjára került a sor, 9 a szokásos sorshúzás őt jelölte ki, hogy bemenjen az Örökkévaló Templomába, és ott illatáldozatot mutasson be.
Gábriel megjelenik Zakariásnak
10 Miközben Zakariás a Templomban az áldozati szertartást végezte — a nép pedig kint imádkozott —, 11 az Örökkévaló egyik angyala megjelent az illatáldozati oltár jobb oldalán. 12 Zakariás nagyon megdöbbent, és félelem fogta el.
13 Az angyal azonban így bátorította: „Ne félj Zakariás, mert Isten meghallgatta az imádságodat! Feleséged, Erzsébet fiút fog szülni neked, akit nevezz Jánosnak! 14 Megszületésekor ujjongó öröm tölt be téged, és sokan fognak veled együtt örülni a megérkezésének, 15 mert ez a fiú Isten nagy embere lesz! Nem szabad bort vagy más részegítő italt innia, és már az édesanyja méhétől kezdve be fogja tölteni a Szent Szellem. 16 Izráel népéből sokakat visszatérít majd az Örökkévalóhoz, Istenükhöz. 17 Ez a fiú az Úr előtt fog menni az Illés szellemével és erejével, hogy az apák szívét a gyermekeikhez fordítsa, hogy az engedetleneket bölcs és igazságos gondolkozásúvá tegye, és hogy az Örökkévaló számára felkészítse a népet.”
18 Zakariás így válaszolt az angyalnak: „Hogyan bizonyosodhatok meg felőle, hogy mindez valóban be fog teljesedni, hiszen öreg vagyok, és feleségem is idős már.”
19 Az angyal azt felelte: „Én Gábriel vagyok, aki mindig Isten előtt állok, hogy szolgálatára legyek. Ő küldött hozzád, hogy beszéljek veled, és elhozzam ezt az örömhírt. 20 De jól jegyezd meg: most megnémulsz, és mindaddig nem tudsz beszélni, amíg ez meg nem történik, mivel nem hittél a szavamnak. Amit pedig mondtam, az a maga idejében maradéktalanul be fog teljesedni.”
Erzsébet gyermeket vár
21 Az emberek ezalatt várták Zakariást, és csodálkoztak, hogy miért marad olyan sokáig a Templomban. 22 Amikor végre kijött, nem tudott egy szót sem szólni, csak a kezével intett. Ekkor megértették, hogy látomást látott. 23 Amikor pedig letelt a szolgálata, hazament.
24 Nem sokkal ezután Erzsébet áldott állapotba került, s a következő öt hónapban ki sem mozdult a házukból. Ezt mondta: 25 „Hát így tett velem az Örökkévaló, amikor rám tekintett, és elvette meddőségem szégyenét!”
Gábrielt Isten Máriához küldi
26-27 Később, amikor Erzsébet már terhessége hatodik hónapjában volt, Isten elküldte Gábriel angyalt a galileai Názáretbe egy szűzhöz, kit Máriának hívtak. Ezt a leányt egy József nevű férfi — aki Dávid király leszármazottja volt — már eljegyezte magának feleségül, de még nem házasodtak össze. 28 Gábriel megjelent Máriának, és így köszöntötte: „Üdvözöllek! Az Örökkévaló kegyelmébe fogadott téged, és veled van.”
29 Mária megdöbbent, és zavarban volt. Azon tűnődött, vajon mit jelenthet ez a szokatlan köszöntés.
30 De az angyal így folytatta: „Ne félj, Mária, mert nagyon kedves vagy Istennek! 31 Figyelj rám! Áldott állapotba kerülsz, és fiad fog születni, akit nevezz el Jézusnak. 32 Ő hatalmas lesz, és a Magasságos Isten Fiának fogják hívni. Ősapjának, Dávidnak trónjára fogja őt ültetni Isten, az Örökkévaló. 33 Így fog uralkodni mindörökké Jákób leszármazottjai fölött, és királyi uralma soha nem ér véget.”
34 Mária ezt kérdezte: „Hogyan lehetséges ez? Hiszen én még szűz vagyok!”
35 Az angyal így válaszolt: „A Szent Szellem száll rád, és a Magasságos Isten ereje vesz körül téged. Ezért a gyermek, akit majd megszülsz, szent lesz, és Isten Fiának nevezik. 36 Nézd, a rokonod, Erzsébet is áldott állapotban van, és ez már a terhessége hatodik hónapja! Idős kora ellenére fiút fog szülni, pedig mindenki meddőnek tartotta! 37 Látod, Isten számára semmi sem lehetetlen!”
38 Mária így válaszolt: „Az Örökkévaló szolgálóleánya vagyok, történjen velem minden úgy, ahogy mondtad!” Ezután az angyal elment.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center