M’Cheyne Bible Reading Plan
A hátramaradt területek fölosztása
18 Miután Izráel népe meghódította Kánaán földjét, az egész közösség összegyűlt Silóban[a], és ott állították föl a Találkozás Sátorát.
2 Ebben az időben Izráel hét törzse még nem kapta meg a maga birtokát.
3 Józsué így biztatta őket: „Meddig akarjátok még halogatni, hogy birtokba vegyétek örökségeteket, amelyet az Örökkévaló, őseitek Istene nektek adott? 4 Válasszatok magatok közül minden törzsből három-három férfit, hogy elküldjem őket a megmaradt területekre. Ők majd bejárják és összeírják azokat a területeket, amelyeket még senkinek sem osztottunk ki, és visszatérnek hozzám. 5 Azután majd feljegyzéseik szerint felosztják a gazdátlan területeket hét részre.
Júda törzse maradjon a maga területén, délen. József törzsei, Manassé és Efraim is maradjon a maga területén, északon. Őket ez nem érinti.
6 Miután a szabad területeket 7 részre osztották, és ezt elém hozták, majd én kisorsolom Istenünk, az Örökkévaló előtt, hogy ki melyiket kapja meg közületek.
7 A Lévi törzsébe tartozók nem kapnak saját földbirtokot. Az ő örökségük az a kiváltság, hogy az Örökkévalót szolgálják, mint papok. Gád és Rúben törzsének, valamint Manassé törzse egyik felének már Mózes, az Örökkévaló szolgája adott örökséget a Jordán keleti oldalán.”
8 Józsué tehát kiküldte azokat a férfiakat. Ezt bízta rájuk: „Menjetek, és írjátok össze a még ki nem osztott területeket, majd jöjjetek vissza hozzám! Azután majd itt, Silóban, az Örökkévaló előtt kisorsolom mindegyik törzsnek a maga örökségét.” 9 Azok be is járták Kánaán földjének azokat a részeit, amelyeket Józsué még nem osztott ki Izráelnek. Följegyeztek minden fontosat, és összeírták a városokat is. Azután fölosztották a fölmért területet 7 részre. Végül visszatértek a silói táborba, Józsuéhoz, 10 aki az Örökkévaló előtt elvégzett sorsolással kijelölte, hogy melyik törzs melyik területet kapja. Így kapta meg Izráelnek ez a 7 törzse is örökségül a maga birtokát.
Benjámin törzsi területe
11 Az elsőnek kijelölt birtokterület a sorshúzás szerint Benjámin törzsének jutott. Az a terület lett az övék, amelyet egyik oldalon Júda, a másikon pedig József törzseinek területe határolt. 12 Ennek az északi határa a Jordántól indul Jerikótól északra, és halad nyugat felé a dombvidéken keresztül Bét-Áven pusztáját érintve 13 Lúz, vagyis Bétel felé, amelyet délről megkerül. Majd tovább megy Atrót-Addár felé, amely alsó Bét-Horontól délre, a hegyen fekszik.
14 A határ annál a hegynél, amely az alsó Bét-Horonnal szemben emelkedik, dél felé fordul, és ez már Benjámin nyugati határa, amely egészen a Júda törzséhez tartozó Kirját-Baalig, vagyis Kirját-Jeárimig tart.
15 A déli határ innen nyugatra halad, a Mé-Nafótah forráshoz, 16 majd annak a hegynek a lábához ér, amely a Ben-Hinnóm völgy végében áll, a refáiak völgyétől északra. Tovább halad a határ a Ben-Hinnóm völgyben lefelé, és dél felől elkerüli a Jebúsziak városát (Jeruzsálemet). Azután a Rogél-forráshoz ér, 17 és ott észak felé kanyarodik, Én-Semes, majd Gelíót felé, amely az Adummím-hágóval szemben fekszik. Ezután a Rúben fiáról, Bóhanról elnevezett kőhöz ér. 18 Tovább halad a domb oldalán, Bét-Arábától északra, majd leereszkedik a Jordán völgyébe. 19 Majd a domb oldalán húzódik, Bét-Hoglától északra, addig a pontig, ahol a Jordán a Holt-tengerbe torkollik. Ez tehát Benjámin déli határa.
20 Benjámin keleti határa a Jordán.
Ezt a területet kapta Benjámin törzse. Ezen belül minden nemzetség megkapta a maga birtokát örökségül.
21 A következő városok kerültek Benjámin törzsének birtokába, nemzetségeik szerint: Jerikó, Bét-Hoglá, Émek-Kecíc, 22 Bét-Arábá, Cemáraim, Bétel, 23 Avvim, Párá, Ofrá, 24 Kefár-Ammóná, Ofní és Geba. Ez összesen 12 város, a hozzájuk tartozó falvakkal együtt.
25 Ezek a városok is Benjámin örökségéhez tartoztak: Gibeon, Ráma, Beérót, 26 Micpe, Kefírá, Mócá, 27 Rekem, Jirpeél, Taralá, 28 Célá, Elef és Jebúsz, vagyis Jeruzsálem, valamint Gibat és Kirját-Jeárim. Ez összesen 14 város, a hozzájuk tartozó falvakkal együtt.
Tehát ez Benjámin törzsének területe, nemzetségeik szerint.
Simeon törzsi területe
19 Az másodiknak kijelölt birtokterület a sorshúzás szerint Simeon törzsének jutott. Ők Júda törzsi területén belül kaptak saját birtokot.
2 Ezeket a városokat kapta Simeon törzse: Beérseba (vagyis Seba), Móládá, 3 Hacar-Súál, Bálá, Ecem, 4 Eltólad, Betúl, Horma, 5 Ciklág, Bét-Markábót, Hacar-Szúszá, 6 Bét-Lebáót és Sárúhen. Összesen 13 város, a hozzájuk tartozó falvakkal együtt.
7 Még ezeket a városokat is ők kapták: Ain, Rimmón, Eter és Ásán. Összesen 4 város, a hozzájuk tartozó falvakkal együtt. 8 Övék lett a délvidéken minden földterület és a falvak is, amelyek e városok körül terültek el, egészen Baalat-Beérig, vagyis a délvidéki Rámáig.
Ez lett tehát Simeon törzsi területe nemzetségeik szerint. 9 Júda területe túl nagy volt Júda törzse számára, ezért Simeon törzse ezen a területen belül kapta meg a maga birtokát.
Zebulon törzsi területe
10 A harmadiknak kijelölt birtokterület a sorshúzás szerint Zebulon törzsének jutott. Területük határa Szárídig ér. 11 Nyugatra halad Maralá felé, érinti Dabbesetet, majd az a patak a határ, amely Jokneámmal szemben folyik. 12 A másik oldalon a határ Száridtól keletre, Kiszlót-Tábor széle felé halad, majd Dobrat és Jáfía érintésével 13 tovább megy kelet felé, Gát-Héferig, azután Ét-Kácín, majd Rimmón városokhoz ér. Itt elfordul a határ Neá irányába. 14 Neá mellett a határ északra fordul és Hannátón városát érinti, majd a Jiftah-Él völgyben halad tovább.
15 Zebulon törzse örökségéhez tartozik még további 12 város, a körülöttük lévő falvakkal együtt. A 12 város között van Kattát, Nahalál, Simrón, Jidalá és Betlehem[b] is. 16 Ez lett tehát Zebulon törzsi területe, nemzetségeik szerint.
Issakár törzsi területe
17 A negyediknek kijelölt birtokterület a sorshúzás szerint Issakár törzsének jutott. 18 Ezeket a városokat kapták: Jezréel, Keszulót, Súném, 19 Hafáraim, Síón, Anáharat, 20 Rabbit, Kisjón, Ebec, 21 Remet, Én-Ganním, Én-Haddá és Bét-Paccéc. 22 Az ő északi határuk a Tábór-hegytől keletre húzódik a Jordánig. Hozzájuk tartozik még Sahacíma és Bétsemes is. Összesen 16 várost kaptak, a hozzájuk tartozó falvakkal együtt. 23 Ez lett tehát Issakár törzsi területe, nemzetségeik szerint.
Ásér törzsi területe
24 Az ötödiknek kijelölt birtokterület a sorshúzás szerint Ásér törzsének jutott. 25 A következő városokat kapták: Helkat, Halí Beten, Aksáf, 26 Alammelek, Amád és Misál. Határuk nyugaton a Kármel-hegy, és a Libnat-patak. 27 Innen a határ kelet felé húzódik, Bét-Dágón felé, és Zebulon törzsi területét érinti. A Jiftah-Él-völgyben halad északra, elhalad Bét-Émek, Neíél és Kábul városa mellett. 28 Innen tovább halad Ebrón,[c] Rahób, Hammón és Káná mellett egészen a nagy Szidón városának határáig. 29-30 Ezután a határ Ráma felé fordul, azután Tírusz erődített városának határát, majd Hószát érinti, végül a Földközi-tengerhez érkezik.
Ásér törzséhez tartozik még Mahalab, Akzib, Umma, Afík és Rahób városa is. Összesen 22 várost kaptak, a hozzájuk tartozó falvakkal együtt. 31 Ez lett tehát Ásér törzsi területe, nemzetségeik szerint.
Naftáli törzsi területe
32 Az hatodiknak kijelölt birtokterület a sorshúzás szerint Naftáli törzsének jutott. 33 Törzsi területük északi határa Héleftől indul kelet felé, majd a Caanannim melletti nagy tölgyfához vezet, azután Adámí-Nekeb, Jabneél és Lakkúm érintésével a Jordánhoz érkezik. 34 A déli határ a Jordántól nyugat felé halad, Aznót-Tábor városát érinti, majd észak felé fordul, és Húkók városához érkezik. Naftáli területe délen Zebulon, nyugaton Ásér területével érintkezik, keleten pedig Júda területét érinti, a Jordán folyónál.
35 Naftáli birtokába kerültek a következő megerősített városok: Ciddím, Cér, Hammat, Rakkat, Kinneret,[d] 36 Adámá, Ráma, Hácór, 37 Kedes, Edrei, Én-Hácór, 38 Jirón, Migdal-Él, Horém, Bét-Anát és Bétsemes. Összesen 19 várost kaptak, a hozzájuk tartozó falvakkal együtt. 39 Ez lett tehát Naftáli törzsi területe, nemzetségeik szerint.
Dán törzsi területe
40 A hetediknek kijelölt birtokterület a sorshúzás szerint Dán törzsének jutott. 41 Az ő törzsi területükhöz tartoznak a következő városok: Corá, Estáól, Ír-Semes, 42 Saalabbin, Ajjálón, Jitlá 43 Élón, Timna, Ekron, 44 Eltelké, Gibbetón, Baalát, 45 Jehud, Bené-Barak, Gat-Rimmón, 46 Mé-Jarkón és Rakkón, a Jáfó (Joppa) melletti területtel együtt.
47-48 Ezek voltak tehát a Dán törzsének — nemzetségeik szerint — örökségül juttatott városok, a hozzájuk tartozó falvakkal együtt. Azonban Dán törzse nem tudta elfoglalni a maga területét. Emiatt északra vonultak, megostromolták és elfoglalták Lais[e] városát, annak lakóit kiirtották, és a helyükre telepedtek. A város nevét Dánra változtatták — törzsük ősapjának neve után.
Józsué öröksége
49 Miután befejezték a föld felosztását, és mindegyik törzs megkapta a maga örökségét, akkor Izráel népének vezetői Józsuénak, Nún fiának is megadták a saját örökségét. 50 Az Örökkévaló parancsa szerint azt a várost adták neki, amelyet kért. Így lett Józsué birtoka Timnat-Szerah[f] városa Efraim törzsi területén belül, a hegyvidéken. Józsué azután újjáépítette a várost, és ott telepedett le.
51 Tehát, ezeket a területeket és városokat osztották szét Izráel törzsei és azok nemzetségei között a vezetők: Eleázár főpap; Józsué, Nún fia és a törzsek fejedelmei. Sorsvetéssel végezték a felosztást Silóban, az Örökkévaló jelenlétében, a Találkozás Sátorának bejárata előtt. Így fejezték be a föld felosztását.
149 Dicsérjétek az Örökkévalót!
Énekeljetek az Örökkévalónak új éneket!
Dicsérjétek őt,
mikor szentjei összegyűlnek!
2 Izráel népe örüljön Teremtőjének!
Sion gyermekei örüljenek Királyuknak!
3 Dicsérjék nevét tánccal,
dobokkal és hárfával!
4 Mert gyönyörködik népében az Örökkévaló,
szabadításával dicsőíti meg az elnyomottakat!
5 Örüljenek hát szentjei a szabadításnak,
és ujjongjanak pihenőhelyükön!
6 Isten dicsérete legyen torkukban,
kétélű kard a kezükben,
7 hogy bosszút álljanak az idegeneken,
és megbüntessék a népeket,
8 hogy láncra verjék királyaikat,
vasbilincsbe vezéreiket,
9 végrehajtsák rajtuk Isten írott ítéletét!
Dicsőségére lesz ez
az Örökkévaló minden szentjének!
Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
150 Dicsérjétek az Örökkévalót!
Dicsérjétek Istent szentélyében!
Dicsérjétek őt hatalma helyén, a Mennyben!
2 Dicsérjétek hatalmas tetteiért,
dicsérjétek nagyságához méltóan!
3 Dicsérje őt a trombita hangja,
dicsérje lant és hárfa zengése!
4 Dicsérjétek dobokkal és tánccal,
dicsérjétek húros hangszerekkel és fuvolával!
5 Dicsérjétek csengő cintányérral,
dicsérjétek hangos cintányérral!
6 Aki csak él, mind dicsérje az Örökkévalót!
Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
9 Jaj, bárcsak szememből patak eredne,
bárcsak forrássá lehetne,
hogy éjjel-nappal sirassam népem megöltjeit!
2 Bár mehetnék a pusztába,
messze földre, utasok szállására,
hogy elhagynám népemet,
mert mind házasságtörők,
árulók gyülekezete!
3 „Nyelvük olyan, mint az íj,
hazug szavaik, mint a nyílvesszők.
Elburjánzott a hazugság az országban,
s a hűséget már nem ismerik!
Egyik gonoszság a másikat éri,
de engem nem ismernek”
— mondja az Örökkévaló.
4 „Mindenki óvakodjon a társától,
még testvéretekben se bízzatok!
Mert a testvéred is csaló,
minden társad rágalmazó.
5 Mind becsapják egymást,
nincs egy sem, aki igazat mondana,
csak hazugságra tanítják nyelvüket,
hamisságban fáradoznak.
6 Egyik gazság a másikat követi,
egyik csalárdság jön a másik után,
rólam pedig tudni sem akarnak!
— mondja az Örökkévaló. —
7 Ezért hát megolvasztom
és megtisztítom őket, mint az ezüstöt.
Hiszen mi mást tehetnék népemmel?
— mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura. —
8 Sebző nyíl a nyelvük,
ajkuk folyton hamisságot beszél.
Szájuk »Békesség!«-et mond kedvesen,
de szívük már csapdát készít testvérüknek.
9 Ne büntessem meg őket ezekért?
Az ilyen népnek ne fizessek-e meg?”
— kérdezi az Örökkévaló.
10 Siratom a hegyeket,
gyászolom az elhagyott legelőket,
mert hallatszik többé a nyájak bégetése,
nem jár arra senki,
még az égi madarak is elmenekültek,
a mezei vadak is elfutottak!
11 Azt mondja az Örökkévaló:[a]
„Romhalmazzá teszem Jeruzsálemet,
sakálok tanyájává,
elpusztítom Júda városait,
lakatlanná teszem!”
12 Hol van a bölcs, aki érti ezt? Kinek jelentette ki az Örökkévaló szája, hogy hirdesse a népnek? Miért pusztult el az ország? Miért lett kietlen sivatag, ahol sem ember, sem állat nem jár?
13 De hiszen megmondta az Örökkévaló: „Ez a nép elfordult tanításomtól és törvényemtől, amelyet eléjük állítottam, hogy azt kövessék. Nem hallgattak szavamra, s nem úgy éltek, ahogy meghagytam nekik, 14 hanem konokul a saját fejük után mentek, és bálványokat követtek, ahogy őseik tanították őket. 15 Ezért hát én is ürömmel etetem, és méreggel itatom őket — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene. — 16 Szétszórom őket a nemzetek közé, akiket sem ők, sem őseik nem ismertek. De még ott is fegyvert küldök utánuk, hogy öldösse őket, amíg el nem pusztulnak.”
17 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura:
„Figyeljetek rám!
Hívjátok a siratóasszonyokat,
akik gyakorlottak ebben,
küldjetek értük, jöjjenek hamar!”
18 Jaj, sirassatok minket!
Fogjatok hozzá, jajgassatok,
áradjanak a könnyek,
hogy veletek sírjunk mi is!
19 Már hallatszik a siratóének a Sionról:
„Jaj nekünk! Hogy elpusztultunk!
Milyen nagy szégyen ért minket!
Házainkat lerombolták ellenségeink,
s el kell hagynunk földünket!”
20 Asszonyok, halljátok meg, mit mond az Örökkévaló!
Hallgassatok szavára,
tanítsátok meg leányaitokat a siratásra,
szomszédjaitokat a siratóénekre:
21 „Jaj, ablakainkra szállt a halál,
s bejött házainkba,
hogy kipusztítsa gyermekeinket az utcákról,
kiirtsa a fiatalokat a terekről!”
22 „Szólj! — mondta nekem az Örökkévaló. —
Úgy hevernek majd szerteszét a hullák,
mint ganéj a mezőn,
mint levágott búza az aratók után,
de nem lesz, aki összegyűjtse őket!”
Azzal dicsekedjen, hogy ismer engem!
23 Azt mondja az Örökkévaló:
„Ne dicsekedjen bölcsességével a bölcs,
se erejével az erős,
se gazdagságával a gazdag!
24 Ha dicsekedni akar,
hát azzal dicsekedjen,
hogy igazán ismer engem,
tudja, hogy én vagyok az Örökkévaló,
aki hűséges szeretettel, igaz ítélettel,
igazságosan kormányozom a föld lakóit,
mert ezekben telik kedvem”
— mondja az Örökkévaló.
25 „Bizony, eljön az idő, amikor megbüntetem mindazokat, akik ugyan körülmetélik testüket, valójában mégis körülmetéletlenek: 26 Egyiptom népét, Júda, Edom, Ammon és Moáb népét, meg azokat a pusztában élő törzseket, akik a hajukat lenyírják. Megbüntetem őket, mert mindezek a nemzetek körülmetéletlenek; Izráel egész népe pedig körülmetéletlen szívű!”[b]
Jézus véleménye a vallási vezetőkről(A)
23 Jézus ekkor az összegyűltekhez és a tanítványaihoz fordult: 2 „A törvénytanítóknak és a farizeusoknak hatalmuk és tekintélyük van, hogy Mózes Törvényét magyarázzák és alkalmazzák. 3 Ezért fogadjátok meg, amit mondanak, de ne tegyétek azt, amit ők tesznek, és ne kövessétek a példájukat! Mert ők csak tanítják a Törvényt, de maguk nem követik, és nem engedelmeskednek neki! 4 Szigorú szabályokat állítanak föl, és ráerőltetik az emberekre. Ugyanakkor ők maguk meg sem próbálják követni ezeket.
5 Mindent csak azért tesznek, hogy az emberek lássák őket. Ezért hordanak nagyobb imadobozokat és ezért hosszabbítják meg a ruhájuk szélén a rojtokat is. 6 Szeretnek a vacsorákon és a zsinagógákban az előkelő helyeken ülni. 7 Szeretik, ha a piactéren mindenki tisztelettel köszön nekik, és mesternek szólítja őket.
8 Ti azonban ne engedjétek, hogy »Tanítónak« szólítsanak benneteket, mert csak egy Tanítótok van, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok! 9 »Atyának«[a] se szólítsatok senkit a földön, mert csak egy Atyátok van — a Mennyben! 10 Ne engedjétek azt sem, hogy »Mesternek« szólítsanak benneteket, mert csak egy Mesteretek van, a Messiás! 11 Aki szolgál a többieknek, az lesz a legnagyobb közöttetek.
12 Aki különbnek tartja magát másoknál, azt megalázzák. Aki viszont megalázza magát, azt magasra fogják emelni.
13 Jaj nektek, képmutató törvénytanítók és farizeusok, mert bezárjátok Isten Királyságának kapuját az emberek előtt! Ti magatok nem mentek be rajta, de azokat sem engeditek, akik szeretnének bemenni. [14] [b]
15 Jaj nektek, képmutató törvénytanítók és farizeusok! Képesek vagytok keresztül-kasul utazni szárazon és vízen, hogy valakit megnyerjetek a vallásotok követőjének, és ha azzá lett, még biztosabban a Gyehennára külditek, mint amennyire ti arrafelé mentek!
16 Jaj nektek, akik vezetitek a népet, pedig magatok is vakok vagytok! Azt mondjátok: »Ha valaki úgy ígér meg valamit, hogy a Templomra esküszik, azt fel lehet oldani a fogadalma alól, de ha a aranyat ajánlott fel a Templomnak, akkor már nem.« 17 Ostobák és vakok! Hát mi nagyobb, az arany, vagy maga a Templom, amely szentté teszi az aranyat?
18 Ezt is mondjátok: »Ha valaki az oltárra esküszik, azt fel lehet oldani a fogadalma alól, de ha áldozati ajándékot ajánlott fel, akkor már nem.« 19 Vakok! Hát mi nagyobb, az áldozati ajándék, vagy az oltár, amely szentté teszi az ajándékot? 20 Hasonlóképpen: aki az oltárra esküszik, az mindarra esküszik, ami az oltáron van. 21 Aki a Templomra esküszik, az arra esküszik, akinek neve abban lakik. 22 Aki a Mennyre esküszik, az Isten trónjára esküszik, és magára Istenre, aki a trónon ül.
23 Jaj nektek, képmutató törvénytanítók és farizeusok! Mert mindenből tizedet adtok, még a mentából, kaporból és köményből[c] is, de elhanyagoljátok ami a Törvény szerint nehezebb: igazságosan ítélni, könyörületet gyakorolni és hűségesen élni. Pedig ezeket feltétlenül meg kell tenni, és azokat sem kell elhanyagolni! 24 Vak vezetők, kiszűritek a szúnyogot, de lenyelitek a tevét![d]
25 Jaj nektek, képmutató törvénytanítók és farizeusok! Azt gondoljátok, hogy nagyon fontos a testet kívülről lemosni. Mert ti csak a pohár és edény külsejét tisztogatjátok, belül azonban tele van mindenféle kapzsisággal és önzéssel! 26 Vak farizeus, először tisztítsd meg előbb a pohár tartalmát, hogy azután a külseje is tiszta lehessen!
27 Jaj nektek, képmutató törvénytanítók és farizeusok! Olyanok vagytok, mint a fehérre meszelt sírok, amelyek kívülről szépnek látszanak, belül azonban tele vannak a halottak csontjaival és tisztátalansággal.[e] 28 Ugyanígy ti is csak kívülről, az emberek szemében látszotok igazságosnak, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel.
29 Jaj nektek, képmutató törvénytanítók és farizeusok! Síremléket építetek a prófétáknak, és feldíszítitek az igazak sírját. 30 Ezt mondjátok: »Ha ősapáink idejében éltünk volna, mi nem vettünk volna részt a próféták megölésében.« 31 Ezzel azonban ti magatok is beismeritek, hogy a próféták gyilkosainak a leszármazottjai vagytok. 32 Akkor hát fejezzétek be, amit őseitek elkezdtek!
33 Mérges kígyók és viperák fiai vagytok! Hogyan is menekülhetnétek meg attól, hogy az ítéletkor a Gyehennára kerüljetek? 34 Ezért tehát prófétákat, bölcseket és törvénytanítókat küldök majd hozzátok. Lesznek majd, akiket megöltök, másokat keresztre feszítetek, megint másokat zsinagógáitokban megkorbácsoltok és városról városra üldöztök. 35 Így végül elveszitek az ítéletet, amely mindazoknak igaz embereknek meggyilkolásáért jár, akiket ezen a földön öltek meg: az ártatlan Ábeltől kezdve egészen Barakiás fia, Zakariásig,[f] akit a Templom és az oltár között gyilkoltak meg. 36 Igazán mondom nektek: mindezek ezt a nemzedéket fogják sújtani.”
Hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet!(B)
37 „Jeruzsálem, Jeruzsálem! Megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akiket Isten hozzád küld! Hányszor akartam összegyűjteni a gyermekeidet, ahogy a tyúk szárnyai alá gyűjti a csibéit, de ti nem akartátok! 38 Bizony üressé és elhagyatottá lesz a Házatok![g] 39 Igazán mondom nektek: mostantól fogva nem láttok engem, amíg ezt nem mondjátok: »Áldott, aki az Örökkévaló nevében jön!«”[h]
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center