M’Cheyne Bible Reading Plan
Forduljatok észak felé!
2 Ezután visszafordultunk, és elindultunk a sivatagon keresztül, a Vörös-tenger felé vezető úton — ahogy az Örökkévaló megparancsolta nekem. Hosszú ideig csak ide-oda vándoroltunk Széír hegyes vidékén.
2 Majd szólt hozzám az Örökkévaló: 3 „Mózes, eleget vándoroltatok Széír hegyei között, most már forduljatok észak felé! 4 De figyelmeztesd népedet, hogy most át kell vonulniuk Széír vidékén, amely rokonaiknak, Ézsau leszármazottjainak, az edomiaknak országa. Ők félnek tőletek, de jól jegyezzétek meg, 5 hogy nem szabad összeütközésbe kerülnötök velük! Az ő országukból nem adok nektek egy talpalatnyit sem, mert azt az egész vidéket — Széír hegyeit — Ézsaunak és utódainak adtam. 6 Ha élelemre vagy vízre van szükségetek, pénzért vegyetek tőlük! 7 Emlékezzetek rá, hogy mindenben veletek voltam, és gondot viseltem rátok az elmúlt 40 évben, amíg ebben a nagy pusztaságban vándoroltatok, és semmiben nem szenvedtetek hiányt!”
8 Azután elvonultunk rokonainknak, Ézsau utódainak országa mellett, akik Széír hegyvidékén laknak. Letértünk arról az útról, amely Élatból és Ecjón-Geberből a Jordán völgyébe vezet. Azt az utat választottuk, amely Moáb sivataga felé vezet.
Izráel népe elvonul Moáb földje mellett
9 Akkor az Örökkévaló ismét szólt hozzám: „Vigyázzatok! Ne ingereljétek haragra Moáb lakóit! Ne harcoljatok velük! Az ő országukból sem adok nektek egy talpalatnyit sem, mert Ar városát és annak környékét Lót[a] utódainak adtam!”
10 Korábban az émiek nagy törzse lakott Moáb jelenlegi területén. Az émiek erősek és magas termetűek voltak — olyanok, mint Anák utódai. 11 A moábiak émieknek hívták őket, míg mások refáiaknak nevezték ezt a törzset és Anák törzsét is. 12 Széírben azelőtt a hóriak népe lakott, akiket Ézsau utódai elpusztítottak vagy kiűztek onnan, majd a helyükre telepedtek. Úgy bántak velük, mint Izráel népe azokkal a törzsekkel, amelyek korábban azon a földön laktak, amelyet az Örökkévaló Izráelnek adott.
13 Ezt mondta nekünk az Örökkévaló: „Induljatok el, és keljetek át a Zered-patakon!” Tehát átkeltünk a patak völgyén. 14 Éppen 38 évig tartott, amíg Kádés-Barneából eljutottunk a
Zered-patakig. Ez idő alatt kipusztult a hadköteles férfiak egész nemzedéke a táborból, ahogy azt az Örökkévaló esküvel megígérte. 15 Bizony, az Örökkévaló maga is azon volt, hogy ezeket a férfiakat mind egy szálig kipusztítsa a nép közül.
Izráel népe elvonul Ammon földje mellett
16 Amikor ezek közül az utolsó is meghalt, 17 az Örökkévaló ezt mondta nekem: 18 „Mózes, ma keljetek át Moáb határán Ar városa mellett! 19 Ammon népének területe mellett haladjatok tovább. De vigyázzatok, ne ingereljétek haragra az ammoniakat! Ne harcoljatok velük! Az ő országukból sem adok nektek egy talpalatnyi földet sem, mert ezt Lót utódainak adtam!”
20-21 Ezt a területet korábban a refáiak földjének nevezték, mert ez a népes törzs lakott ott. Ezek erősek és magas termetűek voltak — olyanok, mint Anák utódai. De az Örökkévaló kipusztította őket, az ammoniak elfoglalták földjüket, és a helyükre telepedtek. A refáiak népét az ammoniak zunzummiaknak nevezték. 22 Hasonlóképpen bánt velük is az Örökkévaló, mint a hóriak törzsével, akiket szintén kiirtott a Széír-hegységből, és a helyükre Ézsau utódait telepítette. Ézsau népe, az edomiak ma is ott laknak. 23 Ugyanez történt az avviak törzsével is, akik valamikor kisebb településekben laktak, azon a vidéken, ahol ma Gáza városa áll. A Kréta szigetéről érkező filiszteusok elpusztították az avviakat, és a helyükre telepedtek.
Izráel legyőzi Szihón királyt(A)
24 Ezután mondta az Örökkévaló: „Induljatok útnak, és keljetek át az Arnón-patakon! Nézzétek, kezetekbe adom Szihónt, az emóriak királyát, aki Hesbónban uralkodik. Támadjátok meg, és győzzétek le seregével együtt! Nektek adom Szihón egész országát, tehát foglaljátok el és vegyétek birtokba! 25 Ettől a naptól fogva a föld minden nemzete félni és rettegni fog tőletek, mert én bocsátom rájuk a félelmet. Ha csak híreteket hallják, máris megrémülnek és reszketnek!”
26 Amikor még Kedémót pusztájában táboroztunk, követeket küldtem Szihón királyhoz Hesbónba ezzel a békés szándékú üzenettel: 27 „Kérlek, engedd meg nekünk, hogy békességgel átvonuljunk országodon! Az országútról le sem térünk, csupán keresztülmegyünk ezen a vidéken. 28-29 Ami az élelmet és a vizet illeti, megfizetjük, amit adsz nekünk. Így bántak velünk az edomiak, Ézsau leszármazottjai is, akik a Széír-hegységben laknak és a moábiak is, akik Ar vidékén élnek. Csak engedd meg, hogy gyalogosan átvonuljunk! Mert nem veled van dolgunk, hanem a Jordánon túlra igyekezünk, arra a földre, amelyet Istenünk, az Örökkévaló ad nekünk.”
30 De a király nem engedett kérésünknek, mert Istenünk, az Örökkévaló megkeményítette a király szívét, hogy megmakacsolja magát, és így Izráel legyőzhesse Szihónt és elfoglalja országát. Így is történt.
31 Akkor az Örökkévaló így szólt hozzám: „Mózes, lásd, elhatároztam, hogy kiszolgáltatom neked Szihónt és országát! Indulj hát, és vedd birtokba a földjét!”
32 Így is történt. Amikor Szihón király a seregével felvonult ellenünk Jahac közelében, hogy megütközzön Izráellel, 33 Istenünk, az Örökkévaló kezünkbe adta őket. Legyőztük Szihónt és fiait, egész seregükkel együtt, 34 majd elfoglaltuk összes városaikat, és azoknak lakosait mind egy szálig kiirtottuk. Nem hagytunk életben egy lelket sem, még az asszonyokat és gyerekeket is megöltük. 35 Csak a nyájakat és csordákat tartottuk meg, és a városokból a zsákmányt. 36 Az Arnón-patak melletti Aróér városától kezdve Gileádig minden várost elfoglaltunk, egyik sem tudott ellenállni seregünknek, mert Istenünk, az Örökkévaló kiszolgáltatta őket nekünk.
37 Azonban nem közeledtünk sem az ammoniak országához, sem a Jabbók-patak partjához, sem a hegyeken épült városokhoz, ahogyan Istenünk, az Örökkévaló megparancsolta.
Ászáf zsoltáréneke.
83 Istenem, kérlek, ne hallgass!
Ne maradj csendben, szólj!
Ne hallgass, Uram!
2 Nézd, támadásra készülnek ellenségeid,
gyűlölőid lázadoznak ellened!
3 Összegyűltek, titkon tervet szőnek néped ellen,
tanácskoznak azok ellen, akiket szeretsz.
4 Azt mondják: „Gyertek, irtsuk ki őket teljesen!
Izráelnek nevére se emlékezzenek többé!”
5 Mind együtt tanácskoztak,
szövetséget kötöttek ellened Örökkévaló:
6 Edom népe és az izmáeliek,
a moábiak és a hagriak,
7 Gebál népe, Ammon és Amálek fiai,
a filiszteusok és Tírusz lakói.
8 Még Asszíria is csatlakozott hozzájuk,
és Lót utódait segíti. Szela
9 Istenünk, verd meg őket,
mint Midján népét,
mint Siserát és Jábint a Kisón-pataknál!
10 Pusztuljanak el, mint ellenségeink Éndórnál,
akik temetetlenül maradtak a földön!
11 Istenünk, úgy bánj vezéreikkel,
mint Órébbel és Zeébbel,
főembereikkel, mint Zebahhal és Calmunnával[a]!
12 Mert azt mondták:
„Foglaljuk el Isten népének földjét!”
13 Istenem, söpörd el őket,
ahogy a szél kergeti az „ördögszekeret”,[b]
szórd szét őket, mint a polyvát a vihar!
14 Pusztítsd el ellenségeinket,
mint tűz az erdőt,
mint bozóttűz a dombokat!
15 Viharod kergesse őket,
forgószéllel rémítsd meg őket!
16 Borítsa szégyen az arcukat,
hogy hozzád forduljanak, Örökkévaló,
s hogy téged keressenek!
17 Szégyenüljenek meg, rettegjenek örökké,
alázd meg, és pusztítsd el őket végleg!
18 Tudják meg, hogy egyedül te vagy az Isten!
Értsék meg, hogy te vagy az Örökkévaló!
Tudják meg, hogy Felséges vagy
az egész Földön!
A zenészek vezetőjének. A gittitre. Kórah fiainak zsoltára.
84 Milyen kedvesek a hajlékaid,
Örökkévaló, Seregek Ura!
2 Bárcsak már Templomod udvarában lehetnék!
Testem-lelkem türelmetlenül kívánkozik
az Élő Istenhez!
3 Örökkévaló, Seregek Ura! Királyom, Istenem,
még a veréb is talál helyet oltárod mellett,
a fecskék is fészket raknak ott,
és felnevelik fiókáikat!
4 Milyen boldogok,
akik mindig közeledben laknak, Istenem!
Egész nap téged dicsérnek! Szela
5 Boldog, aki tőled kapja erejét,
akinek ösvényeid vannak a szívében!
6 Ha a könnyek völgyén mennek is át,
a források völgyévé változtatják,
s áldást hoznak nekik az őszi esők.
7 Erejük egyre növekszik,
amíg elérkeznek a Sion hegyére,
s Isten elé jutnak.
8 Örökkévaló, Seregek Ura és Istene,
figyelj imádságomra!
Jákób Istene, kérlek, hallgass meg! Szela
9 Védelmező Istenünk, tekints jóindulattal királyodra,
légy kegyelmes felkentedhez!
10 Mert jobb egyetlen nap nálad,
mint ezer máshol!
Jobb Istenem Templomának küszöbén állni,
mint a gonoszok sátrában lakni!
11 Az Örökkévaló Isten pajzsunk és Napunk,
kegyelme és dicsősége ragyog ránk!
Nem tart vissza semmi jót azoktól,
akik igazságosan élnek!
12 Milyen boldog és áldott,
aki benned bízik, Örökkévaló, Seregek Ura!
Prófécia az Egyiptommal való szövetkezés ellen
30 Azt mondja az Örökkévaló: „Nézzétek ezeket a lázadó fiakat,
akik elpártolnak tőlem!
Terveket szőnek,
de nem tanácsom szerint,
szövetséget kötnek,
de nem Szellemem által!
Csak bűneiket szaporítják még ezzel is.
2 Lemennek Egyiptomba,
de prófétámat fel sem keresik,
tanácsomat meg sem kérdezik.
A fáraótól kérnek védelmet,
Egyiptom árnyékába menekülnek.
3 Ezért a fáraó védelmében csalódni fognak,
Egyiptom árnyéka csak megaláztatást hoz nekik.
4 Júda vezetői Cóánba mentek,
követei egészen Hánészig[a] jutottak,
5 mégis mind csalódni fognak,
mert olyan népben bíztak,
amely nem tud segíteni.
Abban reménykednek,
aki semmit sem használ nekik,
csak szégyent és gyalázatot hoz rájuk.”
6 Az Örökkévaló súlyos kijelentése Júda követeiről:
Viszik súlyos terhüket a déli sivatagban.
Kincsekkel és drágaságokkal rakták meg
a tevéket és szamarakat.
Keresztülmennek a nyomorúság és szenvedés földjén,
a vadállatok veszélyes földjén,
oroszlánok és mérges kígyók között.
Viszik ajándékaikat a népnek,
amely nem tud rajtuk segíteni.
7 Bizony, segítségük egy fabatkát sem ér!
Ezért nevezem Egyiptomot így:
„Nagyszájú, de csak üldögél tehetetlen.”[b]
8 „Te pedig, jegyezd fel ezt!
Írd könyvtekercsbe,
hogy megmaradjon a következő időkre,
fennmaradjon örökre!
9 Írd fel, hogy lázadó ez a nép,
hűtlen fiak,
nem akarnak az Örökkévaló tanítására hallgatni!
10 Azt mondják a látóknak: »Ne lássatok!«[c]
A prófétáknak: »Ne prófétáljatok igazat,
inkább kedvünkre valót, hízelgőt!
Prófétáljatok sima beszéddel,
ámítsatok csalárdsággal!
11 Hagyjátok már abba,
eleget hallottuk már!
Ne emlegessétek örökké
Izráel Szentjét!«”
12 Ezért hát ezt üzeni nektek Izráel Szentje:
„Mivel szavaimat nem tisztelitek,
inkább hisztek a hazugságnak,
és abban bíztok, aki becsap és nyomorgat titeket,
13 ezért bűneitek miatt úgy jártok,
mint a megrepedt fal,
amely már összedőlni készül,
de egy nap majd leomlik hirtelen-váratlan.
14 Egy pillanat alatt összetörik, mint a cserépkorsó,
amelyet gazdája haragjában a földhöz csapott,
ízzé-porrá zúzott úgy,
hogy cserepeivel már
sem tüzet nem vihet senki a tűzhelyről,
sem vizet nem meríthet a ciszternából.”
15 Ezért hát azt mondja nektek az Örökkévaló Isten, Izráel Szentje:
„Ha visszatértek hozzám,
ha bennem megpihentek:
megmenekültök.
Ha bíztok bennem és nem aggódtok,
ha belső békétek és nyugalmatok megőrzitek:
erőt adok nektek.
De nektek nem kellett ez a menedék!
16 Nem! Inkább azt mondtátok:
»Lóra ülünk, elvágtatunk,
gyors paripán menekülünk!«
Hát majd vágtattok is üldözőitek előtt,
menekültök előlük, de hiába,
mert lovaik gyorsabbak lesznek!
17 Mikor egyikük rátok kiált,
ezren menekültök!
Ha öten fenyegetnek,
mind elfuttok előlük.
Nem marad más utánatok,
csak egy magányos jelfa[d] a hegycsúcson,
csupán egyetlen zászló a dombtetőn.”
Prófécia a jövendő szabadulásról
18 Még vár az Örökkévaló,
hogy könyörülhessen rajtatok,
s majd fölkel,
hogy megvigasztaljon titeket,
mert az ítélet Istene az Örökkévaló!
Áldottak, akik bizalommal és reménységgel várják őt!
19 Ezért hát Sion népe, Jeruzsálem lakosai, ne sírjatok! Meghallja az Örökkévaló segély-kiáltásotokat, s válaszul biztosan megkönyörül rajtatok. Soha többé nem kell sírnotok! 20 Bár egy ideig az Úr a nyomorúság kenyerével etet, és a szenvedés vizével itat benneteket, de nem lesz ez mindig így! Mert Tanítód nem lesz többé rejtve előtted, te pedig meglátod őt, és rászegzed tekinteted! 21 Ha letérsz az útról, ha jobbra vagy balra elhajolsz, füled meghallja a mögötted szóló hangot: „Ez a helyes út, ezen járjatok!” 22 Akkor megutálod ezüstözött bálványaidat, megundorodsz aranyozott szobraidtól, mint mocskos rongyot, szemétre hajítod őket, és rákiáltasz: „Ki innen!”
23 Akkor az Örökkévaló esőt ad vetésedre, áldott esőt vetőmagodra, s a föld gazdagon terem. Kenyered tápláló lesz és bőséges, még jószágaid is dúsfüvű, tágas mezőn legelnek. 24 Igavonó ökreid és teherhordó szamaraid megtisztított, sózott abrakot[e] kapnak. 25 A hegyeken és dombokon mindenfelé bővizű folyók és patakok folynak a nagy öldöklés napján, mikor a tornyok leomlanak.
26 A Hold sápadt fénye olyanná lesz, mint a ragyogó napfény. A Nap fénye pedig hétszeresére erősödik: mintha hét Nap világítana egyszerre, amikor az Örökkévaló bekötözi népe sebeit, és meggyógyítja sérüléseiket, amelyeket csapásai okoztak.
Nézzétek! Az Örökkévaló neve jön messziről!
27 Nézzétek! Az Örökkévaló közeledik messziről!
Izzó haragja súlyos terhét ki bírja el?
Ajkán lángoló harag szavai,
nyelvén megemésztő tűz igéi,
28 lehelete, mint az áradó folyó,
mely torkig ér.
A pusztulás rostáját már kezébe vette,
hogy a nemzeteket kirostálja,
s a tévelygés zabláját teszi a népek szájába.
29 Akkor fölzendül éneketek, mint mikor az ünnep estéje beköszönt. Szívetek úgy örvend, mint az ünnepi menetben, mikor az ujjongó sokaság énekelve vonul, hangszerekkel kísérve, az Örökkévaló hegyére, Izráel Kősziklájához.
30 Akkor fölzendül az Örökkévaló dicsőséges hangja, és mindenki meghallja. Akkor izzó haragjában lesújt karja, és mindenki meglátja. Emésztő tűz lángjában, pusztító jégesőben, viharban, és tomboló orkán dühében meglátják az Örökkévalót cselekedni! 31 Hangjára megretten Asszíria, mert botjával megveri az Örökkévaló. 32 S valahányszor lesújt rá, a rég elhatározott büntetéssel, felhangzik ujjongó éneketek és a hangszerek hangja, mert az Örökkévaló újra meg újra harcol ellene.
33 Hiszen készen áll a vesztőhely[f] a királynak[g] már régen! Számára készült az, mélyen és szélesen. Máglyája tüze kiolthatatlan, s az Örökkévaló lehelete, mint kénköves lávafolyam lobbantja lángra, égni fog örökké!
1 Üdvözlet Júdástól, aki Jézus Krisztus szolgája és Jakab testvére, azoknak, akiket az Atya-Isten elhívott, szeret és Jézus Krisztusban megőriz.
2 Egyre jobban és jobban töltsön be titeket Isten irgalmassága, békessége és szeretete!
Az istentelenek büntetése
3 Szeretett testvéreim, a közös üdvösségünkről szerettem volna írni nektek. Azonban most mégis szükséges, hogy valami másról írjak. Arra biztatlak benneteket, hogy teljes erővel harcoljatok azért, hogy amiben hiszünk, azt meg tudjátok őrizni — azokat a tanításokat, amelyeket Isten egyszer és mindenkorra az övéinek adott!
4 Ugyanis titokban istentelen emberek férkőztek be közétek. Ezek az istentelenek Isten kegyelmével visszaélve kicsapongó életet élnek, és megtagadják Jézus Krisztust, egyedüli Mesterünket és Urunkat. A próféták már régen megírták, hogy ezeket Isten el fogja ítélni.
5 Néhány dologra újból szeretnélek benneteket emlékeztetni, bár ezeket jól tudjátok. Az Úr[a] kiszabadította a népét Egyiptomból, később mégis elpusztította azokat, akik közülük nem hittek!
6 Emlékezzetek azokra az angyalokra is, akik nem őrizték meg a rangjukat, hanem elhagyták a saját lakóhelyüket! Az Úr ezért örökre megkötözte, és a sötétségben tartja fogva őket az Ítélet nagy Napjáig.
7 Gondoljatok Sodomára, Gomorára és a környező városokra is! E városok lakói természetellenes szexuális bűnöket követtek el, ezért az örök tűz büntetését viselik. Példájuk bennünket is figyelmeztet.
8 Ugyanez a helyzet azokkal is, akik befurakodtak közétek. Ők a saját álmaikat követik, bűnökkel szennyezik be a testüket, megvetik az isteni fennhatóságot, és a dicsőséges lényeket[b] szidalmazzák. 9 Pedig még Mihály, az angyalok fejedelme sem mert ilyet tenni! Amikor Mózes teste miatt vitatkozott a Sátánnal, nem merte őt vádolni, vagy elítélni, hanem csak ennyit mondott: „Büntessen meg téged az Örökkévaló!” 10 Ezek az emberek viszont szidalmazzák azt, amiről fogalmuk sincsen, amit meg az oktalan állatok módjára ösztönösen tudnak, az is csak a vesztüket okozza. 11 Szerencsétlenek! Kain példáját követték, és mivel kívánták a pénzt, Bálám rossz útját választották. Lázadó természetük miatt úgy fognak elpusztulni, mint Kóré.[c] 12 Olyanok, mint a szennyfolt a tiszta ruhán, amikor veletek együtt vacsoráznak a helyi gyülekezetben. Szemtelenül együtt esznek veletek, de csak magukat hizlalják. Olyanok, mint a szél kergette felhők, amelyekből nem esik egy csöpp eső sem, vagy mint a terméketlen gyümölcsfák, amelyeket késő ősszel gyökerestül kivágnak — s amelyek így kétszeresen is elpusztulnak. 13 Mint ahogy a tenger vad hullámai tajtékot hánynak, úgy vannak ezek az emberek is a saját szégyenletes dolgaikkal. Olyanok, mint az eltévedt csillagok, akikre a legsűrűbb örök sötétség vár.
Énók próféciája
14 Róluk is prófétált Énók, aki Ádámtól számítva a hetedik nemzedékben élt, amikor azt mondta: „Nézzétek, eljön az Úr sok ezer szentjével együtt! 15 Eljön, hogy ítéletet tartson mindenki felett, és megbüntessen minden istentelen embert. Elítéli őket minden tettükért, amelyet Isten ellen követtek el, és minden gonosz beszédért, amelyet Isten ellen mondtak.”
16 Ezek az emberek mindenben hibát keresnek, mindig panaszkodnak, a saját kívánságaikat követik, szeretnek nagyokat mondani és haszonlesésből dicsérnek másokat.
Óvakodjatok az istentelen csúfolkodóktól!
17 Szeretett testvéreim, emlékezzetek azokra, amiket Urunk, Jézus Krisztus apostolai mondtak! 18 Mert így figyelmeztettek titeket jóelőre: „Az utolsó időben majd olyanok jönnek, akik még Istent is kicsúfolják, és a saját istentelen kívánságaikat követik.” 19 Ezek azok, akik viszályt szítanak közöttetek. Saját bűnös természetük kívánságai uralkodnak rajtuk, és nem lakik bennük a Szent Szellem.
Imádkozzatok a Szent Szellem által
20 Szeretett testvéreim, ti viszont imádkozzatok a Szent Szellem által — így épüljetek fel és erősítsétek meg magatokat abban a hitben, amely a legszentebb dolog a világon! 21 Maradjatok meg Isten szeretetében! Várva várjátok Urunkat, Jézus Krisztust és a kegyelmét, mert ő hozza nektek az örök életet!
22 Bánjatok könyörületességgel azokkal, akik kételkednek, 23 másokat pedig a tűzből is ragadjatok ki, hogy megmentsétek őket! Legyetek óvatosak, amikor könyörültök rajtuk! Még a régi bűnös természet által bemocskolt ruhát is gyűlöljétek![d]
Dicsőség Istennek
24 Isten meg tud őrizni benneteket az elbukástól, és képes hibátlanul maga elé állítani a dicsőségben. Micsoda öröm lesz ez mindannyiunk számára! 25 Ő az egyetlen Isten, és egyedül ő tud megmenteni bennünket. Övé legyen minden dicsőség, nagyság, uralom és hatalom Urunk, Jézus Krisztus által a múltban is, most is, és örökké!
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center