Historical
Ne bírálj másokat!
14 Fogadjátok be magatok közé azokat is, akiknek a hite még gyenge, de ne vitatkozzatok velük, se ne kritizáljátok őket! 2 Van, akinek az a meggyőződése, hogy mindenféle ételt szabadon megehet.[a] Akinek viszont gyenge a hite, azt hiszi, hogy csak zöldségféléket ehet. 3 Aki tehát mindent megeszik, ne nézze le azt, aki bizonyos dolgokat nem eszik meg! De aki nem eszik meg mindent, az se ítélje el a másikat, aki mindenfélét szabadon elfogyaszt! Hiszen Isten mindkettőt magához fogadta! 4 Különben is, ki vagy te, hogy más szolgája fölött ítélkezel?! Hiszen csak az urának van joga elbírálni, hogy a szolgája jól vagy rosszul végezte a feladatát. De az Úr Jézus szolgája nem fog kudarcot vallani, mert az Úr hatalmas arra, hogy megerősítse.
5 Van, aki bizonyos napokat fontosabbnak tart, mint a többit. Más viszont mindet egyformának tekinti. Mindenki a saját felfogásának helyességéről legyen meggyőződve. 6 Aki különbséget tesz a napok között, az Úr tiszteletére teszi. Aki mindenféle ételt elfogyaszt, az is az Úrért teszi, hiszen hálát ad Istennek, amikor eszik. Aki viszont bizonyos ételektől tartózkodik, az is az Úrért teszi, és ő is hálát ad Istennek.
7 Igen, mi valamennyien az Úrért élünk! Közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal meg önmagának. 8 Mert ha élünk, az Úrnak élünk, ha pedig meghalunk, az Úrnak halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úrhoz tartozunk. 9 Hiszen Krisztus azért halt meg, és azért támadt fel, hogy uralkodjon mind a holtak, mind az élők felett.
10 Ha ez így van, akkor hogy mered elítélni, vagy megvetni a testvéredet? Hiszen egyszer mindannyian oda kell majd álljunk az ítélő Isten elé! 11 Ahogyan az Írás mondja:
„Mindenki térdet hajt előttem,
mindenki nyilvánosan elismeri,
hogy én vagyok az Isten.
Olyan biztos ez, mint ahogy élek,
mondja az Örökkévaló.”[b]
12 Tehát mindenki csak saját magáról fog számot adni Istennek.
Ne rombold a testvéred hitét!
13 Tehát ne kritizáljuk, se ne ítéljük el többé egymást! Inkább határozzuk el, hogy nem teszünk semmi olyat, amivel a testvéreink hitét lerombolnánk, vagy őket elgáncsolnánk! 14 Tudom, mert az Úr Jézus meggyőzött róla, hogy önmagában véve semmilyen étel sem tisztátalan. Csak annak a számára tisztátalan, aki azt tisztátalannak tartja. 15 Ha viszont megbotránkoztatod a testvéredet azzal, amit eszel, akkor nem a szeretetnek megfelelően jársz el. Vigyázz, hogy ne tedd tönkre a testvéredet, akiért Krisztus meghalt! 16 Ne fordulhasson elő, hogy valaki más gyalázatosnak tartja azt, amit te helyesnek gondolsz! 17 Mert Isten Királyságában nem az számít, hogy mit eszel, vagy iszol. Csak az számít, hogy Isten akarata szerint élsz-e, és hogy a Szent Szellem békessége és öröme uralkodik-e benned. 18 Aki tehát így szolgálja Krisztust, annak valóban örül majd Isten, és az ilyen embert a többiek is elismerik.
19 Ezért hát teljes erővel törekedjünk azokra a dolgokra, amelyek a közöttünk lévő békességet, összhangot, egymás épülését és megerősítését szolgálják! 20 Ne romboljátok le Isten munkáját holmi ételek miatt! Mert igaz ugyan, hogy önmagában véve minden étel rituálisan „tiszta”, vagyis megehető, de mégis rosszul teszed, ha olyat eszel, amivel a testvéredet megbotránkoztatod. 21 Inkább ne egyél húst, vagy ne igyál bort, ha ezen a testvéred megütközne! Ne tegyél semmi olyat, amivel a testvéred hitét rombolod!
22 Ezekben a dolgokban a meggyőződésedet tartsd meg magadnak! Legyen ez olyan dolog, amit csak Isten ismer! Boldog és áldott, aki azt teszi, amit helyesnek tart, és emiatt nem kell utólag magát elítélnie. 23 Aki viszont úgy eszik valamit, hogy nem biztos benne, hogy ez helyes, az ítéletet von magára, mert nem a hite és meggyőződése szerint cselekedett. Mert minden, amit nem a hitünk alapján teszünk, bűn.
15 Mi, akik erősek vagyunk, türelmesen el kell viseljük azoknak a gyengeségeit, akik még erőtlenek. Ne a magunk javát keressük hát, 2 hanem mindenben arra törekedjünk, ami a testvéreink javát szolgálja, és őket erősíti! 3 Gondoljátok meg, hogy Krisztus sem a saját javát kereste! Hiszen meg van írva róla az Írásokban:
„Mindaz, amivel gyalázóid szidalmaztak téged, Istenem,
engem ért.”[c]
4 Mindaz, amit az Írásokban régebben megírtak, most a mi tanításunkat szolgálja. Azért írták le, hogy az Írások által felbátorodjunk, képesek legyünk a türelmes kitartásra, és erősen belekapaszkodjunk a reménységbe. 5 Isten, akitől a kitartást és a bátorítást kapjátok, adja meg nektek, hogy Krisztus Jézus akarata szerint egyetértésben és harmóniában éljetek egymással! 6 Mindnyájan egy szívvel-lélekkel dicsőítsétek Istent, Urunk, Jézus Krisztus Atyját!
7 Ahogyan Krisztus elfogadott titeket, ti is úgy fogadjátok el egymást! Ez dicsőséget hoz Istennek. 8 Mert határozottan állítom, hogy Krisztus azért lett Izráel népének szolgája, hogy ezzel megmutassa nekik: Isten hűségesen megtartja az ősapáinknak tett ígéreteit. 9 Krisztus azonban nemcsak ezért jött, hanem azért is, hogy az Izráelen kívüli nemzetek is dicsőítsék Istent az irántuk való irgalmasságáért, ahogyan ez meg van írva az Írásokban:
„Dicsérlek téged, Örökkévaló, a többi népek között,
és nevednek zengek éneket.”[d]
10 Majd ismét ezt mondja:
„Örüljetek, ti többi nemzetek is,
Isten saját népével együtt!”[e]
11 És megint:
„Dicsőítsék az Örökkévalót,
a többi népek is mindnyájan,
dicsérjék őt az összes nemzetek!”[f]
12 És ismét, amint Ézsaiás próféta mondja:
„Megjelenik majd Isai utóda,[g]
aki azért jut hatalomra,
hogy uralkodjon a többi nemzeten,
akik mind őbenne reménykednek.”[h]
13 Isten, aki a reménység forrása, csordultig töltsön be titeket örömmel és békességgel — a benne való hitetek által — s így a Szent Szellem erejében a reménységetek is túláradóan bőséges legyen!
Pál munkája az Izráelen kívüli nemzetek között
14 Testvéreim, meg vagyok győződve róla, hogy telve vagytok jóindulattal, és megvan bennetek minden szükséges ismeret, olyannyira, hogy még egymást is képesek vagytok tanácsolni és helyreigazítani. 15 Ebben a levelemben mégis őszintén írtam nektek néhány dologról, hogy emlékeztesselek benneteket, hiszen Isten maga adott nekem kegyelmet, 16 hogy Krisztus Jézust szolgáljam az Izráelen kívüli népek között.
Miközben az örömüzenetet hirdetem a nemzeteknek, valójában papi szolgálatot végzek. Az a célom, hogy a Szent Szellem által az Izráelen kívüli népek is olyan elfogadhatók és megszenteltek legyenek Isten számára, mint az áldozati ajándék az oltáron.
17 Tehát van okom rá, hogy dicsekedjek a munkámmal, amit Istenért végzek. De kizárólag azért merek dicsekedni vele, mert Krisztus Jézus által végzem. 18 Hiszen még említeni se mernék olyan dolgokat, amelyeket a magam erejéből tettem. Csakis olyanokról beszélek, amelyeket Krisztus vitt véghez általam — akár a beszédem, akár a tetteim által —, hogy az Izráelen kívüli népek eljussanak az Isten iránti engedelmességre. 19 Jelek és csodák által, a Szent Szellem erejével végeztem mindezt. Jeruzsálem környékétől kezdve egészen Illíriáig mindenhol hirdettem a Krisztusról szóló örömüzenetet. Így a munkámnak ezt a részét befejeztem. 20 Azonban mindig arra törekedtem, hogy ne ott hirdessem az örömüzenetet, ahol Krisztus neve már ismert volt. Nem akartam olyan alapra építeni, amelyet valaki más fektetett le. 21 Hanem ahogyan meg van írva az Írásokban:
„Akiknek eddig nem beszéltek róla,
azok is meglátják majd őt.
Azok is megértik,
akik még nem hallottak róla.”[i]
Pál római látogatásának terve
22 Emiatt nem tudtam eddig eljutni hozzátok, pedig már sokszor szerettelek volna meglátogatni benneteket.
23-24 De most már befejeztem a munkámat ezekben az országokban. Így az a tervem, hogy amikor majd Spanyolországba utazok, akkor titeket is meglátogatlak, hiszen már évek óta szeretnélek látni benneteket. Bizonyára segíteni fogtok nekem, hogy tovább is utazhassak, ha már egy kis időt eltöltöttem nálatok. 25 Most azonban előbb Jeruzsálembe kell mennem, hogy ott Isten népét megsegítsem.
26 Ugyanis néhányan a jeruzsálemi testvéreink közül nagyon szegények. A macedóniai és görögországi gyülekezetek pedig elhatározták, hogy gyűjtést rendeznek a szegény jeruzsálemi testvérek számára. 27 Szívesen tették, de ugyanakkor tartoznak is ezzel. Hiszen ezek az Izráelen kívüli népek sok szellemi áldást kaptak a zsidó testvéreken keresztül. Illő tehát, hogy adományaikkal viszonozzák a szellemi áldásokat. 28 Magam viszem el az összegyűjtött adományokat Jeruzsálembe, hogy biztosan megkapják az ottani testvérek. Ha ezt a feladatomat elvégeztem, utána már indulhatok is Spanyolországba. Útközben megállok Rómában, és meglátogatlak benneteket. 29 Biztos vagyok benne, hogy Krisztus áldásának teljességét viszem majd hozzátok.
30 Arra kérlek benneteket, testvéreim, segítsetek nekem azzal, hogy erőteljesen imádkoztok értem Istenhez — Urunk, Jézus Krisztus és a Szent Szellem szeretete által! 31 Imádkozzatok értem, hogy megszabaduljak a júdeai hitetlenektől! Imádkozzatok, hogy az ajándékot, amit viszek, szívesen fogadják a jeruzsálemi testvérek, 32 és azért is, hogy nagy örömmel elmehessek hozzátok, és veletek együtt én is megpihenjek, ha valóban Isten is ezt akarja! 33 Isten, aki békességünk forrása, legyen veletek! Ámen.
Búcsúzás
16 Ajánlom nektek testvérnőnket, Fébét, aki a Kenkrea városában élő helyi gyülekezet diakónusa. 2 Fogadjátok őt szeretettel az Úrban úgy, ahogyan Isten népéhez illik! Segítsétek mindenben, amire csak szüksége van, mert ő is sokat segített nekem, és másoknak is!
3 Köszöntsétek Priszkát és Akvilát, akik munkatársaim Krisztus Jézusban! 4 Ők életük kockáztatásával mentettek meg engem, amiért hálás vagyok nekik, de nemcsak én, hanem az Izráelen kívüli népek között élő összes helyi gyülekezet is. 5 Köszöntsétek a gyülekezetet, amely a házuknál szokott összejönni.
Köszöntsétek az én kedves Epainetosz barátomat is! Ő volt az első, aki Kis-Ázsia tartományában Krisztus követője lett. 6 Köszöntsétek Máriát, aki olyan sokat dolgozott közöttetek! 7 Köszöntsétek Andronikoszt és Juniászt, a rokonaimat, akik régebben velem együtt raboskodtak a börtönben! Előbb lettek hívők, mint én, és nagyra becsülik őket az apostolok között.[j]
8 Köszöntsétek Ampliátuszt, akit nagyon szeretek az Úrban! 9 Köszöntsétek Urbánuszt, munkatársunkat az Úrban, és szeretett barátomat, Sztakhüszt is! 10 Köszöntsétek Apellészt, aki kiállta a próbát, és bebizonyította, hogy igazán szereti Jézust! 11 Köszöntsétek Arisztobuloszt és a családját, meg Heródiónt, a rokonomat, és azokat, akik Narcisszusz családjából az Urat követik! 12 Köszöntsétek Trüfainát és Trüfószát! Ez a két asszony sokat dolgozott az Úrért. Köszöntsétek kedves barátomat, Persziszt, aki szintén sokat tett az Úrért!
13 Köszöntsétek Rufuszt, az Úr kiválasztott szolgáját, és Rufusz anyját, akit én is úgy szeretek, mintha a tulajdon édesanyám lenne! 14 Köszöntsétek Aszünkritoszt, Flegónt, Hermészt, Pátrobászt, Hermászt és a velük levő többi testvért! 15 Köszöntsétek Filologoszt és Júliát, Néreuszt és a nőtestvérét, meg Olümpászt és a velük levő többi testvért is! 16 Köszöntsétek egymást szent csókkal! Krisztus összes helyi gyülekezete köszönt titeket.
17 Figyelmeztetlek benneteket testvéreim, hogy legyetek nagyon óvatosak és vigyázzatok, mert vannak, akik széthúzást és viszályt keltenek, és a testvéreket egymás ellen fordítják. Ezek összezavarják a többiek hitét, és ellenkeznek azzal az igaz tanítással, amit hallottatok. Kerüljétek el őket! 18 Az ilyenek nem Urunkat, Krisztust szolgálják, hanem a saját hasukat! Hízelgéssel és mézes-mázos szavakkal becsapják az egyszerű és ártatlan embereket.
19 A ti engedelmességetek híre azonban már mindenhová eljutott, ezért nagyon örülök nektek! Azt akarom, hogy bölcsek legyetek abban, ami jó, és ne legyen semmi közötök a gonoszhoz.
20 A békesség Istene hamarosan összetiporja a Sátánt a lábatok alatt.
Urunknak, Jézusnak kegyelme legyen veletek!
21 Köszönt még benneteket Timóteus, a munkatársam, és rokonaim: Luciusz, Jázon és Szószipatrosz is.
22 Én, Terciusz is köszöntelek benneteket az Úrban, aki ezt a levelet Pál szavai szerint leírom.
23 Köszönt benneteket Gájusz, aki nemcsak az én házigazdám, hanem az egész itteni helyi gyülekezeté is. Köszönt benneteket Erásztosz, a városi kincstárnok, és Kvártusz testvér. [24] [k]
25 Dicsőség Istennek, mert ő meg tud titeket erősíteni az örömüzenet által, amelyet hirdetek, és amely Jézus Krisztusról szól! Ez az a titok, amely kezdettől fogva el volt rejtve, 26 most azonban nyilvánosságra került a próféták írásai által. De az örökké élő Isten parancsa szerint nemcsak nekünk, hanem az összes népnek is kihirdették ezt a titkot, hogy ők is eljussanak a hitből származó engedelmességre. 27 Az egyedül bölcs Istené legyen minden dicsőség Jézus Krisztus által mindörökké! Ámen.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center