Historical
Népgyűlés
9 Ugyanennek a (hetedik) hónapnak 24. napján Izráel egész népe összegyűlt Jeruzsálemben, hogy együtt böjtöljenek és imádkozzanak. Zsákruhába öltöztek, és port hintettek a fejükre. 2 Az Izráelhez tartozók elkülönültek az idegenektől, majd a Templomban felálltak, és nyilvánosan megvallották bűneiket és őseik bűneit is. 3 Mindenki a maga helyén állt, és mintegy három órán keresztül olvasták az Örökkévalónak, Istenüknek a Törvényét. Utána a következő három órában megvallották a bűneiket, és földre borulva imádták az Örökkévalót, Istenüket.
4 Azután a léviták közül Jésua, Báni, Kadmiél, Sebanjá, Bunni, Sérébjá, Báni és Kenáni fölálltak a Templom lépcsőjére, és hangosan kiáltottak az Örökkévalóhoz, Istenükhöz — így imádkoztak a nép előtt. 5 Majd a léviták — Jésua, Kadmiél, Báni, Hasabnejá, Sérébjá, Hodijjá, Sebanjá és Petahjá — ezt mondták a népnek: „Álljatok fel, dicsérjétek és áldjátok az Örökkévalót, Isteneteket örökké!
Izráel közösségének bűnvallása
Áldott legyél,
Örökkévaló, Istenünk!
Áldott legyen
hatalmas és dicső neved,
amelyhez nem ér fel
áldás vagy dicséret!
6 Te vagy az Örökkévaló!
Te vagy az egyetlen!
Te alkottad az eget,
még a legmagasabb Mennyet is,
és annak minden seregét.
Te alkottad a Földet,
és mindent, ami rajta él.
Te alkottad a tengert
és mindent, ami abban él.
Minden élőnek te adsz életet,
előtted borul le az ég minden serege,
hogy imádjon.
7 Te vagy az Örökkévaló, Istenünk,
aki Abrámot kiválasztottad,
kihoztad Úr városából,
a káldeusok földjéről,
és Ábrahámnak nevezted.
8 Mivel hűséges szívűnek láttad őt,
szövetséget kötöttél vele.
Megígérted, hogy odaadod
a kánaáni, hettita, emóri, perizzi,
jebúszi és girgási népek földjét
Ábrahámnak és utódainak.
Örökkévaló, te megtartottad ígéreted,
mert igazságos vagy!
9 Láttad őseink szenvedéseit Egyiptomban,
meghallottad segélykiáltásukat
a Vörös-tengernél.
10 Jeleket mutattál és csodákat tettél
a fáraóval, szolgáival és népével,
akik megvetették és lenézték őseinket.
Csodáiddal nagy nevet szereztél magadnak,
amely ma is fényesen ragyog!
11 Őseink előtt szétválasztottad a tengert,
hogy száraz lábbal mehessenek át
a vizek között,
míg üldözőiket a tenger hullámaiba vetetted,
és elsüllyedtek, mint a kő!
12 Vezetted népünket nappal felhőoszlopban,
tűzoszlopban éjjel, hogy megvilágítsd az utat,
és mutasd, hogy merre menjenek.
13 Leszálltál a Sínai-hegyre,
és szóltál hozzájuk a Mennyből.
Jó törvényeket adtál nekik, igaz tanításokat,
helyes rendelkezéseket és parancsokat.
14 Megtanítottad őket szent szombatodra,
hogy megtartsák azt.
Mózesnek, szolgádnak keze által
parancsoltál nekik törvényeket,
határozatokat és rendelkezéseket.
15 A Mennyből adtál nekik kenyeret,
mikor éheztek,
kősziklából nyitottál vízforrást,
mikor szomjaztak.
Parancsoltad, hogy foglalják el a földet,
amelyet esküre emelt kézzel
ígértél nekik.
16 De őseink nem hallgattak szavadra,
makacskodtak és engedetlenkedtek.
17 Nem akartak rád hallgatni,
elfeledték csodáidat,
amelyekkel segítetted őket.
Megkeményítették magukat,
és elhatározták,
hogy visszatérnek a szolgaságba.
Te mégis kegyelmeztél nekik,
mert irgalmas vagy és nagyon türelmes,
jóságod és hűséged végtelen,
és nem hagytad el őket!
18 Nem hagytad őket magukra még akkor sem,
mikor bika-szobrot készítettek,
és azt mondták: „Ez a mi istenünk,
aki kihozott bennünket Egyiptomból!”
Így gyaláztak téged, Örökkévaló,
19 de nagy irgalmasságodban
mégsem hagytad őket a pusztában,
hanem vezetted őket nappal a felhőoszlopban,
a tűzoszlopban éjjel, hogy megvilágítsd az utat,
és mutasd, merre menjenek.
20 Sőt, jó szellemedet adtad nekik,
hogy tanítsa őket.
Mannával tápláltad őket,
és vizet adtál a szomjazónak,
21 gondjukat viselted a pusztában
negyven éven át,
s így semmiben sem láttak hiányt,
még ruháik sem koptak el,
lábaik sem dagadtak meg.
22 Országokat és népeket adtál kezükbe,
és földjüket őseinknek adtad.
Elfoglalták Szihón országát,
Hesbón királyának földjét,
és Ógnak, Básán királyának birtokát.
23 Őseinket megsokasítottad,
s gyermekeiket, mint az ég csillagait.
Bevitted őket a földre,
amelyről szóltál apáiknak,
hogy nekik adod azt.
24 A gyermekek elfoglalták,
birtokba vették a földet.
Előttük a népeket megaláztad,
Kánaán lakóit kezükbe adtad,
királyaikkal és népeikkel együtt.
Azt tehettek velük,
amit csak akartak!
25 Elfoglalták az erős városokat
és a termékeny földeket,
birtokba vették a berendezett házakat,
sziklába vágott vízgyűjtőket,
szőlőket és olajfa-ligeteket,
rengeteg gyümölcsös kertet.
Jóllakásig ehettek, meghíztak,
dúskáltak bőséges ajándékaidban,
Örökkévaló!
26 Őseink mégis lázadtak ellened,
engedetlenkedtek, elfordultak Törvényedtől.
Még prófétáidat is megölték,
akik figyelmeztették őket,
hogy térjenek vissza hozzád.
Jaj, mennyi gyalázatos dolgot
követtek el ellened!
27 Ezért ellenségeik kezébe adtad őket,
akik elnyomták népedet.
Nyomorúságukban hozzád kiáltottak
segítségért,
s te meghallgattad őket a Mennyből,
mert irgalmad nagy!
Szabadítókat küldtél,
akik kimentették őket
ellenségeik karmai közül.
28 De amint megszabadultak,
megint visszatértek a gonoszság útjára,
ezért megengedted, hogy ellenségeik
uralkodjanak fölöttük.
Akkor ismét hozzád könyörögtek,
s te meghallgattad őket a Mennyből,
irgalmaddal újra meg újra
megváltottad népedet szorongatóiktól.
29 Figyelmeztetted őket,
hogy térjenek vissza Törvényedhez,
de őseink gőgösen és magabiztosan
elfordultak parancsaidtól,
nem hallgattak szavaidra,
és folyvást vétkeztek Törvényed ellen,
amelyeknek, ha engedelmeskedik valaki,
él általuk.
Ők pedig csak vállat vontak,
makacskodtak és engedetlenkedtek szüntelen.
30 Örökkévaló, te mégis türelemmel
viselted őket sokáig,
sürgetve intetted őket Szellemeddel,
prófétáid szája által,
de ők nem akartak hallgatni rád.
Ezért kiszolgáltattad őket idegen népeknek.
31 Mégsem vetettél véget népednek,
s nem hagytad őket magukra egészen,
mert irgalmas és kegyelmes Isten vagy!
32 Ó Istenünk, hatalmas, erős és félelmetes,
szövetséget megtartó, hűséges Isten!
Lásd, mennyi nyomorúság ért bennünket,
királyainkat, vezetőinket, papjainkat,
prófétáinkat, őseinket és egész népünket,
Asszíria királyának hódításától kezdve mindmáig!
33 Istenünk, igazságosan bántál velünk
mindabban, ami velünk történt!
Te igazságos és hűséges vagy,
mi pedig vétkeztünk és bűnösök vagyunk.
34 Hiszen királyaink, vezetőink, papjaink és őseink
nem engedelmeskedtek Törvényednek,
nem hallgattak parancsaidra,
nem törődtek figyelmeztetéseddel.
35 Nem szolgáltak téged a saját országukban,
a gazdag és termékeny földön,
amelyet jóságodban nekik ajándékoztál.
Nem hagyták abba gonoszságaikat.
36 Mi pedig most szolgák vagyunk,
éppen ezen a jó földön,
amelyet őseinknek adtál,
hogy egyék annak termését
és gyümölcseit!
Bizony, idegeneket kell szolgálnunk!
37 A föld gazdag termését
azok a királyok élvezik,
akiket bűneink miatt ültettél nyakunkra.
S ők kényükre uralkodhatnak rajtunk és állatainkon,
mi pedig nagy nyomorúságban élünk.
A szövetség megújítása
38 Most azért, mindezek után írásban szövetséget kötünk, amelyet a vezetőink, a léviták és a papok mind aláírnak, és lepecsételnek.”
10 Ezek a férfiak pecsételték meg a szövetséget: Nehémiás, Hakaljá fia, a királyi kormányzó, azután a papok: Cidkijjá, 2 Szerájá, Azarjá, Jirmejá, 3 Pashúr, Amarjá, Malkijjá, 4 Hattús, Sebanjá, Mallúk, 5 Hárim, Merémót, Óbadjá, 6 Dániel, Ginnetón, Bárúk, 7 Mesullám, Abijjá, Mijjámim, 8 Maazjá, Bilgaj és Semajá,
9 azután a léviták: Jésua, Azanjá fia, azután Binnúj és Kadmiél, Hénádád fiai, 10 meg a testvéreik: Sebanjá, Hódijjá, Kelítá, Pelájá, Hánán, 11 Mika, Rehób, Hasabjá, 12 Zakkúr, Sérébjá, Sebanjá, 13 Hodijjá, Báni, Benínú,
14 azután a nép vezetői: Parós, Pahat-Móáb, Élám, Zattú, Báni, 15 Bunni, Azgád, Bébaj, 16 Adónijjá, Bigvaj, Ádin, 17 Átér, Hizkijjá, Azzúr, 18 Hodijjá, Hásum, Bécaj, 19 Háríf, Anátót, Nébaj, 20 Magpiás, Mesullám, Hézír, 21 Mesézabél, Cádók, Jaddúa, 22 Pelatjá, Hánán, Anájá, 23 Hóséá, Hananjá, Hassúb, 24 Hallóhés, Pilhá, Sóbék, 25 Rehúm, Hasabná, Maaszéjá, 26 Ahijjá, Hánán, Ánán, 27 Mallúk, Hárim és Baaná.
28-29 Hozzájuk csatlakozott a nép többi része is — a férfiak és feleségeik, felnőtt fiaik és leányaik — bár ők nem írták alá egyenként a szerződést, de vállalták annak megtartását: a többi papok és léviták, a kapuőrök, az énekesek, a Templom szolgái, és mindazok a közemberek, akik a Törvénynek engedelmeskedve elkülönültek az idegenektől. Mindezek felnőttek voltak, és felelősségük tudatában vállalták a szövetség megtartását. Vezetőikkel teljes egyetértésben esküvel kötelezték magukat, hogy Isten Törvénye szerint fognak élni, amelyet Isten a szolgáján, Mózesen keresztül adott a népének. Ígéretet tettek arra, hogy az Örökkévalónak, Istenüknek minden parancsát, határozatát és rendelkezését meg fogják tartani. Megegyeztek abban is, hogy legyen átkozott, aki ezt a fogadalmat megszegi.
30 Megígértük, hogy ezentúl leányainkat nem adjuk feleségül idegen népek fiaihoz, és az idegenek közül nem veszünk feleséget fiainknak.
31 Megfogadtuk, hogy szombaton nem dolgozunk, és ha az idegenek árut hoznak a városba, még akár gabonát is — sem szombaton, sem más ünnepnapokon nem vásárolunk tőlük. Minden hetedik évben pihenni hagyjuk a termőföldet, és adósainknak elengedjük minden tartozásukat.[a]
32 Vállaltuk, hogy fejenként és évente egyharmad sékel[b] ezüstöt adunk az Isten Temploma számára, hogy abból fedezzék az áldozatok költségét: 33 a szent kenyereket, az állandó ételáldozatot és égőáldozatot szombaton, meg az Újhold ünnepén, és a Törvény szerinti többi ünnepen; azután a szent áldozatot és a bűnért való áldozatot — amely Izráel egész népének engesztelést szerez —, és a Templommal kapcsolatos egyéb költségeket is.
34 Mi, a papok, a léviták és az egész nép vállaljuk, hogy évről-évre a családokra sorsvetéssel kijelölt rend szerint behordjuk a Templomba a szükséges tűzrevaló fát, hogy Istenünknek, az Örökkévalónak az oltárán égjen a tűz — ahogyan a Törvényben írva van.
35 Minden évben bevisszük az Örökkévaló Templomába minden szántóföldi növény és gyümölcsfa első termését.
36 A Törvény előírásai szerint ugyancsak bevisszük Istenünk Templomába, a papokhoz, akik ott szolgálnak, az elsőszülött fiainkat; valamint állataink — tehenek, juhok és kecskék — elsőszülött kicsinyeit.
37 Ezeken felül bevisszük Istenünk Templomának a raktáraiba, a papokhoz a legelső és legjobb minőségű részt a gabonából, lisztből, különböző fajta gyümölcsökből, borból és olívaolajból. Ugyanígy odaadjuk a föld termésének tizedrészét a lévitáknak, akik jogosultak ezt begyűjteni minden egyes faluból és városból. 38 Amikor a léviták beszedik a tizedrészt, legyen velük egy pap is, aki Áron családjából származik. Azután a léviták vigyék a begyűjtött tizedek tizedrészét Istenünk Templomába, a raktár kamráiba. 39 Ugyanezekbe a kamrákba kell bevinni Izráel népének és a lévitáknak önkéntes ajándékait is: a gabonát, bort és olívaolajat, mert ott vannak a szent edények, és a papok, akik a szolgálatot végzik, meg a kapuőrök és az énekesek is.
Megfogadjuk, hogy nem hanyagoljuk el Istenünk Templomát és azokat, akik ott a szolgálatukat végzik!
Jeruzsálem újra benépesül(A)
11 Izráel vezetői Jeruzsálembe költöztek, és ott telepedtek le. A többiek közül sorsolással választották ki azokat a családokat, akik szintén oda költöztek. Minden tizedik férfit kisorsolták, hogy a szent városban lakjon, a többiek pedig a saját városukban maradtak. 2 Mindenki áldotta azokat, akik önként vállalkoztak rá, hogy beköltöznek Jeruzsálembe.
3 Júda tartományának vezetői szintén Jeruzsálembe költöztek. A többi júdai lakos: a papok, a léviták, a Templom szolgái, Salamon szolgáinak leszármazottjai és a közemberek mind a saját városukban, a tulajdon birtokukon maradtak.
4 Júda és Benjámin törzséből egyesek Jeruzsálemben telepedtek le.
Júda törzséből a következők költöztek Jeruzsálembe:
Atájá, Uzzijjá fia (Uzzijjá Zekarjá fia, aki Amarjá fia, aki Sefatjá fia, aki Mahalalél fia volt — valamennyien Pérec leszármazottjai), azután 5 Maaszéja, Bárúk fia (Bárúk Kol-Hóze fia, aki Hazája fia, aki Adájá fia, aki Jójárib fia, aki Zekarjá fia, aki Hassilóni fia volt). 6 Pérec leszármazottjai közül összesen 468 bátor férfi telepedett le Jeruzsálemben a családjával együtt.
7 Benjámin törzséből a következők költöztek Jeruzsálembe:
Szallu, Messulám fia (Messulám Jóéd fia, aki Pedájá fia, aki Kólájá fia, aki Maaszéjá fia, aki Ítiél fia, aki Jesája fia volt). 8 Azután Gabbaj, Szallaj és még sokan mások, összesen 928 férfi. 9 A vezetőjük Jóel, Zikri fia volt. Júda, Hasszenúá fia volt a város helyettes vezetője.
10 A papok közül ezek költöztek Jeruzsálembe:
Jedajá, Jójárib fia; azután Jákin; 11 azután Szerájá, Hilkijjá fia (Hilkijjá Mesullám fia, aki Cádók fia, aki Merájót fia, aki Ahitúbnak, Isten Temploma felügyelőjének a fia volt); 12 azután a rokonaik közül 822 férfi, akik a Templom körüli munkákat végezték; azután Adájá, Jehórám fia (Jehórám Pedaljá fia, aki Amci fia, aki Zekarjá fia, aki Pashúr fia, aki Malkijjá fia volt) 13 és vele a rokonai közül 242 családfő a családjával együtt; azután Amasszaj, Azarél fia (Azarél Ahzaj fia, aki Mesillémót fia, aki Immér fia volt) 14 és vele a rokonai közül 128 bátor férfi a családjával, akiknek a vezetője Zabdiél, Haggedólim fia volt.
15 A léviták közül ezek költöztek Jeruzsálembe:
Semajá, Hassúb fia (Hassúb Azrikám fia, aki Hasabjá fia, aki Bunni fia volt); 16 azután a léviták vezetői közül Sabbetaj és Józábád, akik a Templom épületének külső munkáiért voltak felelősek; 17 azután Mattanjá, Mika fia (Mika Zabdi fia, aki Aszáf fia volt), az énekesek vezetője, aki a hálaadó dicséretet szokta elkezdeni; azután Bakbukjá, aki a vezető után a második volt; azután Abdá, Sammúa fia (Sammúa Gálál fia, aki Jedútún fia volt). 18 Összesen 284 lévita lakott a szent városban.
19 A kapuőrök közül Akkúb, Talmón és a rokonaik költöztek Jeruzsálembe, összesen 172 férfi és a családjaik. Ők álltak őrt a kapuknál.
20 Izráel népének, a papoknak és a lévitáknak többi része a maga városaiban maradt, mindenki a saját lakóhelyén és birtokán. 21 A Templom szolgái az Ófel-dombon laktak, a vezetőik Cíhá és Gispá voltak.
22 A Jeruzsálemben lakó léviták vezetője Uzzi, Báni fia volt (Báni Hasabja fia, aki Mattanjá fia, aki Mika fia volt). Uzzi Ászáf leszármazottjai közé tartozott, akik Isten Templomában énekesek voltak — ők vezették a dicséretet. 23 Ezeknek az énekeseknek a szolgálatát a király rendelete pontosan és napról napra megszabta.
24 Petahjá, Mesézabél fia (aki Júda fiának, Zerahnak a leszármazottja volt) a király mellett állt, mint tanácsadó a népet illető dolgokban.
25 A Júda törzsébe tartozók a következő vidéki városokban és falvakban laktak: Kirját-Arba és a környező falvak, Dibón és a környező falvak, Jekabceél és a falvai, 26 Jésua, Móláda, Bét-Pelet, 27 Hacar-Súál, Beérseba és falvai, 28 Ciklág, Mekóna és falvai, 29 Én-Rimmón, Corá, Jarmút, 30 Zánóah, Adullám és falvai, Lákis és a körülötte lévő terület, Azéka és falvai. Tehát a Júda törzsébe tartozók népesítették be a vidéket Beérsebától a Hinnóm-völgyig.
31 A Benjámin törzsébe tartozók a következő településeken laktak: Geba, Mikmász, Ajja, Bétel és falvai, 32 Anátót, Nób, Ananja, 33 Hácór, Ráma, Gittaim, 34 Hádíd, Cebóim, Neballat, 35 Lód, Ónó és a Mesteremberek Völgye. 36 A léviták csoportjai részben Júda területén, részben Benjámin között telepedtek le.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center