Beginning

Prófécia a rossz és jó pásztorokról

23 „Jaj a pásztoroknak^[a], akik pusztítják és szétszórják legelőm nyáját!” — mondja az Örökkévaló.

² Ezért ezt mondja az Örökkévaló, Izráel Istene a pásztoroknak, akiknek az én népemre gondot kellett volna viselniük: „Ti vagytok, akik szétszórtátok nyájamat! Ti kergettétek szét őket! Nem viseltetek gondot rájuk, de nekem majd gondom lesz rá, hogy számon kérjem rajtatok minden gonoszságotokat!” — mondja az Örökkévaló.

³ „Azután én magam fogom összegyűjteni nyájam maradékát mindazokból az országokból, ahová szétszórtam őket, és visszaviszem őket a saját legelőjükre. Akkor majd ismét megszaporodnak és megsokasodnak. ⁴ Olyan pásztorokra bízom őket, akik valóban a gondjukat viselik majd. Juhaim nem fognak többé félni, sem rettegni, és egyetlen egy sem vész el közülük” — mondja az Örökkévaló.

Prófécia a Csemetéről

⁷ Így szól az Örökkévaló: „Bizony, eljön az idő, amikor szavatokat már nem azzal fogjátok megerősíteni, hogy »Ez olyan biztos, mint ahogy él az Örökkévaló, aki kihozta Egyiptomból Izráel népét.« ⁸ Helyette inkább ezt mondjátok: »Ez olyan biztos, mint ahogy él az Örökkévaló, aki kihozta, és hazavezette Izráel népét az északi földről és mindazokból az országokból, ahová szétszórta őket.« Azután pedig a saját földjükön fognak lakni.”

Fenyegető beszéd a hamis próféták ellen

⁹ Ez az üzenet a prófétáknak^[c] szól:

²⁵ „Hallottam azokat a prófétákat, akik hazugságot prófétálnak a nevemben, és azt állítják, hogy üzenetet kaptak tőlem álmukban. ²⁶ Meddig fogják még folytatni ezt? Meddig vezetik félre népemet hazugságokkal, amelyeket maguk találtak ki? ²⁷ Azt gondolják, hogy ezekkel a hazug álmokkal, amelyeket egymásnak mesélnek, elfelejtetik népemmel az én nevemet? Azt remélik, hogy népem ugyanúgy elfelejtkezik majd rólam, mint ahogy őseik elfordultak tőlem, és Baálhoz pártoltak? ²⁸ Mi köze a polyvának a tiszta búzához? Ugyanígy, amit ezek a próféták álmodnak, azt nem én üzentem nekik! Ha el akarják mesélni egymásnak, mit álmodtak, ám tegyék! De ha valakihez szólok, az hirdesse is a többieknek hűségesen, amit mondtam neki!

²⁹ Vajon nem olyan az én szavam, mint a tűz — kérdezi az Örökkévaló —, vagy mint a sziklazúzó pöröly?^[e]

³⁰ Ezért a hamis próféták ellen fordulok — mondja az Örökkévaló —, akik egymástól lopják a szavaikat, de úgy hirdetik, mintha tőlem hallották volna. ³¹ Igen, ellenük megyek, mert úgy hirdetik a saját szavaikat, mintha az én beszédemet tolmácsolnák: »Ezt mondja az Örökkévaló…«. ³² Ellene megyek azoknak, akik hazug álmokat prófétálnak — mondja az Örökkévaló —, és félrevezetik népemet hazugságaikkal és hamisságaikkal, holott én nem küldtem őket, és nem bíztam rájuk semmit. Bizony, nem használnak semmit népemnek” — mondja az Örökkévaló.

Ne emlegessétek az Örökkévaló terhét!

³³ „Jeremiás, a próféták, papok, vagy az egyszerű emberek meg fogják kérdezni tőled: »Milyen terhet^[f] rakott vállunkra az Örökkévaló?« Akkor ezt feleld nekik: »Nem én raktam rátok terhet, hanem ti vagytok az én terhemre! Bizony, ledoblak titeket a vállamról!« — ezt üzeni nektek az Örökkévaló.

³⁴ Ha pedig ezentúl bárki — legyen az próféta, pap, vagy közember — még egyszer ki meri ejteni, hogy »Az Örökkévaló terhe…«, akkor súlyosan megbüntetem, egész családjával együtt!

³⁵ Ehelyett azt kérdezzétek egymástól: »Mit válaszolt az Örökkévaló?«, vagy: »Mit üzent az Örökkévaló?«

³⁶ Többé senki se emlegesse »az Örökkévaló terhét«, mert mindenkinek valóban »terhes« lesz az ő szava, ha kiforgatjátok és eltorzítjátok az Élő Isten beszédét, az Örökkévalónak, a Seregek Urának, Istenünknek szavait! ³⁷ Ha meg akarjátok kérdezni a prófétát, ezt kérdezzétek tőle: »Mit válaszolt az Örökkévaló?«, vagy: »Mit üzent az Örökkévaló?«

³⁸ Ha pedig nem engedelmeskedtek, és mégis emlegetitek »az Örökkévaló terhét«, noha megtiltottam, ³⁹ akkor fölkaplak, és messzire hajítalak szemem elől titeket és a várost, amelyet őseiteknek és nektek adtam. ⁴⁰ Rátok pedig örökké tartó szégyent és gyalázatot borítok, amely soha nem merül feledésbe.”

Látomás a jó és rossz fügékről

24 Nebukadneccar, Babilónia királya száműzetésbe hurcolta Jeruzsálemből Babilóniába Júda királyát, Konjáhút^[g], Jójákim fiát és országa fejedelmeit, meg a különböző mesterségek szakembereit és a kovácsokat. Miután ez megtörtént, az Örökkévaló látomásban mutatott nekem két kosár fügét, amelyek az Örökkévaló Temploma előtt voltak. ² Az egyik kosárban igen szép és érett fügéket láttam, amilyenek az elsőként érő fügék szoktak lenni, a másikban azonban nagyon romlott fügék voltak, teljesen ehetetlenek.

³ Akkor az Örökkévaló megkérdezte: „Mit látsz, Jeremiás?”

Így válaszoltam: Fügéket látok, a jó fügék nagyon szépek és jók, de a rosszak annyira megromlottak, hogy teljesen ehetetlenek.

⁴ Ekkor az Örökkévaló ismét szólt hozzám: ⁵ „Ezt mondja az Örökkévaló, Izráel Istene: Amilyenek ezek a jó fügék, olyanok számomra azok a Júdából elhurcolt foglyok, akiket én küldtem erről a helyről a káldeusok földjére. Jóakarattal leszek irántuk. ⁶ Jóindulatú figyelemmel kísérem, és majd ismét visszahozom őket erre a földre. Akkor ismét fölépítem, és nem rombolom le, elültetem, és nem tépem ki őket. ⁷ Olyan szívet adok nekik, amellyel megismernek engem, hogy én vagyok az Örökkévaló. Ők népemmé lesznek, én pedig Istenükké leszek, mert teljes szívvel-lélekkel visszatérnek hozzám.

⁸ Amilyenek a másik kosár rossz fügéi — mondja az Örökkévaló —, olyanok számomra Cidkijjá, Júda királya, meg a fejedelmei, és akik még Jeruzsálem lakói közül a városban maradtak, meg azok, akik Júdából Egyiptomba költöztek. Mindezek olyanok, mint a teljesen megrohadt, ehetetlen fügék.

⁹ Meg fogom büntetni őket, és büntetésük rémülettel tölti el a nemzeteket mindazokban az országokban, ahová kiűzöm őket. Gyalázzák, gúnyolják, átkozzák majd őket, és példálóznak velük. ¹⁰ Én pedig fegyvert, éhínséget és halálos járványokat küldök rájuk, amíg teljesen ki nem pusztulnak mindannyian arról a földről, amelyet őseiknek és nekik adtam.”

Sohasem hallgattatok szavamra!

25 Az Örökkévaló üzenete érkezett Jeremiáshoz Júda egész népéről. Ez Jójákim, Jósiás fia, Júda királya uralkodásának negyedik évében^[h] történt. Ez az év egyúttal Nebukadneccar, Babilónia királya uralkodásának első esztendeje volt. ² Ez az üzenet, amelyet Jeremiás próféta kihirdetett Júda egész népének és Jeruzsálem összes lakóinak:

³ „Huszonhárom év óta, azaz Jósiás, Ámón fia, Júda királya uralkodásának tizenharmadik évétől kezdve mind a mai napig szüntelen érkezik hozzám az Örökkévaló üzenete — én pedig minden alkalommal késedelem nélkül hirdettem nektek, amit üzent, de ti sohasem hallgattatok rám! ⁴ Igen, az Örökkévaló idejében elküldte hozzátok szolgáit, a prófétákat, de sohasem hallgattatok rájuk, és nem akartatok engedelmeskedni.

⁵ A próféták pedig mind ezt hirdették nektek: »Változtassátok meg egész életeteket, hagyjátok abba gonosz tetteiteket! Mert csak ha engedelmeskedtek, akkor maradhattok örökké lakosai annak a földnek, amelyet régen az Örökkévaló őseiteknek és nektek adott. ⁶ Ne imádjátok az idegen isteneket, ne kövessétek, és ne szolgáljátok őket, ne ingereljetek haragra engem — mondta az Örökkévaló — kezetek alkotásaival, hogy ne kelljen megbüntetnem titeket!«^[i]

⁷ De ti nem hallgattatok rám — mondja az Örökkévaló —, hanem továbbra is haragra ingereltetek kezetek alkotásaival, a saját vesztetekre.”

Prófécia a hetven éves száműzetésről

⁸ Emiatt azt üzeni nektek az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Mivel nem hallgattatok a szavamra, ⁹ elhívom észak felől^[j] a nemzetek seregét — mondja az Örökkévaló —, és szolgámat, Nebukadneccart, Babilónia királyát. Ide hozom őket, hogy elfoglalják ezt a földet, és harcoljanak lakosai ellen, sőt, a környező nemzetek ellen is. Bizony, úgy elpusztítom általuk Júdát és mindezeket az országokat, hogy örökké lakatlan pusztasággá lesznek, és aki csak látja romjaikat, elborzad és csodálkozik. ¹⁰ Véget vetek ezekben az országokban minden ünneplésnek és örvendezésnek, a vőlegény és a menyasszony örömének, még az őrlőkő hangja sem hallatszik többé, és kialszik a mécses világossága is. ¹¹ Ezeknek az országoknak a földje lakatlan romhalmazzá lesz, lakóik pedig Babilónia királyát fogják szolgálni hetven esztendeig.

¹² Azonban, mikor letelik a hetven év, meg fogom büntetni bűneik miatt Babilónia királyát és egész népét, meg a káldeusok földjét — mondja az Örökkévaló —, és egész országukat örökre pusztasággá teszem. ¹³ Bizony, beteljesítem Babilónián mindazt, amit ellene mondtam, és mindazt, amit Jeremiás prófétált ezekről a nemzetekről, és amit feljegyeztek ebben a könyvtekercsben. ¹⁴ Ők is szolgálni fognak sok más nemzetnek és nagy királyoknak. Így fizetek meg Babilónia népének, mindenért, amit tettek.”

Isten haragjának serlege

¹⁵ Az Örökkévaló, Izráel Istene mondta nekem: „Jeremiás, vedd el ezt a serleget a kezemből, és itasd meg mindazokat a nemzeteket, akikhez küldelek! Haragom bora van benne. ¹⁶ Igyanak belőle, részegedjenek meg, tántorogjanak, és veszítsék el a józan eszüket tőle, mert kardot küldök közéjük, amely gyilkolni fog.”

¹⁷ Elvettem a serleget az Örökkévaló kezéből, és megitattam belőle azokat a nemzeteket, amelyekhez az Örökkévaló küldött.

¹⁸ Először inni adtam belőle Jeruzsálemnek és Júda városainak, Júda királyainak és fejedelmeinek. Így vált az egész ország kietlen, rémítő és elátkozott pusztasággá, amelyen mindmáig megdöbben és csodálkozik, aki csak látja.

¹⁹ Azután megitattam Egyiptom királyát, a fáraót, vezetőit és szolgáit, és az ország egész népét.

²⁰ Majd megitattam az arabok összes törzseit, Úc földje királyait,

a filiszteusok királyait: Askelón, Gáza, Ekron városait, és Asdód városa lakóinak maradékát,

²¹ azután Edom, Moáb és Ammon országának népét,

²² majd Tírusz városának összes királyát és Szidón városának minden királyát,

meg a szigetek és a tengeren túli országok királyait,

²³ azután Dédán, Témá és Búz városait, és a nyírott hajú népeket,

²⁴ majd Arábia összes királyát, és a sivatagi törzseket,

²⁵ azután Zimri királyait, Élám királyait és Média királyait,

²⁶ majd az északi országok királyait.

A világ minden királyságát és nemzetét, közel és távol, egyiket a másik után, megitattam az Örökkévaló haragja borával: mindegyik ivott belőle.

Legvégül Babilónia^[k] királyának is innia kell belőle!

²⁷ „Jeremiás, mondd ezeknek a nemzeteknek: »Ezt üzeni nektek az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene: Igyatok mindannyian a harag serlegéből! Részegedjetek meg tőle egészen addig, amíg hánynotok kell! Essetek össze, hogy fel se tudjatok állni többé, mert öldöklő fegyvert küldök ellenetek!«

²⁸ Ha pedig nem akarják elfogadni kezedből a harag serlegét, s nem akarnak inni, akkor ezt mondd nekik: »Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: mindenképpen innotok kell! ²⁹ Hiszen súlyos csapással sújtom azt a várost, amely nevemet viseli, csak nem képzelitek, hogy benneteket büntetés nélkül hagylak?! Bizony, ti sem maradtok büntetlenül, hanem öldöklő fegyvert küldök a föld minden lakosa és nemzete ellen! — ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura.«”

³⁰ „Jeremiás, prófétálj ellenük, és hirdesd nekik: