Beginning
Ne tégy meggondolatlanul fogadalmat!
5 Vigyázz, jól gondold meg, hogyan közeledsz Istenhez! Sokkal jobb, ha azért jössz, hogy őt hallgasd, és engedelmeskedj neki, mint ha úgy hozol áldozatot, mint az ostobák, akik azt sem tudják, mit tesznek!
2 Ne tégy elhamarkodottan ígéretet Istennek!
Ne tégy meggondolatlanul fogadalmat!
Gondold meg jól, kihez beszélsz,
mert ő az égben lakik, te pedig a földön,
hát ne fogadj meg olyat, amit nem tudsz teljesíteni!
3 Hiszen a sok aggodalomból rossz álmok származnak,
a túl sok beszédből pedig baja származik az ostobáknak.
4 Mikor Istennek megfogadsz valamit, ne halogasd ígéreted teljesítését! Add meg a fogadalmi ajándékot hamar, amit megígértél, mert ő nem kedveli az ostobákat, akik nem tartják meg ígéretüket! 5 Inkább ne tégy fogadalmat, mint hogy ne teljesítsd, amit fogadtál! 6 Tehát ne engedd, hogy a saját elhamarkodott ígéreted bűnbe vigyen! Ne mondd az Isten küldötte[a] előtt: „Ó, ez csak tévedés vagy könnyelműség volt!” Mert ha ezt teszed, magadra vonod Isten haragját, és lerombolja a munkádat. 7 Bizony, sok álommal és sok beszéddel sok hiábavalóság is együtt jár! Inkább arra legyen gondod, hogy Istent tiszteld és féld!
Bölcs tanácsok a gazdagságról, vagyonról
8 Ha látod, hogy valamelyik országban elnyomják a szegényeket, erőszakkal megfosztják őket az igazságos bánásmódtól és jogaiktól — ne csodálkozz rajta! Aki ilyen igazságtalanul elnyomja őket, azon is uralkodik egy még magasabb rangú. Fölöttük pedig még hatalmasabb urak vannak.
9 Mindennél nagyobb nyereség az ország számára az olyan király, aki a földművelést részesíti előnyben.[b]
10 Aki pénzimádó, sohasem elégszik meg azzal, amit szerzett. Ugyanígy, aki folyvást csak a vagyonát akarja gyarapítani, sohasem elégszik meg az üzleti haszonnal. Bizony, ez is hiábavalóság! 11 Ha gyarapodik a vagyonod, növekednek az igények is, és egyre többen akarnak költeni belőle. Mi marad hát a gazdának? Csak az, hogy legelteti a szemét a vagyonán.
12 A szolga, aki egész nap keményen dolgozik, édesen alszik éjjel, akár keveset, akár sokat evett előtte. De a gazdagot sok gondja még éjjel sem hagyja nyugodni.
13 Megfigyeltem a nap alatt valamit, ami nagyon keserves. Előfordul, hogy valaki szorgalmasan őrzi a vagyonát, 14 de valami szerencsétlenség folytán mégis mindenét elveszti. Ha azután gyermeke születik, már nincs semmije, amit örökségül hagyhatna rá.
15 Bizony, az ember csupaszon jön ki az anyja méhéből, és mikor el kell mennie, akkor is meztelenül megy el. Semmit nem vihet magával abból, amiért oly sokat fáradozott. 16 Ez is nagyon tragikus és fájdalmas: üres kézzel jöttünk, s úgy kell elmennünk is. Mi marad az ember kezében abból, amiért küszködött és törte magát? 17 Mi értelme volt hát, hogy egész életében sötétség vette körül és szomorúság, végül pedig bosszúság és betegség?
18 Végül is arra jutottam, hogy az a jó és helyes, ha az ember eszik-iszik, és örömét leli munkájában, és annak gyümölcsében — mindabban, amivel egész életében vesződik a nap alatt. Hiszen mindezt Isten adja: ez jutott nekünk!
19 Hasonlóképpen az is Isten ajándéka, hogy némelyeknek adott vagyont, gazdagságot és lehetőséget, hogy annak áldásait élvezzék. Hát fogadják el Istentől ezt az ajándékot, és örüljenek neki! 20 Az ilyen emberek nem sokat gondolkoznak életük múlásáról, mert Isten olyan sok örömöt ad nekik, hogy az teljesen betölti őket.
Bölcs mondások
6 Láttam egy keserves és fájdalmas dolgot az ég alatt, amely nem ritka az emberek között. 2 Vannak olyanok, akiknek Isten nagy vagyont, gazdagságot és megbecsülést ad. Mindenük megvan, amit csak lelkük megkíván, de Isten nem engedi meg nekik, hogy javaikat élvezzék, hanem valaki másnak adja azokat. Bizony, ez is hiábavalóság, és nagyon fájdalmas dolog!
3 Ha egy apának száz gyermeke születik is, és hosszú életet él, de nem élvezheti mindazt a jót, amit az élet nyújt, s végül még tisztes temetést sem kap, akkor még a halvaszületett gyermek is jobb sorsra jutott, mint ő. 4 Mert az ilyen gyermek hiábavalóságra született, sötétségre megy, még nevét is homály fedi, 5 meg sem pillantotta a napot, és semmit sem ismert meg, mégis édes nyugalomban pihen, nem úgy, mint az a gazdag ember. 6 Ez a gazdag élhetett volna kétezer évig is, de ha nem tudta élvezni az életét, akkor mégis a halvaszületett gyermek a boldogabb! De végül mindketten ugyanoda kerülnek, nem igaz?
7 Az ember egyre csak dolgozik, hogy legyen mit ennie, de az étvágya soha meg nem szűnik.[c]
8 Ugyan miféle maradandó előnye van a bölcsnek az ostobával szemben? Milyen haszna származik a szegénynek abból, ha tudja, hogy kell okosan forgolódni az életben?
9 Jobb, ha élvezed azt, amid van, mint ha csak álmodozol arról, amit lelked kíván. Mert ha mindig mást kívánsz, az is hiábavalóság, és csak arra jó, hogy gyötörd magadat vele.
10-11 Isten teremtett téged is, mint a többi teremtményét! Ő uralkodik. Ember vagy, erről nincs mit vitatkozni. Az ember nem vitatkozhat Istennel, mert ő hatalmasabb nálunk, ezen nem lehet változtatni, akármeddig próbálkozunk is vele.
12 Ugyan ki tudja, mi válik az ember javára rövid életének napjaiban, amelyek gyorsan tovatűnnek, mint az árnyék?
Ugyan ki tudná megmondani, mi történik a nap alatt, miután nekünk el kell mennünk innen?
További bölcs mondások
7 Többet ér a jó hírnév a drága illatos olajnál,
és jobb a halál napja a születés napjánál.
2 Jobb ahhoz a házhoz menni, ahol halottat siratnak,
mint ahhoz, ahol ünnepet ülnek.
Hiszen minden ember meghal előbb-utóbb,
és jó, ha az élők erről nem feledkeznek meg.
3 Jobb a szomorúság,
mint a nevetés,
mert amíg az arcod szomorú,
a szíved jobb belátásra tér.
4 A bölcsek gondolatai a gyászolók körül forognak,
a bolondoknak pedig mindig a szórakozáson jár az eszük.
5 Jobb, ha a bölcs dorgálására hallgatsz,
mint ha a bolondok énekére.
6 Mert a bolondok nevetése olyan,
mint az égő tövis[d] ropogása a fazék alatt
— ez is hiábavalóság!
7 A zsarolás még a bölcseket is bolonddá teszi,
és a megvesztegetés eltorzítja az ítéletet.
8 Jobb valaminek a befejezése, mint a kezdete.
Jobb, ha valaki türelmes természetű, mint ha büszke.
9 Ne légy hirtelen haragú,
mert a harag a bolondokra jellemző.
10 Ne mondd, hogy a „régi szép idők” jobbak voltak,
mert ez nagy ostobaság!
11 Jó a bölcsesség meg a gazdag örökség együtt,
mert maradandó hasznot hoznak minden élőnek.
12 Mert a bölcsesség védelmez, akár a nagy vagyon.
De a bölcsesség maradandó haszna még nagyobb:
valódi életet ad annak, aki megismeri.
13 Figyeld meg Isten alkotásait!
Ki tudja egyenessé tenni, amit ő meghajlított?
14 Mikor jól megy a sorod,
örülj neki!
Mikor pedig rossz napok jönnek,
gondold meg, hogy ezt is, azt is Isten adta.
S hogy mi következik a jövőben,
senki sem tudhatja.
15 Sok mindent láttam hiábavaló életem napjaiban.
Van igazságos ember, aki fiatalon meghal,
s vannak gonoszok, akik sokáig élnek.
16 Ne vidd túlzásba még az igazságosságot se,
ne akarj túlságosan bölcs lenni,
miért tennéd magad tönkre?
17 Ne légy szándékosan gonosz,
se túlságosan ostoba,
miért rövidítenéd meg az életed hosszát?
18 Jó, ha mindkét tanácsot megfogadod,
mert aki istenfélő, mindkét csapdát gondosan elkerüli.
19 A bölcsesség nagyobb erőt ad a bölcsnek,
mint tíz tanácsos a városnak.
20 Bizony, nincs a földön olyan igaz ember,
aki mindig csak jót tesz, és sohasem vétkezik.
21 Ne törődj mindenféle szóbeszéddel,
nehogy megtudd, ha a szolgád rosszat mond rólad!
22 Hiszen te is sokszor mondtál rosszat másokról
— tudod te azt jól!
23 Mindezeket gondosan megvizsgáltam a bölcsességem által, hogy helyes választ találjak kérdéseimre, de nem találtam. 24 Arra jutottam, hogy nem lehet megérteni, miért vannak úgy a dolgok, ahogy vannak. Ugyan kicsoda tudná felfogni és megmagyarázni?
25 Elhatároztam, hogy teljes szívvel keresem, kutatom és megismerem a bölcsességet és a dolgok végső értelmét. Meg akartam ismerni és érteni azt is, hogy milyen ostoba dolog a gonoszság, és hogy milyen őrült dolog a bolondság.
26 Azt találtam, hogy van olyan asszony, aki veszélyesebb, mint a csapda: szíve, mint a háló, karja, mint a bilincs. Akit Isten kedvel, az megmenekül az ilyen asszonytól, de a bűnös beleesik a csapdájába. Bizony, még a halálnál is keserűbb, ha valakit ilyen asszony ejt rabul!
27 Azt mondja a Prédikátor: Mindent gondosan mérlegre tettem, és próbáltam a dolgok végső lényegét megtalálni, 28 de nem sikerült, bár még mindig keresem.
Igazságos férfit találtam — ezer közül egyet —, de asszonyt nem találtam.
29 Csupán ezt az egyet találtam: Isten az embert egyszerűnek és becsületesnek teremtette, de az emberek mindenfélét kitaláltak, amivel bonyolulttá teszik a dolgokat.
Bölcsesség és hatalom
8 Ki hasonló a bölcshöz?
Ki tudja megmagyarázni a dolgok értelmét?
A bölcsesség ragyogóvá teszi arcodat,
megenyhíti szigorú vonásaidat.
2 Azt mondom: engedelmeskedj a király parancsának, az Istenre tett esküd miatt! 3 Ne tagadd meg könnyelműen a királynak való engedelmességet, és bátran állj elő a javaslatoddal, mert a király mindent megtehet! 4 Hiszen a király szava hatalmas, ki vonhatja kérdőre: „Mit teszel?” 5 Aki engedelmeskedik a király parancsának, azt nem éri veszedelem. A bölcs tudja, hogy mikor, mit és hogyan kell tennie.
6 Minden dolognak megszabott ideje van. Ugyanakkor a halandó számára ez súlyos teher, 7 mert nem tudja, mit hoz a jövő. Hiszen ki mondhatná meg, mi következik ezután?
8 Nincs ember, aki visszatarthatná az élet leheletét,
mikor az elszáll.
Nincs senki, akinek hatalma lenne
a halála napja fölött.
Nem engedik szabadságra a katonát,
amíg tart a háború.
Ugyanígy, a gonoszság sem engedi szabadon azt,
aki a gonosz tettet elkövette.
9 Ilyen dolgokat láttam a nap alatt, és mindezeket gondosan megvizsgáltam. Láttam, hogy az emberek arra törekszenek, hogy uralkodjanak a másik fölött, és ezzel sok fájdalmat okoznak.
10 Megfigyeltem, hogyan temetik el nagy tisztességgel a gonoszokat. Utána az emberek dicsérték az elhunytat, pedig ők is ugyanabban a városban éltek, és ismerték az elhunytat, aki gonosz dolgokat tett. Ez is hiábavalóság!
Igazság, jutalom és büntetés
11 Mivel aki gonosz dolgokat tesz, nem azonnal nyeri el méltó büntetését, a többiek felbátorodnak, és még több gonoszságot követnek el.
12 Igaz, a bűnös százszor is vétkezik, s ennek ellenére hosszú életet élhet, mégis jól tudom, hogy végül is azoknak lesz jó dolguk, akik tisztelik és félik Istent, és engedelmeskednek neki. 13 Az istentelen gonoszoknak nem lesz jó dolguk, és életük nem nyúlik hosszúra, mint este az árnyék — mert nem tisztelik és félik Istent.
14 Bizony, történik a földön sokféle hiábavaló és helytelen dolog! Van úgy, hogy az igazakkal bánnak úgy, ahogy a bűnösök érdemelnék, a bűnösökkel pedig úgy, ahogy az igazakkal kellene. Ez is hiábavalóság!
15 Ezért hát dicsérem az örömet, mert nincs jobb, amit az ember a nap alatt tehet, mint hogy egyen-igyon és örüljön az életnek. Ez kísérje őt fáradságos munkájában, élete minden napján. Bizony, mindezt Istentől kapja a nap alatt!
16 Akkor teljes szívvel rászántam magam, hogy megismerjem a bölcsességet, és megértsem mindazt, amiért az emberek éjjel-nappal szüntelen fáradoznak a földön — még pihenést sem engednek maguknak. 17 Majd azt is megfigyeltem és mérlegeltem, amit Isten tesz. Végül arra jutottam, hogy senki sem képes megérteni, ami a nap alatt történik. Bizony, bármennyit is fáradozzon ezzel valaki, nem jut eredményre! Ha a bölcsek azt mondanák is, hogy ők értik, az sem igaz. Senki sem képes megérteni ezeket!
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center