Beginning

Jézus prófétál az utolsó időkről^(A)

24 Jézus kijött a Templom területéről, és tovább akart menni. Ekkor odaléptek hozzá a tanítványai, hogy felhívják figyelmét a Templom épületeire. ² Ő azonban ezt mondta: „Jól nézzétek meg ezeket az épületeket! Igazán mondom nektek: nem marad itt kő kövön! Mindezt porig fogják rombolni.”

³ Ezután felment az Olajfák hegyére, és ott leült. Amikor egyedül voltak vele, a tanítványai megkérdezték: „Mondd meg nekünk, mikor fog ez megtörténni! Milyen jel fogja mutatni, hogy eljössz, és a korszak a végéhez ér?”

⁴ Jézus így válaszolt: „Vigyázzatok, nehogy valaki félrevezessen benneteket! ⁵ Mert sokan jönnek majd az én nevemre hivatkozva, akik azt mondják, hogy én vagyok a Messiás, és sokakat félrevezetnek. ⁶ Fogjátok hallani a háborúk zaját, és fogtok híreket hallani a távolban zajló háborúkról is, de ne rémüljetek meg! Ezeknek meg kell történniük, mielőtt a vég valóban elérkezik. ⁷ Egyik nép rátámad a másikra, és egyik ország a másik ellen fog harcolni. Földrengések és éhínségek lesznek különböző helyeken. ⁸ De mindez még csak a »szülési fájdalmak« kezdetét jelzi.

⁹ Akkor majd letartóztatnak titeket, és átadnak azoknak, akik megkínoznak, sőt meg is ölnek benneteket. Minden nép gyűlölni fog titeket amiatt, hogy az én nevemet viselitek. ¹⁰ Akkor sokan megtagadják a hitüket, elfordulnak tőlem, és elárulják, sőt gyűlölni fogják egymást. ¹¹ Akkor sok hamis próféta lép a nyilvánosság elé, akik sokakat félrevezetnek, hogy a hazugságokban higgyenek. ¹² Mivel a törvénytelenség teljességre jut, és a gonoszság megsokasodik, sok hívő emberben kihűl az isteni szeretet. ¹³ Aki azonban mindvégig állhatatosan kitart, az üdvözül. ¹⁴ Isten Királyságának örömüzenetét az egész világon mindenhol hirdetni fogják. Ez minden nemzet számára hiteles bizonyíték lesz. Csak azután érkezik el a vég.

¹⁵ Dániel próféta beszélt arról az »utálatos dologról, amely gyilkol és pusztít«.^[a] Amikor látjátok, hogy ez a szent helyen áll — aki olvassa, értse meg! —, ¹⁶ akkor, akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe! ¹⁷ Mindenki késedelem nélkül fusson el! Aki éppen felment a háza lapos tetejére, vissza se menjen a házba, hogy onnan elvigyen valamit! ¹⁸ Aki a mezőn van, azonnal fusson, ne menjen vissza a házába, még a ruháiért se!

¹⁹ Jaj a gyermeket váró asszonyoknak és szoptatós anyáknak azokban a napokban! ²⁰ Imádkozzatok, hogy ez a menekülés ne télen, se ne szombaton történjen! ²¹ Akkor olyan nehéz és keserves időszakot kell átélnetek, amilyen még nem volt a világ kezdete óta, és nem is lesz többé. ²² Ha Isten le nem rövidítené azt az időszakot, bizony senki sem élné túl, de a választottai kedvéért megrövidíti azt az időt.

²³ Ha akkor valaki azt mondja nektek: »Nézzétek, itt a Messiás!«, vagy: »Ott van!« — ne higgyetek neki! ²⁴ Mert hamis krisztusok és hamis próféták lépnek fel, akik nagy csodákat és jeleket^[b] tesznek, hogy félrevezessék, ha lehet, még a választottakat is. ²⁵ Emlékezzetek majd rá, hogy mindezt előre megmondtam!

²⁶ Ha tehát valaki azt mondja nektek: »A Messiás a pusztában van!«, ne menjetek ki oda! Vagy ha ezt mondják: »A Messiás a belső szobában van!«, azt se higgyétek el! ²⁷ Mert, amikor az Emberfia eljön, mindenki meg fogja látni őt! Olyan lesz, mint a villámlás az égen, amely kelettől nyugatig mindenhol látható. ²⁸ Ahol a holttest van, oda gyűlnek a keselyűk.

²⁹ Közvetlenül ezek után a nyomorúságos napok után:

³⁰ Akkor megjelenik az égen az Emberfiának a jele, és a világon minden ember gyászolni és sírni fog. Mindannyian meg fogják látni az Emberfiát, amint eljön az ég felhőin hatalommal és nagy dicsőséggel. ³¹ Hangos trombitaszóval elküldi angyalait, hogy összegyűjtsék választottait a négy égtáj felől, az ég egyik szélétől a másikig.

³² Értsétek meg, amire a fügefa tanít! Amikor kizöldül az ága, és új leveleket hajt — tudjátok, hogy már közel a nyár. ³³ Így van ez azokkal a dolgokkal is, amelyekről beszéltem. Amikor látjátok, hogy ezek megtörténnek, akkor tudhatjátok, hogy ő^[d] már közel van, szinte az ajtó előtt! ³⁴ Igazán mondom nektek, hogy ez a nemzet^[e] el nem múlik, amíg mindezek a dolgok be nem teljesednek. ³⁵ Az ég és a föld elmúlik, de amit én mondok, az soha nem múlik el: mindig érvényes marad.”

Mindig álljatok készen!^(B)

³⁶ „Arról a napról és óráról azonban senki sem tudja, mikor jön el, sem az angyalok a Mennyben, sem a Fiú, csak az Atya. ³⁷ Ahogyan Nóé napjaiban volt, úgy lesz az Emberfia eljövetelének idejében is. ³⁸ Az Özönvíz előtti napokban is ettek, ittak, megnősültek és férjhez mentek, egészen addig a napig, amíg Nóé be nem ment a bárkába. ³⁹ Fogalmuk sem volt arról, hogy mi következik, egészen addig amíg az Özönvíz el nem söpörte őket. Ugyanígy lesz abban az időben is, amikor az Emberfia eljön.

⁴⁰ Akkor két férfi közül, akik a mezőn dolgoznak, az egyiket felviszik, a másik ott marad. ⁴¹ Hasonlóképpen két asszony közül, akik a kézimalommal őrölnek, az egyiket felviszik, a másik ott marad.

⁴² Ezért állandóan legyetek készen, mert nem tudjátok, melyik napon jön el Uratok. ⁴³ Jegyezzétek meg, ha tudná a házigazda, hogy az éjszaka melyik órájában jön a tolvaj, akkor ébren maradna, és nem engedné, hogy betörjön a házába. ⁴⁴ Ti is legyetek mindig készen, mert az Emberfia is akkor fog eljönni, amikor nem várjátok!”

Példázat a jó és a gonosz szolgáról^(C)

⁴⁵ „Amikor a ház gazdája elmegy, megbízza egyik szolgáját, hogy viseljen gondot az egész házanépére, és idejében adjon nekik enni. Miből látszik, hogy ez a szolga hűséges^[f] és bölcs? ⁴⁶ Abból, hogy amikor az ura megérkezik, a szolga éppen azt a munkát végzi, amit a gazdája rábízott! Milyen boldog és áldott az ilyen szolga! ⁴⁷ Igazán mondom nektek: ura rá fogja bízni egész birtokának igazgatását!

⁴⁸ Ha viszont az a szolga gonosz, akkor azt gondolja: »Uram még sokáig nem jön vissza!« ⁴⁹ Verni kezdi hát a szolgatársait, és a részegesekkel lakomázik együtt. ⁵⁰ Egy napon azonban — amikor a gonosz szolga nem várja, és nem is gondol rá — az ura hazaérkezik. ⁵¹ Akkor az úr kegyetlenül megbünteti őt, és oda küldi, ahová a képmutatók kerülnek. Ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás!”

Példázat a tíz szűzről

25 „Akkor Isten Királysága hasonló lesz ehhez: egyszer tíz szűz várta a vőlegényt, és kimentek elé. Mindegyiknek olajmécses volt a kezében. ² Közülük öt ostoba volt, öt pedig okos. ³ Az ostobáknál csak mécses volt, de nem vittek magukkal olajat. ⁴ Az okosaknál nemcsak a mécses volt, hanem korsóikban olajat is vittek. ⁵ A vőlegény azonban késett, ezért mind a tízen elálmosodtak, sőt el is aludtak.

⁶ Éjfélkor azonban felhangzott a kiáltás: »Itt jön a vőlegény! Jöjjetek ki elé, és fogadjátok!«

⁷ Ekkor mind a tízen azonnal felébredtek, és rendbe hozták a mécsesüket. ⁸ Az ostobák azt mondták az okosoknak: »Adjatok egy kis olajat, mert a mécseseink mindjárt kialszanak!«

⁹ De azok így válaszoltak: »Nem lehet, mert akkor nem lesz elég sem nekünk, sem nektek. Menjetek inkább az olajárusokhoz, és vegyetek tőlük!«

¹⁰ Mialatt az ostobák elmentek olajat venni, megérkezett a vőlegény. Azok a szüzek, akik felkészülten várták, bementek vele a lakodalomba, az ajtót pedig bezárták.

¹¹ Később megérkeztek az ostobák is. Kiáltozni kezdtek: »Uram! Uram! Nyisd ki az ajtót!«

¹² De a vőlegény így válaszolt: »Igazán mondom nektek, hogy nem ismerlek titeket!«

¹³ Legyetek hát mindig éberek, mert nem tudjátok melyik napon, és melyik órában jön vissza az Emberfia!”

Példázat a talentumokról^(D)

¹⁴ „Akkor Isten Királysága hasonló lesz ehhez: egy ember külföldre akart utazni, ezért összehívta a rabszolgáit, és minden vagyonát a gondjaikra bízta. ¹⁵ Egyiküknek öt talentumot^[g] adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet — mindenkinek a maga képességei szerint. Ezután elutazott. ¹⁶ Aki az öt talentumot kapta, rögtön üzleti vállalkozásba fektette, és újabb öt talentumot nyert vele. ¹⁷ Aki kettőt kapott, ugyanígy tett, és újabb két talentumra tett szert. ¹⁸ Aki viszont egyet kapott, ásott egy gödröt, és oda rejtette az ura pénzét.

¹⁹ Hosszú idő elteltével hazatért a gazdájuk. Előhívta rabszolgáit, hogy számoljanak el a rájuk bízott értékekkel. ²⁰ Aki öt talentumot kapott, összesen tízet hozott vissza. Ezt mondta: »Uram, öt talentumot bíztál rám, s ezzel öt másik talentumot szereztem!«

²¹ Ura megdicsérte: »Jól van, hűséges és derék szolgám! Jól gazdálkodtál ezzel a kevéssel, ezért sokkal többet bízok rád. Gyere, és örülj velem együtt!«

²² Ezután következett az, aki két talentumot kapott. Ezt mondta: »Uram, két talentumot bíztál rám. Nézd, újabb két talentumot szereztem vele!«

²³ Ura őt is megdicsérte: »Jól van, hűséges és derék szolgám! Jól gazdálkodtál ezzel a kevéssel, ezért sokkal többet bízok rád. Gyere, és örülj velem együtt!«

²⁴ Ezután jött az, aki egy talentumot kapott. Ő így számolt be: »Uram, tudom, hogy szigorú és kemény vagy. Még azt is learatod, amit nem te vetettél, és onnan is begyűjtöd a termést, ahová nem vetettél magot. ²⁵ Féltem tőled, ezért elástam a talentumot. Tessék, itt van, ami a tiéd!«

²⁶ Ekkor ura azt mondta neki: »Te gonosz és haszontalan^[h] szolga! Azt gondoltad, hogy azt is learatom, amit nem én vetettem, és onnan is begyűjtöm a termést, ahová nem szórtam magot?! ²⁷ Akkor miért nem vitted pénzváltókhoz a pénzemet, hogy kamatozzon? Most kamattal megnövelve kaptam volna vissza!«

²⁸ Szolgáinak pedig azt parancsolta: »Vegyétek el tőle azt a talentumot, és adjátok oda annak, akinek tíz van! ²⁹ Mert aki jól gazdálkodik azzal, amit kapott, arra még többet fognak bízni, és bőségben lesz. Aki viszont nem használja, amit kapott, attól mindent el fognak venni.^{[i] 30} Ezt a haszontalan szolgát pedig dobjátok ki a sötétségbe! Ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás!«”

Kecskék és juhok

³¹ „Az Emberfia vissza fog jönni nagy dicsőségben összes angyalával együtt. Akkor majd leül dicsőséges trónjára, ³² és a Föld minden lakosát összegyűjtik trónja elé. Ő pedig két csoportra választja majd őket, ahogy a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. ³³ A juhokat a jobb, a kecskéket pedig a bal oldalára állítja.

³⁴ Ezután a király így szól majd a jobb oldalán állókhoz: »Jöjjetek! Atyám megáldott benneteket, tiétek ez a Királyság, vegyétek birtokba, mert Isten számotokra készítette a világ kezdete óta! ³⁵ Igen, tiétek, mert amikor éhes voltam, enni adtatok nekem. Amikor szomjas voltam, inni adtatok. Amikor idegen voltam, behívtatok a házatokba, és vendégül láttatok. ³⁶ Amikor nem volt mibe öltöznöm, ruhát adtatok nekem. Amikor beteg voltam, gondoskodtatok rólam. Amikor börtönben voltam, meglátogattatok.«

³⁷ Ekkor így felelnek majd az igazságosak: »Uram, nem láttuk, hogy te éhes lettél volna. Mikor adtunk neked enni? Nem láttuk, hogy szomjas lettél volna. Mikor adtunk neked inni? ³⁸ Mikor történt az, hogy idegen voltál a városunkban, és mi szállást adtunk neked? Nem láttuk, hogy ruhára lett volna szükséged. Mikor adtunk neked ruhát? ³⁹ Nem láttunk téged a betegek között, sem a börtönben. Mikor látogattunk meg?«

⁴⁰ Akkor a király így válaszol majd: »Igazán mondom nektek: amikor segítettetek a testvéreimnek — akár a legkisebbnek is —, akkor nekem segítettetek.«

⁴¹ Ezután a bal oldalán állókhoz fordul: »Menjetek előlem! Átkozottak vagytok! Menjetek az örök tűzbe, amely a Sátánnak és angyalainak készült! ⁴² Menjetek, mert éhes voltam, de nem adtatok ennem! Szomjas voltam, de nem adtatok innom. ⁴³ Idegen voltam, de nem fogadtatok be a házatokba! Hiányzott a ruhám, de nem öltöztettetek fel! Beteg és fogoly voltam, de nem látogattatok meg!«

⁴⁴ Ők is ugyanazt fogják tőle kérdezni: »Uram, mi nem láttunk téged éhesnek, szomjasnak vagy idegennek. Nem láttunk téged, amikor nem volt mibe öltöznöd. Nem láttunk betegen, vagy a börtönben. Mikor volt az, amikor nem segítettünk rajtad?«

⁴⁵ Akkor a király így válaszol majd: »Igazán mondom nektek: amikor nem segítettetek a testvéreimnek — akár a legkisebbnek is —, akkor nekem nem segítettetek!«

⁴⁶ Akkor ezek elmennek az örök büntetésre, az igazságosak pedig az örök életre.”