Beginning
Jeremiást kimentik a börtönből
38 Néhányan a király tisztviselői közül — Sefatjá, Mattán fia meg Gedaljá, Pashúr fia, meg Júkál, Selemjá fia, meg Pashúr, Malkijjá fia — meghallották, hogy Jeremiás miről prófétál a népnek. Ezt hirdette Jeremiás: 2 „Az Örökkévaló üzeni ezt nektek: Aki itt marad a városban, meg fog halni fegyver, éhség, vagy betegség miatt. De aki kimegy a káldeusokhoz, az megmenekül, és ajándékul kapja az életét. 3 Mert ezt mondja az Örökkévaló: Tudjátok meg, hogy ezt a várost Babilónia királya seregének kezébe adom, és ők el is foglalják — ez egészen biztos!”
4 Ezért az említett négy vezető a királyhoz ment és azt mondták: „Királyunk, Jeremiásnak meg kell halnia, mert azzal, amit hirdet, elbátortalanítja a még megmaradt harcosokat és a város polgárait. Ez az ember nem a város megmenekülésére, hanem a vesztére törekszik!”
5 Cidkijjá király így válaszolt nekik: „Nézzétek, azt tehettek Jeremiással, amit akartok. Igaz, hogy én vagyok a király, de veletek szemben úgysem tehetek semmit.”
6 Így hát fogták Jeremiást, és bezárták a király fia, Malakijjá ciszternájába, amely a királyi testőrség udvarában volt. Ebben az időben a ciszternából már kifogyott a víz, csak sár volt benne. Köteleken engedték le oda Jeremiást, aki belesüllyedt a sárba.
7 Történt azonban, hogy az etióp Ebed-Melek, a király egyik szolgája megtudta, hogy mit tettek Jeremiással. A király éppen a Benjámin-kapunál ült, 8 tehát Ebed-Melek kiment a palotából a királyhoz, és ezt mondta neki: 9 „Uram, király, rosszul tették ezek az emberek, hogy Jeremiást a ciszternába zárták, mert ott biztosan éhen hal, hiszen már alig maradt ennivaló a városban.”
10 A király válaszul ezt parancsolta Ebed-Meleknek: „Vegyél magad mellé három[a] embert, és húzzátok ki Jeremiást a ciszternából, mielőtt meghalna!” 11 Ebed-Melek ekkor keresett néhány elnyűtt ruhadarabot a palota raktárából. Majd segítőivel a ciszternához ment, és kötélen leengedte a ruhadarabokat. 12 Jeremiásnak pedig lekiáltott: „Tedd a hónod alá ezeket a ruhákat, a kötél és a karod közé!” Jeremiás így is tett. 13 Azután fölhúzták a ciszternából Jeremiást, aki ezentúl a királyi testőrség udvarában maradt.
Cidkijjá és Jeremiás utolsó találkozása
14 Egyszer Cidkijjá király magához hívatta Jeremiást a Templom harmadik bejáratához, és azt mondta: „Kérdezek tőled valamit, de ígérd meg, hogy előlem nem titkolsz el semmit!”
15 Ő ezt felelte: „Ha őszintén válaszolok neked, vajon nem fogsz-e megöletni? Ha pedig tanácsot adok, úgysem hallgatsz rám.”
16 Akkor Cidkijjá király titokban megesküdött Jeremiásnak: „Esküszöm az Élő Istenre, aki életet és leheletet adott nekünk, hogy nem öletlek meg, sem nem adlak át azoknak, akik halálra keresnek téged!”
17 Ezután Jeremiás ezt mondta: Ezt üzeni neked az Örökkévaló, a Seregek Ura és Istene, Izráel Istene: „Ha kimenekülsz a városból, és megadod magad a babilóniai király fejedelmeinek, akkor életben maradsz, és a várost sem fogják fölégetni. Mind te, mind a családod életben maradtok. 18 De ha nem adod meg magad, akkor az ostromló káldeus sereg elfoglalja, fölgyújtja és lerombolja a várost, és te magad sem menekülsz meg tőlük!”
19 Cidkijjá ezt felelte: „Félek, hogy ha kimegyek, a káldeusok kiszolgáltatnak azoknak a júdeai foglyoknak, akik már korábban átszöktek hozzájuk, azok pedig gúnyt űznek majd belőlem.”
20 De Jeremiás azt mondta: „Ne félj, nem adnak át nekik! Kérlek, hallgass az Örökkévaló szavára, mert rajtam keresztül ő szól hozzád! Ha engedelmeskedsz, életben maradsz, és jó dolgod lesz. 21 De ha nem akarsz kimenni, és nem adod meg magad, akkor halld meg, mi fog történni. Az Örökkévaló látomásban megmutatta nekem, mi lesz a sorsod. 22 Azokat az asszonyokat, akik Júda királyának palotájában maradtak, az ellenség foglyul ejti, és kivezeti Babilónia királyának fejedelmei elé. Közben ezt a gúnydalt fogják énekelni rólad:
»Becsapták a királyt,
rászedték a legjobb barátai!
A király lába beleragadt a sárba,
barátai meg cserbenhagyták!«
23 Feleségeidet és gyermekeidet foglyul viszik az ellenség táborába, s te is Babilónia királyának fogságába esel, ezt a várost pedig fölégetik.”
24 Cidkijjá ezután meghagyta Jeremiásnak: „Ha kedves az életed, senki meg ne tudja, hogy beszéltél velem! 25 Ha a vezetők mégis megtudják, hogy találkoztunk, eljönnek és kifaggatnak, hogy miről beszéltünk. Megfenyegetnek majd, hogy mondd meg az igazat, különben kivégeztetnek. 26 Akkor mondd nekik, hogy alázatosan arra kértél engem, hogy ne vitesselek vissza Jonatán házába, s ne kelljen ott meghalnod.”
27 Valóban el is jöttek Jeremiáshoz a vezetők, és faggatták, hogy miről beszéltek a királlyal. Jeremiás pedig úgy válaszolt nekik, ahogy a király parancsolta. Erre abbahagyták a kihallgatást, mert Jeremiás és a király beszélgetésének nem volt tanúja.
28 Így Jeremiás ott maradt a palotaőrség udvarában mindaddig, amíg a várost az ellenség elfoglalta.
Jeruzsálemet elfoglalja az ellenség(A)
39 Jeruzsálem elfoglalása a következőképpen történt. Cidkijjá, Júda királya uralkodásának 9. évében, a 10. hónapban Nebukadneccar, Babilónia királya felvonult seregével Jeruzsálem ellen, és ostrom alá vette. 2 Cidkijjá uralmának 11. évében, a 4. hónapban az ostromló sereg áttörte a város falát. 3 Ezután Babilónia királyának fejedelmei — Nérgal-Szarecer, Szamgar tartomány vezetője, Szár-Szekím udvarnagy és a többi magas rangú vezető — betörtek a városba, és a Középső-kapunál ütötték fel főhadiszállásukat.
4 Amikor Cidkijjá, Júda királya és a katonái látták, hogy az ellenség betört a városba, megfutamodtak. Éjjel menekültek el a városból a király kertjén keresztül, a két kőfal közötti kapun át, és a Jordán völgye felé futottak. 5 A káldeusok serege azonban észrevette, és üldözte őket, majd el is fogták Cidkijját a Jerikó melletti síkságon. Megkötözve vitték Nebukadneccar, Babilónia királya elé, Ribla városába, amely Hamát földjén van. Ott Nebukadneccar ítéletet tartott Cidkijjá fölött. 6 Cidkijjának végig kellett néznie, amint a fiait megölik. Kivégezték Júda összes vezetőjét is. 7 Majd Cidkijját megvakították, bilincsbe verték, és úgy hurcolták Babilóniába.
8 Ugyanakkor Jeruzsálemben a káldeus sereg fölégette a királyi palotát és a többi házakat, a város kőfalát pedig lerombolta. 9 Akik még élve maradtak a városban, meg akik már korábban az ostromló sereghez szöktek, azokat Nebuzaradán, a testőrök parancsnoka fogságba hurcolta Babilóniába. 10 Ugyanakkor meghagyott Júda földjén némelyeket a szegény közemberek közül, akiknek semmiféle tulajdonuk nem volt. Sőt, ezeknek szőlőket és szántóföldeket adományozott.
Nebukadneccar kiszabadítja Jeremiást
11 Nebukadneccar, Babilónia királya rendelkezett Jeremiás felől, és ezt parancsolta Nebuzaradánnak, a testőrök parancsnokának: 12 „Keresd meg azt az embert, vedd magadhoz, viselj rá gondot, ne essen semmi baja! Azt tedd vele, amit ő kíván!”
13 Így hát Nebuzaradán és a többi vezetők — Nebusazbán katonai parancsnok, Nérgal-Szarecer, meg mások — 14 előhozatták Jeremiást a testőrség udvarából, ahol eddig fogva tartották. Azután Gedaljá[b], Ahikám fia (aki meg Sáfán fia) gondjaira bízták, hogy vigye haza Jeremiást a saját házába. Így is történt, s ettől kezdve Jeremiás szabadon élhetett a saját népe között.
Prófécia Ebed-Melek megmeneküléséről
15 Az Örökkévaló szólt Jeremiáshoz, mikor még a királyi testőrség udvarában raboskodott: 16 „Jeremiás, mondd meg az etióp Ebed-Meleknek[c]: Ezt üzeni neked az Örökkévaló, Izráel Istene: Lásd meg, én beteljesítem, amit a város pusztulásáról, nem pedig a megmeneküléséről mondtam. Bizony, a saját szemeddel fogod meglátni, amikor megtörténik. 17 De téged megmentelek azon a napon — mondja az Örökkévaló. — Nem esel azoknak a kezébe, akiktől félsz. 18 Bizonyos, hogy megmentelek és megvédelek — senki nem fog téged megölni. Ajándékba adom neked az életedet, mivel bennem bíztál — ezt én mondom neked, az Örökkévaló!”
Jeremiás Gedaljá helytartónál
40 Az Örökkévaló szava érkezett Jeremiáshoz, miután Ráma városában Nebuzaradán, a testőrök parancsnoka szabadon engedte. Ugyanis a többi láncra vert júdeai és jeruzsálemi fogollyal együtt Jeremiást is elhurcolták, hogy Babilóniába vigyék. 2 A parancsnok azonban kiemelte Jeremiást a foglyok közül, és ezt mondta neki: „Istened, az Örökkévaló előre megmondta, hogy milyen csapás éri Júda országát. 3 Most pedig beteljesítette, amit mondott, mert vétkeztetek az Örökkévaló ellen. Nem hallgattatok a szavára, ezért történt mindez veletek.
4 Most pedig szabadon engedlek téged, és leveszem kezedről a láncokat. Ha úgy látod jónak, jöjj velem Babilóniába, és gondodat fogom viselni, jó dolgod lesz. De ha nem akarsz velem jönni, akkor előtted van az egész birodalom, oda mehetsz, ahová akarsz.” 5 Mielőtt Jeremiás válaszolt volna, a parancsnok még hozzátette: „Ha kívánod, visszamehetsz Gedaljához,[d] Ahikám fiához, (aki meg Sáfán fia) is, akit Babilónia királya Júda városainak helytartójává nevezett ki. Élj ott vele együtt néped között. Szabadon mehetsz, ahová kívánsz.”
Ezután a parancsnok ellátta Jeremiást útravaló élelemmel, és meg is ajándékozta, majd elbocsátotta. 6 Jeremiás pedig Gedaljához ment Micpába, és ott maradt vele a nép között, akiket nem hurcoltak el.
Júda népe maradéka Gedaljához gyülekezik(B)
7-8 Júda királyának seregéből egyes csapatok elmenekültek, és megmaradtak. Ezek szétszóródtak, és erdőn-mezőn bujdostak. A vezetőik ezek voltak: Jismáél, Natanjá fia, meg Jóhánán és Jonatán, Káréah fiai, meg Szerájá, Tanhumet fia, meg a netófái Éfáj fiai, meg Jaazanjá, Maakáti fia. Ők a megmaradt katonáikkal együtt mind Gedaljához, Ahikám fiához (aki meg Sáfán fia) gyülekeztek Micpába. Ugyanis meghallották, hogy Babilónia királya Gedalját nevezte ki helytartóvá az országban, és rábízta a Júdában maradt szegény nincstelen népet, akiket nem hurcoltak Babilóniába.
9 Gedaljá megesküdött ezeknek a bujdosó katonáknak: „Esküszöm, hogy nem kell félnetek a káldeusoktól, ha szolgáljátok őket, és elfogadjátok uralmukat! Maradjatok ezen a földön, lakjatok itt továbbra is, szolgáljátok Babilónia királyát, akkor jó dolgotok lesz! 10 Ami engem illet, Micpában fogok lakni, hogy rendelkezésére álljak a káldeusoknak, amikor ide jönnek. Ti pedig szüreteljétek le a szőlőt, a többi gyümölcsöket, és az olajfa termését. Raktározzátok el ezeket, és lakjatok azokban a városokban, amelyeket elfoglaltatok!”
11 Voltak júdeai menekültek Moáb, Ammon és Edom országában és más országokban is, akik szintén megtudták, hogy Babilónia királya meghagyott egy maroknyi maradékot Júdában, és ott Gedalját tette helytartóvá. 12 Ők is mind visszatértek, és Gedaljához gyülekeztek Micpába. Együtt leszüretelték a szőlőt meg a többi gyümölcsöket, és bőséges termést takarítottak be.
13 Jóhánán, Káréah fia, és a szétszóródott júdeai hadsereg megmaradt részeinek többi parancsnokai mind Gedaljához gyülekeztek Micpába, 14 és azt mondták neki: „Nem tudod, hogy Baálisz, az ammoniak királya azért küldte hozzád Jismáélt, Netanjá fiát, hogy megöljön téged?” De Gedaljá nem hitt nekik.
15 Jóhánán, Káréah fia titokban felajánlotta Gedaljának: „Engedd meg, kérlek, hogy elmenjek, és titokban megöljem Jismáélt, Netanjá fiát! Miért gyilkoljon meg ő téged? Hiszen akkor még a hozzád gyülekezett maradék júdeaiak is szétszóródnak, és elvesznek.” 16 De Gedaljá azt felelte: „Szó sem lehet róla! Nem igaz, amit Jismáélről mondasz.”
Gedalját meggyilkolják(C)
41 Még ugyanabban az évben, a hetedik hónapban Jismáél tíz emberével együtt meglátogatta Micpában Gedaljá kormányzót, Ahikám fiát (aki meg Sáfán fia). Jismáél Netanjá fia és Elisáma leszármazottja volt, aki Júda királyi családjából származott, és korábban magas vezető tisztséget viselt a királyi udvarban. Amikor a kormányzóval együtt étkeztek, 2 Jismáél és emberei rátámadtak Gedaljára, és karddal meggyilkolták — azt a férfit, akit Babilónia királya bízott meg az ország kormányzásával! 3 Gedaljával együtt meggyilkolták a vele lévő júdeai és káldeus tisztviselőket és katonákat is, akiket Micpában találtak.
4 Másnap, amikor még senki sem tudott arról, ami történt, 5 nyolcvan férfi jött Sikemből, Silóból és Samáriából, akik gyászoltak: lenyírták a szakállukat, megszaggatták ruháikat és megvagdosták magukat is. Jeruzsálembe igyekeztek, ételáldozatot és tömjént vittek az Örökkévalónak, hogy áldozatot mutassanak be az Örökkévaló házában.
6 Jismáél sírva eléjük ment, és a városon kívül találkozott velük. Azt mondta nekik: „Jöjjetek velem Gedaljához, Ahikám fiához!” 7 De mikor beértek a városba, Jismáél az embereivel együtt ezeket a férfiakat is legyilkolta. A halottakat beledobálta a város közepén egy ciszternába.
8 Volt közöttük tíz férfi, akik ezt mondták Jismáélnek: „Ne ölj meg bennünket, mert rejtett tartalékaink vannak a városon kívül: búza, árpa, olívaolaj és méz.” Ezért nem ölte meg őket Jismáél a többiekkel együtt. 9 Azt a ciszternát, amelybe a halottakat dobta, még Ászá[e], Júda királya építtette, amikor Baasá, Izráel királya ellen megerősítette Micpát. Igen nagy ciszterna volt, de Jismáél szinte megtöltötte a halottakkal.
10 Ezután Jismáél, Netanjá fia, foglyul ejtette azokat, akik még megmaradtak Micpában: a király leányait, és mindazokat, akiket Nebuzaredán babilóniai parancsnok rábízott Gedaljára, Ahikám fiára. Jismáél mindannyiukat magával hurcolta az ammoniakhoz.
11 Amikor Jóhánán, Káréah fia és a vele lévő többi júdeai katonai parancsnok megtudta, hogy Jismáél milyen gonoszságot követett el, 12 katonáikkal együtt mindannyian elindultak, hogy megütközzenek vele. Gibeon mellett, a nagy víztárolónál érték utol Jismáél csapatát. 13 Amikor Jismáél foglyai és katonái meglátták Jóhánánt és embereit, nagyon megörültek, 14 megfordultak, és mind Jóhánánhoz futottak. 15 Jismáél mindössze nyolc emberével tudott elmenekülni Jóhánán elől az ammoniakhoz.
16 Így mentette meg Jóhánán és a többi vezető azokat a foglyokat, akiket Jismáél Micpából magával hurcolt, miután Gedalját megölte. Ezek között voltak katonák, asszonyok, gyerekek, és királyi tisztviselők is, akiket Jóhánán visszahozott Gibeonból.
A júdeai töredék nép Egyiptomba menekül
17-18 Így hát Jóhánán vezetésével visszaindultak Gibeonból. De Jóhánán és a többi vezetők féltek, hogy a káldeusok bosszút állnak amiatt, hogy Jismáél megölte Gedalját, akit Babilónia királya tett az ország kormányzójává. Ezért elindultak, hogy Egyiptomba meneküljenek. Útközben, Geruth Kimhám közelében, Betlehem mellett megpihentek.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center