Beginning
Nem megyek veletek!
33 Az Örökkévaló szólt Mózesnek: „Induljatok el a Sínai-hegytől! Te és a nép, amelyet kihoztál Egyiptomból, vonuljatok tovább arra a földre, amely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy utódaiknak adom. 2 Angyalt küldök előtted, és kiűzöm előletek a kánaániakat, emóriakat, hettitákat, perizzieket, hivvieket és jebúsziakat. 3 Tehát menjetek be arra a tejjel-mézzel folyó földre, de én magam nem megyek veletek. Olyan makacs és engedetlen természetűek vagytok, hogy elpusztítanálak titeket, mielőtt odaértek.”
4 Ezt a rossz hírt hallva a nép gyászolni kezdett: még az ékszereiket is mindannyian letették. 5 Azért gyászoltak, mert az Örökkévaló azt mondta Mózesnek: „Mondd meg a népnek: »Olyan makacs és engedetlen természetűek vagytok, hogy ha csak egy pillanatig veletek mennék, akkor is elpusztítanálak benneteket! Rakjátok le ékszereiteket, azután majd meglátom, mit tegyek veletek.«” 6 Ezért Izráel népe a Hóreb-hegytől kezdve nem viselt ékszereket.
Az ideiglenes Találkozás Sátora
7 Mózes egy olyan sátort[a] használt, amelyet a tábortól nem messze, de azon kívül állított fel. Ezt a „Találkozás Sátorának” nevezte. Aki az Örökkévaló tanácsát akarta kérni, annak ki kellett mennie a táboron kívülre, a Találkozás Sátorához. 8 Valahányszor Mózes kiment ehhez a sátorhoz, mindenki odafigyelt. Az emberek kiálltak a sátruk bejárata elé, és követték a tekintetükkel Mózest, amíg be nem ment a Találkozás Sátorába. 9 Amikor Mózes belépett oda, a felhőoszlop leszállt, megállt a sátor bejáratánál, és az Örökkévaló beszélt Mózessel. 10 Amikor a nép meglátta a felhőoszlopot a sátor bejáratánál, mindenki földig hajolt a maga sátrának bejárata előtt, és imádta az Örökkévalót.
11 Az Örökkévaló szemtől szembe beszélt Mózessel, ahogy az ember a barátjával szokott beszélni. Utána Mózes visszatért a táborba, de fiatal szolgája, Józsué, Nún fia mindig ott maradt a Találkozás Sátoránál.
Az Örökkévaló megmutatja Mózesnek dicsőségét
12 Azután Mózes ezt mondta az Örökkévalónak: „Lásd, azt mondtad nekem, hogy vezessem tovább ezt a népet, de nem árultad el, hogy kit küldesz velem. Azt mondtad: »Név szerint ismerlek téged, és elnyerted tetszésemet.« 13 Ha valóban jóindulattal vagy irántam, akkor taníts engem útjaidra, hogy igazán megismerjelek téged, és még inkább elnyerjem jóindulatodat és tetszésedet. Kérlek, gondolj arra, hogy ez a nép a te néped!”
14 Az Örökkévaló így válaszolt: „Rendben van, én magam megyek veletek,[b] hogy megnyugtassalak téged!”
15 Mózes így válaszolt: „Ha te magad nem jössz velünk, akkor ne is vigyél minket innen tovább! 16 Hiszen mi másból lehetne tudni, hogy én és néped elnyertük jóindulatodat? Ha velünk jössz, ezt mindenki látni fogja! Bizony, csak a te jelenléted különböztet meg engem és népedet minden más néptől, amely a földön él.”
17 Az Örökkévaló erre így válaszolt: „Megteszem, amit kértél, mert elnyerted jóindulatomat és név szerint ismerlek téged.”
18 Mózes ezt kérte az Örökkévalótól: „Kérlek, mutasd meg nekem dicsőségedet!”
19 Ő ezt felelte: „Megteszem a kedvedért, hogy elvonulok előtted, hogy megláthasd egész jóságomat és szépségemet, és kihirdetem előtted a nevemet: a JAHVE nevet. Annak mutatom meg kegyelmemet, akinek meg akarom mutatni, és azon könyörülök, akin könyörülni akarok.[c] 20 De arcomat nem láthatod, mert ember nem láthat engem úgy, hogy életben maradjon.[d]
21 Nézd, van nálam hely a számodra! Állj ide, a kősziklára! 22 Mielőtt itt dicsőségem elvonulna ott, a kőszikla hasadékába helyezlek, és kezemmel betakarlak. 23 Azután elveszem a kezem, és megláthatsz, amint távolodom, de az arcomat nem láthatod!”
Új kőtáblák(A)
34 Az Örökkévaló szólt Mózesnek: „Vágj ki két kőtáblát, azokhoz hasonlókat, amelyeket összetörtél! Fölírom rájuk ugyanazokat az igéket, amelyek az előbbieken voltak. 2 Holnap reggelre légy készen, és jöjj fel a Sínai-hegyre! Állj elém a hegy tetején! 3 De senki más ne jöjjön veled! Ne mutatkozzon az egész hegyen vagy annak közelében se ember, se legelő állat!”
4 Mózes készített két kőtáblát, az elsőkhöz hasonlókat, és másnap reggel fölvitte a hegyre az Örökkévaló parancsa szerint. 5 Az Örökkévaló leszállt a felhőben, megállt Mózessel szemben, majd kihirdette a nevét: „JAHVE”. 6 Az Örökkévaló elvonult Mózes előtt, és így kiáltott:
„JAHVE, JAHVE,
a könyörülő és kegyelmes Isten,
kinek türelme hosszan tart,
szeretete nagy, és hűsége hatalmas!
7 Hűséges szeretetét megőrzi
az övéi iránt ezer nemzedéken át;
megbocsátja vétkeiket,
bűneiket és hűtlenségeiket,
de bűnt nem hagy büntetés nélkül,
számon kéri az apák vétkét fiaikon is,
a harmadik-negyedik nemzedékig.”
8 Mózes ekkor sietve a földre borult, és imádta az Örökkévalót.
9 Azután ezt mondta: „Uram, ha jóindulattal vagy irántam, kérlek, jöjj velünk! Bár ez a nép valóban makacs és engedetlen, mégis bocsásd meg bűneinket, hűtlenségeinket, és fogadj bennünket népeddé!”
A szövetség megerősítése(B)
10 Az Örökkévaló ezt mondta: „Most szövetséget kötök egész népeddel! Olyan csodálatos dolgokat teszek néped szeme előtt, amilyenek még soha nem történtek a földön egyetlen más nemzettel sem! Minden nép csodálni fogja az Örökkévaló hatalmas tetteit, mert valóban csodálatos és félelmetes, amit teszek veletek.
11 Engedelmeskedj annak, amit ma parancsolok neked!
Kiűzöm előled ezeket a nemzeteket: az emóriakat, kánaániakat, hettitákat, perizzieket, hivvieket és jebúsziakat. 12 De jól vigyázz! Ne köss szövetséget ezekkel a népekkel, amelyek azon a földön laknak, ahová vezetlek titeket, mert különben csapdába esel! 13 Sőt, rombold le oltáraikat, törd össze emlékköveiket, vágd ki Asera-bálványaikat! 14 Ne imádj más istent rajtam kívül, mert az Örökkévaló, akinek neve: »Féltékenyen-szerető«,[e] valóban féltékenyen-szerető Isten!
15 Ne köss szövetséget annak az országnak lakóival, mert akkor te is paráználkodni fogsz isteneikkel. Azután majd az ő isteneiknek áldozol, és végül te is azoknak az oltáráról fogsz enni. 16 Ne válassz feleséget fiaid számára az ő leányaik közül! Különben, amikor leányaik az ő isteneiket imádják, elcsábítják fiaidat, akik átpártolnak az idegen istenekhez, és ők is azokat fogják imádni.
17 Ne készíts magadnak öntött bálványszobrokat!
Az ünnepekről(C)
18 Tartsd meg a Kovásztalan Kenyerek ünnepét! Ilyenkor 7 napon át csakis kovásztalan kenyeret egyél, ahogy megparancsoltam neked! Abib hónapban tartsd ezt az ünnepet, mert ebben a hónapban jöttél ki Egyiptomból.
19 Minden elsőszülött fiú és a háziállatok minden elsőszülött hím kicsinye engem illet. 20 A szamár elsőszülött csikóját kiválthatod egy báránnyal, de ha nem akarod kiváltani, akkor a szamárcsikónak törd el a nyakát.
Minden elsőszülött fiút meg kell váltanod.
Senki se járuljon elém üres kézzel![f]
21 Hat napon át végezd a munkádat, de a hetedik napon tarts szünetet: ilyenkor ne dolgozz! Ezt még szántás, vagy aratás idején is tartsd tiszteletben!
22 A búza aratásának kezdetén tartsd meg az Aratás ünnepét, az esztendő fordulásakor[g] pedig a Sátorok ünnepét!
23 Évente háromszor minden egyes férfi jelenjen meg a kijelölt helyen, az Örökkévaló Úr, Izráel Istene előtt! 24 Az idegen nemzeteket kiűzöm előletek, országotok határait kiterjesztem. Így, amikor évente háromszor fölmész a kijelölt helyre, hogy az Örökkévaló előtt megjelenj, nem kell attól tartanod, hogy közben valaki el akarja venni földedet.
25 Az áldozati állat vérét ne tedd az oltárra kovászos kenyérrel együtt!
A Páska ünnep áldozatából ne maradjon másnap reggelre!
26 Amikor földed termését aratni kezded, az első kévét mindig vidd be Istened, az Örökkévaló házába!
Kecskegida húsát soha ne főzd meg az anyja tejében!”
27 Azután ezt mondta az Örökkévaló Mózesnek: „Írd le mindazt, amit mondtam neked, mert ezeknek az igéknek az alapján kötöttem szövetséget veled és Izráel népével.”
28 Mózes 40 napon keresztül éjjel-nappal az Örökkévaló jelenlétében időzött. Ezalatt nem evett, nem ivott semmit, és fölírta a kőtáblákra a szövetség igéit — a tíz parancsot.
Mózes arca sugárzik
29 Azután Mózes fogta a szövetség két kőtábláját, és lement a Sínai-hegyről a táborba. Mivel előzőleg az Örökkévalóval beszélt, Mózes arcáról sugárzott a fény — bár ezt ő maga nem tudta. 30 Amikor Áron és Izráel egész népe meglátta, hogy Mózes arca fénylik, megriadtak tőle. 31 De Mózes magához hívta őket, és ekkor Áron és a közösség összes vezetője odament hozzá, ő pedig beszélt velük. 32 Azután Izráel egész népe Mózeshez gyülekezett. Mózes közvetítette a népnek mindazokat a parancsokat, amelyeket az Örökkévaló a Sínai-hegyen mondott neki.
33 Miután Mózes befejezte a beszédet az emberekkel, egy lenvászon-kendővel eltakarta az arcát. 34 De valahányszor bement a sátorba, hogy az Örökkévalóval beszéljen, levette arcáról a kendőt, amíg bent maradt. Azután kijött, ismét eltakarta az arcát, és így mondta el Izráel népének az Örökkévaló üzeneteit és parancsait. 35 Mivel a nép látta, hogy Mózes arcáról sugárzik a fény, ő eltakarta az arcát előlük, amíg vissza nem ment az Örökkévaló jelenlétébe, hogy beszéljen vele.
A szombati nyugalom törvénye(D)
35 Mózes összegyűjtötte Izráel egész közösségét, és ezt mondta nekik: „Ezeket parancsolta az Örökkévaló nektek: 2 »Hat napon keresztül végezzétek a munkátokat, de a hetedik nap a szombati nyugalom szent napja, amely az Örökkévaló számára van elkülönítve. Aki ezen a napon is közönséges munkát végez, az halállal bűnhődjön! 3 Szombaton még tüzet se gyújtsatok otthonaitokban!«”
Adakozás a Szent Sátor építéséhez(E)
4 Mózes kihirdette Izráel egész közösségének: „Ezt parancsolta az Örökkévaló: 5 »Gyűjtsétek össze, amit az Örökkévalónak akartok ajándékozni! Mindenki szabad elhatározásából hozzon ajándékot az Örökkévalónak! Ezeket a dolgokat gyűjtsétek össze: aranyat, ezüstöt, bronzot; 6 kék, bíborpiros és skarlátvörös színű fonalat, finom fehér lenvásznat; kecskeszőrt, 7 vörösre festett kosbőrt, kikészített állatbőröket, sittim fát;[h] 8 világításra szolgáló olívaolajat; balzsamot és illatszereket a felkenetés szent olajához és a szent füstölőszerhez; 9 ónix-köveket és egyéb drágaköveket, hogy befoglalják az efódba és a hósenbe.
10 Akik közöttetek jól értenek a különböző mesterségekhez, jöjjenek, és készítsenek el mindent, amit az Örökkévaló parancsolt: 11 a Szent Sátor takaróit, kapcsait, rácsait, reteszeit, oszlopait és az oszlopok talpait; 12 a Szövetségládát, annak fedelét és rúdjait; 13 a szent kenyerek asztalát, annak rúdjait, eszközeit és a szent kenyereket; 14 az arany mécstartót, annak eszközeit, mécseseit és a hozzá való olajat; 15 az illatáldozati oltárt és annak rúdjait; a felkenetés olaját és a füstölőszert; a Szent Sátor bejárati függönyét; 16 az égőáldozati oltárt, annak bronzrostélyát, rúdjait és eszközeit; a mosdómedencét és annak állványát; 17 az udvar kerítésének függönyeit, oszlopait, az oszlopok talpait; az udvar bejáratának függönyét; 18 a Sátor cövekeit, az udvar kerítésének cövekeit és a feszítő köteleket; 19 a papi ruhákat a szent helyen való szolgálathoz: Áron szent főpapi ruháját és Áron fiainak papi ruháit.«”
20 Ezután a gyűlés feloszlott, és Izráel közössége hazament. 21 Akiket szívük indított, és szellemük készségessé tett, elhozták adományaikat az Örökkévalónak. Összegyűjtötték a Szent Sátor és a papi ruhák elkészítéséhez szükséges anyagokat, és a Sátorban végzendő szolgálatokhoz szükséges dolgokat. 22 Jöttek a férfiak és asszonyok, és készségesen hozták arany ékszereiket: ruhákra való díszes csatokat, fülbevalókat, gyűrűket, nyakláncokat és mindenféle egyéb ékszert, és az Örökkévalónak ajándékozták.
23 Mindenki azt hozta, amije volt. Hoztak különböző fonalakat: kéket, bíborpirosat, skarlátvöröset, finom lenfonalat és kecskeszőrt, vörösre festett kosbőrt és kikészített állatbőrt. 24 Akinek ezüst- vagy bronztárgyai voltak, azokat hozták ajándékul az Örökkévalónak. Akinek sittim fája volt, azt ajánlotta föl.
25 Azok az asszonyok, akik ehhez értettek, a saját kezükkel fonták meg a fonalakat: kéket, bíborpirosat, skarlátvöröset és finom lenfonalat. 26 Azok az asszonyok, akik értettek hozzá, és készségesek voltak, fonalat fontak a kecskeszőrből.
27 A nép vezetői hoztak ónix-köveket és egyéb drágaköveket az efód és a hósen elkészítéséhez. 28 Ezen kívül hoztak még olívaolajat a mécsesekhez, meg különféle illatszereket a felkenetés olajához és a jó illatú füstölőszerhez.
29 Így hozták el önkéntes ajándékaikat a nép közül mindazok — asszonyok és férfiak egyaránt —, akiket szívük indított, hogy el lehessen végezni mindazt a munkát, amelyet az Örökkévaló Mózes által elrendelt.
A két mesterember megbízatása(F)
30 Ezután Mózes kihirdette Izráel népének: „Nézzétek! Az Örökkévaló név szerint elhívta Júda törzséből Becalélt, aki Húr fiának, Úrinak a fia. 31 Betöltötte őt Isten Szellemével, bölccsé és értelmessé tette, megajándékozta tudással, mesterségbeli és művészi képességgel mindenféle munkához. 32 Ezért Becalél képes arra, hogy aranyból, ezüstből és bronzból elkészítse a Szent Sátorhoz szükséges felszereléseket, 33 ért a drágakövek véséséhez és befoglalásához, az ács- és asztalosmunkákhoz és mindenféle egyéb mesterséghez is.
34 Ezen felül Becalélt az Örökkévaló arra is képessé tette, hogy tanítsa a többieket. Ebben a Dán törzséből való Oholíáb, Ahíszámák fia is segíteni fog neki. 35 Az Örökkévaló felruházta mindkettőjüket azzal a képességgel, hogy el tudják végezni a szükséges fafaragó-, ötvös-, szövő- és hímzőmunkát. El tudják készíteni a Sátorhoz szükséges mintás szövött anyagokat is, kék, bíborpiros, skarlátvörös fonalakból és finom lenfonálból.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center