Beginning

Térjetek vissza hozzám!

1 Dárius, Perzsia királya uralkodásának második évében, a 8. hónapban^[a] az Örökkévaló üzenete érkezett Zakariás prófétához, akinek apja Berekjá, annak apja pedig Iddó volt.

² „Nagyon megharagudott őseitekre az Örökkévaló! ³ Mondd meg hát népednek, Zakariás, hogy ezt üzeni az Örökkévaló, a Seregek Ura: Térjetek vissza hozzám, akkor én is visszatérek hozzátok!

⁴ Ne legyetek olyanok, mint őseitek! Hozzájuk is kiáltottak az akkor élő próféták az Örökkévaló, a Seregek Ura nevében, és sürgették őket, hogy változtassák meg gonosz életmódjukat, és ne kövessenek el több gonoszságot. De őseitek nem engedelmeskedtek nekem, sőt nem is hallgattak rám — mondja az Örökkévaló. —

⁵ Hol vannak már őseitek, és hol vannak a próféták? Vajon örökké élnek? ⁶ De mindaz, amit mondtam és parancsoltam szolgáim, a próféták által, kikerülhetetlenül beteljesedett rajtuk! Nem így van? Őseitek ezt belátták, és elismerték: »Igen, az Örökkévaló, a Seregek Ura valóban életünk és tetteink szerint bánt velünk! Pontosan úgy, ahogy elhatározta, és előre megmondta.«”

Látomás Jeruzsálem újjáépüléséről

⁷ Dárius király uralkodásának 2. évében, a 11., azaz Sebát hónap 24. napján az Örökkévaló üzenete érkezett Zakariás prófétához, akinek apja Berekjá, annak apja pedig Iddó volt.

⁸ Én, Zakariás, éjjel látomást láttam: egy férfit láttam egy vörös színű lovon, egy árnyas völgyben, mirtuszfák között. Mögötte vörös, fakószürke és fehér lovak látszottak. ⁹ Akkor odafordultam ahhoz az angyalhoz, aki beszélt velem, és megkérdeztem: „Uram, mit jelent ez?”

„Majd megmagyarázom neked” — válaszolta.

¹⁰ Ekkor a mirtuszfák között álló férfi válaszolt a kérdésemre: „Ezeket az Örökkévaló küldte, hogy keresztül-kasul bejárják a földet.”

¹¹ Majd jelentették az Örökkévaló angyalának, aki a mirtuszfák között állt: „Bejártuk az egész földet. Mindenütt nyugalom és békesség uralkodik.”

¹² Ezután az Örökkévaló angyala így kiáltott: „Örökkévaló, Seregek Ura! Mikor fogsz megkegyelmezni Jeruzsálemnek és Júda többi városának? Hiszen már hetven éve haragszol rájuk!”

¹³ Az Örökkévaló ekkor annak az angyalnak válaszolt, aki velem beszélt. Vigasztaló és bátorító hangon szólt hozzá. ¹⁴ A velem beszélő angyal pedig hozzám fordult, és ezt mondta:

„Hirdesd ki ezt az üzenetet!

Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: »Féltékeny és erős szeretettel szeretem Jeruzsálemet és Siont!

¹⁵ De nagyon haragszom az elbizakodott és jólétben élő nemzetekre, mert nagy pusztítást és rombolást vittek végbe népem között, pedig én csak kevéssé haragudtam népemre.

¹⁶ Most azonban — mondja az Örökkévaló — ismét kegyelemmel és jóindulattal fordulok Jeruzsálemhez. Házamat újra felépítik benne — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura —, sőt az egész város újjáépül.«

¹⁷ Továbbá ezt is hirdesd ki: »Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: Városaim megint bőségben fognak élni! Jeruzsálem ismét kiválasztott városom lesz, és Sion népét megvigasztalom!«”

Látomás a négy mesteremberről

¹⁸ Egy másik alkalommal, amikor fölnéztem, négy szarvat^[b] láttam.

¹⁹ Odafordultam az angyalhoz, aki beszélt velem, és megkérdeztem: „Mit jelent ez?”

„Ez a négy szarv azokat jelképezi, akik szétszórták Júdát, Izráelt és Jeruzsálemet.”

²⁰ Majd az Örökkévaló négy mesterembert mutatott. ²¹ „Kik ezek, és miért jöttek?” — kérdeztem.

Ezt válaszolta: „Ezek a szarvak azokat a nemzeteket jelképezik, akik hatalmukat arra használták, hogy Júda ellen támadjanak. Annyira szétszórták és megalázták Júda népét, hogy már a fejét sem merte fölemelni senki. Ez a négy mesterember pedig azért jött, hogy ezeket a nemzeteket elrettentse, sőt, hogy letörje a szarvukat.”

Látomás Jeruzsálem jövőjéről

2 Azután fölnéztem, és látomásban egy férfit láttam, akinek mérőzsinór volt a kezében. ² Megkérdeztem tőle: „Hová mész?”

„Megmérem Jeruzsálem hosszát és szélességét” — válaszolta.

³ Ekkor megjelent az az angyal, aki velem szokott beszélni. Majd egy másik angyal jött, ⁴ aki ezt mondta az első angyalnak: „Siess, mondd meg ennek az ifjúnak:

⁶ Ezt mondja az Örökkévaló:

⁸ Amikor az Örökkévaló, a Seregek Ura a saját dicsőségével elküldött engem, azt mondta, hogy akik népét bántják, azok az ő szeme fényét bántják! Bizony, ezt mondta azokról a nemzetekről, akik az ő népét zsákmányul ejtették és kirabolták!

⁹ Ezt is mondta: „Figyeljetek rám! Így büntetem meg ezeket a nemzeteket: ellenük fordulok, és azok fogják zsákmányul ejteni és kirabolni őket, akiket korábban ők raboltak ki, és szolgaságba kényszerítettek!”

Amikor ez megtörténik, akkor majd felismeritek és megértitek, hogy engem az Örökkévaló, a Seregek Ura küldött hozzátok ezzel az üzenettel!

Amikor ezek megtörténnek, akkor majd felismeritek és megértitek, hogy engem az Örökkévaló, a Seregek Ura küldött hozzátok ezzel az üzenettel!

A főpap pere és felmentése

3 Azután megmutatták nekem Jósua főpapot, aki az Örökkévaló angyala előtt állt. Jósua jobb oldalán a Sátán állt, és vádolta^[c] őt.

² Az Örökkévaló angyala azonban elhallgattatta a Sátánt: „Nem ad igazat neked, Sátán, és elutasítja vádjaidat az Örökkévaló, aki Jeruzsálemet kiválasztotta. Hát nem olyan ez, mint a tűzből kikapott, félig megégett fadarab?”

³ Jósua főpap piszkos ruhákat viselt, de ⁴ az Örökkévaló angyala ezt mondta az ott állóknak, akik parancsait várták: „Vegyétek le róla a piszkos ruháit!” Azután Jósuához fordult: „Nézd, levettem rólad bűneid terhét, és ünnepi ruhákba öltöztetlek!”

⁵ Ekkor én, Zakariás közbeszóltam: „Tegyenek a fejére tiszta turbánt is!” Akkor Jósuát gyönyörű ünnepi ruhákba öltöztették, és a fejére tették a turbánt. Eközben ott állt mellette az Örökkévaló angyala.

⁶ Ünnepélyesen megerősítette Jósuát főpapi tisztségében e szavakkal: ⁷ „Ezt mondja neked az Örökkévaló, a Seregek Ura: Ha útjaimon jársz, és elvégzed, amit rád bíztam, akkor te fogod igazgatni a Templom szolgáit, és felügyelsz a Templom udvaraira, sőt szabad bejárást kapsz jelenlétembe azok között, akik itt állnak. ⁸ Most pedig jól figyeljetek rám, te is, Jósua főpap és ti is, akik Jósua irányítása alatt teljesítitek a papi szolgálatot! Ti együttesen előre jelzitek azt, ami következik: el fogom hozni szolgámat, akit így hívnak: Csemete. ⁹ Nézzétek! Ez az a kő, amelyet Jósua elé állítok! Ezen a kövön hét szem^[d] van. Én magam vésem bele a feliratot, és letörlöm a bűnt erről a földről egyetlen nap alatt — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura.

¹⁰ Abban az időben mindegyikőtök békességben és bőségben fog élni, és vendégségbe hívja barátait a saját szőlőjébe és gyümölcsöskertjébe” — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura.

Látomás az arany mécstartóról

4 Az angyal, aki beszélt velem, visszatért hozzám és felébresztett, mint mikor valakit az álmából ébresztenek föl. ² „Zakariás, mit látsz?” — kérdezte.

Egy színarany mécstartót — válaszoltam —, amelynek olajtartója is van a tetején. Hét olajmécses^[e] van a mécstartón, amelyekhez egy-egy cső vezet az olajtartótól. ³ Az olajtartó mellett jobbról és balról egy-egy olajfa áll.

⁴ Mit jelent ez, uram? — kérdeztem az angyaltól, aki beszélt velem.

⁵ „Hát nem érted?” — kérdezett vissza.

Nem, uram — válaszoltam.

⁶ Akkor ezt mondta: „Amit látsz, az Örökkévaló üzenetét jelenti, amely Zerubbábelnek szól. Az üzenet pedig ez: »Nem hatalommal, sem erővel^[f], hanem csak Szellemem által« — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura.

⁷ Még ha egy nagy hegy emelkedne is Zerubbábel előtt, az is le fog lapulni, és síksággá változik! Zerubbábel pedig fölteszi a zárókövet, és befejezi a Templomot, miközben a nép ujjongva kiáltozik örömében: »Milyen csodálatos! De gyönyörű!«”

⁸ Ezután az Örökkévaló még ezt mondta nekem: ⁹ „Ezt a Templomot Zerubbábel kezdi el alapozni, és ő is fogja befejezni.”

Amikor ez megtörténik, Zerubbábel, akkor majd felismered és megérted, hogy engem az Örökkévaló, a Seregek Ura küldött hozzátok ezzel az üzenettel! ¹⁰ Mert vannak, akik kicsúfolják a kicsiny kezdetet, mégis örülni fognak, ha látják, hogy Zerubbábel kitartóan folytatja az építkezést!^[g]

A kő hét oldala^[h] pedig az Örökkévaló szemeit jelképezi, amellyel áttekinti és szemmel tartja az egész földet.

¹¹ Mit jelent a mécstartó jobb és baloldalán a két olajfa? — kérdeztem az angyalt. ¹² Majd tovább faggattam: Mit jelent az olajfáknak az a két ága, amelyekből aranycsöveken keresztül folyik a mécstartóba az arany?

¹³ „Hát nem érted?” — kérdezte.

Nem, uram — válaszoltam.

¹⁴ „Azt a két személyt^[i] jelképezik,

akik az egész föld Ura mellett állnak, és szolgálják őt. Rajtuk keresztül folyik a tiszta olaj” — magyarázta az angyal.

Látomás a könyvtekercsről

5 Azután fölnéztem, és látomásban egy könyvtekercset láttam, amely lebegett az égen. ² Az angyal megkérdezte: „Zakariás, mit látsz?”

Egy nyitott könyvtekercset, amely lebeg az égen. Húszkönyöknyi lehet a hossza, és tíz a szélessége^[j] — válaszoltam.

³ Ő pedig így folytatta: „Látod, erre a könyvtekercsre átok van írva, amely érvényes az egész országban. Az egyik oldalán azokra vonatkozik az átok, akik lopnak, a másik oldalán pedig azokra, akik hazudnak és hamisan esküsznek. Akiket elér az átok, azokat az Úr kigyomlálja népe közül.”

⁴ Azt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Kiküldtem ezt az átkot, hogy rászálljon mindazoknak a házára, akik lopnak, vagy hamisan esküsznek az én nevemre. Bizony, rászáll, ott is marad, és elpusztítja azt a házat, falait és gerendáit.”

Látomás a mérőedényről

⁵ Hozzám lépett az angyal, aki beszélni szokott velem, és ezt mondta: „Nézz csak föl! Látod, mi az, ami közeledik?”

⁶ Látom, de vajon mit jelenthet? — válaszoltam.

„Ez egy mérőedény^[k] — felelte az angyal —, és Júda népének bűnét jelképezi.”

⁷ Mikor az angyal fölemelte a mérőedény ólomból készült fedelét, láttam, hogy egy asszony ül az edényben. ⁸ „Látod, ez az asszony a gonoszságot jelképezi” — mondta, és visszanyomta az asszonyt a mérőedénybe, majd az ólomfedőt rádobta az edény szájára.

⁹ Azután fölnéztem, és két asszonyt láttam, amint repülve közeledtek. Nagy szárnyaik voltak, mint a gólyáknak. Fölemelték a mérőedényt az ég és föld közé, és elrepültek vele.

¹⁰ Hová viszik? — kérdeztem az angyalt.

¹¹ „Sineár^[l] földjére — felelte —, hogy ott házat építsenek a számára. Amikor az elkészül, abban helyezik el a mérőedényt.”

Az ég négy szele

6 Azután ismét fölnéztem, és négy harci szekeret láttam, amelyek két bronzhegy közül jöttek elő. ² Az elsőt vörös lovak húzták, a másodikat feketék, ³ a harmadikat fehérek, a negyediket pedig szürkék. ⁴ Megkérdeztem az angyalt, aki beszélt velem: Uram, mit jelent ez?

⁵ Ezt felelte: „Ez az ég négy szele^[m]. Az egész föld Urának színe előtt állnak, hogy parancsait teljesítsék. Most jöttek ki onnan, és indulnak a négy világtáj felé. ⁶ A fekete lovak szekere észak földjére indul, s a fehérek követik őket^[n]. A szürkék a déli földre mennek.”

⁷ Ezek az erős lovak türelmetlenül várták, hogy útjukra indulhassanak, ezért az angyal szólt nekik: „Menjetek, járjátok be a földet!” Ekkor elindultak, hogy bejárják a földet.

⁸ Majd valaki kiáltott nekem: „Nézd azokat, amelyek észak földjére mentek! Ők lecsendesítették haragomat.”^[o]

Prófécia a Csemetéről

⁹ Ezt az üzenetet kaptam az Örökkévalótól: ¹⁰ „Heldaj, Tobíjjá és Jedajá ajándékot hoztak a Babilóniában élő száműzöttektől.^[p] Most hát, Zakariás, még a mai napon menj el Jósíjjá, Cefanjá fia házához, hogy találkozz ezzel a három férfival! ¹¹ Vedd át tőlük az ezüstöt és az aranyat, és készíttess abból koronát! Azzal pedig koronázd meg Jósua főpapot, Jócádák fiát, ¹² és mondd neki:

»Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura:

¹⁴ Ezután a koronát tegyétek az Örökkévaló Templomának kincsei közé, és őrizzétek meg! Emlékeztessen mindenkit Heldajra, Tobíjjára, Jedajára és Jósijjá, Cefanjá fia vendégszeretetére.

¹⁵ Akik távol laknak, azok közül is eljönnek, és segítenek majd az Örökkévaló Templomát építeni.”

Amikor ezek megtörténnek, akkor majd felismeritek és megértitek, hogy engem az Örökkévaló, a Seregek Ura küldött hozzátok ezzel az üzenettel!

Bizony így lesz ez, ha engedelmesen hallgattok az Örökkévalónak, Isteneteknek szavára!

Amit az Örökkévaló kíván tőletek

7 Dárius király uralkodásának 4. évében^[r], a 9. hónap, vagyis Kiszlév 4. napján az Örökkévaló szólt Zakariáshoz.

² Ez a következőképpen történt: Bétel városának lakói követségbe küldtek Jeruzsálembe néhány embert: Száracert, Regem-Meleket és másokat. Azzal bízták meg őket, hogy imádkozzanak és könyörögjenek az Örökkévaló előtt, ³ és kérdezzék meg az Örökkévaló, a Seregek Ura Templomában szolgáló papokat, meg a prófétákat is, hogy választ kapjanak a kérdésükre, amely így szólt: „Sok éven keresztül, minden év ötödik hónapjában böjtöléssel és gyászolással emlékeztünk meg a Templom lerombolásának évfordulójáról. Folytassuk ezt, vagy abbahagyjuk?”

⁴ Akkor az Örökkévaló, a Seregek Ura ezt mondta nekem: ⁵ „Ezt mondd a népnek és a papoknak: »Az elmúlt 70 évben valóban böjtöltetek és gyászoltatok az ötödik és a hetedik hónapban. De vajon ezt az én kedvemért tettétek? ⁶ Amikor pedig esztek-isztok, nem magatoknak esztek és isztok? ⁷ Hiszen az Örökkévalónak ugyanezt az üzenetét hirdették nektek a régebbi próféták is, amikor Jeruzsálem még virágzó és népes város volt, falvak vették körül, s amikor még a déli és a nyugati dombvidék is megművelt és lakott terület volt.«”

⁸ Az Örökkévaló szólt Zakariáshoz: ⁹ „Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: Minden helyzetben az igazságosságnak megfelelően döntsetek és cselekedjetek! Bánjatok egymással szeretettel és együttérzéssel! ¹⁰ Ne éljetek vissza az özvegyek, árvák, idegenek és szegények kiszolgáltatott helyzetével! Egymás ellen még csak ne is tervezzetek semmi rosszat!”

¹¹ De hiába mondtam nekik, ők nem hallgattak rám, lázadoztak és vonakodtak engedelmeskedni, sőt bedugták a fülüket, hogy ne is hallják, amit mondok nekik. ¹² Megkeményítették a szívüket, hogy az olyan lett, mint a kő, mert nem akarták meghallani a Törvény tanítását, sem a próféták üzeneteit, amelyeket az Örökkévaló, a Seregek Ura küldött Szelleme által a régi prófétákon keresztül. Emiatt haragudott meg rájuk oly nagyon az Örökkévaló, a Seregek Ura.

¹³ „Mivel hiába kiáltottam nektek, nem akartátok meghallani — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura —, majd ti is kiáltoztok hozzám segítségért, de akkor én sem fogom meghallani!

¹⁴ Ezért szórtalak szét titeket idegen nemzetek közé, mint a forgószél a polyvát! Földetek pedig lakatlan és puszta lett, amelyen még utazó sem jár keresztül. Így lett lakói miatt a gyönyörű föld kietlen pusztasággá!”