Beginning
Prófécia Etiópiáról
18 Nézzétek a szárnysuhogás földjét
Etiópia[a] folyói mellett,
2 ahonnan követeket küldenek a vizen,
papiruszhajókon[b] a tengeren túlra![c]
Ti gyors követek, induljatok haza!
Térjetek vissza népetekhez,
melynek bőre fénylő, termete magas,
melytől félnek a nemzetek közel s távol,
mely erős és hódító,
s melynek földjét folyók szabdalják!
3 Figyeljetek rám, ti népek!
Akik a földkerekségen laktok,
mind figyeljetek!
Lássátok meg,
mikor jelt adnak a hegytetőkön!
Halljátok meg,
mikor a sófár felharsan!
4 Ezt mondta nekem az Örökkévaló:
„Lakóhelyemen nyugszom,
s onnan nézem, ami következik,
mint verőfényes forró délidőben,
mint árnyas felhő alatt, aratás idején.”
5 Mert így lesz ez:
A szőlővirágzás után,
de még szüret előtt,
mikor a fürtök érni kezdenek,
metszőkésével az Örökkévaló levágja a vesszőket,
és a terjeszkedő hajtásokat lecsapja.
6 Amit levágott, mind a földön hagyja,
hadd egyék meg a hegyi madarak
és a mezei vadak.[d]
Bizony, télen-nyáron abból élnek majd
a madarak és vadak.
7 Abban az időben ajándékot visz
az Örökkévalónak, a Seregek Urának a nép,
melynek bőre fénylő, termete magas,
melytől félnek a nemzetek közel s távol,
mert erős és hódító,
s melynek földjét folyók szabdalják!
Bizony, ajándékot visznek
az Örökkévaló, a Seregek Ura nevének helyére,
a Sion hegyére.
Prófécia Egyiptom ellen
19 Az Örökkévaló súlyos kijelentése Egyiptomról:
Nézzétek! Az Örökkévaló gyors felhőn szállva Egyiptomba siet.
Egyiptom istenei reszketnek és remegnek előtte,
s a nép szíve megdermed.
2 Ezt mondja az Örökkévaló: „Egyiptom lakóit egymás ellen fordítom:
testvér testvér ellen,
lakos a szomszédja ellen,
város város ellen,
tartomány tartomány ellen
— mind egymás ellen harcolnak.
3 Összezavarom és tanácstalanná teszem őket.
Kérdezik majd bálványaikat és varázslóikat,
tanácsért futkosnak halottidézőkhöz és jósokhoz,
de hiába!”
4 „Kiszolgáltatom Egyiptomot egy kegyetlen uralkodónak,
erőskezű király igázza le őket”
— ezt mondja Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura.
5 A Nílusból minden víz elapad,
kiszárad a folyó medre egészen!
6 A csatornák bűzt[e] árasztanak,
Egyiptom minden vízfolyása kiapad,
elszárad még a nád és a sás is.
7 Kisülnek a folyóparti legelők és vetések,
minden vetemény és ültetvény elpusztul.
8 A Nílus mentén minden halász kesereg,
panaszkodnak a horgászok,
és mind, akik a vízbe hálót vetnek.
9 Akik a lent fésülik, reménytelenül ülnek,
tanácstalanok a vászonszövő takácsok.
10 Egyiptom minden oszlopa és fundamentuma összedől,
még a nincstelen napszámos is gyászol.
11 Cóán[f] fejedelmei esztelen bolondok!
A fáraó „bölcs tanácsosai” mind ostobák!
Hogy mondhatjátok a fáraónak,
hogy bölcsek tanítványai vagytok,
ősi bölcs királyok utódai?
12 Egyiptom, hol vannak hát bölcseid?
Mondják meg, ha tudják,
mit határozott az Örökkévaló Egyiptom felől!
13 Cóán fejedelmei ostobák lettek,
Nóf[g] vezérei tanácstalanok.
Pedig ők a törzsek vezetői,
mégis félrevezették népüket.
14 Zűrzavar szellemét öntötte rájuk az Örökkévaló,
rossz úton vezetik népüket,
ezért tántorog az egész ország,
ahogy a részeg támolyog okádása fölött.
15 Nem segíthet Egyiptomon senki,
bármit is próbál a fej, vagy a farok,
a pálmaág, vagy a káka.[h]
Egyiptom és Asszíria Istenhez fordul
16 Azon a napon Egyiptom olyan lesz,
mint az asszonyok:
reszket majd az Örökkévaló kezétől,
aki karját fenyegetve emeli Egyiptomra.
17 Rettegni fog Egyiptom Júdától is.
Ha csak említik is Júdát, már reszket miatta,
fél az Örökkévaló, a Seregek Ura határozatától,
amelyet Egyiptom ellen hozott.
18 Azon a napon lesz öt város Egyiptomban,
ahol héberül[i] beszélnek,
és az Örökkévalóra, a Seregek Urára esküsznek.
Az egyiket így hívják majd: „A Nap városa”.[j]
19 Azon a napon Egyiptom földjén is
lesz oltára az Örökkévalónak,
s tiszteletére egy emlékoszlop áll az ország határán.
20 Jel lesz mindkettő, és bizonyíték,
hogy az Örökkévalóra emlékeztesse Egyiptomot.
Mert ha az Örökkévalóhoz kiáltanak segítségért elnyomóik miatt,
szabadítót küld nekik, és megmenti őket.
21 Azon a napon az Örökkévaló
kijelenti magát az egyiptomiaknak.
Igen, az egyiptomiak megismerik az Örökkévalót!
Tisztelik őt áldozatokkal,
fogadalmakat[k] tesznek az Örökkévalónak,
és teljesítik, amit fogadtak.
22 Bár az Örökkévaló csapásokkal sújtja Egyiptomot,
de meg is gyógyítja,
mert hozzá fordulnak.
Az Örökkévaló pedig meghallgatja könyörgésüket,
és meggyógyítja őket.
23 Azon a napon út vezet Egyiptomból Asszíriába,
amelyen az asszírok Egyiptomba,
az egyiptomiak pedig Asszíriába járnak.
Mindkét ország együtt tiszteli az Örökkévalót.
24 Azon a napon Izráel
Egyiptom és Asszíria mellé csatlakozik harmadikként,
és áldás lesz az egész föld számára.
25 Az Örökkévaló, a Seregek Ura pedig így áldja meg őket:
„Áldott legyen népem, Egyiptom,
és Asszíria, kezem alkotása,
meg Izráel, örökségem!”
Prófécia Egyiptom és Etiópia bukásáról
20 Szárgón,[l] Asszíria királya elküldte hadvezérét, Tartánt, hogy foglalja el Asdód városát. Abban az évben, amikor az asszír sereg Asdód alá érkezett — amelyet azután el is foglalt —, az Örökkévaló szólt Ézsaiáshoz, Ámóc fiához: „Vesd le a zsákruhát derekadról, és húzd le a sarudat is!” Ézsaiás engedelmeskedett, és attól fogva ruha nélkül és mezítláb járt-kelt.
3-4 Azután Örökkévaló ezt mondta: „Nézzétek! Szolgám, Ézsaiás, ruha és saru nélkül jár három esztendeig! Intő jel és előkép ez Egyiptom és Etiópia[m] számára, mert amikor Asszíria királya elhurcolja a foglyul ejtett egyiptomiakat és etiópokat, ők is ugyanígy fognak járni. Bizony, rabul ejti a fiatalokat és öregeket, azután mindenféle ruha nélkül, teljesen csupaszon és mezítláb hajtja őket száműzetésbe egész Egyiptom szégyenére! 5 Akkor, akik Etiópiában bíztak és Egyiptom segítségével dicsekedtek, mind csalódnak és kudarcot vallanak.”
6 E tengerparti tartomány lakói pedig ezt mondják: „Látjátok? Etiópiához és Egyiptomhoz fordultunk segítségért, hogy mentsenek meg bennünket Asszíria királyától. De ha azok is így jártak, akikben reménykedtünk, akkor mi hogyan menekülhetnénk meg?”
Prófécia Babilónia pusztulásáról
21 Súlyos kijelentés a tengerparti sivatag[n] ellen:
Mint pusztító forgószél,
mint homokvihar a forró déli vidék felől,
úgy közeledik valami a sivatagból,
a félelmetes föld felől.
2 Rémületes látomásban láttam ezt:
Árulókat láttam,
akik árulásra készülnek,
és pusztító hadsereget,
amely zsákmányolni akar.
Élám, indulj a harcba!
Média, ostromold meg a várost!
Azt mondja az Örökkévaló:
„Minden szenvedésnek véget vetek!”
3 A látomás miatt gyötrelem fogott el,
bensőm megtelt fájdalommal.
Mint vajúdó asszonyt a szülési fájdalmak,
engem is kínok görnyesztenek.
Rémítő, amit hallok,
szörnyű, amit látok:
rettenetes!
4 Rémület fog el,
a félelemtől remegek,
még az alkony kedves órája is
rettegéssel tölt el.
5 Kiáltozva futkosnak ide-oda:
„Lakomához terítsetek, készüljetek,
hozzatok díszes szőnyegeket!
Egyetek, igyatok,
dőzsöljetek!”
Mások kiáltanak:
„Állítsatok a toronyba őrszemet!
Keljetek fel a lakomától, vezérek,
készüljetek a harcra!”
6 Ezt mondta nekem az Örökkévaló:
„Állíts a város falára őrszemet,
hogy amit lát, jelentse!
7 Figyeljen éberen,
feszülten figyeljen:
lát-e lovas csapatokat,
vagy szamáron, tevén nyargalókat!”
8 Kiáltott az őrszem,[o] mint egy oroszlán:
„Uram, őrhelyemen[p] állok naponta,
őrt állok minden éjjel!”
9 Nézd, lovas szekér jön,
és lovasok kísérik.
Hírt hoznak, s jelentik:
„Elesett Babilon, elesett!
Bálványszobrai mind a földön hevernek,
összetörve!”
10 Jaj, népem! Hogy összetörtek
és letiportak téged!
Amit az Örökkévalótól, a Seregek Urától,
Izráel Istenétől hallottam,
azt mondtam el neked.
Prófécia Edomról
11 Súlyos kijelentés Dúmáról:[q]
Széírből[r] kiált valaki:
„Őrszem, mennyi telt el az éjszakából?
Őrálló, meddig tart még az éj?”
12 Felelt az őrszem:
„Eljön majd a hajnal,
de még éjszaka van.
Kérdezhettek még, ha akartok,
de majd ha visszatértek.”[s]
Prófécia Arábia ellen
13 Súlyos kijelentés Arábiáról:
Töltsétek az éjszakát valamelyik oázisban,
Arábia sivatagában!
Rejtőzzetek el a bozótosban,
Dédán karavánjai!
14 Témá lakosai, hozzatok vizet a szomjazóknak,
adjatok kenyeret a menekülőknek!
15 Mert kivont kard elől futnak ők,
felvont íj elől,
súlyos harcokból menekülnek.
16 Ezt mondta nekem az Úr: „Egy éven belül, ahogy a béresek számolják az időt, Kédár törzsének minden dicsősége elvész. 17 Bizony, kevesen maradnak életben Kédár hős harcosai közül, vitéz íjászaiból alig maradnak” — az Örökkévaló, Izráel Istene mondta ezt.
Prófécia Jeruzsálem ostromáról
22 Súlyos kijelentés a látomás völgyéről:[t]
Mi lelt téged, te zsibongó,
te lármás, örvendező város?
Miért ment fel mindenki a háztetőkre?
Jaj, harcosaid nem csatában haltak hősi halált!
3 Sereged tisztjei mind elfutottak,
harc nélkül fogságba estek.[u]
Bizony, akit csak megtaláltak,
mind megkötözték,
még ha messzire futott is.
4 Ezért azt mondom:
Hagyjatok sírni és gyászolni!
Keservesen sírok népem romlásán,
vigasztalni se próbáljatok!
5 Mert Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura
zűrzavart bocsát a városra,
a látomás völgyét ellenség
serege földre tiporja.
Lerombolják a város falát,
segélykiáltásokat visszhangoznak a hegyek.
6 Látom, hogy Élám harcosai,
lovasok és harci szekerek gyülekeznek,
készítik nyilaikat,
Kir íjászai felveszik pajzsaikat.
7 Júda termékeny völgyei megtelnek
ellenséges harci szekerekkel,
s a támadók lovasai felsorakoznak a városkapu előtt.
8 Akkor az Örökkévaló elveszi védelmező kezét Júdáról,[v]
de ti azon a napon inkább a fegyverekkel törődtök,
amelyeket az Erdő-palotában[w] raktároztok.
9 Inkább a város falait vizsgáljátok,
s látjátok, hogy sok repedés van
Dávid városának kőfalán.
Vizet gyűjtötök a víztárolóba,
10 és a falat javítjátok.
Számba veszitek a házakat,
némelyiket még le is bontjátok,
hogy legyen mivel kijavítani a kőfalat.
11 Újabb víztárolót építetek a régi helyett
a két kőfal között,
s minden követ megmozgattok,
hogy védjétek a várost és magatokat.
Csak éppen arra nem néztek,
aki mindezt régen eltervezte,
s most csak véghezviszi!
Csak éppen őrá nem figyeltek!
12 Azon a napon Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura
felhív titeket gyászolásra és sírásra,
hogy öltözzetek zsákruhába,
és fejetek nyírjátok kopaszra.
13 Ehelyett ti vigadoztok és lakomáztok,
borjakat és juhokat vágtok,
húst esztek és bort isztok.
„Együnk-igyunk,
holnap úgyis meghalunk!”
14 Az Örökkévaló, a Seregek Ura kijelentette nekem, és a saját fülemmel hallottam: „Ezt a bűnötöket, nem bocsátom meg, amíg csak éltek!” Ezt mondta az Örökkévaló, a Seregek Ura.
Prófécia Sebna és Eljákim sorsáról
15-16 Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura megszólított: „Jöjj ide! Elküldelek Sebna kormányzóhoz, aki a királyi palota ügyeit intézi, és előkelő sírhelyet készíttet magasan a hegyoldalban, sírkamrát vágat magának a sziklába. Ezt mondd neki:
Hogy merészelsz itt sírhelyet készíttetni magadnak,
noha őseid közül senki sincs itt eltemetve?
17 Tudd meg, hogy az Örökkévaló erősen megragad
— bármilyen nagynak is képzeled magad —,
s elhajít téged messzi földre!
18 Bizony, markába fog, mint labdát,
és messzire elhajít!
Ott fogsz meghalni, tágas és sík földön,
oda kerülnek szekereid is,
amelyekre olyan büszke vagy,
urad házának szégyene, Sebna!
19 Kihajítalak téged a hivatalodból,
megfosztalak tisztségedtől!
20 Azon a napon előszólítom Eljákimot, Hilkijjá fiát, a szolgámat, 21 ráadom Sebna palástját, övét és hatalmát. Ő lesz gondviselője Jeruzsálem lakosainak és Júda népének, ahogy az apa törődik családjával. 22 Sőt, Eljákim vállára teszem Dávid házának kulcsait, hogy amit ő kinyit, azt senki be ne zárja, s amit ő bezár, azt senki ki ne nyissa. 23 Megerősítem őt, ahogy a szöget a mester jó erősen beveri a helyére. Eljákim olyan lesz a családja számára, mint egy dicsőséges trónus. 24 Családja minden tagja egészen rá támaszkodik, rokonsága minden terhét az ő vállára rakják, ahogy a gazdasszony egy szögre akasztja minden edényét, a kicsiny korsóktól a nagy lábasokig.”
25 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Azon a napon letörik az erősen bevert szög, és minden teher, amelyet tartott, a földre hull és összetörik.” Így lesz ez, mert az Örökkévaló mondta.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center