Beginning
Abijjá, Júda királya(A)
15 Jeroboám, Nebát fia uralkodásának 18. évében kezdett uralkodni Abijjá, Júda királya. 2 Három évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja, Maaká, Absolon leánya volt.
3 Abijjá ugyanazokat a bűnöket követte el, mint az apja, Roboám. Abijjá szíve nem volt hűséges Istenéhez, az Örökkévalóhoz, és nem követte ősének, Dávidnak a példáját, akinek szíve tökéletes volt az Örökkévaló iránt. 4 Dávidra való tekintettel az Örökkévaló mégis kegyelmes volt Abijjához, és megadta neki, hogy fia kövesse a trónon, valamint Jeruzsálemet is megőrizte. 5 Igen, az Örökkévaló így bánt vele, mert Dávid mindig azt tette, amit az Örökkévaló jónak látott, és egész életében nem tért el attól, amit az Örökkévaló parancsolt neki — kivéve azt, ahogyan a hettita Úriással bánt.
6 Roboám és Jeroboám között egész uralkodásuk alatt háborúskodás folyt.[a] 7 Abijjá egyéb dolgait, és mindazt, amit tett, följegyezték a Júda királyainak történetéről szóló könyvben.
Abijjá és Jeroboám között is állandó háborúskodás folyt. 8 Azután Abijjá meghalt, és eltemették a Dávid városában. Abijját a fia, Ászá követte Júda trónján.
Ászá, Júda királya(B)
9 Jeroboám, Izráel királya uralkodásának huszadik évében lépett Júda trónjára Ászá. 10 Negyvenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Nagyanyja Maaká volt, Absolon leánya.
11 Ászá, Dávidhoz hasonlóan azt tette, amit az Örökkévaló jónak és helyesnek látott. 12 Kikergette Júdából azokat a férfiakat, akik az idegen isteneket szexuális kicsapongással tisztelték. Az elődei által készített bálványokat pedig elpusztította. 13 Még nagyanyját, Maakát is megfosztotta az anyakirálynői méltóságtól, mert Maaká egy utálatos bálványt állított fel Asera tiszteletére. Ászá összetörte ezt a bálványt, és megégette a Kidron-patak völgyében. 14 Bár az áldozóhalmokat nem szüntette meg, Ászá szíve mégis hűséges volt az Örökkévaló iránt egész életében. 15 Ászá bevitte az Örökkévaló Templomába azokat a fogadalmi ajándékokat — aranyat, ezüstöt és egyéb dolgokat —, amelyeket apja és ő maga szentelt az Örökkévalónak.
16 Ászá, Júda királya és Baasá, Izráel királya között állandó háborúskodás folyt.
17 Baasá, Izráel királya betört Júda országába, és Ráma városában elkezdte egy erődítmény kiépítését. Azért tette ezt, hogy ellenőrzése alatt tarthassa a Júdába vezető utat, és megakadályozza, hogy bárki oda bejusson, vagy onnan kijöhessen. 18 Ekkor Ászá összegyűjtötte az összes megmaradt aranyat és ezüstöt az Örökkévaló házának és a királyi palotának a kincstárából. Az egészet elküldte szolgáival Benhadadnak, Arám királyának, aki Damaszkuszban uralkodott. Benhadad Tabrimmón fia, ez pedig Hezjón fia volt. A kincsekkel együtt ezt üzente Benhadadnak: 19 „Kössünk szövetséget, ahogy apám és a te apád is szövetségesek voltak! Ezt az ezüstöt és aranyat neked küldtem. Bontsd fel a Baasával, Izráel királyával kötött szövetségedet, hogy Baasá vonuljon vissza.”
20 Benhadad teljesítette Ászá kérését, és hadseregét Izráel ellen küldte. Megtámadták Izráel városait: Ijjónt, Dánt, Ábél-Bét-Maakát és Kinnerót egész vidékét[b] Naftáli földjén. 21 Amikor Baasá ezt meghallotta, abbahagyta a rámai erődítmény építését, és Tircában telepedett le. 22 Akkor Ászá király parancsára összegyűjtötték Júdából kivétel nélkül az összes férfit, és elhordatták velük az összes építőanyagot — a köveket és gerendákat —, amellyel Baasá építkezett Rámában. Ászá ezekkel az anyagokkal azután a benjámini Geba és Micpá városait erősítette meg.
23 Ászá egyéb dolgait, összes hőstetteit meg a városokat, amelyeket kiépített, és mindazt, amit tett, följegyezték a Júda királyainak történetéről szóló könyvben. Idős korában Ászának súlyosan megbetegedett a lába. 24 Azután Ászá meghalt, és eltemették ősei mellé a Dávid városában. Ászát a fia, Jósafát követte Júda trónján.
Nádáb és Baasá uralkodása Izráelben
25 Ászá, Júda királya uralkodásának második évében lépett Izráel trónjára Nádáb, Jeroboám fia, és két évig uralkodott Izráelben. 26 Nádáb is olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló rossznak tart. Ugyanazokat követte el, amelyekkel Jeroboám bűnbe vitte Izráel népét, mert az apja példáját követte.
27 Az Issakár törzsébe tartozó Baasá, Ahijjá fia azonban összeesküvést szőtt Nádáb ellen, és meggyilkolta őt. Ez a filiszteusok városának, Gibbetónnak az ostrománál történt, amelyet Nádáb egész Izráel seregével ostrom alá vett. 28 Ászá, Júda királya uralkodásának harmadik évében Baasá meggyilkolta Nádábot, és Izráel királya lett. 29 Első dolga az volt, hogy Jeroboám összes leszármazottját kiirtotta. Egy lelket sem hagyott életben az egész családból. Így teljesedett be az Örökkévaló szava, amelyet szolgája, a silói Ahijjá próféta által mondott. 30 Az Örökkévaló ezt azok miatt a bűnök miatt mondta, amelyekkel Jeroboám egész Izráel népét bűnbe vitte, és az Örökkévalót, Izráel Istenét haragra ingerelte.
31 Nádáb egyéb dolgait, és mindazt, amit tett, följegyezték az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben.
32 Ászá, Júda királya, és Baasá, Izráel királya között is állandó háborúskodás folyt.
33 Ászá, Júda királya uralkodásának harmadik évében lépett Izráel trónjára Baasá, Ahijjá fia Tircában, és 24 évig uralkodott Izráelben. 34 Baasá olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló rossznak tart. Ugyanazokat követte el, amelyekkel Jeroboám bűnbe vitte Izráel népét, mert az ő példáját követte.
16 Az Örökkévaló — Jéhú próféta, Hanáni fia által — ezt mondta Baasának: 2 „Én emeltelek föl a porból, és uralkodóvá tettelek népem, Izráel fölött! Te mégis Jeroboám útját követted, bűnbe vitted népemet, Izráelt! Ők pedig haragra ingereltek a vétkeikkel. 3 Baasá, én eltöröllek téged a föld színéről, és kiirtom családod minden tagját! Úgy fogok veletek is bánni, mint Jeroboám, Nebát fia családjával. 4 Aki a családodból a városban hal meg, annak testét a kutyák eszik meg, aki pedig a városon kívül pusztul el, azt az égi madarak tépik szét.”
5 Baasá egyéb dolgait, hőstetteit, és mindazt, amit tett, följegyezték az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. 6 Azután Baasá meghalt, és Tircában temették el. Fia, Élá követte Izráel trónján.
7 Baasá sok olyan dolgot követett el, amelyet az Örökkévaló gonoszságnak tartott, s amelyekkel Baasá az Örökkévalót haragra ingerelte. Baasá és családja olyan volt, mint Jeroboám és annak családja. Ezen felül Baasá még ki is irtotta Jeroboám családját. Mindezek miatt az Örökkévaló — Jéhú próféta, Hanáni fia által — kijelentette ítéletét Baasá és családja ellen.
Élá és Zimri uralkodása Izráelben
8 Ászá, Júda királya uralkodásának 26. évében lett Izráel királya Élá, Baasá fia. Két esztendeig uralkodott Tircában.
9 Élá király ellen azonban összeesküvést szőtt Zimri, a harci szekerek egyik csapatának[c] parancsnoka. Egyszer Élá vendégségbe ment Arcához, aki Tircában a királyi palota felügyelője volt. Ettek-ittak, és Élá lerészegedett. 10 Akkor Zimri bement a házba, meggyilkolta Élá királyt, és magához ragadta a királyi hatalmat. Ez Ászá, Júda királya uralkodásának 27. évében történt.
11 Alighogy Zimri király lett, első dolga volt, hogy kiirtsa Baasá egész családjából a férfiakat. Senkit sem hagyott életben Baasá rokonai közül, sőt még a barátait is meggyilkoltatta. 12 Így teljesedett be az Örökkévaló szava, amelyet Jéhú próféta által mondott Baasá családjáról: Zimri teljesen kipusztította őket. 13 Baasá és fia, Élá bűnei miatt történt ez, amelyekkel Izráel népét bűnbe vitték, és bálványimádásukkal az Örökkévalót, Izráel Istenét haragra ingerelték.
14 Élá király egyéb viselt dolgait, és mindazt, amit tett, följegyezték az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben.
15 Ászá, Júda királya uralkodásának 27. évében lett király Izráelben Zimri, de csak 7 napig uralkodott Tircában. A hadsereg ekkor éppen a filiszteusok városát, Gibbetónt ostromolta. 16 Amikor megtudták, hogy Zimri összeesküvést szőtt Élá király ellen, és meg is gyilkolta őt, akkor az egész hadsereg, ott a táborban Omrit, a sereg vezérét kiáltotta ki Izráel királyává még azon a napon. 17 Ezután Omri a sereg élén fölvonult Gibbetónból, és körülzárta Tirca városát, ahol Zimri volt. 18 Amikor Zimri látta, hogy Omri serege elfoglalja a várost, bemenekült a királyi palota tornyába, magára gyújtotta, és azzal együtt pusztult el. 19 Azért történt így, mert Zimri is Jeroboám útján járt, ugyanazokat a bűnöket követte el, és ugyanúgy bűnbe vitte Izráel népét. Olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló rossznak tart.
20 Zimri egyéb viselt dolgait, és árulását följegyezték az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben.
Omri, Izráel királya
21 Ezután Izráel népe két pártra szakadt. Az egyik párt Tibnit, Gínat fiát akarta királlyá tenni, a másik pedig Omrit. 22 Ez utóbbi párt bizonyult erősebbnek, és Tibni meghalt. Így Omri lett Izráel királya.
23 Ászá, Júda királya uralkodásának 31. évében lett király Izráelben Omri, és 12 évig uralkodott. Hat évig Tircában tartotta királyi udvarát, 24 azután új várost épített, és odaköltözött. Semertől 2 talentum[d] ezüstért megvásárolta Samária hegyét, és ott építette föl az új várost, amelyet az eredeti tulajdonos nevéről Samáriának nevezett el.
25 Omri minden elődjénél gonoszabb volt. Olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló rossznak tart. 26 Jeroboám, Nebát fia útján járt, és ugyanazokat a bűnöket követte el. Ugyanúgy bűnbe vitte Izráel népét, amely a bálványimádással haragra ingerelte az Örökkévalót, Izráel Istenét.
27 Omri egyéb dolgait és hőstetteit följegyezték az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. 28 Azután Omri meghalt, és Samáriában temették el. Fia, Aháb követte Izráel trónján.
Aháb, Izráel királya
29 Ászá, Júda királya uralkodásának 38. évében Aháb, Omri fia lett a király Izráelben. Samáriában uralkodott 22 évig. 30 Aháb minden elődjénél gonoszabb volt. Olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló rossznak tart. 31 Ugyanazokat a bűnöket követte el, amelyeket Jeroboám, Nebát fia. Ráadásul, feleségül vette Jezábelt, a szidóniak királyának, Etbaalnak a leányát! Ettől kezdve Aháb is Baált tisztelte és imádta. 32 Templomot és oltárt is épített Baál tiszteletére Samáriában. 33 Asera-oszlopot is állított, és még inkább haragra ingerelte az Örökkévalót, Izráel Istenét, mint az előtte uralkodó izráeli királyok.
34 Aháb uralkodása idején történt, hogy a bételi Híél újjáépítette Jerikó városát. Az alapokat elsőszülött fiának az élete árán fektette le, a város kapuit pedig legkisebb fiának az élete árán állította föl — éppen úgy, ahogy azt az Örökkévaló előre megmondta[e] Józsué, Nún fia által.
Illés próféta és a nagy szárazság
17 Illés próféta Tisbe városából származott, Gileádból. Azt mondta Ahábnak, Izráel királyának: „Esküszöm az élő Örökkévalóra, Izráel Istenére, aki előtt állok,[f] hogy a következő években mindaddig sem eső, sem harmat nem hullik, amíg én nem mondom.”
2 Azután az Örökkévaló szólt Illésnek: 3 „Menj el innen kelet felé, és rejtőzz el a Kerít-patak völgyében, a Jordántól keletre! 4 A patakból ihatsz, és parancsoltam a hollóknak, hogy tápláljanak téged.”
5 Illés tehát elment a Jordánon túlra, az Örökkévaló szava szerint, és letelepedett a Kerít-patak mellett. 6 A hollók minden reggel és este kenyeret és húst hoztak neki, vizet pedig a patakból ivott.
7 Mivel azonban egy csepp eső sem esett az országban, egy idő múlva ez a patak is kiszáradt. 8 Akkor az Örökkévaló ismét szólt Illésnek: 9 „Illés, indulj útnak, menj a Szidónhoz tartozó Sareptába, és lakj ott egy ideig! Nézd, parancsoltam ott egy özvegyasszonynak, hogy gondoskodjon rólad.”
10 Illés elindult, és amikor Sarepta kapujához közeledett, látott egy özvegyasszonyt, aki tűzrevaló gallyakat szedegetett. Illés megszólította: „Kérlek, hozz egy kis vizet nekem a korsódban, nagyon szomjas vagyok!” 11 Amikor az asszony elindult, hogy vizet hozzon, Illés még utána szólt: „Egy falat kenyeret is hozz, kérlek!”
12 De az asszony így válaszolt: „Istenedre, az élő Örökkévalóra mondom, hogy már semmi kenyerem sincs. Mindössze egy marék lisztem és egy kis olajam maradt a korsóban. Most éppen azért szedegetek egy kis fát, hogy az utolsó néhány lepényt elkészítsem a fiamnak és magamnak. Ha azt megettük, azután már nincs más hátra, mint hogy éhen haljunk!”
13 Illés azonban így biztatta: „Ne félj, csak készítsd el azt a néhány lepényt, ahogy mondtad! De először nekem készíts egy kis lepényt, és hozd ide, azután készíts magadnak és a fiadnak is. 14 Mert azt mondja az Örökkévaló, Izráel Istene: »Liszted nem fogy el, s olajad nem fogy ki a korsóból, amíg az Örökkévaló ismét esőt nem küld a földre.«”
15 Az asszony megfogadta Illés szavát, hazament, és elkészítette az ételt. Abból evett Illés is, az asszony is, meg a családja is, sok napon keresztül. 16 Nem fogyott el sem a lisztje, sem az olaja — az Örökkévaló szava szerint, amelyet Illés mondott neki.
17 Történt azonban, hogy egy idő múlva megbetegedett az asszony fia, és az állapota egyre súlyosabb lett. A végén már nem is lélegzett. 18 Akkor az asszony így szólt Illéshez: „Miért jöttél ide, Isten embere? Azért, hogy a bűneimre emlékeztess, és megöld a fiamat?”
19 „Add ide a fiadat!” — mondta Illés. Azzal elvette az asszony karjából a gyereket, és fölvitte az emeleten lévő szobájába, ahol a szállása volt. Ott lefektette az ágyára, 20 és így kiáltott az Örökkévalóhoz: „Örökkévaló Istenem! Ez az özvegyasszony befogadott engem a házába, s most ilyen bajt hozol rá, hogy megölöd a fiát?!”
21 Azután háromszor ráborult a gyermekre, és kiáltott az Örökkévalóhoz: „Örökkévaló Istenem! Kérlek, térjen vissza a gyermek lelke a testébe!”
22 Az Örökkévaló meghallgatta Illés kérését, a gyermek lelke visszatért a testébe, és föléledt. 23 Illés ekkor karjába vette a gyermeket, levitte az anyjához, és átadta neki. „Nézd, él a fiad!” — mondta.
24 „Most tudtam meg igazán — válaszolta az asszony —, hogy te valóban az Isten embere vagy, és valóban az Örökkévaló szavát mondod!”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center