Beginning
Izráel legyőzi Óg királyt(A)
3 Mózes így folytatta: Ezek után a Básánba vivő útra tértünk. De Óg, Básán királya Edrei mellett utunkat állta: hadseregével kivonult ellenünk. 2 Akkor az Örökkévaló szólt hozzám: „Ne féljetek tőlük, Mózes, mert Ógot és egész seregét is kezetekbe adtam. Sőt a földjüket is nektek adom. Úgy bánjatok el velük, ahogyan az emóri Szihónnal, Hesbón királyával és seregével!”
3 Így is történt: az Örökkévaló győzelmet adott nekünk Óggal, Básán királyával és seregével szemben. Addig harcoltunk velük, amíg egy sem maradt életben közülük. 4 Azután elfoglaltuk Óg országának összes városát, egyet sem hagytunk meg nekik. Összesen hatvan fallal körülkerített városukat foglaltuk el Argób vidékén. 5 Pedig ezeket a városokat nagyon megerősítették. Magas falaik, erős kapuik és záraik[a] voltak. A városok körül számos falut is elfoglaltunk. 6 Valamennyit elpusztítottuk, lakosaikkal együtt — még az asszonyokat és gyerekeket sem kíméltük. Úgy bántunk velük, mint Szihónnal, Hesbón királyával és annak országával. 7 A nyájakat és csordákat azonban nem pusztítottuk el, hanem zsákmányként megtartottuk. Ugyancsak zsákmányt szereztünk az elfoglalt városokból is.
8 Így foglaltuk el azt a földet az emóriak két királyától, Szihóntól és Ógtól, akiknek országai a Jordán keleti oldalán feküdtek, az Arnón-patak és a Hermón-hegy között. 9 (A szidóniak Szirjónnak, az emóriak pedig Szenírnek nevezik a Hermón-hegyet.) 10 Elfoglaltuk az összes várost a síkságon, meg Gileádot és Básánt, egészen Szalkáig és Edreiig, amelyek korábban Óg királyságához tartoztak.
11 A refái törzsből[b] Óg, Básán királya volt az utolsó — vele halt ki az óriásoknak ez a törzse. Rabbá városában az ammoniak földjén ma is látható Óg vasból készült hatalmas ágya, amely 8 könyök hosszú és 4 könyök[c] széles, a közönséges könyökkel mérve.
A Jordántól keletre fekvő terület birtokba vétele(B)
12 Mózes így folytatta: Ezek után birtokba vettük azt a területet, amelyet Szihóntól elvettünk. Ezt a földet és a rajta lévő városokat Rúben törzsének és Gád törzsének adtam. Ez a terület északon Aróér városánál kezdődik, az Arnón-patak völgyéig terjed, és magában foglalja Gileád déli részét is. 13 Gileád többi részét és egész Básánt Manassé törzse felének adtam. Ez a terület korábban Óg országa volt. (Argób és Básán egész vidékét korábban a refáiak földjének nevezték.)
14 Jáír, Manassé fia elfoglalta Argób egész vidékét, egészen a gasúri és maakái határig. Az elfoglalt területen lévő városokat Jáír a saját nevéről nevezte el „Jáír falvainak”. Így is nevezik azokat mind a mai napig. 15 Gileád északi felét Mákírnak adtam.
16 Rúben törzsének és Gád törzsének adtam azt a részt, amely Gileádtól az Arnón-patakig terjed. Tehát déli határuk az Arnón, az északi pedig a Jabbók-patak, amely egyúttal Ammon országának határa. 17 Ennek a három törzsnek a birtokát nyugatról a Jordán határolja a Kinneret-tó (Galileai-tó) és a Sós-tenger (Holt-tenger) között, kelet felé pedig területük a Piszgá-hegy lábáig terjed.
18 Miután ez a három törzs birtokba vette a maga területét, ezt parancsoltam a férfiaknak: Istenünk, az Örökkévaló nektek már megadta, hogy birtokba vehettétek a saját földeteket a Jordán innenső, keleti oldalán. Ti azonban ne álljatok meg itt, hanem testvéreitekkel, Izráel többi törzsével együtt keljetek át a Jordán túlsó partjára! Sőt, ti haladjatok a sereg élén teljes fegyverzetben. 19 Asszonyaitok és gyermekeitek azonban maradjanak itt, ezekben a városokban, amelyeket nektek adtam. Tudom, hogy nagy nyájaitok és csordáitok vannak, azok is maradjanak itt. 20 Amikor Istenünk, az Örökkévaló majd testvéreiteknek is birtokába adja a Jordánon túl, a nyugati oldalon azt a földet, ahol letelepedhetnek — ahogyan nektek megadta — akkor mindegyikőtök térjen vissza családjához, a saját birtokára.
21 Józsuénak is meghagytam: Saját szemeddel láttad, hogyan bánt el Istenünk, az Örökkévaló az emóriak két királyával és seregeikkel! Ezt jól vésd emlékezetedbe, mert az Örökkévaló így fog bánni mindazokkal a királyságokkal, amelyeket el kell majd foglalnod! 22 Ne féljetek hát tőlük, mert Istenünk, az Örökkévaló harcol értetek!
Mózes nem mehet be az Ígéret Földjére
23 Abban az időben így könyörögtem az Örökkévalónak: 24 Uram, Istenem! Éppen csak elkezdted megmutatni szolgádnak, milyen hatalmas vagy, és milyen csodálatosak tetteid! Nincs más isten rajtad kívül égen-földön, aki ilyen hatalmas dolgokat tehetne! Senki sincs hozzád mérhető! 25 Kérlek, engedd meg, hogy én is átkelhessek a Jordánon! Hadd lássam azt a szép és jó földet, a hegyvidéket, amely a túloldalon fekszik! Hadd lássam meg a Libanon hegyeit!
26 De az Örökkévaló annyira megharagudott rám miattatok, hogy nem hallgatta meg könyörgésemet, hanem így válaszolt: „Mózes, elég volt! Erről egy szót se többet! 27 Menj föl a Piszgá-hegy tetejére, és onnan nézd meg a földet minden irányban! A saját szemeddel láthatod, de oda nem mész be, s a Jordánon sem kelhetsz át. 28 Józsuét azonban biztasd, bátorítsd, és adj neki parancsokat, mert ő vezeti át a népet a Jordán túlsó oldalára. Az ő feladata lesz, hogy Izráel népét valóságosan is annak a földnek a birtokosává tegye, amelyet te csak látni fogsz.”
29 Ezután egy ideig még ott maradtunk a völgyben, Bét-Peórral szemben.
Ragaszkodjatok az Örökkévaló tanításaihoz!
4 Azután Mózes így folytatta: Izráel, kövesd azokat a tanításokat és rendelkezéseket, amelyekre tanítalak titeket! Engedelmeskedj azoknak, hogy élhess, és birtokba vehesd azt a földet, amelyet őseitek Istene, az Örökkévaló ad nektek! 2 Ahhoz, amit parancsoltam nektek, semmit ne tegyetek hozzá, de el se vegyetek belőle! Engedelmeskedjetek Istenünk, az Örökkévaló parancsainak, amelyeket parancsolok nektek!
3 Mindannyian szemtanúi voltatok, mit tett az Örökkévaló azokkal a rokonaitokkal, akik Baált imádták a Peór-hegyen. Láttátok, hogy őket az Örökkévaló kipusztította közületek. 4 Ti pedig, akik ragaszkodtatok Istenetekhez, az Örökkévalóhoz, megmaradtatok, és ma is éltek.
5 Megtanítottalak benneteket azokra a törvényekre és rendelkezésekre, amelyeket Istenünk, az Örökkévaló parancsolt nekem. Ezekhez ragaszkodjatok és igazodjatok, amikor bementek arra a földre, hogy birtokba vegyétek. 6 Tartsátok hát szemetek előtt, és ezek szerint éljetek, mert bölccsé és értelmessé tesznek titeket a környező nemzetek szemében! Amikor ők majd tudomást szereznek ezekről a törvényekről, azt fogják mondani: „Ez a nagy nép valóban bölcs és értelmes nemzet!”
7 Gondoljátok csak meg: Van-e még egy olyan nemzet, amelyhez annyira közel lennének istenei, mint Istenünk, az Örökkévaló mihozzánk, amikor segítségért kiáltunk hozzá? 8 Bizony, nincs a földön még egy nemzet — ha még oly hatalmas is — amelynek olyan igazságos törvényei és rendelkezései lennének, mint ez az egész törvény és tanítás, amelyet elétek helyezek!
9 Vigyázzatok hát magatokra egész életetekben, hogy soha el ne felejtsétek, amit saját szemetekkel láttatok és fületekkel hallottatok! Sőt, tanítsátok arra gyermekeiteket és unokáitokat is! 10 Emlékezzetek arra, amikor Istenetek, az Örökkévaló előtt álltatok a Hóreb-hegy lábánál, ahol az Örökkévaló azt mondta nekem: „Gyűjtsd össze elém a népet, hogy mindannyian hallják szavamat, féljenek és tiszteljenek egész életükben, és tanítsák meg erre utódaikat is!”
11 Akkor közelebb jöttetek a hegyhez, és a lábánál megálltatok. A hegy tűzben égett, amelynek lángja az eget érte, körülötte pedig sűrű felhők és sötétség borított be mindent. 12 Azután az Örökkévaló szólt hozzátok a tűz közepéből. Hallottátok a hangját, de semmiféle alakot nem láttatok. Csak a hangját hallottátok! 13 Kijelentette nektek a Tíz Igét,[d] amely szerint Szövetséget kötött veletek. Ezt a Tíz Igét fel is írta két kőtáblára. Megparancsolta nektek, hogy őrizzétek meg ezt a Szövetséget, és engedelmeskedjetek a Tíz Igének. 14 Ugyanakkor az Örökkévaló rám bízta, hogy tanítsalak meg titeket törvényeire és rendelkezéseire, hogy azok szerint éljetek a földön, amikor majd bementek, hogy azt birtokba vegyétek.
Figyelmeztetés a bálványimádás ellen
15 Nagyon vigyázzatok, és őrizzétek meg magatokat! Emlékezzetek rá, hogy amikor az Örökkévaló szólt hozzátok a Hóreb-hegyen égő tűzből, nem láttatok semmiféle alakot, vagy formát! 16 Azért volt ez így, hogy soha ne vetemedjetek arra, hogy valamilyen bálványt készítsetek magatoknak! Ne készítsetek semmiféle bálványszobrot, se férfi, se asszony formájút, 17 se olyat, amely valamilyen szárazföldi állathoz, égi madárhoz, 18 csúszómászóhoz, vagy víziállathoz hasonló!
19 Ugyancsak vigyázzatok magatokra, hogy amikor felnéztek az égre, és látjátok a Napot, a Holdat és a csillagokat — az ég seregét —, el ne csábítsanak benneteket, hogy azokat imádjátok, és előttük boruljatok le! Azokat Istenünk, az Örökkévaló a földön élő többi nemzeteknek hagyta. Számotokra azonban tilos ezeket imádni. 20 Titeket az Örökkévaló kihozott Egyiptomból, hogy saját népévé legyetek, és ez így is van mind a mai napig. Olyan ez, mintha tüzes vaskohóból ragadott volna ki titeket.
21-22 Nekem ezen a földön kell meghalnom, nem kelhetek át veletek együtt a Jordánon, mert az Örökkévaló miattatok megharagudott rám. Meg is esküdött, hogy nem mehetek be arra a jó és termékeny földre, amelyet Istenünk, az Örökkévaló nektek ad örökségül. Ti azonban át fogtok kelni a Jordán túlsó partjára, és birtokba veszitek azt a jó és termékeny földet. 23 Vigyázzatok, meg ne feledkezzetek Istenünk, az Örökkévaló Szövetségéről, amelyet veletek kötött! Soha ne készítsetek magatoknak semmiféle bálványszobrot, mert ezt szigorúan megtiltotta Istenünk, az Örökkévaló, 24 aki haragjában úgy pusztít, mint az emésztő tűz! Bizony, az Örökkévaló féltékenyen szeret bennünket, és nem tűri el, hogy rajta kívül más istent imádjunk!
25 Eljön az idő, amikor majd gyermekeiteknek is születnek gyermekeik, és már hosszú ideje laktok majd azon a földön. Akkor majd arra vetemedtek, hogy bálványszobrokat készítsetek magatoknak, s ezzel haragra fogjátok ingerelni Istenünket, az Örökkévalót, mert ő gyűlöli ezt a gonoszságot. 26 Az ég és a föld a tanúm, hogy előre megmondtam nektek: ha ezt teszitek, hamar kipusztultok arról a földről, amelyre a Jordánon átkelve még csak ezután fogtok bemenni! Ha bálványokat fogtok imádni, nem maradhattok azon a földön, hanem egészen kipusztultok onnan! 27 Az Örökkévaló szét fog szórni titeket a nemzetek közé, de csak kevesen maradtok meg! 28 A száműzetésben pedig kénytelenek lesztek emberi kéz alkotta fa- és kőbálványokat szolgálni, amelyek nem látnak, nem hallanak, nem esznek és nem szagolnak.
29 De ha a száműzetésben majd újra Istenünkhöz, az Örökkévalóhoz fordultok, és teljes szívvel-lélekkel keresitek, akkor meg is találjátok őt. 30 Amikor ez az idő eljön,[e] és látjátok, hogy mindezek a dolgok beteljesednek, és nagyon szorongatott helyzetben lesztek, akkor majd visszatértek Istenünkhöz, az Örökkévalóhoz, és akkor majd valóban engedelmeskedni fogtok szavának! 31 Mert Istenünk, az Örökkévaló irgalmas, és nem felejtkezik el rólatok végképpen! Szövetségét sem töri meg, amelyet őseinkkel kötött, és esküvel megerősített.
Izráelt magának választotta ki az Örökkévaló
32 Kutassátok csak a régi idők történeteit, mióta Isten a földet megteremtette! Kutassátok át ezeket kelettől nyugatig! Történt-e valaha olyan hatalmas esemény, mint velünk? 33 Hallotta-e valaha Isten hangját a tűzből bárki is úgy, ahogy ti? Bizony, ti hallottátok Isten hangját, mégis életben maradtatok! 34 De olyan sem történt még soha, hogy Isten kiválasztott volna magának egy népet a nemzetek közül. Velünk pedig éppen ezt tette! Saját szemetekkel láttátok, hogy Istenünk, az Örökkévaló hogyan szabadított ki bennünket Egyiptomból sok-sok hatalmas tettével, jelekkel és csodákkal, próbatételek és harcok által! Bizony, megmutatta hatalmát és erejét azokban a rettenetes csapásokban, amelyeket mindannyian láttunk!
35 Mindezt azért mutatta meg nekünk, hogy örökre emlékezetünkbe vésse: az Örökkévaló az Isten — és nincs más isten rajta kívül! 36 Az Örökkévaló az égből szólt hozzátok, hogy tanítson benneteket. A földön pedig hatalmas tüzet mutatott, amelyből szavát hallottátok.
37 Mivel az Örökkévaló nagyon szerette őseinket, ezért választotta ki magának utódaikat, és ő maga hozott ki minket Egyiptomból nagy hatalmával. 38 Ezért űz ki előletek olyan nemzeteket, amelyek nagyobbak és erősebbek nálunk, és ezért adja nekünk a földjüket. Bizony, ezeket a napokat éljük! Bizony, be is visz titeket oda, és örökölni fogjátok azt a földet!
39 Tudd meg hát, és vésd jól a szívedbe, hogy az Örökkévaló az egyetlen igaz Isten fönn az égben és itt lenn a földön egyaránt! Nincs isten rajta kívül, nincs senki más! 40 Ezért gondosan őrizzétek meg rendelkezéseit, parancsait és törvényeit, amelyeket ma parancsolok nektek, mert csak akkor lesz jó dolgotok, és gyermekeiteknek is. Csak akkor birtokolhatjátok sokáig azt a földet, amelyet Istenünk, az Örökkévaló örökre nektek adott.
Menedékvárosok a Jordántól keletre
41 Ezután Mózes kijelölt három várost a Jordán keleti partján, 42 hogy aki véletlenül embert öl, az oda menekülhessen a bosszú elől. De csak akkor, ha nem volt haragosa annak, akit véletlenül megölt. Ha tehát az illető ezekbe a menedékvárosokba menekül, akkor biztonságban élhet. 43 Ez a három város a következő: Becer, a pusztában, a fennsíkon, Rúben törzsének területén, Rámót, Gileádban, Gád törzsének területén és Gólán, Básánban, Manassé törzsének területén.
Bevezetés a Törvényhez
44-45 Itt következik az a Törvény[f], amelyet Mózes adott át Izráel népének. Ezeket a tanításokat, törvényeket, szabályokat, határozatokat, rendelkezéseket és parancsokat Mózes mondta Izráel népének. Ez akkor történt, amikor már kijöttek Egyiptomból, 46 és a Jordán keleti partján észak felé haladva megérkeztek abba a völgybe, amely Bét-Peórral szemben fekszik.
A Jordán keleti partján korábban az emóriak országa volt, akiknek egyik királya, Szihón, Hesbónban uralkodott. Szihónt és seregét azonban Mózes vezetésével Izráel népe legyőzte, 47 és országát elfoglalta. Hasonlóképpen legyőzték Ógot, az emóriak másik királyát, aki Básánban uralkodott, és az ő országát is elfoglalták. 48 Az Izráel által elfoglalt terület az Arnón-patak melletti Aróér városától észak felé egészen a Hermón-hegységig terjed, 49 és magában foglalja a Jordán egész völgyét a Holt-tengerig és a Piszgá-hegy lábáig.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center