Print Page Options
Previous Prev Day Next DayNext

Book of Common Prayer

Daily Old and New Testament readings based on the Book of Common Prayer.
Duration: 861 days
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)
Version
Zsoltárok 20-21

A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára.

20 Hallgassa meg kérésed az Örökkévaló,
    mikor bajban vagy!
    Segítsen téged győzelemre Jákób Istene!
Szentélyéből küldjön segítséget,
    a Sionból erősítsen és támogasson!
Emlékezzen felajánlott áldozataidra,
    s égőáldozataidat fogadja szívesen! Szela
Adja meg neked,
    amit teljes szívből kívánsz,
    valósítsa meg minden tervedet!
Hadd örvendezzünk győzelmednek,
    hadd lobogtassunk zászlót Istenünknek!
Teljesítse az Örökkévaló minden kérésedet!

Most már tudom, hogy az Örökkévaló
    győzelmet ad felkent királyának!
Igen, az Örökkévaló válaszol neki a Mennyből,
    és erős jobbjával győzelemre segíti.
Ezek harci szekereikben bíznak,
    mások erős lovaikkal dicsekednek,
mi pedig Istenünket,
    az Örökkévalót hívjuk segítségül,
    és vele dicsekszünk!
Azok vereséget szenvednek,
    és holtan esnek össze,
    mi pedig talpon maradunk, és győzünk!

Örökkévaló, vezesd győzelemre királyodat!
    Hallgass meg minket, mikor hozzád kiáltunk!

A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára.

21 Örökkévaló, erődnek örül a király,
    ujjong, mert győzelemre segítetted.
Megadtad neki, amit szíve kívánt,
    ajkainak kérését teljesítetted. Szela

Bőségesen megáldottad őt,
    színarany koronát tettél fejére.
A király életet kért tőled, Örökkévaló, és megadtad,
    hosszú, sőt örökké tartó életet adtál neki!
Győzelemre vezetted a királyt,
    megnövelted hírnevét,
méltóságot és dicsőséget
    árasztottál rá bőségesen.
Áldottá, sőt áldássá tetted őt örökké,
    ujjong, hogy jelenlétedben élhet!
Igen, az Örökkévalóban bízik a király,
    s nem bukik el, mert védi a Felséges kegyelme.
Örökkévaló, bárcsak utolérné kezed minden ellenségedet,
    és elpusztítanád gyűlölőidet!
Mikor megjelensz, Örökkévaló,
    égesd el őket, mint a tüzes kemence,
    pusztítsd el őket, mint tűz a szalmát!
10 A gonoszoknak még a gyermekeit is pusztítsd el,
    utódaikat gyomláld ki az emberek közül!
11 Gonosz terveket szőttek ellened,
    álnok csapdákat készítettek, de hiába,
12 mert te, Örökkévaló,
    megkötözöd őket köteleiddel,
    nyilaiddal célba veszed őket.

13 Dicsérünk, Örökkévaló!
    Éneket éneklünk erődről,
    és zsoltárt hatalmadról!

Zsoltárok 110

Dávid zsoltára.

110 Az Örökkévaló mondta ezt Uramnak:[a]
    „Ülj mellém, jobb oldalamra,
    míg ellenségeidet lábad alá vetem!”

Az Örökkévaló nyújtja ki
    hatalmad pálcáját Sionból:
„Hajtsd uralmad alá ellenségeidet,
    uralkodj közöttük is!”
Néped önként jelentkezik,
    amikor sereged összegyűjtöd, Örökkévaló.
Fiatal harcosaid
    megszentelt ruhákba öltöznek,
kora reggel köréd gyülekeznek,
    mint hajnalban születő harmat a mezőn.[b]

Megesküdött az Örökkévaló,
    és soha vissza nem vonja:
„Örökké pap vagy te,
    Melkisédek papsága szerint.”

Az Úr áll jobb kezed felől,
    ő szórja szét haragja napján a királyokat!
Ítéletet tart a népek fölött,
    megtölti a völgyeket holtakkal,
összezúzza a fejedelmeket
    mindenütt a Földön.

Lehajol, iszik az út menti patakból,
    azután győztesen felemeli fejét![c]

Zsoltárok 116-117

116 Szeretem az Örökkévalót,
    mert meghallgatja imádságomat.
Bizony, ő figyel rám,
    ezért tőle kérek segítséget, amíg csak élek!
A halál kötelei tekeredtek rám,
    a halottak országának félelme szorongatott,
    bánat és rettegés nehezedett rám.
De az Örökkévalóhoz kiáltottam segítségért:
    „Kérlek, Örökkévaló, mentsd meg lelkemet!”
Kegyelmes és igazságos az Örökkévaló,
    együtt érző és könyörületes.
Megőrzi a védteleneket.
    Mikor elesett voltam, megsegített engem is!
Nyugodj meg, lelkem,
    mert az Örökkévaló jót tett veled,
    és gondot visel rád!
Örökkévaló, kihúztad lelkem a halál torkából,
    megmentetted szemem a sírástól,
    megóvtad lábam a botlástól és eleséstől!
Ezért az Örökkévaló jelenlétében járok
    az élők között, itt a földön!

10 Hittem, most is hiszek, ezért szólok,
    pedig nagyon körülvettek a gondok és bajok!
11 Haragomban azt mondtam:
    „Minden ember hazug!”

12 Mivel viszonozhatnám az Örökkévalónak,
    hogy gondot visel rólam?
13 Fölemelem a szabadulás poharát,
    és az Örökkévaló nevét hívom segítségül!
14 Az egész nép szeme láttára teljesítem,
    amit az Örökkévalónak fogadtam.

15 Az Örökkévaló számára nagyon értékes
    hűséges követőinek halála.
16 Ó, Örökkévaló, szolgád vagyok!
    Igen, a te szolgád vagyok,
    mint már anyám is volt.
Te vetted le rólam a halál köteleit!
17 Hálaáldozatot hozok neked,
    és nevedet hívom segítségül,
    így tisztellek téged!
18 Teljesítem, amit az Örökkévalónak fogadtam,
    az egész nép előtt,
19 az Örökkévaló házának udvaraiban,
    Jeruzsálem közepén!

Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!

117 Dicsérjétek az Örökkévalót ti nemzetek, mind!
    Dicsérje őt minden ember!
Mert egészen körülvesz bennünket szeretete,
    és irántunk való hűsége örökké tart!

Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!

2 Királyok 25:8-12

Jeruzsálem lerombolása(A)

Nebukadneccar, Babilónia királya uralkodásának 19. évében,[a] az 5. hónap 7. napján seregével együtt bevonult Jeruzsálembe Nebuzaradán, Babilónia királyának a testőrparancsnoka. Felgyújtotta az Örökkévaló Templomát, a királyi palotát, a város lakóházait és minden egyéb jelentős épületet. 10 A testőrparancsnok egész serege, a káldeusok, körös-körül lerombolták Jeruzsálem falait is.

11 Azután Nebuzaradán testőrparancsnok száműzetésbe hurcolta azokat, akik már korábban, az ostrom ideje alatt kiszöktek a városból, és megadták magukat, meg mindazokat, akik Jeruzsálemben még életben maradtak. 12 Ugyanakkor Nebuzaradán a vidéki nincstelen lakosság egy részét a lakóhelyükön hagyta, hogy műveljék a földeket, és gondozzák a szőlőket.

2 Királyok 25:22-26

Gedaljá, Jeruzsálem kormányzója(A)

22 Ezután Nebukadneccar, Babilónia királya kinevezte kormányzónak Gedalját, Ahikám fiát, Sáfán unokáját, hogy igazgassa azokat, akiket még meghagytak Júda földjén.

23 Júda seregéből is megmaradtak néhányan. Ezek között vezetők is voltak: Jismáél, Natanjá fia, meg Jóhánán, Káréah fiai, meg a netófái Szerájá, Tanhumet fia, meg Jaazanjá, Maakáti fia. Amikor ők meghallották, hogy Babilónia királya Gedalját nevezte ki helytartóvá az országban, megmaradt katonáikkal együtt mind Gedaljához gyülekeztek Micpába.

24 Gedaljá megesküdött ezeknek a bujdosó katonáknak: „Esküszöm, hogy nem kell félnetek a káldeusok tisztjeitől! Maradjatok ezen a földön, és szolgáljátok Babilónia királyát, akkor jó dolgotok lesz!”

25 Ugyanabban az évben, a hetedik hónapban Jismáél — aki Netanjá fia és Elisáma leszármazottja volt, és Júda királyi családjából származott — tíz emberével együtt meglátogatta Micpában Gedaljá kormányzót. Meggyilkolta őt is, meg vele együtt azokat a júdeai és káldeus tisztviselőket és katonákat is, akiket Micpában találtak. 26 Ezután az egész nép apraja-nagyja a kapitányokkal együtt fölkerekedett, és Egyiptomba menekült, mert féltek a káldeusoktól.

1 Korintusi 15:12-29

Fel fogunk támadni!

12 Krisztusról azt hirdettük nektek, hogy feltámadt a halottak közül. Akkor hogyan mondhatják közületek néhányan, hogy a halottak sohasem támadnak fel? 13 Hiszen ha ez igaz lenne, akkor Krisztus sem támadt volna fel. 14 Ha pedig Krisztus valóban nem támadt volna fel, akkor nem lenne semmi értelme annak az üzenetnek sem, amelyet nektek hirdettünk. Sőt, akkor a ti hiteteknek sem lenne értelme! 15 Ráadásul, Istennel kapcsolatban is hazudtunk volna. Miért? Mert azt mondtuk, hogy ő feltámasztotta Krisztust a halálból. Ha tehát igaz lenne, hogy a halottak nem támadnak fel, akkor mi is hazugok lennénk.

16 Mert ha a halottak tényleg nem támadnak fel, akkor Krisztus sem támadt fel. 17 Ha pedig Krisztus valóban nem támadt fel, akkor semmit sem ér a hitetek, és még mindig a bűneitekben éltek. 18 Ezen felül még azok a testvérek is végleg elvesztek volna, akik eddig a Krisztusban való hitben haltak meg. 19 Ha csak erre a földi életre nézve lenne reménységünk Krisztusban, akkor minden embernél szánalmasabbak lennénk!

20 Ámde Krisztus valóban feltámadt a halottak közül! Ő támadt fel legelőször azok közül, akik meghaltak. 21 A halál ugyanis annak következtében éri el az embereket, amit egyetlen ember tett. Hasonlóképpen a halálból való feltámadás is egyetlen emberen keresztül kezdődött el. 22 Mert ahogyan Ádám után minden ember meghal annak következtében, amit Ádám tett — ugyanúgy Krisztus által is minden ember fel fog támadni, annak következtében, amit Krisztus tett. 23 Mindenki a maga idejében, előre megszabott sorrend szerint támad fel. Legelsőként Krisztus, azután majd Krisztus visszajövetelekor azok, akik hozzá tartoznak. 24 Azután következik a befejezés, amikor Krisztus minden uralkodót és fejedelmet megfoszt a hatalmától, és véget vet uralmuknak. Azután ő maga is átadja a királyságot az Atya-Istennek.

25 Mert Krisztusnak addig kell uralkodnia, amíg az Atya-Isten az összes ellenséget Krisztus uralma alá[a] nem kényszeríti. 26 A Halál lesz az utolsó ellenség, aki erre a sorsra jut. 27 Az Írás azt mondja: „Isten mindent az ő lába alá vetett”.[b] Amikor azt mondja, hogy „mindent a lába alá vetett”, ez természetesen azt jelenti, hogy az Atya-Isten kivételével, hiszen ezt az alávetést maga az Atya-Isten viszi véghez! 28 Amikor már minden és mindenki Krisztus uralma alatt lesz, akkor maga a Fiú is aláveti magát az Atya-Isten uralmának. Igen, az Atya mindent a Fiú uralma alá helyez. Végül pedig a Fiú is aláveti magát az Atyának — így azután az Atya-Isten tökéletesen uralkodni fog minden és mindenki felett.

29 Egyébként pedig mit tesznek azok, akik a korábban meghaltakért merítkeznek be? Ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel, akkor ezek az emberek miért merítkeztek be értük?

Máté 11:7-15

Amikor Bemerítő János tanítványai elmentek, Jézus ezt mondta róla az összegyűlt sokaságnak: „Azért mentetek ki a pusztába, hogy széltől hajlongó nádszálat lássatok? Vagy talán azért, hogy egy drága ruhába öltözött férfit lássatok? Hiszen akik drága ruhákban járnak és kényelemben élnek, azok a királyi udvarban és palotákban laknak! Akkor miért mentetek ki? Kit akartatok látni? Talán egy prófétát? Bizony, valóban prófétát láttatok, sőt, azt mondom nektek: még prófétánál is nagyobbat! 10 Mert János az, akiről ezt mondja az Írás:

»Elküldöm hírvivő követemet,
    aki előtted fog menni,
    hogy utat készítsen a számodra.«[a]

11 Igazán mondom, hogy azok között, akik asszonytól születtek, Bemerítő János a legnagyobb, Isten Királyságában azonban a legkisebb is nagyobb nála.

12 Bemerítő János megjelenésétől kezdve Isten Királysága erőteljesen terjeszkedik, és sokan teljes erejükkel igyekeznek, hogy bejussanak. 13 Mert a Mózesi Törvény és a próféták is mindannyian addig prófétáltak, amíg Bemerítő János a színre lépett. 14 Ha készek vagytok elfogadni, akkor tudjátok meg, hogy ő az a bizonyos »Illés«, akinek az eljöveteléről a próféciák szóltak. 15 Akinek van füle, hallja meg!

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center