Book of Common Prayer

A zenészek vezetőjének. A „Liliomok” kezdetű ének dallamára. Kórah fiainak tanítása. A szerelem éneke.

A zenészek vezetőjének. Kórah fiainak zsoltára.

Ének. Kórah fiainak zsoltára.

²³ Ászá, Júda királya uralkodásának 31. évében lett király Izráelben Omri, és 12 évig uralkodott. Hat évig Tircában tartotta királyi udvarát, ²⁴ azután új várost épített, és odaköltözött. Semertől 2 talentum^[a] ezüstért megvásárolta Samária hegyét, és ott építette föl az új várost, amelyet az eredeti tulajdonos nevéről Samáriának nevezett el.

²⁵ Omri minden elődjénél gonoszabb volt. Olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló rossznak tart. ²⁶ Jeroboám, Nebát fia útján járt, és ugyanazokat a bűnöket követte el. Ugyanúgy bűnbe vitte Izráel népét, amely a bálványimádással haragra ingerelte az Örökkévalót, Izráel Istenét.

²⁷ Omri egyéb dolgait és hőstetteit följegyezték az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. ²⁸ Azután Omri meghalt, és Samáriában temették el. Fia, Aháb követte Izráel trónján.

Aháb, Izráel királya

²⁹ Ászá, Júda királya uralkodásának 38. évében Aháb, Omri fia lett a király Izráelben. Samáriában uralkodott 22 évig. ³⁰ Aháb minden elődjénél gonoszabb volt. Olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló rossznak tart. ³¹ Ugyanazokat a bűnöket követte el, amelyeket Jeroboám, Nebát fia. Ráadásul, feleségül vette Jezábelt, a szidóniak királyának, Etbaalnak a leányát! Ettől kezdve Aháb is Baált tisztelte és imádta. ³² Templomot és oltárt is épített Baál tiszteletére Samáriában. ³³ Asera-oszlopot is állított, és még inkább haragra ingerelte az Örökkévalót, Izráel Istenét, mint az előtte uralkodó izráeli királyok.

³⁴ Aháb uralkodása idején történt, hogy a bételi Híél újjáépítette Jerikó városát. Az alapokat elsőszülött fiának az élete árán fektette le, a város kapuit pedig legkisebb fiának az élete árán állította föl — éppen úgy, ahogy azt az Örökkévaló előre megmondta^[b] Józsué, Nún fia által.

Az örömhír terjedése a császár udvarában

¹² Testvéreim, szeretném, ha tudnátok, hogy amik eddig velem történtek, azok egyre inkább az örömhír terjedését szolgálják. ¹³ A császári palota egész őrsége, sőt, mindenki más is tudja már, hogy engem azért tartanak itt rabságban, mert Krisztust szolgálom. ¹⁴ Ezért sokan, akik testvéreink az Úrban, felbátorodtak, és félelem nélkül hirdetik Isten üzenetét.

¹⁵ Igaz, vannak olyan testvérek is, akik ezt féltékenységből és versengésből teszik. Mások azonban jó szívvel és tiszta szándékkal, ¹⁶ a szeretet által indítva hirdetik Krisztust, hiszen tudják, hogy Isten engem az örömhír védelmével bízott meg. ¹⁷ Azok, akik féltékenységből és nem tiszta szívvel, hanem önző szándékkal hirdetik Krisztust, azt hiszik, hogy ezzel még inkább megnehezítik a fogságomat. ¹⁸ De mit számít ez? Akár jó, akár rossz szándékkal teszik, az a fontos, hogy Krisztust hirdetik — ennek pedig szívből örülök!

¹⁹ Igen, örülni is fogok, mert tudom, hogy imádságaitok és Jézus Krisztus Szellemének segítsége által ez az én üdvösségemet szolgálja.^{[a] 20} Ugyanakkor ez meg fog felelni annak a határozott várakozásomnak és kívánságomnak is, hogy nem fogok szégyent vallani semmiben. Sőt, bátran meg fog mutatkozni bennem — akár életben maradok, akár meg kell halnom —, hogy Krisztus mindenkinél hatalmasabb. Igen, azt várom, hogy ez a mostani helyzetemben is így lesz, mint ahogy eddig is mindig így volt. ²¹ Hiszen élni annyit jelent számomra, hogy Krisztussal élni, ha viszont meg kell halnom, az tiszta nyereség.^[b]

²² Igaz, ha tovább élhetek ebben a testben, az gyümölcsöző munkát jelent a számomra, ezért nem is tudom, melyiket válasszam. ²³ Egyszerre kétféle kívánság van bennem. Szeretnék már kilépni ebből a földi életből, és Krisztushoz költözni, mert az számomra sokkal-sokkal jobb. ²⁴ Számotokra viszont az az előnyösebb, ha életben maradok. ²⁵ Ebben bízva tudom, hogy egy ideig még itt maradok, és veletek leszek. Segíteni fogok nektek, hogy felnőjetek a hitben, és sok örömötök teljék benne. ²⁶ Ezért, amikor újból meglátogatlak benneteket, még több okotok lesz arra, hogy Krisztus Jézusban dicsekedjetek velem.

²⁷ Mindenesetre ügyeljetek arra, hogy a Krisztusról szóló örömüzenethez méltóan éljetek. Akkor akár meg tudlak látogatni titeket, akár nem, jó híreket fogok hallani felőletek. S én azt szeretném hallani, hogy erősek vagytok, és egy szívvel-lélekkel küzdötök azért, amit az örömhírből származó hit jelent. ²⁸ Azt szeretném, ha egy pillanatra sem ijednétek meg az ellenfeleitektől. Ha bátrak vagytok, ez az ő számukra annak a jele, hogy a vesztükbe rohannak — számotokra viszont az Isten által biztosított győzelem jele. ²⁹ Isten megadta nektek, hogy Krisztusban higgyetek, de ez még nem minden! Azzal is megajándékozott benneteket, hogy szenvedjetek Krisztusért. ³⁰ Amikor nálatok voltam, láttátok, hogyan harcoltam azokkal, akik az örömhír ellenségei. Halljátok, hogy most is ilyen harcaim vannak. Most azonban nektek magatoknak is ugyanilyen csatákat kell megvívnotok.

Jézus feltámadásának örömhíre^(A)

16 Miután elmúlt a szombat, Mária, a Jakab anyja és a magdalai Mária, meg Salómé illatszereket vásároltak, hogy megkenjék Jézus holttestét. ² A hét első napján kora reggel, napkeltekor kimentek a sírhoz. ³ Közben azt kérdezték egymástól: „Ki fogja elgördíteni nekünk azt a súlyos zárókövet a sír bejáratáról?”

⁴ Amikor odaértek, látták, hogy valaki már elgördítette a követ, pedig az igen nagy és súlyos volt. ⁵ Amikor beléptek a sziklasírba, nagyon megrémültek, mert a jobb oldalon egy fehér ruhás fiatal férfi ült.

⁶ Ő így biztatta őket: „Ne féljetek! Tudom, hogy a názáreti Jézust keresitek, akit keresztre feszítettek. Nézzétek, itt a hely, ahová letették a testét, de már nincs itt, mert feltámadt! ⁷ Menjetek hát, és mondjátok el a tanítványainak és Péternek is, hogy Jézus előttetek fog Galileába menni. Ott majd meglátjátok őt, pontosan úgy, ahogy előre megmondta.”

⁸ Az asszonyok ezután kimentek, és elfutottak onnan, mert annyira megdöbbentek, hogy remegtek. Nem is merték elmondani ezeket senkinek, úgy megijedtek.^[a]

A feltámadt Jézus megjelenik tanítványainak^(B)

⁹ Miután a hét első napjának kezdetén feltámadt, Jézus először a magdalai Máriának jelent meg, akiből korábban hét gonosz szellemet űzött ki. ¹⁰ Mária azonnal elment, és elmondta ezt Jézus tanítványainak, akik gyászolták és siratták Jézust. ¹¹ Elmondta nekik, hogy Jézus él, és hogy ő találkozott is vele, de a tanítványok nem hittek neki.

¹² Ezután Jézus más alakban jelent meg két tanítványának, akik éppen vidékre mentek. ¹³ Ez a két tanítvány visszatért Jeruzsálembe, és hírt adott a többieknek. De azok nekik sem hitték el, hogy Jézus feltámadt.

Kiküldi a tanítványait^(C)

¹⁴ Később Jézus megjelent a tizenegy tanítványának is, amikor éppen az asztalnál ültek, és ettek. Szemükre vetette, hogy mennyire hitetlenek és keményszívűek: hogy nem hittek azoknak, akik feltámadása után látták őt.

¹⁵ Majd ezt mondta nekik: „Menjetek el a világ minden részére, és hirdessétek az örömüzenetet mindenkinek! ¹⁶ Aki hisz és bemerítkezik, az üdvözülni fog. De aki nem hisz, az kárhoztató ítélet alá kerül. ¹⁷ Akik hisznek, azokat ezek a jelek fogják követni: a nevemben gonosz szellemeket űznek ki; új nyelveken szólnak; ¹⁸ kígyókat fognak meg, vagy halálos mérget isznak, de az sem nem árt nekik; ráteszik a kezüket a betegekre, azok pedig meggyógyulnak.”

Jézus visszatér a Mennybe^(D)

¹⁹ Miután az Úr Jézus beszélt a tanítványaival, felvitték a Mennybe, és ott Isten jobb oldalára ült. ²⁰ Az apostolok pedig elmentek, és mindenhol kihirdették Isten üzenetét. Az Úr együttműködött velük, és hitelesítette az üzenetet természetfeletti jelekkel, amelyek kísérték az üzenet hirdetését.