A A A A A
Bible Book List

Énekek Éneke 6-8 Hungarian Károli (KAR)

Szép vagy én mátkám, mint Tirsa [városa,]
kedves, mint Jeruzsálem,
rettenetes, mint a zászlós tábor.

Fordítsd el a te szemeidet én tõlem,
mert azok megzavarnak engem.
A te hajad olyan, mint a kecskéknek nyája,
melyek a Gileádról szállanak alá.

A te fogaid hasonlók a juhok nyájához,
melyek feljõnek a fördõbõl,
melyek mind kettõsöket ellenek,
és meddõ azok között nincsen.

Mint a pomagránát darabja a te vakszemed,
a te fátyolod alatt.

Hatvanan vannak a királynék,
és nyolczvanan az ágyasok
és számtalan a leányzó.

És az én galambom, az én tökéletesem,
az õ anyjának egyetlenegye,
az õ szülõjének választottja.
Látják a leányok, és boldognak mondják õt,
a királynéasszonyok és az ágyasok, és dicsérik õt.

Kicsoda az, a ki úgy láttatik mintegy hajnal,
szép, mint a hold, tiszta, mint a nap,
rettenetes, mint a zászlós tábor?

A diófás kertekbe mentem vala alá,
hogy a völgynek zöld fûveit lássam;
hogy megnézzem, ha fakad-é a szõlõ,
és a pomagránátfák virágzanak-é?

Nem tudtam, hogy az én elmém ültete engem
az én nemes népemnek díszhintajába.

10 Térj meg, oh Sulamit!
térj meg, térj meg, hogy nézzünk téged!
Mit néztek Sulamiton?
mintegy Machanaimbeli körtánczot!

Oh mely szépek a te lépéseid a sarukban,
oh fejedelem leánya!
A te csípõd hajlásai [olyanok,] mint a kösöntyûk,
mesteri kezeknek míve.

A te köldököd, mint a kerekded csésze,
nem szûkölködik nedvesség nélkül;
a te hasad [mint a] gabonaasztag,
liliomokkal körül kerítve.

A te két emlõd, [mint] két õzike,
a vadkecskének kettõs fiai.

A te nyakad, mint az elefánttetembõl csinált torony;
a te szemeid, [mint] [a] Hesbonbeli halastók, a sok népû kapunál;
a te orrod hasonló a Libánus tornyához,
mely néz Damaskus felé.

A te fejed hasonló rajtad a Kármelhez,
és a te fejeden hajadnak fonatékja a biborhoz,
a király is megköttetnék fürteid által!

Mely igen szép vagy és mely kedves,
oh szerelem, a gyönyörûségek közt!

Ez a te termeted hasonló a pálmafához,
és a te emlõid a [szõlõ]gerézdekhez.

Azt mondám: felhágok a pálmafára,
megfogom annak ágait:
és lesznek a te emlõid, mint a szõlõnek gerézdei,
és a te orrodnak illatja, mint az almának.

És a te ínyed, mint a legjobb bor,
melyet szerelmesem kedvére szürcsöl,
mely szóra nyitja az alvók ajkait.

10 Én az én szerelmesemé vagyok,
és engem kiván õ!

11 No, én szerelmesem, menjünk ki a mezõre,
háljunk a falukban.

12 Felkelvén menjünk a szõlõkbe,
lássuk meg, ha fakad-é a szõlõ,
ha kinyílott-é virágja,
ha virágzanak-é a gránátalmafák:
ott közlöm az én szerelmimet veled.

13 A mandragórák illatoznak,
és a mi ajtónk elõtt vannak minden drágalátos gyümölcsök, ók és újak,
[melyeket oh] én szerelmesem, néked megtartottam!

Vajha lennél nékem én atyámfia, ki az én anyámnak emlõjét szopta,
hogy téged kivül találván megcsókolnálak;
még sem útálnának meg engem.

Elvinnélek, bevinnélek anyámnak házába,
te oktatgatnál engem,
én meg borral itatnálak, fûszeressel,
gránátalma borral.

Az õ balkeze az én fejem alatt,
és jobbkezével megölel engem.

Kényszerítlek titeket, Jeruzsálemnek leányai,
miért költenétek és miért serkentenétek fel a szerelmet,
mígnem õ akarja?

Kicsoda ez a ki feljõ a pusztából,
a ki az õ szerelmeséhez támaszkodik?
Az almafa alatt költöttelek fel téged,
ott szült téged a te anyád,
ott szült téged a te szülõd!

Tégy engem mintegy pecsétet a te szívedre,
mintegy pecsétet a te karodra;
mert erõs a szeretet, mint a halál,
kemény, mint a sír a buzgó szerelem;
lángjai tûznek lángjai, az Úrnak lángjai.

Sok vizek el nem olthatnák e szeretetet:
a folyóvizek sem boríthatnák azt el:
ha az ember minden házabeli marháját adná is e szeretetért,
[mégis] megvetnék azt.

Kicsiny húgunk van nékünk,
a kinek nincsen még emlõje;
mit cselekedjünk a mi húgunk felõl,
a napon, melyen arról szót tesznek?

Ha õ kõfal,
építünk azon ezüstbõl palotát;
ha pedig ajtó õ,
elrekesztjük õt czédrus-deszkával.

10 [Mikor] én [olyan leszek, mint] a kõfal,
és az én emlõim, mint a tornyok;
akkor olyan leszek õ elõtte,
mint a ki békességet nyer.

11 Szõlõje volt Salamonnak Baálhamonban,
adta az õ szõlejét a pásztoroknak,
kiki annak gyümölcséért hoz
ezer-ezer ezüst [siklust.]

12 Az én szõlõmre, mely én reám néz, nékem gondom lesz:
az ezer [siklus,] Salamon, tiéd legyen,
a kétszáz annak gyümölcsének õrizõié.

13 Oh te, a ki lakol a kertekben!
A te társaid a te szódra figyelmeznek;
hadd halljam [én is.]

14 Fuss én szerelmesem,
és légy hasonló a vadkecskéhez,
vagy a szarvasnak fiához, a drága füveknek hegyein!

Galatákhoz 4 Hungarian Károli (KAR)

Mondom pedig, hogy a meddig az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet ura mindennek;

Hanem gyámok és gondviselõk alatt van az atyjától rendelt ideig.

Azonképen mi is, mikor kiskorúak valánk, a világ elemei alá voltunk vettetve szolgaként:

Mikor pedig eljött az idõnek teljessége, kibocsátotta Isten az õ Fiát, a ki asszonytól lett, a ki törvény alatt lett,

Hogy a törvény alatt levõket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot.

Minthogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta az Isten az õ Fiának Lelkét a ti szíveitekbe, ki ezt kiáltja: Abba, Atya!

Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, Istennek örököse is Krisztus által.

Ámde akkor, mikor még nem ismertétek az Istent, azoknak szolgáltatok, a mik természet szerint nem istenek;

Most azonban, hogy megismertétek az Istent, sõt hogy megismert titeket az Isten, miként tértek vissza ismét az erõtelen és gyarló elemekhez, a melyeknek megint újból szolgálni akartok?

10 Megtartjátok a napokat és hónapokat és idõket, meg az esztendõket.

11 Féltelek titeket, hogy hiába fáradoztam körültetek.

12 Legyetek olyanok, mint én; mert én is olyanná lettem, mint ti: atyámfiai, kérlek titeket, semmivel sem bántottatok meg engem.

13 Tudjátok pedig, hogy testem erõtelensége miatt hirdettem néktek az evangyéliomot elõször.

14 És megkísértetvén testemben, nem vetettetek meg, sem nem útáltatok meg engem, hanem úgy fogadtatok, mint Istennek angyalát, mint Krisztus Jézust.

15 Hová lõn tehát a ti boldogságotok? Mert bizonyságot teszek néktek, hogy ti, ha lehetséges volt volna, szemeiteket kivájván, nékem adtátok volna.

16 Tehát ellenségetek lettem-é, megmondván néktek az igazat?

17 Nem szépen buzgolkodnak érettetek, sõt minket ki akarnak rekeszteni, hogy mellettök buzgolkodjatok.

18 Szép dolog pedig fáradozni a jóban mindenkor, és nem csupán akkor, ha köztetek vagyok.

19 Gyermekeim! kiket ismét fájdalommal szûlök, míglen kiábrázolódik bennetek Krisztus.

20 Szeretnék pedig most köztetek jelen lenni és változtatni a hangomon; mert bizonytalanságban vagyok felõletek.

21 Mondjátok meg nékem, kik a törvény alatt akartok lenni: nem halljátok-é a törvényt?

22 Mert meg van írva, hogy Ábrahámnak két fia volt; egyik a szolgálótól, és a másik a szabadostól.

23 De a szolgálótól való test szerint született; a szabadostól való pedig az ígéret által.

24 Ezek mást példáznak: mert azok [az] [asszonyok] a két szövetség, az egyik a Sinai hegyrõl való, szolgaságra szûlõ, ez Hágár,

25 Mert Hágár a Sinai hegy Arábiában, hasonlatos pedig a mostani Jeruzsálemhez, nevezetesen fiaival együtt szolgál.

26 De a magasságos Jeruzsálem szabad, ez mindnyájunknak anyja,

27 Mert meg van írva: Ujjongj te meddõ, ki nem szûlsz; vígadozzál és kiálts, ki nem vajudol; mert sokkal több az elhagyottnak magzatja, mint a kinek férje vagyon.

28 Mi pedig, atyámfiai, Izsák szerint, ígéretnek gyermekei vagyunk.

29 De valamint akkor a test szerint született üldözte a Lélek szerint valót, úgy most is.

30 De mit mond az Írás? Ûzd ki a szolgálót és az õ fiát; mert a szolgáló fia nem örököl a szabad nõ fiával.

31 Annakokáért, atyámfiai, nem vagyunk a szolgáló fiai, hanem a szabadoséi.

  Back

1 of 1

You'll get this book and many others when you join Bible Gateway Plus. Learn more

Viewing of
Cross references
Footnotes